Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Kiskabátok őszre-télre Egészségügyi felvilágosítás A fizioterápiás kezelések története és jelentősége Rajzainkon a különböző tí­pusú kiskabátokat mutatjuk be, a megfelelő kiegészítőkkel, il­letve alapruhákkal. 1. Nagykockás, flausch-szö- »etből készült ún. festőköpeny forma, mert az elöl-hátul fer­dén szabott „teil” alól húzás­sal bővített Az oldalán is fer­dén szabott betétrész van, amely szintén o bőséget nö­veli. Férfi kézelős ujja és pici szőrme, vagy műszőrme gallér­ja van. 2. Dublé szövetből készült, mindkét oldalán viselhető dol­mány típusú kískabát. Ragián szabású, széles felgombolható kihajtóval készült, a szabásvo­nalaknál és a zsebnél dísztű- zéssel. 3. Modern kapucnis „duffle coat”. Színes vastag zipzárral t. Bordürös anyagból, hosszú iijjú, egyenes szabású, kívül hordós blúz. A minta színével egyező színű övvel. A blúz nadrághoz való. 2. Napsórga színű jersey anyagból készült, tűzéssel dí­szített blúz. 3. Piros, kék kockás, ferdén nyomott anyagból rövid ujjú, klasszikus ingnyakú blúz. 4. Mintás batisztból készült, teil részen elvágott, lefelé bő­Oriana Faítaci újságírónő A ha- szontalan nem című könyvéből közlünk egy részletet, amelyben ú világnak arról a részéről ír, ahol móg nőuralom van. A Ma­láj Szövetség egyik államában, Negri Sembilanbán találkozott az írónő matriarchákkal, akik a férjüknek nem tulajdonítanak na­gyobb fontosságot, mint egy szem rizsnek. Ez talán túlzás, no de nézzük, mit mesél a mat­riarchákkal való találkozásról az Írónő; Nehéz lett volna megmagypráznj a muzulmán Ming Sennek azt, amit tudtam a matriarchákról: azt pél­dául, hogy tekintélyük elsősorban gazdasági okokból származik. Övék a föld ugyanis, nem a férfiaké, és lányról lányra öröklődik, mintha fiú- utódok nem is léteznének. Csak fér­jük van, és hűségesek hozzá, de nem veszik fel a nevüket, és nem adják • gyerekeiknek sem. Nem élnek együtt a férjükkel: a házasság után — kivéve néhány, a mindig külön­böző törzshöz tartozó anyós és meny közti különleges megállapodást — a férfiak továbbra is az anyjukkal él­nek együtt, és a gyerekek nem is­merik el a hatalmukat, mert csak egy tekintély létezik, az anyai. Ma már kevés matriarcha van Melané- ziában, rendjük talán a legősibb a világon. * Lám, mennyi fáradságunkba ké­rőit, míg megtaláltuk őket, és most csukódik, az öv oldalvarrásból indul előre. 4. Teveszőr jellegű, vagy flausch-szövet, esetleg velour karakterű anyagból epolettes vállmegoidással készült kabát, nagyméretű zsebekkel, egyso­ros gombolással, az ujja kéze­lőből fogott. 5. Velour-szövetböl készült, ragián szabású, bő trapéz vo­nalú kiskabát, amelyet övvel, vagy anélkül is viselhetünk. Szabásvonalait dísztűzés hang­súlyozza ki. 6. A kabát szintén a festő­köpeny stílushoz tartozik. Érde­kessége azonban, hogy a de­rékon és a kézelőn gumizott és az övrésznél bőrpánttal csukó­dik. Nagy gallérral készült, a teil rész alatt húzással. vülő, hosszú ujjú blúz nadrág­hoz. 5. Mintás anyagból, húzott ujjú, a derékon négy centimé­teres, szélesen gumírozott blúz. 6. Magas nyakú, húzott ele- jű, kívül kötös blúz, nadrághoz, egyszínű jerseyből. 7. Mintás jerseyből, vagy vá­szonból, derékig érő kabátka (lehet bélelt is), nadrághoz, szoknyához. 8. Csíkos anyagból, klasszi­kus ingblúz. itt vannak- sárga, piros, Irta ruhá­ban, kis kabátkával a felsőtestükön, a mellük szinte egészen kinn van be­lőle, lábukat bokáig takarja a szá- rong. Karcsúnk, kicsik, kerek arcuk aranyos gesztenyeszinű, kicsit man- dulavágósú a szemük, orruk lapos: javai, szumátrai, kínai, hindu, sőt arábiai bevándorlókkal keveredett határozatlan jellegű malájok. Kor szerint állnak sorba: az első ősöreg és ráncos, százévesnek látszott, mel­lette egy kevésbé öreg állt, hetven­éves lehetett, aztán egy ötven körüli, mojd egy harmincéves lányka követ­kezett és véqül a gyerekek. És mind­nek, a legöregebbet és a gyereke­ket kivéve, legalább egy fogát arany­lemez borította, melyen szív alakú ablakocska volt, alóla kilátszott a zománc, ahogy harminc évvel ez­előtt az ázsiaiaknak tetszett. Félénkek voltak, kivéve az öreg­asszonyt, aki vigyorogva bámult ben­nünket, mintha nagyon nevetségesek lennénk. És nem kérdeztek semmit. Aztán Mohammed Reza mondott va­lamit, és okkor mutogatva hivott, hogy menjünk föl a tágas, tiuta, A betegségek és egészség- károsodások korszerű gyógyí­tásában alkalmazott módszere­ket nagyjában négy csoportba sorolhatjuk. Különböző állati, növényi illetve ásványi erede­tű anyagokkal, a gyógyszereink­kel segíthetünk a betegen. Lelki ráhatásokkal kísérlik meg a bajok leküzdését a psycho- terápiában. Igen nagy tere van a műtéti megoldásoknak. A ne­gyedik csoportba sorolhatjuk azokat a törekvéseket, melyek az ember környezetében min­dennapos ingerek alkalmazá­sával segítik a gyógyulást. Ter­mészetes gyógymódnak, fiziote­rápiának nevezzük ezt a törek­vést, jelezve az elnevezéssel is, hogy itt az ember számára egé­szen természetes, mindennapos, fiziológiás behatások szerepel­nek. Ezek az ingerek lehetnek ég­hajlati jellegűek, mikoris klima- terápiáról beszélünk. Felhasz­nálhatjuk a víznek sajátságos fizikai — illetve a bennük ol­dott anyagok révén — kémiai adottságait, a hidroterápiá­ban és balneoterápiában. Igen kiterjedten alkalmazzuk az elektromos energiát, ami jog­gal mondható természetes in­gernek, hiszen minden életmeg­nyilvánulásunk elektromos ener­giák közreműködését tételezi fel. Sokszor vetjük be a mecha­nikai hatásokat, pl. a massage- kezeléseknél. És igen kiterjed­ten alkalmazzuk az egyik leg­természetesebb ingert, a moz­gást. A mozgásnak az egészség megtartásában, annak helyreál­lításában való nagy jelentősé­gét már sok ezer évvel ezelőtt felismerték az akkori orvosok. Az indiai és az egyiptomi kul­túra elsősorban a test harmoni­kus fejlesztésére alkalmazta a mozgásgyakorlatokat. A kínai orvosok azonban már 5000 év­vel ezelőtt is ismerték a gyógy­tornát és ezt a massage és a tűszúrásokkal együtt jó ered­ménnyel alkalmazták. Az indiai tornagyakorlatok kapcsolatosak voltak lelki behatásokkal, fő­képp megnyugtatást értek el így, de igen nagy mértékben tudták ezzel fokozni a test el­lenállóképességét is. A héber orvosok, a perzsák és az egyip­tomiak is a gyógytornát fürdő­kezelésekkel kombinálták. A görög kultúrában viszont a mozgásterápiát főképpen ég­hajlati kezelésekkel kapcsolták össze, igen híres gyógyhelyeik voltak Kos és Epidauros váro­saikban. Empedokles már 2500 évvel ezelőtt kiemelte a légzés­gyakorlatoknak nagy egészség- ügyi jelentőségét Aristoteles, pedig már ellenállással szem­ben végzett mozgásgyakorlato­kat vezetett be a gyógyításban. Rómába a mozgásterápia, mint egyéb kultúrértékek is, görög közvetítéssel került. Ga- lenus 1800 évvel ezelőtt már talajtornát és szertornát is al­kalmazott mozgásszervi károso­dások javítására. Ezután sajnos igen hosszú századokon át teljesen háttér­be, szorult a mozgásterápia és csak a XVII. században kezdett pálmatetős kunyhóba. A gyékényen egy kézzel hajtás gramofon és egy pedálos varrógép állt. A gramofon tölcséres, virágdiszes volt. A varró­gép azonban modern, lezárható tető­vel meg minden. Zavartan nézelőd­tem, mondhatnánk úgy is: kiábrán­dultán. Valaki megtesz ennyi kilo­métert, hogy a dzsungelbe jusson és mit talál? Varrógépet és gramofont. Mondtam Mohamed Rezának, hogy kérdezze meg. kiék ezek a dolgok, — A férjem hozománya — mondta a legfiatalabb nő, akit iamiiának hívtak. — Akkor hozta, amikor hoz­zámentem, — Hol a férjed? — kérdezte Moha­med Reza. i— Az anyjánál — felelte Jamila. — Hogyhogy az anyjánál? — Hát az anyjánál. Visszaküldtem hozzá. Nem volt kedve dolgozni, meg kaucsuktejet gyűjteni se ment el, ami pedig könnyű mesterség. Nem tudott se az erdőben fát vágni, se tűzifát hasogatni, se rizst főzne, így hát elkergettem. Manapság a férfiak U megtanulják, hogy egyedül ismét szerepelni, mint gyógy- tényező. Az angol Glisson ajánlta és a gerincferdülések kiigazítására nyújtókészüléket is szerkesztett. A mai értelem­ben vett gyógytornát a múlt század elején a francia Tissot és a svéd Ling indította fej­lődésnek. Elsősorban az akkor különösen igen elterjedt test­tartási hibák korrigálására, ké­sőbb megelőzésére törekedtek. Sok akadállyal kellett megküz- deniök a mozgásterápia akkori híveinek. Bármily meglepően hangzik, Metternich megtiltotta a torna propagálását és Szász­országban államellenes cse­lekménynek minősítették akkor­tájt a turisztikát. Persze nehe­zebb volt a szabad temészet- ben járó csoportok beszélgeté­sét lehallgatni, mint a korcs­mákban sörözők megnyilatko­zásait, és a természet szépsé­gei a testgyakorlás és turisz­tika örömei kifejlesztik az em­berben a szabadság iránti igényt. Ez a Metternich-féle rendszer számára félelmetes volt. A múlt század második felé­ben kétirányban fejlődött to­vább a mozgásterápia. Az egyik csoport a mechanizálás híve volt és rendkívül sok és komplikált gépet szerkesztett, melyekkel különböző mérték­ben mozgatták meg az ízüle­teket. Ez a Zander-rendszer szerencsére a mi századunk el­ső évtizedeiben már helyet adott a sokkal jobb és termé­szetesebb irányzatnak, amely arra törekedett, hogy a gyógyí­tásra váró egyén aktív közre­működésével és a természetes mozgások tanulmányozása alapján végzett gyakorlatokkal állítsa helyre a beteget. Torna­termeinkben már igen kevés a gépi felszerelés, nagyon kevés segédeszközre van szükségünk, mert bebizonyosodott, hogy a legjobb eredményt a természe­tes mozgásfolyamatok utánzá­sával érjük el. A mozgásterápiában alkal­mazott eljárásainkat ma nagy­jában két csoportba sorolhat­juk. Vannak olyan mozgásgya­korlatok, amiket úgyszólván ki­vétel nélkül elvégeztetünk minden kórházi beteggel és ugyanígy ajánlunk minden ott­hon ápolt beteg számára is. És vannak a különböző károso­dások megelőzésére, korrigáló­Egy nudista strandon. — ön miért csapott fel nu­distának? — A mama akarta így. — Hogyhogy? — Megvan az a buta szoká­som, hogy mindig zsebre vá­gom a kezem. * Egy lány megkérdezi a ba­rátnőjétől : — Érdekes könyvet olvasol? — Igen, nagyon romantikus történet, tragikus befejezéssel! — ?- Az utolsó fejezetben a hős visszatér a feleségéhez! boldoguljanak. Megváltoztok az idők, nem ? p— éj a többieknek hol a férjük? — Férfinak még nyomát se lehetett lát­ni a kunyhóban. Létezésük egyetlen bizonyítékát a gyerekek szolgáltat­ták. — Az anyjukkal. Vagy a városban dolgoznak. — Jamila módfelett meg­lepettnek látszott. — És sose jönnek ide? — De igen: havonta vagv hetente egyszer. Vagyis, amikor kedvük van velünk lenni. Minek lábatlankodja- nak itt? Mohamed Reza elmagyarázta, mi­ért jöttünk, és a matriarchák, miután egymásközt megtárgyalták, lekupo­rodtak a gyékényre, készen arra, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre, és nagyon kedvesek voltak. — Más újságírók is voltak már itt? — kérdeztem. — Nem. Mi ez gz újságíró? — Aki az újságot írja. — Öt Középen a legidősebb nő ült, ki- lencvenkét éves, a dédanyjuk — mondta Jamila. Körülötte ültek a sóra szolgáló célzott gyakorla­taink. A mozgás elsősorban is a mozgásrendszer természetes in­gere és a helyesen végzett és jól adagolt mozgásgyakorlatok biztosítják az izmok, szalagok, ízületek, csontok jó kondícióját. De ezen túlmenően igen je­lentős a mozgásnak kihatása a keringésre, a légzésre, emész­tésre és általában a közérzet­re. Mindezeket jelentősen ser­kenti. Mivel betegségben külö­nösen kívánatos a szervezet ellenállóképességének fokozása és a regenerációs készség emelése, nem lehet vitás, hogy minden betegségben lényege­sen segíti a gyóqyítási törekvé­seket a meqfelelő mozgásterá­pia. Elsősorban is megtanítjuk a betegeinket a helyes lég­zésre. Ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a fekvéssel együttjáró kényszerű tétlenség nem vezet pangásra a légutakban és meqelőzzük a hurutos állapot bekövetkezését. A jól végzett léqzésayakorlatok ezen túlme­nően lényeges segítséget nyúj­tanak a keringés számára is, a ritmikusan leszálló rekesz megkönnyíti a májból a vér ürülését, az egyideiűleg a mellkasban jelentkező szívó­hatás pediq sietteti a véráram­lást. Gondja van a gyógytor­násznak arra, hogy az olyan fekvőbeteg, aki nem léphet ki ágyából, fekvőhelyzetben vé­gezzen el bizonyos izomgya­korlatokat, melyek súlyosabb esetben feszítési gyakorlatokra korlátozódnak, enyhébb eset­ben szemmel látható mozgás- kitéréseket jelentenek. Mihelyt lehet, kihozzuk a beteget az ágyából naponta eqy vagy több alkalommal is, pár percre, vagy huzamosabb időre. Ha arra qondolunk, hogy 2—3 év­tizeddel ezelőtt hasiműtétek után milyen sokáig fektettük a beteget és a gyerekágy is mi­lyen inaktivitást jelentett, fel­mérhetjük, milyen nagyot vál­tozott a helyzet e téren. A korszerű fizioterápiás keze­lés lehetősége a klinikák, kór­házak, intézetek legtöbbiében adott. A mielőbbi tökéletes gyógyuláshoz azonban szükség von az érdekelt, sérült vaay eayéb beteg, ió együttműködé­sére, jó hozzáállására, kitartá­sára az érdekében történő munkához. Egy férfi beül egy har­madosztályú vendéglőbe. A pincérben sajnálkozva köszönti egyik régi barátját. — Micsoda meglepetés! Drá­ga öregem, itt dolgozol, ebben az ócska, harmadosztályú ven­déglőben? — Igen, öregem, valóban ez a munkahelyem, viszont so­hasem ebédelek itt * — Tudod, a férjem vüógkö- rüli útra szeretett volna menni. De én inkább máshova kíván­kozom. többiek, és miközben arra vártak, hogy elkezdjük a beszélgetést, pál­malevélből gyékényt fontak. A déd­anyát Norpahnak hívták. A nagy­anyát Hawának. Az anya neve Zi- nah. A szót Norpah képviseletében Hawa vitte. Elkezdtük a beszélgetést, azt akartam megtudni, hogyan pa­rancsolnak az asszonyok. — Miért? — érdeklődött Hawa. azonnal abbahagyva a gyékényfo nást. — Európában nem a nők pa­rancsolnak? — Nem — feletem. — Európában a férfiak parancsolnak. — Nem értem — csodálkozott Ha­wa. Alázatos, elhanyagolt külsejű öregasszony volt. — Ez egész másképp van — ma­gyaráztam. — Nálunk a férfi a csa­lád feje, és a férfi adja a vezeték­nevét a feleségének és a gyerekek­nek. — Azt jelenti, hogy az asszony ve­szi fel a férj nevét, ahelyett, hogy a férj venné fel az asszonyét, és amikor megszületik egy lány, akkor nem az anyja, hanem az apja ne­vét viseli? — kérdezte Hawa. — Bizony — feleltem. — Öl — kiáltott fel elképedve Ha­wa. — De azért a férj az, aki en­gedelmeskedik, nem? ■— Nem — világosítottam fel. — Ál­talában nem. Többé-kevésbó ez a szokás. Mohamed Reza lefordította, és ek­kor hangos nevetés robbant ki a kunyhóban. A matriarchák úgy nevet­tek, mintha az év legjobb viccét hal­lották volna. „Süssünk, főzzünk otthoni” Ormánsági töltött dagadó A Vörös Csillag étterem vezető szakácsnője, Kántás Jánosné az alábbi vasárnapi étrendet állította össze kedves háziasszonyainknak: Ebéd: 1. Csirág (spárga) leves 2. Ormánsági töltött dagadó bar* gonyasalátával 3. Meggyes piskóta tejszínnel Vacsora: 4. Hideg karaj majoné* zes burgonyával 1. Csirág (spárga) leves: hozzá­valók: 20 deka csont, 15 deka ve­gyes zöldség, 30 deka spárga (kon­zerv is lehet), 4 deka zsír, egy deci tej, liszt, só, kis csomó petrezselyem­zöld, cukor. A megmosott és megtisztított spár- gát 2—3 centiméteres darabokra vág­juk és a zöldséges csontlében meg­főzzük, megsózzuk, kicsit cukrozzuk. Ha megpuhult, világos, petrezselyme# rántással berántjuk, hozzáadjuk a te­jet, esetleg tejfelt, majd betétnek galuskát teszünk bele. 2. Ormánsági töltött dagadó: hoz- zá valók: 60 deka sertésdagadó, S zsemle, 2 tojás, só, petrezselyem­zöld, bors, 10 deka zsír, 1 hagyma« 10 deka sertésmáj, 1o deka füstölt- szalonna, 10 deka füstölthús, piros­paprika. A dagadót hosszú, éles késsel ret- szúrjuk. A beáztatott és kinyomott zsemlékhez hozzáadjuk a tojáso­kat, sóval, borssal, finomra vágott petrezselyemzöiddel ízesítjük. A hagymát apróra vágjuk, zsíron meg­futtatjuk, hozzáadjuk a durvára da­rált májat és ha ez megpirult, a kis kockákra vágott füstölthűst, végül pi- lospaprikával meghintjük. Az egészet jói összedolgozzuk és megtöltjük vei# a dagadót, majd a nyílást bevarr­juk s a húst megsózzuk. Felhevitelt zsírban a hús mindkét oldalát meg­sütjük, s kevés vizet téve alá, kö­zépmeleg sütőben készre sütjük. Tó- lafás előtt a húsból a cérnát ki­szedjük, éles késsel a húst felszele­teljük, leöntjük az apró kockákra vá­gott, megsütött szalonnával, annak ti zsírjával és a saját pecsenye le vével. Körítésnek burgonyasalátát adhatunk hozzá. De igen finom rizzsel vagy hasábburgonyával és tetszés szerinti savanyúsággal. 3. Meggyes piskóta tejszínnel: hozzávalók: 6 tojás, 30 deka porcu­kor, 10 deka dióbél, 3 deka liszt, 50 deka meggybefőtt, 1 deci rum, 4 ci tejszín, 10 deka főzőcsokoládé.­A hat tojás sárgáját 20 deka por­cukorral habosra keverjük. A fehér­jéket kemény habbá verjük, majd ál­landó keverés mellett a kikevert sár­gáját hozzáadjuk a habhoz, végül óvatosan keverve beleadagoljuk a 10 deka darált diót. Ezt a masszát ki­vajazott, lisztezett tepsibe öntjük, tó- tejét meghintjük a kimagozott meggy­befőttel és középmeleg sütőben meg­sütjük. Ha megsült, lisztezett des*- kórra kiborítjuk. Mikor meghűlt, rum­mal meglocsoljuk, téglalap alakúra felszeleteljük és cukrozott tejszínhab bal (4 deci tejszín, 10 deka porcu­kor) felspricceljük és a tetejére ré- reszeljük a főzőcsokoládét. 4. A karajt egybe hagyjuk, fok­hagymával jól megtűzdeljük, bors­sal megszórjuk: sózzuk és szép piros­ra sütjük. Hidegen felszeleteljük, ha­mis majonézes burgonyát adunk ho»- zá. Hamis majonéz: 1 tojást ízlés szerinti sóval, kevés porcukor­ral, citromlével, mustárral, habverő­vel jól kikeverünk, majd 1 pohár tejfelt adunk hozzá. Közben fél kilé burgonyát héjában megfőzünk, ki­hűtjük, kockára vágjuk és a hamis majonézt ráöntjük. Tetejére 1 főtt to­jást reszelünk. VASÁRNAPI MEILEKIET Ahol egy férfi nem ér többet mint egy szem rizs SOMFAI JENŐ DR. Mosolygó világ ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents