Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

6 DUNANTOtl NAPI© 1972. november 18. A saját kárukon sem tanultak Könnyelmű áldozatok esete PÓDIUM ! SZILVESZTER. Galambos j György, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze is szerepel a Ma­Készül a vádirat a siklósi bűnszövetkezet ügyében (Kilenc nő bűnszövetkezetét tette ártalmatlanná Siklóson a rendőrség. Tartós munkaviszo­nyuk nem volt, idejüket csavar­gással töltötték, s kóborlásaik során derítették fel későbbi ál­dozataik körülményeit, őrizet­lenül hagyott lakásokba hatol­tak be, s mindenhonnan csak pénzt vittek el. Két évig garáz­dálkodtak Siklóson, 17 bebizo­nyított bűncselekményt követtek el, sokezer forintot loptak el áldozataiktól, akik — és itt az eset nagy tanulsága — mind egyformán könnyelműek voltak.) Arany, Juci, Baba és Piri — ezekre a becenevekre hallgat a díszes társaság „vezérkara": Kolompár Mihályné, Sztojka Ju­lianna, Sztojka Istvánná és Sztojka Józsefné, akik vala­mennyi lopásban részt vettek. Alkalmanként más-más segítő­társak csapódtak hozzájuk, s így követték el primitíven egy­szerű bűncselekményeiket. Kulcs a vödör alatt Közhely, hogy alkalom szüli a tolvajt, de ez esetben szó sze­rint így igaz. Arany, Juci, meg a többiek egy régi „jó” — de végtelenül könnyelmű - szokást lovagoltak meg, nem is ered­ménytelenül. „Zsenialitásuk” éppen abban volt hogy felfe­dezték és a maguk előnyére hasznosították ezt a szokást. Mi is ez? Hát oz, hogy szeretünk spórolni, de néha a lehető leg- eéltalanabb módon. Például úgy, hogy elegendő egy lakás­kulcs (minek fölösleges költség­be verni magunkat!), amivel az egész család közlekedhet. Csu­pán egy jó rejtekhelyre van szükség, amiről a családtago­kon kívül senki nem tud. Nos, a Kolompár-ügy irataiban ilyen rejtekhelyekről van szó: szeg a kapufélfán, vagy az ajtófélfán, lábtörlő, egy felborított vödör, a villanyóra szekrénykéje ... Valóban, csak a családtagok tudhatják, hogy itt kulcs van. 4 kulcsok tehát adva voltak, s hogy a lakás, a ház csak­ugyan őrizetlen, az néhány han­gost—óm válasz nélkül hagyott köszönés után kiderült. Indul­hatott tehát az akció. Nem kel­lett a lakást feltörni, áruló nyo­mokat sem kellett hagyni. Csu­pán kinyitni az ajtót az „oda­készített” kulccsal, bemenni a lakásba, benyúlni a szekrénybe, a fiókba, elemelhi a pénzt — néha csak néhány százast, más­kor jó pár ezret —, utána min­dent a helyére tenni és odébb­állni. A háziak pedig nézhet­ték egymást görbe tekintettel, hiszen — így okoskodhattak — senki idegen nem járt a lakás­ban, serrfmi el nem tűnt, csak a pénz. No igen, Aranyék vol­tak annyira „fineszesek”, hogy csak a pénzt vigyék el, hiszen ezen feltűnés mentesen túlad­hattak. Minek bezárni a lakást arra korai hazatérésének köszönhet­te, hogy nem vitték el 28 ezer forintját, T. Jenő kára 5220 fo­rint volt, P. Jánosé 7 ezer fo­rint, F. Pálnéé pedig 14 ezer forint. Egy alkalommal, mindjárt mű­ködésük elején mór lebuktak. B. Józsefné őrizetlenül hagyott lakásából elloptak 1420 forin­tot. Az egyik szomszéd látta a nőket arra őgyelegni, egy má­siknak meg az tűnt fel, hogy nagyon vidáman mennek el B.- éktől. A feljelentés után még aznap el is fogták Kolompár- nét és egyik társát. Megtörtént a szembesítés, a szemtanúk azonban nem ismerték fel őket. Ennek is milyen egyszerű volt a magyarázata: „munka" után frizurát változtattak, öltözéket cseréltek mindig. Most is ez tör­tént, ezért bizonytalanodtak el j a szemtanúk, gyanú alapján pedig, minden bizonyíték híján | nem tartóztathatták le őket. Volt egy esetük, amikor a cél érdekében attól sem riadtak vissza, hogy dolgozzanak. Ket- j ten borsószedésre vállalkoztak i S. Jánosnál, akivel ki is men- j tek a földre, társaik pedig ez j alatt 20 ezer forintot loptak el I o gazdától. Néhány más eset- , hez hasonlóan azonban itt is az i történt, hogy nem volt „igazsá- ! gos" az osztozkodás. Sztojka | Józsefné — a lopás elkövetője — j többet tartott meg magának, I nem úgy mint Arany, aki be­tyárbecsületből többnyire egyen­lően osztotta el a lopott pénzt. De ez már csak a számonké­résnél derült ki, amikor Piri és a többiek számadása nem egyezett. Egy piti, ügyetlenül végrehaj­tott piaci zsebtolvajlás vetett véget működésüknek. Az áldozat semmit sem tanult A többi eset is mind oz~ái- dozatok könnyelműségét bizo­nyította, a tolvajok ravaszsága pedig azt eredményezte, hogy a lopások legtöbbjénél a csa­ládon belüli gyanúsítgatásokig jutottak el a károsultak, s csak hosszadalmas magyarázkodá­sok, bizonykodások után fordul­tak a rendőrséghez. A nyomo­zást ez is nehezítette, de sok­kal inkább az, hogy a lefülelt tolvajok rokonai, barátai, bosz- szúval fenyegetőzve, sorrajártók a sértetteket és az esetleges ta­núkat. Voltak, akiket olyan ala­posan megfélemlítettek, hogy vonakodtak is egyértelmű tanú- vallomást tenni a nyomozók előtt A helyszíni szemlék nagyon tanulságosak voltak. Hiába volt a sokezer forintos kár, a szoká­sokon nem változtattak az ál­dozatok — minden maradt a ré­giben. Az egyik helyen például amikor Kolompárnénak be kel­lett mutatnia a lopás elköveté­sét, anélkül, hogy előkészítették volna a dolgokat, o korábbi „rejtekhelyen” találta a kulcsot, s ugyanott, ahonnan annak ide­jén elemelte az „eldugott" pénzt, ezúttal is 5 ezer forintot talált. Nyilvánvaló, hogy az ál­dozat semmit sem tanult — nem hogy a más kárán (ahogy a közmondás tartja), de a saját­ján sem. A tolvajok nem sok megbá­nást mutattak. A sok-sok ezer forintot jól végzett munkájuk jutalmának tekintik. Legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Kolomoár Mihályné mon­dott vallomása véaén:- Nem téritek meg egyiknek sem semmit! Dolgozzanak csak, pótolják így a kárukat. . . Ez is szempont No igen, ez is szempont. De a bíróság nyilván nem lesz eny- nyire lojális. A siklósi járási ügyészség most állítja össze a tolvajbanda ügyében a vádira­tot. De azzal, hogy néhány tol­vaj a hűvösre kerül, még nincs minden elintézve. A lakások nyi­tott ajtókkal továbbra is őrizet­lenül maradnak, a kulcsok ez­után is „raffinált” rejtekhelye­ken lesznek, azaz megmarad­nak az alkalmak, amelyek csak meqszülik a maguk tolvajait. Vagy talán lesznek, akik okul­nak a siklósi lopássorozatból? Hársfai István gyár Televízió szilveszteri műso­rában, méghozzá nem csak szí­nészként, hanem szerzőként is. (Képünkön: Galambos György.) KODÁLY-ÜT. Marczis Deme­ter a jövő héten nagy nemzet­közi körútra indul. Huszonnyol­cadikon már Párizsban, majd Milánóban, Prágában, végül Moszkvában énekel Kodály da­lokat. IRODALMI SZÍNPAD. Kézdy György három alkalommal vesz részt a budapesti Irodalmi Szín­pad előadóestjén. Ezeket az es­teket az ifjú művészek klubja számára rendezik. KAKUK MARCI. Tersánszky Józsi Jenő hires regényének, a Kakuk Marcinak filmváltozatá­ban Bujtor István is szerepet kapott. AZ UTOLSO BIVALYCSORDA. Halónk egyetlen bívotycsordájo e Kis-Balatonon, o Nagykanizsai Állami Gazdaság zimánypusztai rezervátumában ál. A vala­mikor igen elterjedt igavonó állatot ma már csak a faj fennmaradása cáljábál tartják. I i o pár percre...? Legelső áldozatuk - M. Klá­ra - bizonyára ezt mondta ma­gában 1970. augusztus 17-én, amikor átugrott a szomszédba a varrónőhöz. Mindent nyitva- bagyott, s ez elegendő volt Ko­lompárnénak és társainak 820 forint elemeléséhez. A könnyű sikeren felbuzdulva jöttek a többiek. Dr. G. Józseftől 7 ezer forintot vittek el, Sz. Józsefné konyhaajtó mellett hagyott szatyrából 3 ezer forint tűnt el, Cs. Ferencné — ő hagyta a vö­dör alatt a kulcsot — csupán — Az őszi vadászati idény megkezdése óta sok meglepetés érte a Szolnok megye területén cserkésző vadászokat. Az erdős, cserjés övezetekben gyakorta találkoztak olyan nagyvadakkal, amelyek egyébként a hegyvidé­ki erdőségekben tanyáznak. Abádszalók térségében például egy jól megtermett, de igen rossz bőrben levő gímszarvast ejtettek el. Az alföldi területen szokatlan vendégen sérülési nyomokat találtak, amiből arra következtettek, hogy a vándor­lás alatt „karambolozott". Az öcsődi erdőben egy termetes vaddisznó úgy került puskavég­re, hogy a „családi párbajtól” sebzetten, rátámadt az. apróva­dakra gyanútlanul cserkésző va­dászra. Az ember ügyesebbnek bizonyult K omolytalan rostit Gomba-történet Kétféle gomba van. Jó, meg rossz. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megpróbálni, hogyha megeszi az ember. Ha életben* marad, akkor a gomba jó. Ha meghal, akkor rossz. Nekem a gombával való kap­csolatom ősrégi. Erdő mellett nőttem fel és az a téveszmém, hogy ismerem a gombákat Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondanom egy történe­tet Egyszer ez őszön egyik este kint vogyunk a feleségemmel egy meghíváson egy erdei va­dász-szálláson. Hadd rázzam a rongyot, mert nem vadászom és közöm sincs ez erdei vadász­szálláshoz, én csak olyan gya­logjáró horgász vagyok. De mindegy, Ott voltunk! Hallgat­tunk szarvasbőgést (Hadd di­csekedjek még egy kicsit!) Még puskát is nyomtak a kezembe. Hozzá kell tennem, hogy sok kárt akkor se okoztam volna, ha véletlenül megjelent volna a szarvas. Elég az hozzá, hogy másnap reggel nekiálltunk gombát szedni. Rengeteg volt Hoztunk egy szekérderékre va­ló vargányát és mir« a reggeli ideje elérkezett egy jénai tálra való sültgombával tértem be a hivatalba. Osztatlan örömet keltett A gombával mindenki úgy van, mint a hallal. Ha valaki nem szereti, akkor egy ok miatt nem szereti: azért, mert fél a mér­gezéstől, a hal esetében a szál­kától. Szóval minden rendben lett volna, de másnap beállít a ta­karítónő: — Jaj, tessék megnézni, ez a Gusztávson milyen gombát hozott nekem! Azt mondta, hogy ő is evett belőle! Gusztávson hivatalsegédünk, ezermesterünk, házi aranykin­csünk, akire mindig tehet szá­mítani, nagyon eredeti gombá­kat hozott. Meg is nyugtattam a takarítónőt. — Hozzon ide három zacs­kót! Na most nézze! Ide ebbe a zacskóba teszem azt a gom­bát, amitől simán meghal. Ez a sárga boríték! — Ebbe a másikba azt, ami­től nem hal meg, hanem előbb- utóbb felépül, csak hosszabb I ideig fekszik. De ha már az el­sőt megette, akkor tárgytalan, mert akkor mór meghalt. Ez a kék boríték! — Ebbe a Harmadikba fo­kom azt, amitől csak hányni fog. Más baja nem lesz. Sokat fog hányni, kimossák a gyom­rát és utána egész jól érzi ma­gát — He-he-he! — mondta a takarítónő. — Ez a bolond Gusztávson! Látszott rajta, hogy nem hisz nekem. j — Tudja mit? — mondom í neki. — Ne nekem higgyen, hanem így, ahogy von, menjen le vele a piacra. Ott megkere­si a gombaszakértót aztán majd jöjjön vissza. Visszajött. Még a szája széle is remegett. — Tessék elképzelni! — mondta. — Azt mondta a gom­baszakértő, hogy ez a gyilkos | gomba! — nézett rám rémü­I lettel. — Hót én nem mondtam magúnak, hogy gyilkos gomba, én csak jzi .icndtcm, hogy et­I MŰEMLÉK BEMUTATÓ SZEKSZARDON A héten mutattok be a meg­hívott vendégeknek Szekszár- don oz ómegyeháza udvarán feltárt és alapjaiban konzervált, I. Béla király által 1061-ben alapított bencés apátsági temp­lomot. A munkálatok 1960-ban próbaásatásokkal kezdődtek, 1968-tól négy évig tartott a fel­tárás, melynek során Európában páratlan, keleti stílusú építészeti maradványok kerültek elő. Fel­tártak sírokat, valamint másod­lagosan felhasznált, nagymére­tű római köveket is. Megtalál­ták egy régebbi kiskápolna fa­lát. A harminc méternél hosz- szabb, hajdani háromhajós templom restaurált fal- és pil­lérmaradványaira növényzetet telepítettek és romkertet képez­tek ki, mely előreláthatóan Szekszárd újabb idegenforgalmi érdekessége lesz. A feltárt lele­tek egy részét a későbbiek so­rán berendezett múzeumi helyi­ségben kívánják majd bemu­tatni. A SZOVJET KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY PALOTAJA A FŐVÁROSBAN A Művelődésügyi Beruházási Vállalat, a LAKOTERV, a Köz­épületépítő Vállalat összefogá­sával a fővárosban, a Kossuth Lajos utcában, a valamikori Filharmónia helyén, egy mű- emlékjellegű épületben alakít­ják ki a szovjet kultúra és tu­domány palotáját. Az épület egy barokk palota, melynek ér­dekessége, hogy udvarán az egykori pesti várfal húzódik, ez képezi az egyik belső falát. Ezt a részt természetesen ép­ségben hagyják, és a gyönyörű díszítésű bejárat is megmarad eredeti formájában. Egyébként az egész palotát átépítik, az utcai frontot árkádosítják, az udvarokat beépítik. Modern ks> maratermet építenek, mely fill», vetítésekre, előadások megtör, tására egyaránt alkalmas lesz, tolmácsberendezés segíti a for. dítást, mely nem a hagyomá­nyos vezetékes rendszerrel, ha­nem URH-készülékek alkalma­zásával működik majd, és pa­rányi vevőkészülékekkel az épü­let minden pontján hallgatható lesz. Egy külön emeletet bizto­sítanak a könyvek számára, külön helyiségeket a technikai, tudományos és szépirodalmi művek részére A szabadidő kellemes eltöltését segíti elő a földszintre tervezett 'teabár, melynek berendezése orosz stí­lusú lesz, s nem hiányzik belőle a szamovár sem. Kiállító helyi­ségeket biztosítanak a külön­böző ipari és kereskedelmi ter­mékek bemutatására, sőt képző- művészeti bolt is helyet kap az épületben, melynek átadását 1973 végére, 1974 elejére ter­vezik. KOSSUTH-SZOBORCSOPORT DOMBÓVAROTT Evekkel ezelőtt lebontották a fővárosban, a Parlament szom­szédságában a Horvay-féle Kossuth-szoborcsoportot, s ® helyébe egy új Kossuth szobor került. A Tolna megyei Nép- újsáq arról számol be, hogy Dombóvár város a Művelődés- ügyi Minisztériumtól anyagi tá­mogatást kapott a szoborcso­port restaurálásához és felállí­tásához. Megállapodás szüle­tett, hogy a szobrok nem az eredeti elrendezés szerint, ha­nem megosztva kerülnek felállí­tásra a dombóvári Béke park­ban. A szoborcsoport felállítá­sát műemlék jellege teszi indo­kolttá, Első munkaként elvégzik a szobrok lemosását, majd jö­vőre sor kerül a restaurálásra i*. M. E. Melinda „harmadik osztályba léphet..." Tavaly, az iskolaév végén tör­tént. A vasárnapi ebéd után, a vakációnak örülve önfeledten rollerozott az udvaron. Aztán ki az utcára. Abban a pillanat­ban ért oda egy autó ... Melinda a heverőn ül. Nem tud járni. Naphosszat rajzol, nézi a tévét. A falakon saját művei, a csillárról babák, kís- mackók, rongyfigurák lógnak. Hangulatos, igazi gyerekszoDo. A kislánynak több helyen el­törött a lába, bevérzett a has­fala. Három hétig feküdt kór­házban. A nyarat gipszben töl­tötte. Háromszor műtötték a szilánkos törést Melinda kitűnő eredménnyel fejezte be tavaly az első osz­tályt. Most lenne másodikos a Bercsényi utcai iskolában. De nem tud iskolába járni. Nehe­tfi! mégha!, de mindegy. Küld­je be Gusztávson urat! Gusztávson bejött. — Ember, maga itt gyanút­lan felebarátait simán elteszi láb alól! Ellensége magának a takarító kartársnő?! Gusztávson támadólag lépett fel: — Az a gomba jó! Én !s et­tem belőle! — Ember, akkor itt biológiai csodával állunk szemben! Ma­gának még a mérges gomba sem árt! Menjen be a kliniká­ra és vizsgáltassa meg magát, mert hátha a vérében ellenmé­reg van ... Azaz, még egy le­hetőség adódik: meghökkentő, de sajnos az az érzésem, hogy lódít. Hosszabb vita wtán meg­egyeztünk, hogy ez az utóbbi az igaz és szent ígéretet tett, hogy még egyszer ilyent nem csinóL Mi ebből a tanulság? Ahogy mondtam! Gombát úgy is ki le­het próbálni, hogy előbb meg­eszi valaki, de ez kockázatos. Jobb tehát inkább megkérdez­ni valakit, de az se árt, ha szakértő az illető. Ez a tanulság egyébként nem csupán gombára, hanem más ügyre is vonatkozik. Szöllösy Kálmán zen indul a csontképződés ... — Az igazgató bácsi, Tamási Márton, már a nyáron rendsze­resen meglátogatta a gyereket — meséli az édesanya. Aszta­los Józsefné. — Aztán, ahogy megkezdődött az iskola, jöttek a többiek. „Van egy lukas órám, gondoltam felugróm, el­magyarázom a leckét" — mond­ta Pillinger Béláné tanárnő. Azóta is hetenként három-négy- szer jön, nehogy lemaradjon a kislány a tanulásban. Máskor meg a Szíjjártó tanár úr meg­állt a kocsijával a ház előtt, el­vitte a gyereket az iskolába, tanítás után pedig hazahozta. A második műtét óta ülni is tud, így hetenként többször is beviszik. Melindát virággal borított pad fogadta az osztályban, al­mát, pogácsát, kis ajándékokat hoztak a társai. A nyolcadiko­sok beosztották egymás között, hogy a szünetekben ki vigyáz rá, ki viszi WC-re. — Pedig a gyerek jóformáé még bele sem szokott a közös­ségbe — mondja az édesanyja. — Semmit sem tett a többiekért, hisz egy évig járt csak iskolá­ba. — Kis iskola a miénk, csalá­dias a légkör. Igyekszünk tö­rődni egymással — mondja az igazgató. Melinda, ha a megengedett­nél nem hiányzik többet, év vé­gén osztályvizsgát tehet. Osz­tályzatot nem kap, de nem ma­rad le a többiektől, nem veszít évet. Beírják o bizonyítványában „harmadik osztályba léphet”... (Panics) — A Bakonyban oz Eplény közelében lévő Almáshegyen, if­júsági sípályát építenek. A mint­egy 2 km hosszú, nagy lejtésű sípálya építését az idén nyáron kezdte meg a Schönherz Zoltán Sportszövetség és az a téli idényre elkészül. A sípályához tartozó ródli versenypályát Zir- cen építik fel. A tervek szerint az idén már a bakonyi sípályán tartják oz úttörők téli olimpió- jöt Körkép

Next

/
Thumbnails
Contents