Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
6 DUNANTOll N A Pl ö 1972. november 23. Baranyai kastélyok és udvarházak... SELLYE Az óvodásod - ha felnőnek — szeretik majd otthonukat és hazájukat is. Nem lehet, hogy ez a szépséges park, a kastély ne hogyjon bennük kitörölhetetlen nyomot. Többen közülük talán járnak majd szebben nyirt bokrokkal díszített sétányokon, lehetséges, hogy fényesebb, cifrább, romantikusabb kastélyokat is látnak az életben, ezt a képet azonban magukkal kell hogy hordják, akárcsak édesanyjuk vonásait. Kicsit óvatosabban kéne lelkesednem — mégis többször is kimondom: hazaszeretet. Pápai Jenő, sellyei postamester - itt Sellyén született s élt is mindig — azonban újból és újból ezt a gondolatot juttatja eszembe. A gyerekek mitsem sejtve rohangásznak a fák körül, az óvónénik csukott szemmel tartják arcukat a nap felé, dél körül már lekívánkozik az emberről a nagykabát, messze a Dráva felett is felszálltak a párák, a jegenyesoron végignézve a sósvertikei templom tornya is látszik. A postamester fától fáig vezet: az óriási - harminc méter is lehet — mammut fenyő 1927 óta áll itt a parkban, Draskovics Iván gróf akkor hozatta ide szlatinai birtokáról. A kastély előtt francia park, ez volt a magja a mostani 19 holdas angol parknak. A park szívében most is mértani pontosággal elhelyezett fák, bokrok körül szabályosan rajzolódnak az utak. A távolabbi részeken azonban már „vadabb” szépségében mutatkozik a természet Ahány fenyő annyiféle. A gingó bilóba átmenet a tűlevelű és lomblevelű fa között. Sziglige- ten és Füreden él még talán ilyen fa. Sárgalevelű tulipánfa. Balzsam fenyő, kicsit megdörzsölöm hegyes, szúrós leveleit, mandarin illatot áraszt. Spanyol jegenyék... Vadgalambok tur- békolnak a fák között szeretném megmutatni mindenkinek a kastélyt s a parkot olyan büszkeséggel, mint Pápay Jenő vezet — Az idén n)km érnek be a bogyók — mutat egy kis buxus bokrot. — Széchenyi Zsigmond ajándékozta az utolsó itteni grófnak — mondja —, a vadász- idényben gyakran jártak itt neves emberek, a fák és a vadak bolondja volt Draskovics Iván. Kétezer holdas vadaskertjében még a barátai is csak pénzért lőhettek, nagy volt a mérge, amikor az arany-'trófeás vadat egy rabsic ejtette el . ., Szinte egy mondatban bemutatja, az utolsó gróf alatt milyen élet volt a kastélyban. Némi nosztalgiát érzek hangjában, hamar kiderül miért. Sajnálta a parkot, a kastélyt. Néhány évig ugyanis szomorú időszak köszöntött a barokk műemlékre. A háború alatt a szálfaegyenes fenyők tucatjaiból építettek hidakat. A virtuskodó katonák lóSzennán épül a somogyi falumúzeum Somogy megye népi műemlékeinek megőrzésére falumúzeumot hoznak létre. A most elkészült tanulmányterv szerint a Kaposvártól nyolc kilométerre, a Zselicség központjában fekvő Szenna községben alakítják ki a megye első falumúzeumát. Bemutatják többek között a szegényparaszt félteikét lakóházzal, istállóval, pajtával, a sövény- fonásos kukoricagórékkal, tyúkóllal és galambdúccal. A nagygazda telkét a háromféle pincetípust, a legszebb feliratú kopjafákat és kovácsolt vaskereszteket. háton csörtettek az emeletre... Pedig sokszor volt jó kézben is a kastély: 1945-ben egy rövid ideig a mezőgazdasági szakiskola, majd a paraszt-tanító képző intézet tanulói vették birtokukba. Ezután a határőrség, 1951-től pedig a járási tanács talált otthonra a kastélyban. Később a felsőfokú mezőgazdasági technikum, most pedig a mezőgazdasági szakiskola kollégiumának címere került a bolthajtásos kapubejáró fölé. A négyszögletes udvart minden oldalról épületek veszik körül. A keleti és nyugati szárnyon 1905-ben épült, manzár- dos emelet pihen. • Az írások szerint 1748-ban építették a déli szárnyat. A nagy tűznél (1969) előkerült téglában 1748-as dátum áll, a Batthyány Lajos monogramja mellett. Az épület keleti és nyugati szárnya ugyancsak ebben az időben épült, de akkor csak földszintes volt. Az északi, az utca felőli szárny’ másfél méternyi falai viszont régebbiek: bizonyságot a család eisenstadti iratainak átvizsgálásával lehetne szerezni; úgy tartják, hogy a valamikori — a XV. XV. századbeli kolostor maradványait is magába foglalja ez a szárny. A század első évtizedében még itt volt a falu temploma, ekkor Draskovics Iván gróf megunta, hogy ide járnak vasárnaponként a parasztok, a szemben levő magtárat templommá alakíttatta. Az egykori templomból vendégszobákat építettek, a keleti és nyugati szárnyon pedig a szobalányok (a földszinten a komornyikok) laktak. Mondják, hogy az oltár alatt fedél nélküli koporsóban egy ferences-rendi szerzetes holttestére bukkantak, ruhájából valaki őriz is egy darabot a faluban. Egy várúr szintén az oltár alatt aludta örök álmát, míg egy menyasszony-ruhás fiatal lány a templom más részén volt eltemetve. Miért, miért sem, őt visszafalazták, most is valahol itt nyugszik körülöttünk. Miért halt meg fiatalon, ki volt — senki sem tudja. Sokkal többet őrzött meg az emberek emlékezete Batthyány Strattman Eleonóráról. A török kiűzése után állítólag ő kapta a birtokot Savoyai Eugéntől. No, nem a harcmezei hőstetteiért, sokkal inkább „szelídségéért", szépségéért ... A birtok már korábban is a Batthyányoké kellett, hogy legyen, hiszen Evlia Cselebi szerint 1532-ben és 1564- ben is a török megostromolta a Batthyány sellyei várát. A vár egy kicsit távolabb, a mostani Vár utca körül lehetett, négy-öt évtizede még lehetett gót téglát találni ezen a területen. Szóval a szép grófnő inkább csak visszaszerezte (csaknem azt írtam le: szeretkezte) a kastélyt... 1810 körül valamelyik Batthyány lány Draskovics fiúval kötött házasságot — így lett később az övék a környék. • Betyárnak kifizetődőbb foglalkozás volt errefele. Egyszer, Patkó Pista idejében a Batthyány uraság 10000 aranyatké- retett Bécsbe a sellyei birtokáról. Intézők, számadók napokig törték a fejüket: miként teljesítsék a parancsot, a betyárok háromszor is elrabolhatják útközben a szállítmányt. Az Endes pusztai (ma Erzsébet puszta) számadó kanósz zörgetett az urakra. Tisztességgel köszönt, el_ mondta hallotta, hogy milyen bajban vannak — ő szívesen segít. Hitetlenkedtek az intézők, de hát annyi fegyveresük nem volt, hogy biztonsággal útnak indítsák az aranyat, jól jött minden lehetőség. A kanász számadó tarsolyából előkapott egy fazsindelyt, letette a küszöbre, fokosával mindkét oldalára oda sújtott. — Tessék, mehet ezzel a szállít, mány, nem bántják a betyárok. Nem is bántották, de még a birtokot sem. Igaz, hogy ettől kezdve rendes kommenciót kaptak, egy Pécsett élő, 80 éves néni sokat tudna erről beszélni, de hát nem akar, mivel, hogy az ó öregapja is betyár volt, s minek avval dicsekedni ... • Régi tölgyfa ajtók, az egykori szalonban még látni a szép, sötét faburkolat maradványait. Az 1969-es nagy tűzvész nyomait belül máig sem lehetett eltüntetni. Az ebédlőben remek kovácsoltvas rácsok fedik az ablakokat s a parkra néző ajtót Kár, hogy az ajtóra fordítva tették fel a rácsot. A mennyezeten barokk gipsz díszítés, az emeletre vörös márvány lépcső vezet, ugyancsak szép kovácsoltvas védőráccsal. ötven szoba lehet a kastélyban, valóságos palota. Jó, masszív épület, a kövek közé oltatlanul szórták a meszet, amikor építették, aztán vízzel locsol, ták. Valósággal összeégett a fal, szétrobbantani is nehéz lenne. Elhagyni is. Az egyik kéményen gólyafészek — ezen a kéményen még soha nem szállt füst, a gólyáknak építették nyolcvan esztendeje — üres már, de minden tavasszal visz- szatérnek ide a gólyák. Örökre elhagyni ők sem képesek ezt a földet... Lombosi Jenő 285 éves a pécsi Nagy Lajos Gimnázium 1773-ig tart iskolánk jezsuita koszaka. Ebben a korszakban ki. váló tuósok tanítottak itt. Így többek között a délszláv grófi családból származó Pejacsevich Jakab és Pejacsevich Ferenc kiváló jogász, illetve történész, Faludi Ferenc költő, a magyar novellairodalom egyik megteremtője, Proy György történész, a Hplotti beszéd megtalálója stb. Az oktatás az 1585-ben készült Ratio Studiorum alapján folyt, amely első tudományos igényű iskolaszervezeti didaktikai és metodikai munkának tekinthető, Részletesen foglalkozik a tanár személyével, az iránta támasztott igényekkel, a büntetésekkel, a test üdültetésével, az oktatás menetével. A gimnáziumot a következő szakokra osztotta: 1. Grammatica infima. 2. Grammatica media, 3. Grammatica suprema (ez utóbbi a sintaxis). Erre következett 4. a poetica és 5. retorika. A Grammatica infimát később két részre osztották: parvistákra és a haladó principistákra. így tehát a gimnázium hat évfolyamos volt. Az általános előmenetelt 5 fokozat tüntette fel. Voltak igen jók (optimi), jók (boni), közepesek (mediocres), kétesek (dubii) végre elutasítottak (reiciendi). A vizsgáló bizottság tagjai voltak a tanulmányi felügyelő és még két erre külön megjelölt tanár. Az osztálytanár nem lehetett a bizottság tagja. Kétes esetekben átvizsgálták az évközi dolgozatokat. A szorosan vett osztályozó jegyek voltak: „A” vagyis ascendit (fölléphet). A kis „a” másodrangú jegy volt. „m” vagyis mediocris (közepes), „d" vagyis deficit (nem felelt meg). Két d és egy m a szótöbbség elve szerint megakadályozta a fellépést. Az oktatás az alsóbb osztályokban anyanyelven folyt, csak a poeticái osztályban kezdődött a latin. De az anyanyelvi oktatásra egyébként is igen nagy súlyt helyeztek, és így jelentős szerepet vittek egyes városok — így Pécs — elmagyarosodásában is. Az iskola létszáma a Rákóczi-szo- badságharc után rohamosan emelkedik és 1730-as években már 4—500 körül van a tanulók száma. Ezek között jelentős számú a megyéből bekerült 'parasztgyerek. A Ratio Studiorum alapelve, hogy származásra a tanulók elbírálásánál semminemű tekintettel nem szabad lenni. Nagy súlyt helyeztek a jezsuiták a diák színjátszásra, az iskoladrámákra is. Régi jezsuita tanintézet színjátszás nélkül el sem képzelhető. Kezdetben csak párbeszédes formákban erkölcsi I nevelési célból játszottak, majd hamarosan már színpadot is állítottak fel. A Ratio csak azt írja elő, hogy a tanulók szorgalmi idejét nem szabad túlsá- ; gosan igénybe venni, és ne lép- ] jék túl a kellő határokat a szín- j házi ruhák és egyéb kellékek beszerzése. De ugyanakkor fi- ' gyelmeztet, hogy „a színielöadá- j sok se szüneteljenek a kelleténél tovább, mert tesped a költészet színelőadás nélkül”. Jezsuita évkönyvíróknak sikerült pár színdarab címét is megtalálni. így 1712-ben a középső és felső grammatisták a Megváltás titkát személyesítették meg. Ugyanekkor előadták a Fiatal Sólyom című darabot. 1715-ben „Pécsi Szüret” (Vina- lia Quinqueecclesiensia") címen vidám farsangi előadást rendeztek. 1716-ban Báthori István dicsőítő színdarab kerül előadásra. Tehát elég széles a választék: hitbuzgalmi jelenetektől kezdve történelmi drámá- | k'9. Közben mindinkább előtérbe J kerül az iskola politikai jellege, | készül ennek az elvnek a rendeletben való kidolgozása. A ; politikai helyzet alakulása isko- I iánk történetére is kihat. A fordulat 1773-ban fog bekövetkezni. Dv. Rajczi Péter Nyolcvan éve jelent meg Pécs első napilapja A hírlapirodalom Pécsett immár 140 éves múltra tekinthet vissza. Az 1832-es évtől kezdve német nyelvű, majd 1860-tól magyar nyelvű hetilapok jelentek meg. Pécs város közönsége azonban szükségét érezte annak, hogy naponta tájékozódjék a külföldi és belföldi, valamint a pécs-baranyai eseményekről. Annál is inkább, mert az 1890-es években Magyarország nagyobb vidéki városaiban, kultúrközpontjaiban: Debrecenben, Kolozsvárott, Aradon, Temesvárott már nemcsak hetilapok, hanem magyar nyelvű napilapok is jelentek meg. Nemcsak Pécs, hanem az egész Dunántúl legelső, állandó jellegű napilapja 1892. november 16-án „PÉCS/ NAPLÓ címmel jelent meg. Felelős szerkesztője: Várady Ferenc, a lap • tulajdonosa pedig Engel Lajos j nyomdász volt Ez tulajdonképpen még csak „mutatvány- j szám" volt, omit 15 ezer példányban, 24 oldalon nyomtat- | tak ki. A mutatvány-számot i nemcsak Pécsett és Baranyá- j ban, hanem a szomszédos me- { gyékbe, sőt Szlavóniába is i szétküldték. A „Pécsi Napló” politikai j jellegű, de pártonkívüli napi- j lap volt A mutatvány-számban I a lap szerkesztői „Olvasóink- : hoz" címszó alatt programjukat a következőképpen jelölték i meg: „Lapunk legfőbb célja a közügyek előmozdítása, a városi és a megyei érdekek ápolása. - Semmiféle párt szolgó- i látóban nem állunk: vélemé- ! nyűnket minden irányban szabadon és függetlenül nyilvánítjuk. — Lapunkat befoiyásoltatni ! nem engedjük senki által." j A mutatvány-számban már j az akkori kapitalista kórra jel- j lemzó bányászati hírt is találunk. „Arról értesítik lapunkat, 1 hogy Koch Ferenc bónyatulaj- j donos a somogyi és bányatelepi kőszénbányáit a „Józsa" és „János” nevű aknákkal, eladni szándékozik a Dunagőzhajózá- si Társaságnak. Az adásvétel körüli megállapodások folyamatban vannak. A szerződések megszövegezése s aláírása már csak napok kérdése. Azt is halljuk — írja továbbá a lap —, hogy Koch ezen adás-vételi ügy befejezése után Olaszországba j utazik, s ott tölti a telet. A tavasszal pedig végképp elhagyja városunkat, Grátzba utazik." A mutatvány-szám „Hírek" rovatában közlik, hogy „Pécs szab. kir. város körtörvényhatósága f. hó 24-én közgyűlést tart, amelynek fő tárgya KOSSUTH LAJOS nagy hazónkfiá- | nak díszpolgárrá választása, a budai főutcának dicső, nagy I nevéről való elneveztetése ” j Ugyanebből a rovatból tudhat- , juk meg, hogy: „1893. évi január 1-től a kocsmák száma a | városokban úgy lesz megállapítva, hogy csak minden 500 lakásra engedélyeztetik egy- egy kocsma.” A „Pécsi Napló” hetenként hatszor — hétfő kivételével — minden nap megjelent. Előfizetési ára egész évre 12 frt. (24 korona) volt. A szerkesztőség a mai Bem utcában, az egykori Irgalmasok utca 2. számú, j Nöthig-féle ház második eme- I létén volt A szerkesztőség ösz- | szesen 5 szobából állott. A lap kiadóhivatala a mai Kossuth Lajos, az egykori Király utca 4. számú házban működött, Enge! Lajos könyvkereskedésében. A lap naponta reggel 5 órakor már az utcán volt Abban az időben — a hírközlési technika primitívsége ellenére is — elevenen szerkesztett, jól tájékoztató lap volt. Vezércikkeiben politikai, társadalmi, városi és megyei közügyek- kel foglalkozott. Közölt tudományos, ismeretterjesztő vagy mulattató tárcákat, országgyűlési tudósításokat, hivatalos közleményeket, érdekes napihíre- I két, eredeti táviratokat. Külön rovata volt a tanügynek, irodalomnak, művészetnek, törvénykezésnek, közgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek, valamint a humornak. Kik voltak a legelső pécsi magyar nyelvű napilap belső munkatársai? A politikai és a társadalmi cikkek rovatvezetője maga a lap felelős szerkesztője1 Várady Ferenc volt. Thury Zoltán, a lap sedégszerkesztő- je, az „Egyetértés” és több vidéki napilap azelőtti munkatársa írta a vezércikkeket, továbbá a társadalmi cikkeket és ugyancsak ő vezette a tárca, irodalom és művészet-rovatot is. A lap főmunkatársa: Ké y Gyula volt, aki azelőtt a .Győri Hírlap" segédszerkesztői teendőit látta el és több fővárosi lapnak is dolgozott. A „Hírek”- rovatban pedig Altmann Géza, Iványos Gyula, Mirth László, Orbán Márton dolgoztak. Ezenkívül a lapnak számos külső munkatársa, valamint vidéki levelező-tudósítója is volt. 1892. november 21-én megjelent a lap rendkívüli kiadása. De a „Pécs/ Napló" I. évfolyamának első száma tulajdonképpen csak 1892. december 1-én látott napvilágot. 1910 nyarán a lapnál dolgozott Somlyó Zoltán, „az átkozott költő”, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes barátja, ö szerkesztette abban az időben a hír-rovatot. Rövid két hónap alatt, amit Pécsett töltött, több verse és cikke jelent meg a lapban. Bátor egyéniség volt a „Pécsi Napló”-nál a lap segédszerkesztője: Thury Zoltán, aki 1892 őszén a „Szegedi Napló”-tól került Pécsre. Több vezércikkeben élesen támadta az akkori „j kormány belügyminiszterét, Hie- ronymit. Thury általában a 43- as függetlenségi gondolatok szellemében írt a kiegyezésről. A második világháború előtt a „Pécsi Napló”-nál dolgozott Sásdi Sándor, a ma is Budapesten élő neves író is. A lap tárca-rovatában országos nevű írók nevével is találkozunk: Tömörkény István, Benedek Elek, Gaál Mózes, Gárdonyi Géza, Kiss József és Várai Antal. Jászai Mari hírneves színésznő — akinek Pécsett ma is él rokona — szintén írogatott a „Pécsi Napló”-ban. A lap 1893. január 29-i számában a színésznő naplójából közölt részleteket. A tárca-rovatban azonban nemcsak magyar, hanem külföldi írók írásai is jelentek meg, például: Tolsztoj, Anatole France, Maupassant, Mark Twain. A „Pécsi Napló” 1919-1921- ig, Pécs szerb megszállása idején és azután is többféle változáson ment keresztül. A lap 1919. április 18-tól a Pécsi Szociáldemokrata Párt hivatalos lapjaként jelent meg. A lapot 1919. október 31-én az SHS királyi belügyminisztérium betű- tóttá szocialista szellemű, a Magyar Tanácsköztársaság mellett óltástfoglaló cikkei miatt. A későbbiek során a lap felelős szerkesztője: Lenkei La/os, 1919. április 18-tól Döméi An- zelm, 1919. november 1-től pedig újra Lenkei Lajos lett. A lap 1920. októberében 2500, 1921 augusztusában pedig 2800 példányban jelent meg. A második világháború idején, 1944-ben, a „Pécsi Napló” a Független Kisgazdapárt szócsöve lett. De csak nagyon rövid ideig, mert a lapot a fasiszta Sztójay Döme-kormány 1944 tavaszán betiltotta. A „Pécsi Napló” 80 évig jelent meg és lényegesen hozzájárul! Pécs szellemi, kereskedelmi és ipari életének kialakításához. Elsárgult lapjait ma már csak a Baranya megyei Levéltár őrzi Pécsett ... Pusztai Jóuat i
