Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

W72. október 31. DUNANTOtl NAPLÓ 5 Tegnap történt AX MSZMP Oktatási Igaz­gatóságán tegnap megkezdő­dött a politikai vezetési isme- retek tanfolyama harmadik kurzusa, amely két hónapig tart A tanfolyamot dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg. * Választmányi ülést tartott tegnap Pécsett az MTESZ Ba­ranya megyei Szervezete. Né­meth István elnöki megnyitója után dr. Zinhóber Ferenc egyetemi tanár a KGST integ­rációiról tartott előadást, Lauly Béla, MTESZ-titkár pedig be­számolt a Szervezet 1972. első félévi munkájáról. * Günther Tönnies, a Német Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének kul- túrattaséja a Tanárképző Főis­kola meghívására tegnap dél­után Pécsre érkezett, a népek barátsága hete rendezvényso­rozatára. Az NDK nagykövet­ségének attaséját az MSZMP Baranya megyei Bizottságán Sinku Pál, a Megyei Pártbizott­ság munkatársa tájékoztatta a Baranyában élő német népcso­port helyzetéről. Egy esztendős a MOM komlói üzeme Egy esztendeje még csak kör­vonalaiban is nehéz volt elkép­zelni, hogyan lesz termelő gyár a MOM komlói üzeme, az Elektroakusztikai Ktsz egykori: tönkrement telepe. A gyártele­pítők az üres műhelyekben csak a gépek elképzelt helyét tudták megmutatni, a munká­sok többsége pedig Budapes­ten, a MOM-ban, tanulta az új szakma alapvető fogásait. A műszakiak hármas feladatot kellett hogy megoldjanak: új gépekkel, a legcélszerűbben berendezni az üzemet, új beta­nított és szakmunkásokról kel­lett gondoskodni, s a meglevő létszámmal beindítani a terme­lést. Nézzük mit sikerült teljesí­teni: a gyár berendezve, az új tanműhelynél ideálisabbat ma nehéz lenne Baranyában ta­lálni, s a gépek között olyan korszerű és nagyteljesítményű Ismeretlen mGszaki hiba okozta a ,,Monszun“-tíizet Egyelőre áll a gépsor Vasárnap éjszaka eddig isme­retlen, műszaki hiba folytán ki­gyulladt a Zengőaljai Állami Gazdaság szilágypusztai üzem­egységében próbaüzemelő dán terményszárító berendezés »Monszun’’ szemesterményszá­rító tornyának egyik szekrényé­ben a kukorica. A meleg leve­gővel szemben terelőlemezeken lefelé áramló kukorica a szek­rény felső harmadában őssze- tőmörödhetett, és elakadhatott, mert a tűz pillanatok alatt fel­lobbant. A helyszínre siető tűz­oltósági alakulatok haboltóval, és vízsugárral megakadályoz­ták a lángok továbbterjedését. Az állami gazdaság részéről is gyors beavatkozás történt: leengedték a toronyban lévő négy ,vagonnyi Iszemeskukoricát, így a tűz okozta kár minimális­ra csökkent. A szárítótorony kül­ső bürkolólemezéről leolvadt a festés, néhány terelőlemezt kell majd cserélni. — Ez a véletlen hiba nem változtatja meg a szárítóberen­dezéstől eddig kialakult jó véle­ményünket — mondja Takács Kálmán, termelési igazgató- helyettes. A próbaüzemnek vol­tak és lehetnek is buktatói. Most várjuk az üzembehelye- tési munkákat irányító dán fő­mérnököt, és magunk is kíván­csiak vagyunk a vizsgálat ered­ményére. A leengedett és ez ­vagon szemeskukoricát, amely­nek értéke 60 ezer forint, már ki is szárítottuk. Most még la­boratóriumi vizsgálattal megál­lapítjuk, hogy a haboltás oko­zott-e a terményben vegyi el­változást, ha nem, akkor a kár jelentéktelen, A tűz keletkezési okának alapos kivizsgálására azért is szükség van, hogy a további próbaüzemeltetés so­rán a hibalehetőségeket mini­málisra csökkenthessük. — b — gép is található, mint az NDK- ban vásárolt 3.5 millió forint értékű honoló gép, mellyel a fékhengerek belső tükrösítését végzik. A jövő hónapban meg­érkezik a 3 millió forint értékű, automata gép, mely 10 ember munkáját helyettesíti majd. A MOM komlói gyáregysége ezek­ben a napokban már mintegy 50 millió forint értékű állóesz­közzel rendelkezik. A tervek szerint jövőre közel 40 millió forint értékű termé­ket gyártanak. Véglegesen el­dőlt: a jórműprogram teljes olajfék szükségletét Komlón gyártják. Az alkatrészek 80 százalékát máris Komlón készítik, Buda­pesten csak az összeszerelés és próbanyomatás történik. A géppark megvan: 1973-ban már az olajfék-gyártós összes műve­letét végig tudják csinálni, pz összeszerelés is már az első negyedévben itt történik. Az olajféken kívül a geofizi­kai műszerek 3 típusának áll­ványzatát is — mintegy 10 mil­lió forint értékben — Komlón gyártják, a távolabbi jövőben pedig (a távolabbi jövő ebben az esetben 3—4 esztendőt je­lent) bonyolultabb műszerek gyártására is sor kerülhet. Végleges: tolómérőket nem gyártanak Komlón, a MOM le­állt ezzel a profiljai, A létszám: egy esztendeje a tönkrement Elektroakusztikai Ktsz 110 munkását vették át, s ugyanennyi dolgozónak ígé­retet tettek: a termelés felfu­tásával őket is foglalkoztatják. 1972. július 1-én a gyártelepí­tők befejezték feladatukat, új üzemvezető és új műszaki irá­nyító testület vette át a veze­tést, (többségükben a szövetke­zet volt műszaki dolgozói) ezek­ben a napokban már valamennyi régi munkás is megkapta a behívót, s akik akarták elfoglal­hatták munkahelyüket. A jelen-, légi létszám 230 fő. A jövő évi tervek megvalósításához 300 munkásra van szükség, 1975- ben pedig 600 fős termelő lét­számra számítanak. Ehhez az előkészületek meg­kezdődtek. E tanévben száznál több első és másodéves ipari tanulót képeznek, az 1973/74- es tanév kezdetekor pedig 50 elsőéves forgácsolót, 15 mű­szerészt, 15 gépszerelőt, 5 cső­szerelőt, 3 szerszámkészítőt és 2 villanyszerelőt iskoláznak be. Komló város ezekhez a törek­vésekhez minden támogatást megad. Mindenki elégedett, A MOM központjában elégedettek a gyors Súlyos mulasztások okozták a tüzet a TITÁN szekszárdi telepén Szekszárdi tudósítónk jelenti: Tegnap — hétfőn — délelőtt » Tolna megyei Tűzoltópa- raőcsnokság Lampek György­nek, a TITÁN Kereskedelmi Vál­lalót igazgatójának jelenlété­ben ismertette a vállalat szek­szárdi telepén október 17-en keletkezett tűz vizsgálatának eredményét. A tűzvizsgáló bizottság meg­állapítása szerint a tüzet az okozta, hogy a raktárban egy 200 wattos izzó közvetlen kö­zelébe könnyen gyúló karton­dobozt helyeztek el. A szakértő egyértelműen kizárta annak le­hetőségét, hogy a tüzet az izzó robbanása vagy rövidzárlata okozta volna. Áruban több mint 3 800 000 forint a veszteség, az épületet és a fogyóeszközöket is bele­számítva, a teljes kár 4 070 000 forint. A szekszárdi tűzoltók és önkéntes segítők áldozatos, szakszerű erőfeszítésének ered­ményeként 31 000 000 forintos értéket sikerült megmenteni. A vállalat igazgatója már a tűz- vizsgólat idején kijelentette — őszinte köszönetének kifejezése mellett a lehetőségek szerint a legnagyobb mértékben megju­talmazza azokat, akik követésre Méltó példát mutattak a társa­dalmi tulajdon védelmében, helytállásuk - a hatalmas érték megmentésén kívül — azt is eredményezte, hogy a tűz nem okozott említésre méltó fenn­akadást Tolna megye áruellá­tásában. A tűzoltóság befejezte mun­káját, most már a Tolna megyei Rendőrfőkapitányságé a szó. A vizsgálat megállapításaiból ar­ra lehet következtetni, hogy a társadalmi tulajdonban kelet­kezett különösen nagy kárért több személy felelős. A TITÁN Kereskedelmi Vállalatnál elég­gé ismert, hogy Faidt József, a szekszárdi raktárház igazgatóia ridegen közölte a vállalat pé­csi igazgatójával, hogy o tűz­rendészettel nem ér rá foglal­kozni, Az enyhén szólva furcsa kijelentés azt követően hang­zott el, hogy Lampek György igazgató segítségként írásos tá­jékoztatót küldött Faidt József­nek a tűzrendészed feladatok­ról. A szekszárdiak tudnak ar­ról, hogy tavaly Ranga Tibor részlegvezetőt azért vonták fe­lelősségre szabálysértési eljárás keretében, mivel a felügyelete alá tartozó területen — akár­csak az októberi tűznél - hiá­nyoztak a biztonságot nyújtó, előírásos lámpabúrák. Borváró Zoltán gyártelepítéssel, a termelés fel­futásával, a munkások alkal­mazkodásával. Az első félévben majdani norma 40 százalékát voltak képesek a munkások tel­jesíteni. Ma 75 százalékát, de az év végére, legkésőbb 1973 elejére már a 100 százalék lesz a cél. A fizetések természetesen kö­vetik a termelési eredmények növekedését. Valamennyi be­tanított munkás 6 forintos óra­bérrel kezdte a munkát. Az év első felében 6.90, most pedig 7.70 körül van az átlag óra­bér. Természetesen ez még mindig nem sok, de a szakmai fogások elsajátításával további gyors emelkedésre is számítani lehet. Ma Komlón mindenki bi­zonyít: nem rajtuk múlott, hogy az Elektroakusztikai Ktsz tönkre­ment. Az egy esztendő ered­ményei — úgy tűnik — bizonyí­tékul is szolgálnak erre. L L Hol maradt a tehertaxi? Áz ígéret kevés... Ügy látszik az ember örök op­timista. A szegény fellegekben járó halandó még mindig úgy »éli, elég, ha Pécsett megren­deli a költözködéshez szükséges tehertaxit, az erre hivatott iro­da erre hivatott telefonszámán, és a taxi a megadott — a szol­gáltatók, s nem a megrendelő által meghatározott — időben jön . . . Nem jött. Legalábbis október 28-án, szombaton délután nem. Másfél óra várakozás, — ennyit már igazán megszokott az em­ber — azután futás a Kossuth téri forgalmi irodába, hátha nyomát lehet lelni valahol az ígért kocsinak . . . Nem lehetett. Egy felvilágosí­tással szolgáltak csupán: „ezek ilyenkor már nem dolgoznak. . •' Ne is csodálkozzon, nem elő­ször fordul elő . . .** Vigasznak nagyon kevés. Ah­hoz viszont elég, hogy pontos képet alkothassunk a pécsi te­hertaxi megbízhatóságáról . . .- dkj ­• » Ünnepel a Modern Magyar Képtár Újabb ajánlatok Pécsnek , , r Dési Huber István özvegye (balról) a 15 éves Képtárban. A Modem Magyar Képtár­ban tegnap délután 4 órakor találkoztak a képeket, rajzokat adományozó „mecénások” és a képtár barátai — ezzel megkez­dődött e kulturális intézmény fennállásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. A találkozóra eljött Palkó Sán­dor elvtárs, a Baranya megyei Tanács nyugállományban lévő elnöke és Martyn Ferenc festő­művész is. Annakidején ugyanis Gegesi Kiss Pálnak képtáraia- pító elhatározását Martyn Fe­renc befolyásolta úgy, hogy az értékes anyagot Pécsnek ado­mányozza, az adomány meg­szerzésében pedig nagy szere­pe volt Palkó Sándor elvtárs­nak, a megyei tanács akkori el­nökének. A meghívottak közül eljött Pécsre Dési Huber Ist- vánné, dr. Kunvári Bella és dr. Tompa Kálmán. DÉSI HUBER ISTVANNÉ: - Az volt a célom, hogy a hagya­tékot állami gyűjtemények szá­mára adom át. Amikor Sarka- diné Hárs Éva annak idején megjelent nálam, férjem gyűj­Megállapodás két Pécs és'a jugoszláviai Eszék eszperantó szervezetének veze­tői tegnap, hétfőn megállapo­dást kötöttek a két szomszéd- város eszperantistáinak együtt­működésére vonatkozóan. A nyolc tagú eszéki küldöttség mostani látogatását tavasszal viszonozzák majd a pécsiek. A Mecsek alján és a Dráva part­ján fekvő városok között évek óta baráti kapcsolatok állnak fenn, főleg kulturális és oktatási téren, s ez most kibővült az eszperantisták együttműködésé­vel. A megállapodás szerint rendszeresen meglátogatják egymást és kölcsönösen részt vesznek a jelentősebb eszpe­rantó eseményeken. Pécsett is és Eeszéken is működik olyan iskola, ahol oktatják a nemzet­kon nyelvet, s ezeknek oz isko­láknak a tanárai és tanulói együttműködnek a jövőben. A szomszédvárosok eszperantista vezetői kezdeményezik, hogy az eszperantó legyen Pécs és Eszék érintkezési nyelve. A pé­csi 12-es VOLÁN Vállalatnál például már működik eszperan­tó csoport és az Eszékre járó autóbuszok dolgozói közül töb­ben is beszélik a nemzetközi nyelvet, ezért az eszéki közle­kedési vállalatnál is bevezetik az eszperantó oktatását. Ez lesz az első lépés az érintkezési nyelv megteremtésére. A két város között közlekedő autó­buszok személyzetének eszpe­rantó nyelvismerete ugyanis nagy segítséget jelent majd a pécs-eszéki utasforgalomban. teményének jelentékeny részéi már ajándékozási szerződéssel a Nemzeti Galériára hagytam. Sarkadiné lelkessége annyin meghatott, hogy a szerződés« ben nem szereplő rajzokat ÓN adtam Pécs számára. Mivel azonban a Nemzeti Galéria a tőlem kapott gyűjteményt tel­jesen kiállítani nem tudja, an­nak egy részét vidéki múzeu­mok számára szeretném át­adatni. Mivel a Janus Panno­nius Múzeum kezdeményezése országos viszonylatban is no- gyon jelentős, továbbá a Pé­csett tervezett új múzeum még jobb kiállítási lehetőséget biz­tosít majd — várom a múzeum igazgatóságát, válassza ki a kívánt képeket és én azokat név szerint felsorolva végrendeleti- leg Pécsre hagyom. DR. TOMPA KALMAN: - Igen gazdag néprajzi gyűjte­ményem van, amelyet Miskole és Sátoraljaújhely után most az Eötvös Kollégiumban állítanék ki. Bár Eötvös-kollégista voltam, mégis gondolkodom, hogy ne Pécsnek odjam-e ezt a népraj­zi gyűjteményt hogy egész éle­tem gyűjtése egy helyen ma­radjon. Este a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházában jubileumi ünnepséget rendeztek, amelyen többek között megjelent Szenl­irányi József elvtárs. az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára és Gábriel József, Pécs Város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője. Sarkadiné Hars Éva művészettörténész, a Janus Pannonius Múzeum igaz­gatója részletes bevezetőjében elemezte a Modem Magyar Képtár történetét és jelentősé­gét. Utána a Pécsi Nemzeti Színház művészei — Sólyom Kati, ifjú Kőmives Sándor, Bő­sze György, Paronay Magaa, Körmendy László, Stimácz Gab­riella és Kuli Ferenc — adtak műsort. A szép, színvonalas elő­adás sikeréhez nagy mértékben hozzájárult a Mecsek Fúvósötös — tagjai: Szkladányi Péter (fu­vola), Deák Árpád (oboa), Po- láncz Tamás (klarinét), Tolnay Gábor (kürt) és Várnagy Attila (fagott). 400,— FORINTOS vásárlási utalványt ajándékozunk minden típusú VIDEOTON TELEVÍZIÓ KÉSZÜLÉKHEZ Pécsett: 21. sz. Műszaki bolt, Bem utca 3. Telefon: 12-663. 22. sz. Műszaki bolt, Kossuth L. u. 21. Tel.: 10-486. Mecsek Áruház műszaki osztálya Ybl Miklós u. 7. Telefon: 13-622. *7. sz. Vegyesiparcikk-bolt, Középmeszes, Korvin u. 2. Telefon: 11-007. Mohácson: 210. sz. Műszaki bolt, Szabadság u. 22. Tel.: 223. Siklóson : 304. sz. Műszaki bolt, Felszabadulás a. 11. Tel.: 59. Komlón: 103. sz. Vegyesiparcikk-bolt, Gorkij u. 1. Tel.: 81-660. 112. sz. Vesgyesiparcikk-bolt, Lenin tér 6. Tel.: 82-384. Szászváron : 501. sz. Vegyesiparcikk-bolt, Fő tér 1, Tel.: 21. OTP-ÜGYINTÉZÉS Pécs, Komló, Mohács területén díjtalan házhoz szállítás NE INDULJON EL casco NÉLKÜL! Jövőre 4 millió A jelen: elégedettség — a jövő: merész tervek — a múlt: már csak rossz emlék Pécs és Eszék kezdeményezése: legyen az eszperantó a két szomszédváros érintkezési nyelve

Next

/
Thumbnails
Contents