Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Vílécr oroletáríai, eavip*«sf5fTfttek! . V & ° “ es J { * £ Ära: 1 loríná Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 273. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 19., vasárnap Vezetés=előrelátás Amióta ember az ember s derekát kiegyenesítette, fejét fölemelte, látóköre szószerint is kiszélesedett. Azóta nemcsak a lába előtti földet, vagy közvetlen környezetét látja, hanem a távoli horizontot szintén. De látóköre átvitt értelemben is ki- szélesedett azzal, hogy munkát végez. E légemberibb tevékenység lényege ugyanis éppen az, hogy előre látjuk a munka célját, végeredményét s nem a vakvilágba, vagy velünk született ösztönök parancsára dolgozunk. Marx szerint ilyen értelemben a legrosszabb építőmester is túltesz a szabályos sejtrendszert építő méhen. A munka jellege és ennek megfelelően az előrelátás, a tudatosság mértéke különböző. A szalagon dolgozó s részműveleteket végző munkásnak nem kell például a cipőgyártás és -értékesítés egészét áttekintenie. Magáról a gyártásról nyilvánvalóan a szalagok, a technológiák tervezőinek átfo- góbbak az ismeretei. A divatigények alakulásáról, az értékesítés kilátásairól, avagy a készletgazdálkodásról megint mások és mások tudnak többet. A műszaki-gazdasági fejlődéssel a különböző tevékenységek egyre inkább specializálódnak s nincs és nem is lehet olyan ember, aki az adott gyáron belül minden munka részletét ismeri, tudja. A vezetőktől sem várhatjuk ezt. A maguk módján ők is specialisták, de nem a részletek, hanem az összefüggések tudói, a holnap követelményeinek felismerői. S átfogó feladataik ellátásához felhasználják a tervező, a szervező, a piackutató, a munka- és személyügyi stb. specialisták tucatjainak tapasztalatait. A vezetés és az előrelátás eleve összecsengő, szinonim fogalmak. S a vezetés előrelátása saját döntésein túl a dolgozó kollektívák hatékony munkáját, célszerű, tudatos tevékenységét is sokoldalúan megalapozza. Vagyis ahogyan az előrelátás a vezetéstől, úgy p dolgozók társadalmi tudatossága a vezetői előrelátástól elválaszthatatlan. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a műszaki-tudományos forradalom felgyorsította a haladást s közben a népgazdaság az exten- zív fejlődésből az intenzív szakaszba lép át. A reform nyomón, a nagyobb vállalati önállóság közepette erősödött a vezetés perspektivikus látásmódja, távlati szemlélete. Tavaly, első ízben, mindenütt elkészítették az öt évre szóló vállalati és tanácsi terveket. így végig gondolták minden vállalat és terület jövőjét, hosszabb távra alapozták meg munkájukat, feladataikat. Persze, ezzel nem változott meg egycsapósra és automatikusan a vezetés munkastílusa, látásmódja. Néhol a középtávú tervezést már eleve formálisan végezték el, másutt pedig esetenként a jól végig gondolt elképzeléseket is ad acta tették, mellőzték. Mert a máról-holnapra élés, a „diszpécserkedés” visz- szahódította régi szerepét. Hol tartunk most? Melyek a távolabbi célok? Meddig juthatunk a közeli jövőben? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a vállalatok napjainkban az esztendő végefelé, az 1973. évi terv összeállításakor S ahol az előrelátást és a tervezést valamennyire is komolyan értelmezik, ott most nem csupán egyik évről a másikra váltanak ót, hanem ismét nagyobb távlatban gondolják végig a lehetőségeket és a feladatokat. „Tervezni csak több évre előre lehet. Egy esztendőre legfeljebb konkrét munkaprogramot készíthetünk” — mondotta az egyik nagyvállalat vezető közgazdásza. S egyet kell hogy értsünk vele, ha arra gondolunk: a jövő feladata nem egyszerűen a múlt mennyiségileg bővített reprodukálása, hanem a lényeges minőségi változások elérése. (Különösen így van ez most a gazdaság intenzív fejlesztésének időszakában.) S egy esztendő lehetőségei rendkívül behatároltak, e rövid időszaknak nem lehet nagy távlati célja. De ahol jól felmérték s a jelenlegi helyzetnek megfelelően aktualizálták is a hosszabb időszakra szóló elképzeléseket, ott az 1973. évi tennivalókat a távolabbi célok elérésének szolgálatába állíthatják. Nem könnyű meghatározni egy év munkaprogramját. Képletesen szólva azt kell elérni, hogy a karaván ne csak haladjon, hanem érje is el célját s szükség szerint érintse az útba ejthető oázisokat. A gazdasági vezetők - a helyi idegenvezetőkhöz hasonlóan — megkímélik „expedíciójukat” a felesleges kitérőktől, kalandoktól. Iránytűjük az alapos helyzet elemzésre épülő reális távlati terv. S e távlati terv mit sem ér, ha olyan nagy beruházási és forgóeszköz-igényre épül, amely meghaladja a vállalat és a népgazdaság erőforrásait. Ha nem számol eléggé a piaci igények növekedésével, a verseny fokozódásával. Ha nem Irányozza elő a hatékonyság növekedését a kívánatos mértékben, mindenekelőtt a gyártmányösszetétel és a technológia korszerűsítésével. Ha nem tűzi célul a szervezettség s ennek részeként a kooperáció egyre magasabb szintjét. Ilyen és hasonló nézőpontból, a mai ismeretek alapján érdemes újra értékelni, idő- szerűsíteni a vállalati ötéves terveket, hogy megbízható iránytű legyen a jövő évi munka- programok összeállításához. Hegkezdődőit a szakmunkások új rendszerű továbbképzése A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a kormány határozatának megfelelően ezen a héten több vállalatnál megkezdődött a szakmunkások újrendszerű „ismeret- felújító-korszerűsítő” továbbképzése. Elsőként a Pamutnyomóipari Vállalat hórom gyárának géplakatosai, a Gép- és Felvonószerelő Vállalat felvonószerelői, c Fémmunkás Vállalat vas- és fémszerkezeti lakatosai, a Csőszerelő Vállalat víz-, gázvezetek- és készülékszerelői, valamint a Volán 3-as számú vállalat autószerelő szakmunkásainak indítottak továbbképző tanfolyamokat. A Szegedi Textil- gyárban a vezető munkásoknak, a csoport- és brigádvezetőknek a vezetési alapismeretekről tartanak oktatást. A tanfolyamokat a vállalatoknál, vagy jól felszerelt szakmai középiskolákban tartják. , Novemberben és decemberben újabb ipari, építőipari és szövetkezeti vállalatoknál kezdődnek hasonló tanfolyamok. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának kibővített ülése Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Az elnöklő Bocz József megyei titkár üdvözölte a megjelenteket, a tanácskozáson résztvevő Aczél György elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Dr. Nagy József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottságának november 14—15-i üléséről. Megállapította, hogy a párttagság, a megye közvéleménye a hírközlő szervek tájékoztatásai alapján nagy érdeklődéssel fogadta a Központi Bizottság üléséről kiadott részletes közleményt, mely beszámolt arról, hogy az ülés a Politikai Bizottság jelentése alapján megvitatta a X. kongresszuson elfogadott határozatok végrehajtásának tapasztalatait, a soronlévő legfontosabb feladatokat. A X. kongresszus óta eltelt két év elegendő ismeretet nyújtott az elemzés elkészítéséhez, az elért eredmények értékeléséhez és a hiányosságok feltárásához. A tapasztalatok összegezése, a pártszervezetek és a dolgozó emberek véleményeinek ismerete alapján állapíthatta meg a KB, hogy a X. kongresszus bélés külpolitikai Irányvonala, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és művelődéspolitikai határozatai helyesnek bizonyultak, kiállatták a gyakorlat próbáját. Ugyanakkor megállapította, hogy a végrehajtás során nehézségek, feszültségek jöttek létre. Az eredmények számbavétele mellett a hibák felismerése és okainak feltárása teszi reálissá a helyzet értékelését, a feladatok megjelölését. Hangsúlyozta, a Központi Bizottság nem vállalkozott arra, hogy a kongresszus valamennyi témájával foglalkozzon, csak a legfontosabb kérdéseket vizsgálta meg, ezekben tett intézkedéseket, ez tükröződik az elfogadott határozatban. Egyik legfontosabb annak hangsúlyozása, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének fő ereje és biztosítéka munkásosztályunk. Éppen ez a gondolat jutott kifejezésre amikor például a párt sorainak erősítésével, a munkakörülmények és életkörülmények megjavításával kapcsolatban fokozott figyelmet fordítottak a munkásokra. Ez a tervezett és elhatározott intézkedésekben konkrétan is kifejezésre jut: a legfontosabb nagyüzemek működési feltételeinek megjavításában, az állami- és építőiparban dolgozó munkások és művezetők bérének differenciált emelésében, a szociálpolitikai intézkedésekben, melyek elsősorban a kiskeresetű, nagycsaládosok életkörülményeinek további javítását célozzák. Szociális szempontok fejeződnek ki abban is, hogy a tej- és tejtermékek órának emelését a családi segély, a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély emelésével kompenzálják. A tájékoztató foglalkozott a gazdaságirányítás rendszerével összefüggő kérdésekkel is, hangsúlyozva, hogy a Központi Bizottság határozata szerint az bevált, jól funkcionál, ugyanakkor további fejlesztésre szorul, mindenekelőtt a központi irányító szervek tevékenységében. a gazdasági szabályozók megfelelő finomításában. Felhívta a figyelmet azokra az állásfoglalásokra, melyek az ellenőrzés fokozását célozzák, hogy a közösség terhére, törvénytelen eszközökkel, munka nélkül] manipulációkkal senki ne jusson jogtalan és indokolatlan jövedelmekhez. Befejezésül a párt ideológiai és szervezeti kérdéseivel foglalkozó állásfoglalásokra hívta fel a figyelmet. 'Erősíteni kell a pártszervezeteket, a kommunistáknak fel kell lépni azok ellen a szemléletbeli és magatartásbeli hibák ellen, melyek ellen a párt küzd - többek között ennek fontosságára hívja fel a figyelmet a Központi Bizottság határozata. A tájékoztató utáni vitában felszólalók mindenekelőtt azt ] hangsúlyozták, hogy helyesléssel és egyetértéssel fogadják a Központi Bizottság határozatát, nagy jelentőséget tulajdonítanak következetes végrehajtásának, a helyi feladatok pontos kimunkálásának, meghatározásának. Erről szólt Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Petőházi Szilveszter, a KISZ megyei Bizottságának első titkára is. Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója a bérfejlesztések során a differenciáltság következetes megvalósítására hívta fel a figyelmet, hogy valóban a munka szerinti elosztás elve érvényesüljön. Bogár József, az SZMT vezető titkára arról szólt, hogy az állami iparban, építőiparban dolgozó munkások örömmel fogadják majd a Központi Bizottság törődését, gondoskodását életkörülményeik további javítása érdekében, amely minden bizonnyal kihat majd a jobb munkakedvre, a munkafegyelem további megszilárdítására is. Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója a szénbányászat gondjainak és problémáinak, munkaerőhelyzetének megjavítását hosszabb távra rendező elvi állásfoglalás jelentőségét emelte ki felszólalásában. Felszólalt a vitában Aczél György elvtárs is. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Bizottság ülését hosszas, alapos munka előzte meg, melynek során kikérték a pártszervek, kormányszervek véleményét, javaslatait, figyelembe vették a legkülönbözőbb jelzéseket, mindenekelőtt azokat, melyek a munkások részéről történtek és ezek gondos tanulmányozása után tette meg javaslatait a Politikai Bizottság a Központi Bizottságnak. Az elhatározott intézkedések, a feladatok mérlegelése így sokak véleménye, javaslata alapján, a lehetőségeket és körülményeket, politikai hatásukat szám- bavéve születtek meg. A Központi Bizottság határozata többek között azt célozza, hogy még következetesebben végrehajtsuk a X. kongresszus határozatait, figyelemmel kísérjük, számba vegyük, hogyan alakulnak azok a feszültségek, ellentmondások, melyekre már a kongresszus is felhívta a figyelmet, hogyan segítsük elő ezek feloldását, csökkentését. Felszólalásában ismételten hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság határozatának egyik fontos állásfoglalása, hogy a munkásosztály életszínvonalának emelése terén jelentős előrehaladásnak kell történnie. Ezt szolgálják a bérintézkedések, melyek differenciált végreTiajtá- sával lehet a kívánt eredményt elérni. A Központi Bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a kormányszervek javaslatára hozott árintézkedések a széles dolgozó tömegeket életkörülményeik alakulásában ne érjék hátrányosan, sőt azokat megfelelő szociális intézkedésekkel kompenzálják. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy mindezeket a párt agitációs tevékenysége során rendszeresen és összetetten magyarázni kell. Felszólalásában külön foglalkozott a párt erősítésének fontosságával, kiemelve a párt összetétele alakulásának jelentőségét, a párttagok iránt támasztott fokozott követelmények indokoltságát, hogy egységesen lépjenek fel a társadalmunktól idegen jelenségek ellen, saját munkájukon túl vállaljanak többet a köz érdekében, nap mint nap segítsék elő a párt határozatainak maradéktalan megvalósítását. Befejezésül arról szólt, hogy a Központi Bizottság határozatának végrehajtása több, konkrét cselekedetet követel meg a pártszervektől, a kommunistáktól, és a jó végrehajtás egyben a soronkövetkező XI. kongresz- szus eredményes előkészítése is. A vitában elhangzottakra dr. Nagy József elvtárs válaszolt, javaslatot tett a Központi Bizottság határozata végrehajtásával összefüggő legfontosabb tartalmi és szervezeti feladatokra, melyeket a pártbizottság elfogadott. A Megyei Pártbizottság kibővített ülése Bocz József elvtárs zárszavával ért véget. M. E. A tartalomból: Versenyfutás botladozva Lokátor a tanteremben Komszomol-KISZ együttműködés A népfrontküldöttség befejezte finnországi látogatását Szombaton befejezte egybe- tes finnországi látogatását a Hazafias Népfront küldöttsége, amely dr. Molnár Bélának, az Országos Tanács titkárának vezetésével járt a skandináviai országban. A delegáció, amely a Finn Népi Demokratikus Unió (SKDL) meghívásának tett eleget, részt vett az 1973-ban megrendezendő magyar—finn barátsági hét előkészítésében es tárgyalt az SKDL vezetőivel. Rónai Rudolf helsinki magyar nagykövet és Kaarina Vi- rolainen asszony, a Finn-Magyar Baráti Társaság elnöke fogadást adott a küldöttség tiszteletére. I TÜNTETÉSEK AMERIKÁBAN Az Egyesült Államokban országszerte tüntetnek amiatt, mert a louisianai hatóságok o Baton Rouge-i egyetem néger diákjaival való összecsapás során két diákot megöltek. A bostoni, minnesotai, kali, forniai, stanfordi és más egyetemek hallgatói követelték az Egyesült Államok igazságügyminiszterétől, hogy folytassanak alapos vizsgálatot a Baton Rouge-i tragédia ügyében. A chicagói egyetem diákjai néma tüntetést rendeztek a meggyilkoltak emlékére. A legtöbb amerikai tanintézet épületén félárbocra eresztették a zászlót a gyász jeléül. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Csehszlovák delegáció érkezett hazánkba a magyar—csehszlovák együttműködési bizottság X. ülésszakára. Képünkön: dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese (jobbról a második) üdvözli Miroslav Hruskovicot, a CSKP KB titkárát, a bizottság csehszlovák tagozatának elnökét a Ferihegyi repülőtéren. Megkezdődött a magyar—-csehszlovák együttműködési vegyesbizottság ülésszaka Szombaton délelőtt a parlament delegációs termében megkezdődött a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság X. ülésszaka. A magyar delegációt dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnök- helyettese, a csehszlovák küldöttséget Miroslav Hruskovic, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a két tagozat elnöke vezeti. Az ülésszakon megvitatják az előző ülésszak óta végzett munka eredményeit és a további együttműködés alapvető kérdéseit, áttekintik a külkereskedelmi forgalom alakulását, napirendre tűzik az Adria kőolajvezeték építésével és üzembehelyezésével kapcsolatos kérdéseket, megtárgyalják a dunai vízi- lépcső-rendszer létesítéséről folytatott tárgyalások eredményeit, és behatóan foglalkoznak a KGST-országok integrációjával összefüggő kérdésekkel. * t
