Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

■ Közlemény a Magyar Szocialista Központi Bizottságának november Munkáspárt 14—15-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. ■Member 14—15-én kibővített ülést tartott A napirend tárgyalása előtt az ülés résztvevői kegyelettel megemlékeztek Soltész Istvánné elvtársnőről, a Központi Bizottság közelmúltban elhunyt tagjárál. A Központi Bizottság Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság jelentését a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról. Nyers Rezső elvtórsnak, a KB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Párt- bizottság titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagjai, a Minisztertanács tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Fővárosi Tanács elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság széleskörű, beható vita után egyhangú­lag elfogadta az alábbi határozatokat: A Központi Bizottság állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról A Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa két évvel ezelőtt, 1970 novemberében ha­tározta meg a párt további po­litikai tevékenységének fő irány­vonalát. A Központi Bizottság most, a két kongresszus közti időszak felén áttekintette a helyzetet, ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a X. kongresz- szus határozatai. A Központi Bizottság megál­lapítja: a X. kongresszus bél­és külpolitikai irányvonala, gaz­daságpolitikai, szociálpolitikai és művelődéspolitikai határoza­tai helyesnek bizonyultak, kiál­lották a gyakorlat próbáját. A kongresszus döntéseit a párttagság magáévá tette, a Hazafias Népfrontban egyesült összes társadalmi erő helyesel­te. Népünk az általános válasz­tások során a szavazatok mil­lióival erősítette meg, a munka hétköznapiam pedig tettekkel támogatja a kongresszus célki­tűzéseit. A kongresszusi határo­zatok végrehajtása általában megfelelően folyik; nagy ered­mények születtek a társadalmi élet minden területén, a Ma­gyar Népköztársaság az elmúlt két esztendőben előre haladt a szocialista társadalom építésé­nek útján. A Központi Bizottság ugyan­akkor azt is megállapítja, hogy a kongresszusi határozatok vég­rehajtásában egyes területeken elmaradás van, sőt helyenként a végrehajtás nem a kívánt irányban és módon történik. Az eredményes végrehajtást ese­tenként objektív okok gátolják, más esetekben a feladat meg­oldása több időt kíván. Szub­jektív okokból, a következetes ellenőrzés hiánya, a teendőkre való nem elég körültekintő fel­készülés, a felső vezetés, vagy a helyi végrehajtás, vagy mind­kettő hiányosságai miatt is van­nak elmaradások. A párt a X. kongresszus be vált fő irányvonalát és összes alapvető, elvi döntését követve tevékenykedik tovább. A Köz­ponti Bizottság ezért most nem tartja szükségesnek a kongresz- szus valamennyi határozatának részletes taglalását; állásfogla­lásában csak azokra tér ki, ame­lyeknél ezt a gyakorlati munka megkívánja, illetve amelyek idő­szerűsége ezt külön indokolja. A Központi Bizottság a kong­resszusi határozatok végrehajtá­sának helyzetéről, a tenniva­lókról, a munka egyes terüle­tein az alábbiakat állapítja meg: I. Nemzetközi kérdések Pártunk és kormányunk nem­zetközi tevékenységében a X. kongresszus irányvonala alapján következetesen és eredményesen dolgozik a szocialista országok, 0 nemzetközi kommunista moz­galom egységének erősítéséért, a társadalmi haladás, a népek szabadsága é* nemzeti füg­getlenségi harca előmozdításá­ért, szocialista építő munkánk külső feltételeinek, népünk bé­kéjének biztosításáért, egy új világháború kirobbantásának megakadályozásáért, a világ összes haladó erőinek tömörí­téséért az imperializmus ellen folyó harcban. O Nagy eredmény, hogy kö­zös elveink és céljaink szilárd elvi alapjain tovább fejlődött, erősödött egységünk és együtt­működésünk legfőbb szövetsé­gesünkkel, a világ első és leg­hatalmasabb szocialista orszá­gával, a Szovjetunióval, amely az idén ünnepli megalakulásá­nak ötvenedik évfordulóját 0 Eredményesen fejlődtek po­litikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a Varsói Szerző­dés többi országaival, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országaival, közöt­tük a KGST új tagjával, Kubá­val. Egyre erősödő a kapcsola­tunk a hősies, önfeláldozó har­cot vívó Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Jól fejlődnek kapcsolataink a szomszédos Ju­goszláviával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Bár történt némi előrehaladás, nem megfelelőek kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal és az Albán Népköztársasággal. Változatlanul arra törekszünk, hogy az államközi kapcsolato­kat e két országgal is mormali- záijuk és fejlesszük. 0 Következetesen részt ve­szünk a szocialista országok két legfontosabb nemzetközi szer­vezetének munkájában. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak aktív politikai és katonai közreműködésével to­vább fejlődött, még hatékonyab­bá vált a szocialista országok­nak, a népek barátságának és békéjének legfőbb védelmi paj- MO. Mint az alapító tagországok egyike, az elmúlt két évben is szorgalmaztuk a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa kere­tében kibontakozó gazdasági együttműködést, amely a tár­gyalt időszak alatt is minden résztvevő javára tovább erősö­dött O Szélesedtek kapcsolataink — és tovább szándékozunk bő­víteni azokat — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika fejlődő országai­val, újabban Chilével, Peruval, Szomáliával, a dél-ázsiai szub­kontinens új államával, a Ben- gáli Népi Köztársasággal és más országokkal. A kölcsönösen előnyös kap­csolatok fejlesztésén túlmenően tőlünk telhetőén segítjük a fej­lődő országokat abban a harc­ban, amelyet az imperialisták­kal, a nemzetközi monopoltőke elnyomó törekvéseivel szemben vívnak önállóságuk és nemzet- gazdaságuk megerősítéséért 0 A fejlett kapitalista orszá­gokkal a békés egymás mellett élés elve alapján építjük kap­csolatainkat. Hosszabb idő óta jók kapcsolataink a semleges Ausztriával és Finnországgal. Az utóbbi időben előrehaladás van Franciaországgal, Olaszor­szággal, s más államokkal ki­alakított kapcsolatainkban. Né­mi haladás mutatkozik e tekin­tetben az Amerikai Egyesült Ál­lamok viszonylatában is. A kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi összefüggéseket, szövetségeseink érdekeit is fi­gyelembe véve, úgy véljük, ér­lelődnek a feltételei a Magyar N ;Dkörtórsaság és a Német Szövetségi Köztársaság állam­közi kapcsolatai rendezésének, ideértve a diplomáciai kapcso­latok felvételét is. 0 A nemzetközi élet, a béke és biztonság konkrét, időszerű kérdéseiben szilárd, elvi állás­pontunk alapján folytatjuk mun­kánkat: — Az elmúlt hetekben a viet­nami nép hősies harcának, a nemzetközi szolidaritásnak ered­ményeként megérett a helyzet arra, hogy befeieződjék korunk legiqazságtalanabb háborúja és béke legyen Vietnamban, egész Indokínában. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bé­kejavaslatai igazságosak. Az Amerikai Egyesült Államoknak haladéktalanul alá kell írnia a létrejött megállapodást és ma­radéktalanul be kell tartania vállalt kötelezettségeit Változatlanul támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormányának, a Dél-Vi­etnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak, a vietnami, a lao­szi, a kambodzsai népnek a harcát, amelyet önrende'kezési jogáért, országa függetlensé­gének és szuverenitásának vé­delméért, az USA politikai és katonai beavatkozásának teljes felszámolásáért folytat.- Szolidárisak vagyunk az iz­raeli agresszió ellen küzdő arab országok és a palesztin nép im­perialista-ellenes harcával. .Tá­mogatjuk a közel-keleti válság igazságos rendezését, a meg­szállt területek felszabadítását, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának «érvényesítésével lehetséges békés megoldást- Kezdettől fogva tevőlege­sen részt vettünk az európai béke és biztonság megszilárdí­tását célzó erőfeszítésekben. A Magyar Népköztársaság részt vesz az ez év november 22-én Helsinkiben kezdődő sokoldalú előkészítő megbeszélésen, s mindent megtesz annak érde­kében, hogy az európai bizton­sági értekezlet 1973-ban vég­re megkezdhesse munkáját — Az európai helyzet kedve­ző alakulása elképzelhetetlen a nyugatnémet revansistók vissza­szorítása nélkül. A hideghábo­rú maradványainak felszámolá­sa, az államok közötti ésszerű kapcsolatok fejlesztése megkö­veteli a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság egyenjogú kapcsolatainak és mindkét né­met állam ENSZ-tagságának mielőbbi rendezését. — A béke fenntartására és megszilárdítására irányuló tö­rekvéseinket szolgálva a Ma­gyar Népköztársaság részt vesz a genfi leszerelési tanácskozá­sokon és támogat minden nem­zetközi kezdeményezést és meg­állapodást, amely a népek bé­kéjét, biztonságát erősíti. üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodását a stratégiai vé­delmi fegyverek fejlesztésének korlátozásáról, s tárgyalásaikat a támadó fegyverek korlátozá­sáról. Egyetértünk a Szovjetunió javaslatával a leszerelési világ- konferencia összehívására. He­lyeseljük az Euróoában szem­benálló katonai erők kölcsönös csökkentésének lehetőségeit ki­dolgozó nemzetközi tanácsko­zás összehívását is. O Pártunk a kongresszus határozatainak szellemében végzi nemzetközi tevékenységét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt részt vett a kommunis­ta és munkáspártok 1969. évi moszkvai értekezletének előké­szítésében, határozatainak ki­dolgozásában és dolgozik azok megvalósításáért. A magyar kommunisták állhatatosan har­colnak forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzéséért, mindenféle jobb- és „balolda­li" torzítás ellen, a nemzetközi kommunista mozgalom marxis­ta-leninista egységének meg­szilárdításáért Változatlanul és határozottan elítéljük a káros, álbaloldali maoista eszmerend- szerty s annak szovjetellenes, a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista és munkás­mozgalom egységét bomlasztó politikai megnyilvánulásait @ Pártunk, társadalmi szer­vezeteink, a magyar békemoz­galom sokoldalú és széleskörű munkát végez, és lankadatla­nul dolgozik a jövőben is az összes antiimperialista erő ak­cióegységének megteremtésé­ért, amely a társadalmi hala­dás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének általános győ­zelmét közelebb hozza. II. Belpolitikai, társadalmi kérdések A Központi Bizottság ezúttal is hangsúlyozza, hogy pártunk legfőbb feladata a marxizmus- leninizmus nemzetközi érvényű tanításainak alkotó alkalmazá­sa, nemzeti sajátosságainknak és hazánk adottságainak figye­lembe vételével. Ebből kiindul­va a X. kongresszus megerősí­tette és továbbfejlesztette a pártnak az elmúlt másfél évti­zedben kidolgozott és bevált politikai irányvonalát. Minden­nek, s ezen belül az elmúlt két évben végzett munkának ered­ményeképpen ma az ország belpolitikai helyzete kiegyensú­lyozott és megfelelően alakul. O A kongresszus határozatai­nak végrehajtásával fejlődött hazánkban az államélet, a szo­cialista demokrácia. Módosítottuk az alkotmányt: Népköztársaságunk alaptörvé­nye most az eddiginél ponto­sabban és teljesebben foglalja össze, és hatékonyabban védel­mezi népünk szocialista vívmá­nyait. Jelentősen fejlesztettük az országgyűlés, a Miniszter- tanács és az igazságügyi szer­vek munkáját. Az országgyűlés megalkotta a szövetkezeti tör­vényt. Elkészült és hatályba le­pett az új törvény, amely a ta­nácsok önállóságát és hatás­körét növelte. A tanácsok meg­növekedett hatáskörével élve to­vább kell javítani az állam­igazgatási munkát, a lakosság ügyeinek intézését és vissza kell szorítani a bürokráciát. A szocialista demokrácia erő­sítését továbbra is társadalmi fejlődésünk egyik központi fel­adatának tekintjük. Ennek fon­tos eleme, hogy az állampolgá­rok az üzemi, a tanácsi szer­vek útján, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak keretében mind nagyobb számban vegye­nek részt a közügyek intézésé­ben és eldöntésében. 0 Az elmúlt két évben to­vább erősödött hazánkban a szocialista rendszer. A munkás- osztály hatalma szilárd, a párt eszmei és politikai vezető sze­repe növekedett a társadalom életében. Gyarapodtak az o’- szóg termelő erői. A tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek fej­lődésével erősödtek a szocia­lista termelési és tulajdonvi­szonyok, rendszerünk gazdasági alapjai; tovább erősödött a szocialista törvényesség. 0 Államunk legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szö­vetség szilárd. A közös célok alapján fejlődik a társadalom dolgozó osztályainak és vala­mennyi rétegének összefogása, erősödik a szocialista nemzeti egység. E szövetségi politika továbbra is a párt belpolitikai irányvonalának sarkalatos pont- ja. Pártunk a X. kongresszus ha­tározatának megfelelően figye­lemmel kíséri az egyes társa­dalmi osztályok és rétegek hely­zetét, tudatosan dolgozik a tár­sadalmi, csoport- és egyéni ér­szítések történtek a nők hely­zetének könnyítésére. Két év alatt számos központi intézke­dés, állami rendelkezés, és az üzemek, vállalatok, intézmények helyi akciói vitték előbbre a dolgozó nők helyzetének köny- nyítését célzó párthatározat végrehajtását. Változatlanul el­sőrendű fontosságú feladata egész társadalmunknak a nők egyenjogúságának mind telje­sebb megvalósítása az élet minden területén. — Az országgyűlés megalkot­ta az ifjúsági törvényt, a kor­mányzat, a társadalmi erők szé­leskörű programot dolgoztak kJ, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, s a fiatalok más érdekvé­delmi szervezetei is megmozdul­tak annak érdekében, hogy az ifjúság problémái gyorsabbon és a korábbinál jobban megol­dódjanak. A párt, a népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa, és a kormány napirenden tartják a népesedés alakulásának nagv- fontosságú kérdését. Számos részintézkedés történt a nép- szaporulat kedvezőbb alakulása érdekében. A kedvezőtlen je­lenségek okainak mélyreható feltárása és fokozatos megszűn­tetése azonban — tekintve a kérdés szerteágazó és bonyo­lult társadalmi, gazdasági és közegészségügyi vonatkozásait - körültekintő vizsgálatot kí­ván ; ez folyamatban van. növekedési ütemének emelésé, hez szükséges rendszabályok ki­dolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csök­kentése. — A gazdasági irányító szer­vek külön vizsgálják meg és kí­sérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős Té- szét előállító legnagyobb 40— 50 állami vállalat tevékenysé­gét és amelyiknél ez szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szüksé­ges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8— 10 nagyvállalatnak a korszerű­sítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításá­hoz saját erőből nem biztosít­hatók az anyagi eszközök. — A kongresszus határozató, nak megfelelően az ipari szö­vetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve főleg a lakosság közvetlen szükségletei­re termeljenek, a növekvő igé­nyeknek megfelelően szolgálta­tásokat végezzenek. Az ipari termelés struktúrá­jának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosí­tani kell a szükséges munka­erőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy érté­kű termelőberendezések kihasz­nálatlanok, A minisztériumok a termelési feltételek korszerűsí­tésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerőtartalékok fel­szabadítására, átképzésére és átcsoportosítására vonatkozó terveket, ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munkafel­tételek megteremtését is a fej­lesztendő területeken. 0 A mezőgazdaság összes termelése az elmúlt két évben a tervezett évi 3.6 százalékkal szemben évi 4.6 százalékkal nö­vekedett. Mezőgazdaságunk most már évek óta rendszere­sen kielégíti az ország kenyér- gabona szükségletét, s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukorica­termesztés, a baromfi- és újab­ban a sertéstenyésztés. Most mezőgazdaságunkban- — az eddigi eredmények meg­őrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztés­ben a cukorrépa-, a dohány-, és a zöldségtermesztés, az állat- tenyésztésben a szarvasmarha- tenyésztés, a hús- és tejterme­lés erőteljes fejlesztése és gaz­daságosabbá tétele a fő fel­adat. (folyt a 6. oldalon) * III. A gazdasági építő munka dekek összhangjának megte­remtéséért. A soronlévő ideo­lógiai, politikai és gazdasági feladatok megoldásával, az el­lentmondásokból keletkező fe­szültségeket leküzdve erősíteni és fejleszteni kell a munkás-pa­raszt szövetséget és a szocia­lista nemzeti egységet. © Belpolitikai életünk leg­főbb jellemzője népünk min­dennapos alkotó tevékenysége, helytállása az építő munkában. A X. kongresszus határozata, negyedik ötéves tervünk a mun­kásosztály, a parasztság, az ér­telmiség mindennapi munkájá­ban valósul meg, s ez jövő fej­lődésünk legfontosabb záloga. A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, város­ban és falun egyaránt. Az ál­lami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek dolgozói a nehez időjárási viszonyok közepette is jó termést takarítanak be. Ér­telmiségünk alkotó munkáia szocialista fejlődésünk szerves részévé vált. © A kongresszus a társada­lom fontos kérdései sorában külön foglalkozott a nők, az if­júság helyzetével, és a népese­dés kérdésével.- A kongresszus határozatai­nak megfelelően nagy erőfe­A X. kongresszus határoza­tainak jelentős része a szo­cialista társadalom alapjait érintő gazdasági építő munka kérdéseivel foglalkozik, amelyek, nek pártunk tevékenységében is döntő szerepük van. A Köz­ponti Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jó­váhagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvényesülnek, az el­határozott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van. O A népgazdaság az el­múlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött. A nemzeti jövedelem —■ az 1961—67. közötti időszak évi 5.3 százalékos átlagával szem­ben — 1968—71-ben évi átlag­ban 6.1 százalékkal növeke­dett, A IV. ötéves terv első két évében a termelés össznöveke- dése — lényegében azonos dol­gozói létszámmal — teljes egé­szében a munka termelékeny­ségének emelkedéséből adó­dik. Ugyanezen években a társadalmi összfogyasztás a nemzeti jövedelemmel közei azonos mértékben emelkedett. Problémát okozott, hogy a nemzeti jövedelem felhaszná­lásában 1971—72-ben a ter­vezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a fel­halmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23— 25 százalék legyen. © Az ipar általános növe­kedési üteme a korábbiakhoz képest valamelyest — évi 6.8 százalékról, 5.7 százalékra — csökkent. Kedvező, hogy az ipa­ri termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energia­ipar, építőipar, az átlagosnál nagyobb mértékben növeked­tek. Viszont a tervszerűen visz- szafogott szénbányászat mellett, a ruházati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4.3 százalékkal nőtt. Nem a tervezettnek és nem a szükség­letnek megfelelően növekedett az építőanyagipar termelése. — Az iparban a termelés strukturális változásának irá­nya megfelelő, bár annak mér­téke még nem kielégítő. A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti jármű- gyártást, a könnyűipari rekonst­rukciót, az alumíniumipari fej­lesztést, a könnyűszerkezetes építési módot, a földgázfelhasz­nálást, a kőolajtermékek vegy­iperi feldolgozását, a számítás- technika alkalmazását — to­vábbra is kiemelt feladatként kell kezelni. A feladat most az ipar prog­resszív ágazataiban a termelés

Next

/
Thumbnails
Contents