Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
Ara: 80 fülé» Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 270. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. november 16., csütőrtSk K7A Érlelődik a remény, hogy a mezőgazdasági közvélemény belátható időn belül új betűszóval ismerkedik meg. Ez a KTA; a termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja lesz. Az előkészületek a termelőszövetkezetek második országos kongresszusa határozata szerint folynak. Az érdeklődés országszerte jelentős. Szükség lesz még egy pénzügyminiszteri rendeletre, de ennél is inkább a tsz-ek önkéntes elhatározására ahhoz, hogy egy fél év, vagy egy év múlva a területi szövetségek mellett megalakuljanak az első ilyen intézmények. Amit elöljáróban tisztázni kell: a KTA nem I lesz mező- gazdasági szövetkezeti bank és nem óhajtja átvenni az Állami Biztosító szerepét sem. Nézzük ennek bizonyítékait. A pillanatnyi elképzelések szerint a tsz-ek a KTA rendelkezésére bocsátanák évenként bruttó jövedelmük egy százalékát Ez a szövetkezeti mozgalom méreteihez képest nem jelentős összeg. Nagyon durva számítással szövetkezetenként mintegy százezer, országosan mintegy negyedmilliárd forint lenne. Ha arra gondolunk, hogy a szövetkezetek kívánatos biztonsági tartalékának meg kellene haladnia a hétmillióról forintot, akkor láthatjuk, hogy a KTA évenként ennek csupán a harmincad részét gyűjtené ösz- sze. Ha viszont a várható Őszszeget a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére álló hitelek keretösszegéhez hasonlítjuk, akkor is legfeljebb annak néhány százalékát teszi ki a tsz-ek saját pénze. Nem alakul tehát új bankszervezet. Nem alakul új biztosító intézet sem, mert a Kölcsönös Támogatási Alapnak az eddigi elképzelések szerint nem lesz célja és lehetősége sem arra, hogy károkat térítsen meg. Egyébként is a biztosítási szavatossághoz hatalmas tartalékok, óriási ösz-v^ f szegek szükségesek, senki nem gondolhat arra, hogy ezt a szövetkezetek saját erejükből előteremtsék. Milyen célt tűzhet akkor maga elé a Kölcsönös Támogatási Alap? Legelőször talán azt, hogy megvalósítsa a szövetkezésnek egy régesrégi elvét, az egymásra utaltságot, a bajban történő összefogást. A másik: támogassa az egyes szövetkezeteket az utóbbi időben kissé túl nagyra növekedett kockázat biztonságos elviselésében. Ha sikerül úgy megoldani az alapítást, ahogyan a szakemberek és az érdekeltek most gondolják, akkor a KTA pénzei rendkívül mozgékonyak, köny- nyen, gyorsan felhasználhatók lesznek. Esetleg csupán néhány hónapra átengedett összeggel a csődtől menthetnek meg igy egyébként „vétlen", tehát önhibájukon kívül bajba került közösségeket. Elképzelhető az is, hogy közös beruházás finanszírozásához járul hozzá a támogatási alap, sőt, a legegy- ' szerűbb esetben talán az is elegendő lesz, ha a KTA saját pénzügyi alapjára támaszkodva csupán garanciát vállal egy- egy szövetkezetért, amely a Nemzeti Banktól kér hitelt, de hitelképessége pillanatnyilag nem éri el a bank által megkívánt szintet. Mindaz, amit leirtunk, persze ma még csupán elképzelés. Mert a Kölcsönös Támogatási Alapot — mivel ezek területi szövetségenként alakulnának: alapokat — maguk a szövetkezeti gazdák szervezik majd meg az önkéntesség elvének sziqorú betartásával, mindig közgyűlési határozat alapján. És maguk szerkesztik, hagyják jóvá az alapszabályt, a segítségnyújtás elveit és technikai módszereit is. Ahogy az egész alapot maguknak csinálják. F. B. Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 14—15-én kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság Kádár Jánosnak, a KB első titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról szóló beszámolót; Nyers Rezsőnek, a KB titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta az 1973. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. A közös célokért i Együttműködési megállapodásokat írtak alá / IK; A szerződő felek aláírják az okmányokat. A képen balról Bocz József, dr. Wild Frigyes, Horváth Lajos, Ognyenovics Milán és dr. Krauth János A közelmúltban hagyta jóvá a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága a nemzetiségi szövetségekkel és a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsával kötendő együttműködési megállapodások tervezetét, s hatalmazta fel a Megyei Tanács elnökét a megállapodások aláírására. Az ünnepélyes eseményre tegnap került sor a Megyei Tanács épületében. Délelőtt írták alá a nemzetiségi szövetségekkel kötött együttműködési megállapodásokat, amelyek ma még egye- düliek az országban. Más nemzetiségi megyékben hasonló együttműködési megállapodá- 'sok még az előkészületi szakaszban vannak. A Baranya megyei Tanács részéről Horváth Lajos tanácselnök, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége részéről Ognyenovics Milán főtitkár, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetsége részéről dr. Wild Frigyes főtitkár látta el kézjegyével a megállapodásokat. Az ünnepélyes aktuson megjelent Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Krauth János, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke és Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese. Az aláírást követően Horváth Lajos elmondta, hogy a Megyei Párt-Végrehajtó Bizottság az év elején foglalkozott a megyében élő nemzetiségek helyzetével, s az együttműködési megállapodások az akkori határozatok alapján jöttek létre. Kijelentette:- A tanács életében nem most kezdődő folyamat a nemzetiségi szövetségekkel való együttműködés. A megállapodással reális alapot biztosítunk az itt élő nemzetiségek önállóságának, a közéletben va.ó részvételüknek kibontakozásához, a nemzetiségi kultúra megőrzéséhez, az anyanyelvi neveléshez. A most aláirt megállapodásokban lefektetett célkitűzések megvalósításához a maga eszközeivel felbecsülhetetlen segítséget nyújthat a két szövetség és mi számítunk is erre. Ognyenovics Milán méltatta a megállapodás jelentőségét, amely — mint mondotta — „nagy mértékben elősegíti a párt és a kormány nemzetiségi politi- kájáeak megvalósitását”. Dr. Wild Frigyes örömét fejezte ki abból az alkalomból, hogy a szövetség nevében aláírhatta az ország legnagyobb nemzetiségi megyéjének tanácsával kötött együttműködési megállapodást. Takács Gyula a megállapodás néhány olyan részletét ismertette, amelyekben már gyakorlati intézkedések is történtek. A Megyei Tanács a jövő évtől kezdve minden esztendőben 100 ezer forintot biztosít a költségvetéséből a nemzetiségi könyvtárak könyvállományának bővítésére és a nemzetiségi múzeumok fejlesztésére. A jövő esztendőben Felsőszentmárton- ban Gubec Máté XVI századi horvát parasztvezérnek, Mecsek- nádasdon pedig Heinrich Heinének, a német költészet egyik legjelentősebb alakjának állítanak szobrot. Elmondta azt is, hogy a megye nemzetiséglakta részein széleskörű gyűjtőmunka indult - talán az utolsó pillanatban — a nemzetiségek nép- művészeti értékeinek, hagyományainak megmentésére. Délután a Megyei Tanács elnökének hivatalában került sor a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsával kötött együttműködési megállapodás aláírására. A megállapodást Horváth Lajos tanácselnök és Bogár József, az SZMT vezető titkára látta el kézjegyével, Beck Ferencnek, az SZMT elnökének, Rameisl Ferencné, országgyűié- si képviselőnek, az SZMT titkárának, valamint a Megyei Tanács vezetőinek jelenlétében. Résztvett az ünnepi eseményen dr. Kása József, a Megyei Pártbizottság munkatársa. Az aláírást követő eszmecsere során a megjelentek megvitatták az együttműködés továbbfejlesztésének gyakorlati lehetőségeit. Fontosnak ítélték a szakszervezetek alsóbb szerveinek és a helyi tanácsok közötti együttműködés elmélyítéséi, amihez mindkét vezető szerv a maga területén biztosítja a legnagyobb segítséget. Továbbfejlesztik a megyei szakszervezeti bizottságok és a megyei tanácsi szakigazgatási szervek közötti együttműködést, s megállapodtak a vezetők munka- kapcsolatának elmélyítésében. Megegyeztek abban, hogy már a legközelebbi jövőben megtárgyalják: milyen, az SZMT áltál javasolt napirendi pontokat vegyenek fel a Megyei Tanács és végrehajtó bizottsága jövő évi munkatervébe. A tartalomból: Tovább folynak a harcok Vietnamban Donyeciek Baranyában | KetfÖS halál Peilérden A Pécsi Dózsa első győzelme Az NSZK-bai a johhoirial foltozza a választási provokációkat A nyugatnémet választási küzdelem fokozódásával mindennapossá váltak a gyalázkodó kifejezések. A jobboldal például kampányt indított ilyen módszerekkel Willy Brandt kancellár ellen. A kampányban a bajor CSU elnöke, Franz Josef Strauss jár élen. A jobboldali lapokban anonim megbízóktól — úgynevezett választási közösségektől — egész oldalas fizetett hirdetések jelentek meg, amelyek a kancellárt az anarchista Baader- Meinhof csoporttal hozzák eszmei közelségbe. Az egyik hirdetés szerint a kancellár fiát. Peter Willy Brandtot 1968-ban a májusi nyugat-berlini diákzavargásokban való részvételéit bíróság elé állították. Az ifjú Brandtot a jelenlegi kancellár „felkérésére" Horst Mahler ügyvéd a „bankrabló és politikai bandafőnök" védelmezte. (Ismeretes, hogy Mahler perét most tárgyalják — a Baader-Mein- hof csoporthoz tartozása miatt.) A napokban tetten érték az egyik kölni választókerület CDU szervezetének elnökét, aki saját pártjának plakátjait tépte le a házfalakról, majd később fiatal kereszténydemokraták a következő feliratú szalagot ragasztották a megrongált plakátokra: „Igy harcolnak a szociáldemokraták". Becslések szerint viszont az országban az SPD plakátjainak jó hatvan« százalékát rongálták meg. • • Ötvenkét jégvenap Baranyában 1,1 milliárdos jégkár a mezőgazdaságban Az Állami Biztosító szakemberei befejezték a mezőgazdaságban a nagyüzemek növénykárainak felmérését. Az összesítés szerint az idén csaknem 600 000 hektáron pusztítottak az elemi csapások. Az időjárás ebben az évben sok bajt okozott. A mezőgazdasági üzemek növénykáraira ebben az évben összesen 1 milliárd 335 millió forintot fizetett ki az Állami Biztositó. A viharkárokra 75 millió forintot, a dunántúli árvíz- í károkra több mint 60 millió forintot térítettek. A legnagyobb kórt az idén a jégverés okozta; 400 000 hektáron pusztított, s ennek alapján az utóbbi három évtized legnagyobb kártérítését, 1.1 milliárd forint rekordösszeget fizettek ki. A károk zöme koncentráltan néhány megyében jelentkezett. Az idén más években kármentes vidékeket is sújtott a jégverés, így például Heves, Veszprém, Komárom, Zala gazdaságait értéle nagy veszteségek. Szabolcsban viszont fele annyi jég hullott, mint az utóbbi években. Baranya és Pest megye mezőgazdasága minden esztendőben szenved a jégveréstől, de a mostanihoz hasonló károk még sosem fordultak elő. Pest megye, ben 77 jégveréses napot számláltak, Baranyában 52 jégveréses nap volt. Mezőgazdasági károkra az idén csaknem 200 gazdaságnak fizettek ki több mint egymillió forintot, néhány mezőgazdasági üzem kapott 15 millió forintos kártérítést, s ebben az évben is akadtak olyan gazdaságok, amelyek 25—30 millió forintos biztosítási összeget vettek fel. Horváti) Lajos és Bogár József kézfogása a szerződés aláírása után m I
