Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
Ära: 80 filli» Világ proletárjai, egyesüljetek! 7 ' PÉCS Dunántúlt naplö XXIX. évfolyam, 272. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 18., szombat Világos útmutatás Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A Minisztertanács megvitctta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének részletes előterjesztését a jövő évi népgazdasági tervről és határozatot hozott az 1973. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtására. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az 1973. évi állami költségvetés részletes előirányzatait, s úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az ország- gyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a hitelpolitikai irányelvekről és az 1973. évi beruházási hitelkontingensekről. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdasági tervezésről szóló törvény- javaslat tervezetéről, s határozatot hozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kétszáz szakember részvételével Az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése jegyében a jogalkotás és jogalkalmazás elvi és gyakorlati kérdéseiről jogásznap keretében tanácskoztak tegnap Pécsett. A Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara aulájában — a Magyar Jogászszövetség Baranya megyei Szervezete, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága és a TIT megyei szervezete meghívására — bírák, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok és az egyetem jogi karának tanárai, oktatói, valamint a joghallgatók találkoztak. A tartalomból Le Dúc Tho Párizsban (2. old.) Zákányék (3. old.) November {3. old.) Santa Vittoria titka (4. old.) „Robbanás“ a Zsolnay-dombon /a \ Bővítik a délszláv iskolát Jövőre ismét lesz filmszemle Napirenden a nemzetiségi kultúra és oktatás A párt X. kongresszusának útmutatásai, határozatai helyesnek bizonyultak, nem szorulnak kiigazításra — ez a legfőbb summázgta annak o terjedelmes közleménynek, amely a Központi Bizottság kétnapos üléséről jelent meg, s amelyet a lapok pénteki számukban közöltek. A számvetést, amelyet a kongresszus óta eltelt két esztendőről a Központi Bizottság készített, nagy várakozás előzte meg, s fokozott figyelem fogadta. Érthető, indokolt ez, hiszen a társadalom nemcsak létrehozója, hanem elvezője is az eredményeknek, ahogy viselője a gondoknak. Az "összegezés magában hordja az útmutatást. A közvélemény jó- néhóny kérdésben választ várt a párt vezető testületétől, s azt meg is kapta. A következetes el- viség, a realitásokhoz való ragaszkodás, tények és teendők elemzése alapján fogamzoll meg e válasz, s hisszük, világos vezérfonalul szolgál hosszú időkre. Természetesen az egyhangúan elfogadott két dokumentum — a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a jövő évi népgazdasági terv irányelveiről — tartalma jóval bővebb, mintsem hogy azt itt összefoglalhatnánk. Csupán arra van lehetőségünk, hogy kiemeljünk néhány gondolatot, rámutassunk azokra az összefüggésekre, amelyeket a Központi Bizottság ülése — a marxizmus—leniniz- mus alkotó alkalmazásaként — soronlévő feladataink legfonto- sabbjaiként jelölt meg. így a többi között szilárd elkötelezettségünket a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok mellett, belpolitikánkban, gazdaságpolitikánkban a X. kongresszus határozatainak eddiginél is következetesebb végrehajtását, a párt életében a lenini normák még szigorúbb alkalmazását. Napjainkig, immár majd öt esztendő tapasztalatai alapján beigazolódott, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja — a IX. és a X. kongresszus határozatainak megfelelően — egészében új lendületet adott gazdasági fejlődésünknek. Ugyanakkor a Központi Bizottság mostani ülésén, a rendszer fejlődésének tökéletesítését továbbra is fő feladataink közé sorolja, azaz nem lehet lezárt folyamatként kezelni. Mert igaz ugyan, hogy a népgazdaság a negyedik ötéves tervben meghatározottakkal összhangban fejlődött, a munka termelékenysége fedezte a termelés növekedését, a kiemelt fontosságú iparágak az átlagosnál nagyobb mértékben bővítették produktumukat, a mezőgazdaság a tervezettnél gyorsabb ütemben — több esztendő átlagában 4,6 százalékkal — emelte a térmék kibocsátását, de a gazdaság különböző területein olyan feszültségek is létrejöttek, amelyek feloldását hiba lenne elodázni. Jónéhóny kérdésben a pád vezető testületé a célok és a realitások összevetése nyomán világosan meghatározta a teendőket. így a többi között a gazdaságos termelés eddiginél hathatósabb előmozdításának szükségességét, a belső munka- erőtartalékok felszabadításának fontosságát — s Ide kapcsolódva bizonyos vállalatoknál a bértömeggazdálkodás bevezetésének hasznosságát —, a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozását. A kiragadott példák is érzékeltetik, hogy az elemzés részre és egészre, a gazdaságban feliélhető jelenségekre és folyamatokra egyaránt kiterjedt, s e nagy alaposság, a tapasztalatokra támaszkodó útmutatás tükröződik olyan, távlati teendők megfogalmazásában is, mint például a kormány szerveként az Állami Tervbizottság létrehozása, a közgazdasági szabályozórendszer új metódusainak kidolgozása és érvénybe léptetése ez ötödik ötéves terv időszakától. A KB állásfoglalása hangsúlyozza, hogy folytatni kell a jelenlegi árpolitikát Az értékarányos árrendszer kialakitásót szolgáló intézkedések melleit maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A párt X. kongresszusának határozatai közül az egyik legfontosabb az emberről való gondoskodás. Ennek következtében mór történtek béremelések az építőipari, közlekedési, az egészségügyi, igazságügyi dolgozók, valamint a pedagógusok és a fegyveres erők állománya körében. Az állásfoglalás rámutat arra, hogy egyes dolgozó családok életszínvonala — kiváltképp, ahol kevés a kereső és sok az eltartott — alig, vagy nem emelkedett. A népgazdasági tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban 4-5 százalékkal emelkedik. Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét átlag 6 százalékkal emelik. Nyilvánvaló az is,' hogy a ruházati, az építőanyagípar számára serkentően kell, hogy hasson a bírálat. Az államigazgatás dolgozói bizonyára örömmel fogadják a 44 órás munkahét jövő év második felétől történő bevezetését. Az is jelentős változást hoz a szövetkezeti lakásra váró többgyermekes munkáscsaládok esetében, hogy az előtörlesztést, egyéni elbírálás alapján, teljesen el lehel engedni. M inden bizonnyal a társadalom különböző rétegei az állásfoglalásból elsősorban azt emelik majd ki, ami a maguk munkáját, életét legközvetlenebbül érinti. Hiszen aligha elválasztható valamennyiünk mindennapjától az olyan intézkedések jelentősége, mint például az építőipari haszonkulcsok maximálása, az állami lakásépítések ütemének növelése, az áremelkedések, azaz valamilyen formában mindany- nyian érintettjei vagyunk a közleményben összefoglalt tapasztalatoknak és teendőknek, s éppen ezért cselekvésre is mindenki illetékes. A Központi Bizottság mostani ülésén is — akárcsak korábban — nyomatékosan aláhúzta a társadalmi aktivitás jelentőségét, a szocialista demokratizmus fontosságát, azaz úgy szólt a feladatokról, gondokról, feszültségekről, hogy egyben további összefogásra, újabb lendületre, friss nekigyűrkőzésre is biztatást adott. S természetesen nemcsak a gazdaság, hanem az állami élet, a pártélet, a művelődéspolitika kérdéseiben is, azaz a társadalom valamennyi lényeges területén. Céljaink ugyanazok, mint amelyeket a párt X. kongresszusa megjelölt. A Központi Bizottság mostani állásfoglalása abban ad nagy segítséget, hogy e célok elérésének eszközei tökéletesebbek, azaz hathatósabbak, tehát a célba érést meggyorsítok legyenek. Dr. Szalmásy Lajos, megyei főügyész, az MJSZ megyei szervezetének elnöke köszöntötte a mintegy kétszáz vendéget, közöttük dr. Jerszi Istvánt, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, dr. Katona Zoltánt, a legfőbb ügyész első helyettesét, dr. Prandler Árpádot, a Magyar Jogászszövetség főtitkárát, dr. Csiky Ottót, a Megyei Bíróság elnökét, dr. Földvári Józsefet, a jogi kar dékán- helyettesét és dr. Berkes Györgyöt, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkárát. Dr. Szalmásy Lajos megnyitójában — többek között — elmondotta, mór 1962-ben, az MSZMP Vili. kongresszusán felvetődött az állami munka továbbfejlesztésének jgénye. Az akkor megkezdődött elvi- elméleti kutatómunka megjelölte azokat a területeket, ahol a legnagyobb szükség mutatkozott a változtatásokra. A párt X. kongresszusa a kutatások eredményeit értékelve, felhatalmazást adott az előkészítő munka továbbfolytatására. Az államélet továbbfejlesztésének igénye az igazságszolgáltatás nélkül nem elégíthető ki. Ezért a kormány 1971-ben elfogadta a jogalkotás távlati programját — mondotta, majd Így folytatta: - Az államélet és a szocialista demokrácia magasabb szintre emelésében a jogászoknak nemcsak a hivatás eszközeivel kell közreműködnie, hanem a hivatás politikai jellege miatt a társadalmi tudat formálójaként is részt kell vállalnia a szocialista társadalom és állam továbbfejlesztésében. Beszédében kiemelt egy ritkábban hangoztatott és még nem teljesen valóra vált követelményt, nevezetesen az elmélet és gyakorlat szoros kapcsolatának egységét. Éppen olyan káros a gyakorlattól való elszakadás következtében irreális elméleti tételeket felállító elméleti jogász tevékenysége — mondotta Szalmásy elvtárs —, mint a befele forduló, rutinjából megélni kívánó, az elméleti jogfejlődés megállapításait semmibe vevő gyakorlati jogász munkája. Ugyanis a társadalmi érdeket és követelményeket helyesen kifejezésre juttató jogszabályok jó gyakorlati alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele a jogalkalmazók magasszínvonalú munkája. A megnyitót követően az első előadást dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese tartotta, Jogi életünk néhány időszerű kérdése címmel. A törvényesség helyzete, mind az országban, mind Baranyában jó — mondotta. — A továbbiakban a jogalkotás és jogalkalmazás kérdéseit vázolta, itt beszélt arról a nemkívánatos jelenségről, hogy a jogszabályok növekednek, túlszabályozás jelentkezik, az állampolgár nem tud eligazodni közöttük. Katona elvtárs ismertette az ügyészi, bírói szervezetről készülő törvényt, mely 1973. januárjában lép hatályba. A jogalkalmazásról szólva elemezte a bűnözés és a bűnüldözés helyzetét. Nyomatékosan felhívta a figyelmet az üzérkedés társadalmi veszélyességére, a korrupciós jelenségekre, a lakbéruzsorára, a magánszemélyek nyerészkedési törekvésére. A tanácskozás résztvevői szekcióüléseken vitatták meg az államigazgatás, a büntetőjog és a polgári jog körébe tartozó témákat. A jogásznap alkalmából a Közgazdasági és Jogi KönyvI kiadó kiállítást rendezett az egyetemen az utóbbi időben megjelent szakkönyvekből. A kiállítást dr. Csiky Ottó nyitotta meg, méltatta a mintegy 160 könyv jelentőségét és elismeréssel beszélt a szerzőkről, közöttük a Pécsett élő és tudományos munkákat publikáló egyetemi tanárok, oktatók munkásságáról. Nagy István Tegnap ülést tartott Pécs Város Tanácsa végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Takács Gyula, Baranya megye Tanácsa elnökhelyettese, dr. Kővágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. Első napirendi pontként a III. kerületi tanácsi hivatal munkáját tárgyalták meg. Megállapították: a hivatal munkájában az eljárások tömegéhez képest a törvényesség megszilárdult. Az ügyfelekkel szembeni magatartás kulturált, s kevés gazdasági hatáskörüktől elvárható eredménynél is többet értek el, jó szervező munkával, elsősorban az óvodalétesítések során. Tárgyalt a végrehajtó bizottság a nemzetiségi kultúra ápolásáról és a nemzetiségi oktatásról is. Erről alapos, részletes előterjesztést tárt a művelődés- ügyi osztály a végrehajtó bizottság elé. Igaz, a városban valamennyi nemzetiségi lakos aránya együttesen is alig haladja meg az egy százalékot, de Pécsnek az országrészben elfoglalt helye nagy jelentőséget ad a nemzetiségi kérdéseknek a megye székhelyén. Mint Takács Gyula elvtárs, valamint dr. Kővágó László elvtárs igen határozottan kiemelte: a nemzetiségekről való gondoskodás külpolitikai kérdés is, többek között azért, mert ettől is függ a határokon túl élő nagy létszámú magyarsáq anyanyelvi kultúrával való ellátásának lehetősége. Ez utóbbi pediq feladata a magyar művelődésügyi államigazgatásnak. Takács Gyula elvtárs e kérdéskörben a legfontosabb gyakorlati feladatnak a pécsi délszláv iskola fejlesztését tekintette, De már az előterjesztésben is hangsúlyt kapott ez a gond. Takács Gyula azonban, túlmenően a városi tanácsnál négymillió forintért tervezett bővítésen, további négymillió forintot jelentett be e célra, mint a Művelődésüqyi Minisztérium és a Megyei Tanács közös hozzáiárulását. A véqreho'tó bizottság taaiai közül Sebők Imre, az anyanyelvoktatásról, Papp Imre elnökhelyettes- egy a délszláv kollé- l gium és iskola gondjainak kivizsgálására alakítandó bízott, ságról beszélt hozzászólásában, Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára pedig arról, hogy ez a gond nem tűr halasztást, a végrehajtó bizottságnak el kell köteleznie magát a megoldása mellett. Felszólalt még Kabar Ferenc a művelődésügyi osztály helyettes vezetője is, aki a megye délszláv-lakta1 falvai iskoláival való közös oktatás- fejlesztést javasolta. A végrehajtó bizottság végülis elfogadta az előterjesztést, meg- felelőnek ítélte a nemzetiségi kultúra ápolását és a nemzetiségi ojrtatást. Határozatában mondta ki: növelni kell a nem. zetiségi könyvtárak könyvanyagát, a TIT nyelvtanfolyamon a szerb-horvót nyelvet tanulók számát, a pécsi és eszéki színház műsorcseréjét, s az öntevé. kény nemzetiségi együttesek fellépésének még több lehetőséget kell biztosítani. Végül Wieder Béla elvtársnak, a tanács elnökének javaslatára a vb kötelezettséget vállalt a délszláv iskola és diákotthon fejlesztését illetően és négy tagú bizottságot választott, hogy megvizsgálja: külön, avagy együtt kell-e építeni, fejleszteni az iskolát és annak kollégiumát és a város mely területén. E bizottság február végéiq köteles elvégezni feladatát. Elfogadta a végrehajtó bl- zottsáq az 1972. évi rendezvényekről szóló, valamint az 1973- as rendezvénytervet tartalmazó előterjesztést is. Az idei rendezvényeken a becslések szerint száztízezer ember vett részt. Jövőre a 25 éve államosított magyar ipar áll majd a műszaki és közgazdasági hónap középpontjában, megtartják a pedagógus énekkarok országos találkozóját, a III. Nemzetközi Felnőtt bábfesztivált, s két évi szünet után a magyar játékfilmszemlét. Ennek időpontja még nem biztos, a Magyar Filmművész Szövetség tavaszra tervezi, a pécsi rendező szervek viszont ősszel szeretnék megtartani, hogy ne torlódjék eqyéb rendezvényekkel. Az igazi esőzéseket megelőzve, telies erővel folynak a mezőgazda- sági munkák a földeken, egész Baranyában. A hatalmas Dutra- traktorok a Hird melletti domboldalon végzik az őszi mélyszántást. Erb János felvétele F « * Jogásznap Pécsett
