Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
Ara: SO *iüéf Vllég proletárja!, egyesüljetek I Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 277. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 24., péntek P helsinki előkészítő tanácskozás megkezdte munkáját Helsinki: Csütörtökön délelőtt helyi idő szerint fél tizenegy órakor Helsinkiben, a Dipoli konferenciacsarnok nagytermében megkezdődött a nagyköveti tanácskozás első munkaülése. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő tanácskozásai a szerdai megnyitót követően már a nyilvánosság teljes kizárásával folynak. Csak egyes esetekben adnak ki majd közleményt munkáról. Várható, hogy az ügyrendi kérdések tisztázása még néhány napig eltart, s azután kezdődhetnének az érdemi megbeszélések az európai biztonsági és együttműködési konferencia kérdéseiről, annak napirendjéről, ügyrendjéről és összehívásának idejéről. Helsinkiben arra számítanak, hogy a küldöttségek igen gyorsan egyhangú álláspontra jutnak a technikai kérdésekben. Ha ez Folyik az európai biztonsági értekezlet előkészítő tanácskozása Helsinkiben. A tanácskozáson 34 ország küldöttsége vesz részt, köztük az Egyesült Államok és Kanada képviselője. Képen: Ausztria küldöttsége a tanácskozáson. Jobboldalon George S. Vest, az Egyesült Államok delegátusa ül. a kérdés megoldódik, akkor sem várható, hogy a biztonsági konferencia bonyolult kérdéseiben viszonylag gyors megállapodás jön létre. A finn tv szerda este körkérdést intézett sok jelenlévő külföldi újságíróhoz, s a többség véleménye szerint érdemi megegyezés csak a jövő év januárjára várható, természetesen úgy, hogy a jelenlegi előkészítő konzultatív tanácskozás karácsony táján hosszabb szünetet tart. Helsinkiben érdeklődéssel fogadták Willy Brandt nyugatnémet kancellár állásfoglalását, amiben gyors eredményt várt a jelenlegi megbeszélésektől. — Ugyanakkor számos diplomata rámutatott Joseph Luns-nak, a NATO főtitkárának ellentmondásos nyilatkozatára, amely a Helsinkiben uralkodó általános véleménnyel szemben foglalt állást. A finn fővárosban egyébként a sokoldalú konzultációkkal párhuzamosan kétoldalú megbeszélések is folynak a bizton(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter tájékoztatta a kormányt Henryk Jablonski lengyel államfő november 1. és 4. közötti magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke szívélyes, baráti légkörben nyegvitatta a nemzetközi élet. továbbá a két szocialista ország együttműködésének és kapcsolatai továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. A tárgyaló felek a nemzetközi helyzet értékelésében teljesen azonos álláspontot foglaltak el, kedvezőnek értékelték a két ország politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésének eddigi eredményeit, és kifejezték egyetértésüket a sokoldalú kapcsolatok további fejlesztésére. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette, és meggyőződését fejezte ki, hogy a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a testvéri Lengyelország és hazánk eredményesen fejlődő kapcsolatainak elmélyítéséhez. A külügyminiszter jelentést tett M. Abdusz Szamod Azad, o Bangla Desh Népi Köztársaság külügyminisztere október 30. és november 2. közötti hivatalos magyarországi látogatásáról. A kölcsönös megértés és barátság jegyében lefolytatott tárgyalások során a felek megállapították, hogy álláspontjuk az időszerű nemzetközi kérdések többségében megegyezik, s a két ország baráti kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Kifejezték kormányaik szilárd elhatározását, hogy további erőfeszítéseket tesznek a sokoldalú együttműködés fejlesztésére. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és felhívta az illetékes kormány- szerveket, hogy a kapcsolatok továbbfejlesztésére tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a munkaügyi miniszter előterjesztését az építőipari különélés! pótlékrendszer egyes kérdéseinek rendezéséről. Az építőipari munkaerőhelyzet javítása érdekébe'n a kormány úgy határozott, hogy 1973. január 1-től a magasabb összegű különélési pótlékrendszert ki kell terjeszteni további építőipari szervezetek építőipari munkásaira és építési munkahelyi alkalmazottaira. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az állami és társadalmi szervek biztosítási szerződéseiről. Ennek értelmében a jövőben a gazdálkodó szervezetek mellett a költségvetési szervek is köthetnek biztosítási szerződéseket. A Minisztertanács felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy gondoskodjék a szabályok részletes kidolgozásáról. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, valamint a pénzügyminiszternek a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjáról szóló előterjesztését. A szövetkezeti mozgalomban a kölcsönös támogatásnak régi hagyományai vannak. Az 1970. évi ti- szavölgyi árvíz idején is a mezőgazdasági szövetkezetek öntevékenyen a kölcsönös támogatás hatékony formáit alakították ki. A szövetkezetek gazdasági önállóságának növelése érdekében most célszerű és szükséges a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatásrendszerét intézményesíteni. A kormány ezért rendeletét hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létesítéséről. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a vízszennyeződés helyzetéről. A vizek minőségének védelmére tett intézkedésekről és a vízminőségvédelem fejlesztéséről, továbbá mindezen kérdések nemzetközi vonatkozásairól. A Minisztertanács meghallgatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a vizek szennyeződésének megakadályozására kiadott kormányrendeletek végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentését is. Az 1969 és 1970-ben kiadott új jogszabályok hatékonyan szolgálják az élővizek szennyeződésének megakadályozását, új üzemet nem állítanak munkába szennyvíztisztító berendezés nélkül. A progresszív szennyvíz- bírság hatására megkezdődött a már korábban létesült üzemek, intézmények szennyvíztisztítóinak rekonstrukciója is. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vizek tisztaságát védő eddigi intézkedések még nem ellensúlyozzák kellőképpen az ipar fejlesztésével, a mezőgazdaság kemizálásával, a gépjárműállomány gyors növekedésével járó káros következményeket. A Minisztertanács mindkét jelentést tudomásul vette és további határozatokat hozott a vizek tisztaságának fokozottabb védelméről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A tartalomból: Hol vannak az erős férfiak? Arcok - közelről | Egy vállalkozás visszavonulója Munkatársaink a nagyvilágban | „JÓ utat!“ Vizsgálják már a dencsházai kutatófúrást Olasz cég közreműködésével: Ma éjjel megkezdik a dunai vízvezeték tisztítását Pécs krónikus vízellátási gondjainak enyhítése érdekében hallatlanul fontos munkálatok kezdődnek ma éjjel a Mohács—Pécs közti vízvezetéken: az olasz MAIDA-cég szakemberei megkezdik a rendszer tisztítását. Igen körültekintő, szinte egy évig tartó előkészítés előzte meg a munka beindulását. A Vízmű és a Városi Tanács szakemberei több tanulmányúton vettek részt az év folyamán, hogy olyan céget keressenek, amely az itteni viszonyokhoz legjobban alkalmazkodva, megfelelő műszaki felkészültséggel, lehetőleg vízhiány nélkül végezze el a rendszer tisztítását. A tizenkét éve üzemelő vezeték kapacitása mintegy húsz százalékkal csökkent az utóbbi evekben, mert a rendszerben tekintélyes mennyiségű üledék rakódott le. A cél most az, hogy a jelenleg kieső 5—7000 köbméter vízmennyiség, a tisztítást követően ismét eljusson Pécsre, ezzel teljesen kihasználva a vezeték kapacitását A Pécsi Vízmű szakemberei a kivitelezővel és a Hőerőmű bevonásával minden részletre kiterjedő tervet készítettek. A tisztítás határidejének kitűzésénél figyelembe vették, hogy a nagy- fogyasztók mikor szabadszombatosok: ilyenkor kevesebb az ipari víz felhasználás. Valamennyi tároló tele von: Üszögön ez negyvenezer köbméter víz tartalékot jelent, mely 24 órára elegendő. összefogás nélkül természetesen ez a nagy jelentőségű munka nem végezhető el. A nagy- fogyasztók azzal segíthetnek, ha csak a legszükségesebb meny- nyiségű vizet használják. így a Bőrgyár, a Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyára, a Volán 12-es Vállalata, valamint a Kokszmű. Tőlük a legnagyobb segítség a takarékoskodás. A Mecseki Szénbányák szakemberekkel segíti a Vízmű munkáját ebben az időszakban. A néphadsereg egyes alakulatai pedig a megfelelő hírláncot biztosítják: a munkahelyek között URH berendezésekkel tartják majd a kapcsolatot. A vezeték tisztítása az energiaellátást is érinti. Ezért tárgyalásokot folytattak a Pécsi Hőerőmű közbenjárásával a Magyar Villamos Művek Tröszttel. Ennek eredményeként a pécsi erőműben leáll egy turbina, melyet ez idő alatt TMK-znak, s ennek a kieső energiáját az országos hálózatból pótolják majd. A Vízmű segítséget kért a KPM Közúti Igazgatóságtól is, mely a legmesszebbmenőkig támogatja, ha kell erőgépekkel is a nagy munkát A tervek szerint a „csőgörényt" mozgó kocsi konvoj kíséri majd. A legkisebb rendellenesség esetén azonnal beavatkoznak. Több mint ötven munkás (lakatosok, kubikosok) áll majd készenlétben, de ott lesz az árokásó és a daru is, minden eshetőségre felkészülve. A vezeték tisztítását két részletben végzik majd el. Először a Mohács—Belvárdgyula közti szakaszt kívánják megtisztítani az üledéktől, majd a jövő hét végén a csőtisztító berendezés Belvárdgyulától indul tovább és az üszög! állomáson fejezi be a munkát. Az előkészületiek szerint különösebb vízhiány nem várható. Ennek ellenére ezekben a napokban Pécs lakosságától azt kéri a Városi Tanács és a Vízmű, hogy a legminimálisabbra korlátozza a vízfelhasználását annak érdekében, hogy egy hét múlva a város 5—7000 köbméterrel több vizet kaphasson. S.Gj. Papír-prognózis a KGST-országoknak Fogyasztásban hazánk a középmezőny élén Három épület a fegújabbak közül Pécsett. Tillay Ernő Ybl-díjas építész tervei szerint építették fel o három, egyenként 82 lakásos, szines pirogránit homlokzatú úgynevezett pijama-házat. Balassa Ferenc felvétele Elkészült a KGST tagországok 1990-ig várható papírigényének előrejelzése a Papíripari Kutató és Fejlesztő Intézetben. A KGST cellulóz- és papíripari munkacsoportjának felkérére kidolgozott prognózis segítséget kíván nyújtani a baráti országoknak a szakosítás megvalósításához. A papírgyártás szakosításának különösen nagy a jelentősége, mert a cellulóz- és papírgyártás rendkívül eszközigényes, és a nyersanyagul szolgáló tűlevelű erdők egyre fogynak. Ezért csak hatalmas celluloz-gyár termelése igazán gazdaságos, mégpedig ott, ahol közelben kiterjedt fenyőerdőben sincs hiány. Hazánknak — és a többi szocialista országnak is — hiányoznak ehhez az adottságai, ezért, mint ismeretes, a Szovjetunióban a szibériai Uszty-llim-ben már épül is az óriás, évi 500 000 tonna cellulózt termelő gyár. amelynek beruházásához több KGST-or- száq, köztük hazánk is hozzájárul. (A Dunaújvárosban működő legnagyobb hazai papírgyár évi cellulóz-termelése ezer tonna.) Az Uszty-llim-i gyár felépülte után a megállapodás szerint a KGST tagországokat is ellátja cellulózéval. A Papíripari Kutató és Fejlesztő Intézet prognózisa a további beruházásokhoz is útmutatóul szolgálhat. A felméréshez az intézet közgazdászai külön tematikát dolgoztak ki, az összeállított „kérdőíveket” szét- küldték az összes európai KGST' tagországoknak, s a beérkeze válaszokat feldolgozták. A vizsgálódásból kitűnt: KGST tagországokban jelenle átlag 35 kilogramm egy lake papírfelhasználása évente, s e megfelel a világátlagnak. Mc gyarország, a 45 kilogramme egy főre jutó fogyasztásával ■ középmezőny élén jár, előttün áll a ranglistán Csehszlovák! 62, és a Német Demokratiku Köztársaság 71 kilogramme felhasználással. 1990-re ha zánk egy főre jutó papírigény megkétszereződik, akárcsak < többi KGST országban, 90 ki logramm lesz várhatóan a sze mélyenkinti papírfelhasználás. A papír iránti növekvő igény az ipar és a csomagolástech riika fejlődése határozza meg az áruk bővülő választéka egy re több csomagolópapírt igé nyel. Ezt jelzik a prognózis ada tai is. Míg a különböző cső magoló és egyéb papírokból kartonokból 1970-ben 7,3 mii lió tonnát használtak fel a európai KGST tagországok ősz szesen, addig 1990-ben előre láthatólag 27,2 millió tonne ilyen papír áll majd rendelkezésünkre. Ezenkívül a kulturális színvonal emelkedése is hozzájárul a fokozódó papírkereslethez, Az adatok tanúsága szerint még a televízió is serkentően hat a papírfogyasztásra: az ismeretterjesztő músorok ugyanis fokozzák a nézők érdeklődését a könyvek, folyóiratok, újságok iránt is. Részben ennek eredményeként a KGST országokban 1990-ig megháromszorozódik a nyomdákban felhas*» nált papír mennyisége / Ogyrendi kérdések a napirenden
