Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 filtär Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 241. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapíja 1972. október 12., csütörtök Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A vegyipari beruházások egyharmada a mezőgazdaság kemizálását szolgálja — mondotta dr. Szekér Gyula — Elfogadták az országgyűlés ügyrendjének módosítását — Baranyái interpelláció a Dráva gátrendszerének kiépítése ügyében Szerdán délelőtt dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vitával folytatta tanácskozását az országgyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszternek adott szót. A korszerű mezőgazdasági termelés kulcsa a kemizálás Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter beszéde A mezőgazdasági termelésnek az utóbbi évtizedben lezajlott gyors fejlődése — parasztságunk szorgalmas munkájára támaszkodva - a mező- gazdasági termelőerők hatékonyságával, az új technikával és technológiával kapcsolatos, amely a termelési viszonyok forradalmi változása nyomán bontakozott ki. A termelőerők fejlődésében és átalakulásában a mezőgazdasági tényezők mellett a kemi- zálásnak és a gépesítésnek is igen nagy a szerepe. A kemi- zálással egyre jobban, tudományosan szabályozható a mező- gazdasági termelés anyagkörfolyamata. 25 év alatt 25 milliárd forint kemizálásra Mezőgazdaságunk korszerűségének egyik mutatója az, hogy ma már a termelés anyagjellegű ráfordításainak fele ipari anyag. Népgazdaságunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság kemizáiásáért. Az 1950-1975 közötti 25 évben a vegyipari beruházások egyhar- mad részét körülbelül 25 milliárd forintot fordítunk a mező- gazdaság kemizálására. A mezőgazdasági terméshozamok nagymértékű emelésének legfontosabb eszköze a műtrágyázás. A szervestrágya meny- nyisége hazánkban már egy évszázada azonos szinten van, felhosználását javítani lehet, de ez kevés lenne az élelmiszer- bázis növeléséhez. Következésképpen csakis műtrágyázással növelhetjük gyorsan és nagymértékben a talaj termőképességét Az időjárás viszontagságainak kitett növénytermesztés korábbi, igen nagy mértékű termésingadozása csökkent, sőt az utóbbi évek tapasztalatai szerint jórészt megszűnt. A terméseredmények a műtrágyafelhasználóssal nagyjából arányosan emelkedtek. Az MSZMP Központi Bizottságának 1960 júniusi — a vegyipar fejlesztésére vonatkozó - határozata nyomán a második és a harmadik ötéves tervekben végrehajtott nagyarányú műtrógyagyári rekonstrukciók, valamint új gyárak építése révén érhettük el azt, hogy az idén 1965-höz képest háromszor, 1960-hoz viszonyítva pedig hatszor annyi műtrágyát használhattunk fel. Ez évben kereskedelmi súlyban kifejezve 4 millió tonna műtrágyát használ fel a magyar mezőgazdaság. Minden remény megvan arra, hogy a nagyadagú műtrágyázás széleskörű elterjesztésével a technológiai fegyelem javulásá- •■I néhány év múlva orszógoDr. Szekér Gyula nehézipari miniszter san is elérjük a ma élenjáró gazdaságok eredményeit. Vegyiparunk felkészült erre a feladatra. összehasonlításként említem meg, hogy a negyfdik ötéves terv időszakában annyi műtrágyát használ fel mezőgazdaságunk, mint amennyit a fel- szabadulásunk óta, 1970-ig eltelt 25 évben együttesen felhasznált. A kártevők és a kórokozók, valamint a gyomok által okozott kár két évtized alatt felére, 1972-ben várhatóan 4 milliárd forintra csökkent. A nagyarányú fejlődésre jellemző, hogy ez évben már a mezőgazdaságilag megművelt terület 60 százalékán használtak növényvédőszert; egyes területeken két- és több alkalommal is. Népgazdaságunk igen sokat áldoz a vegyszeres növényvédelemre. 1972-ben például 25 millió dollárért vásárolunk növényvédőszereket a hazai termelésen és a szocialista importon felül. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó növényvédő- szer-felhasznólásunk eléri, vagy megközelíti a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országok hasonló adatait. Mezőgazdaságunk ez évben 270 féle növényvédőszert használ fel. Ezek az anyagok egyáltalán nem veszélytelenek az emberi és állati szervezetre. 1971-ben hat halálos, 65 enyhe lefolyású baleset történt növényvédőszerekkel. Nagyon sok tennivaló van még tehát az egészségvédelem, a balesetvédelem, de a környezetvédelem területén Is. A vegyipar segíti az állattenyésztést is A korszerű állattakarmónyo- zás elképzelhetetlen a vegyipar sokoldalú közreműködese nélkül. A korszerű keveréktakarmányok összeállításához egyes vegyi anyagok, mint vitaminok, antibiotikumok, aminosavak, anyaglebontást gátló antioxi- dánsok, ásványi sók, egyes fémek stb. nélkülözhetetlenek. Megközelítő számítások szerint a korszerű keveréktakarmány- ellátás következtében mintegy félmillió tonna abrakmegtakarí- tóst értek el mezőgazdasági üzemeink 1970-ben. A kémia vívmányaival is korszerűsített takarmánygazdálkodás következtében csökkent a fajlagos takarmónyfelhasználás. A tíz évvel ezelőtti 5—5,5 kilogrammal szemben az állami gazdaságok egy kilogramm élősúly ráhizlalására sertésnél 4,5 kilogramm, baromfinál 3 kilogramm abraktakarmányt használnak fel ez évben. Jelenleg a nagyüzemi baromfiállomány ke- veréktakarmány-ellátottsága 100 százalékos, a sertésállományé pedig megközelíti azt Egyre jobban terjed a műanyagfóliák mezőgazdasági és kertészeti felhasználása. A műanyagfólia felhasználása a kertészetben négyzetméterenként 18—20 forint többleteredményt hoz a -fólia nélküli műveléshez képest Terjed a műanyag őntözőcső is. A mezőgazdaság eddig 2500 -3000 kilométer PVC-műanyag- csövet épített be az öntözőberendezésekbe. Műanyagfogyasz- tósunk mintegy 20 százalékát az élelmiszergazdaság használja fel. A korszerű csomagolás tette lehetővé azt, hogy a belföldi forgalomban levő élelmiszerek csaknem kétharmad része előrecsomagolt. A műanyagzsákok használatával sok százmillió forint értékű raktár építését lehetett elhalasztani. A mezőgazdaság gépesítésével igen megnőtt a mezőgazdaság villamosenergia- és üzemanyagigénye is. Az 1960. évi egy főre jutó kilowattóráról 1971-re 13 szorosára, 650 kilowattórára nőtt a mezőgazdaságban felhasznált villamos energia. Az idén mezőgazdaságunk benzinből, gázolajból, valamint tüzelőolajból egymillió tonnát használt fel. Hét évvel ezelőtt, 1965-ben egész népgazdaságunk használt fel annyi üzemanyagot, amennyit mezőgazdaságunk ez évben felhasznál. Az eredmények ellenére itt is vannak gondok. A tüzelőolaj csak bizonyos körzetekben kapható. Sűríteni kell a telepeket A nagyvolumenű mezőgazdasági fogyasztás miatt a termelő- szövetkezeteknek maguknak is több gondot kell az üzemanyagok tárolására fordítani. Ügy vélem, hogy hazánkban a népgazdasági tervezők és az ipari vezetők is idejekorán megKS/D NAPIO. TEIEFOTO Fock Jenő, Fehér Lajos és dr. Dimény Imre a Parlament folyosóján látták a mezőgazdaság kemi- zálásában rejlő előnyöket Távlatilag helyes prognózisokat állítottak fel, aminek alapján sor kerülhetett megfelelő nagyságú kombinátok és üzemek építésére. Az elmúlt évtizedben a vegyi anyagokat előállító üzemekben is igen jelentős fejlődés ment végbe. A II. ötéves terv időszakában lényegében földgáz nyersanyagra állítottuk át nitrogénműtrágya gyárainkat, az épülő üzemeket pedig már eleve földgáznyersanyag felhasználására terveztük. Egyre nőtt az üzemek mérete is. A felszabadulás után létesített első nitrogén műtrágya- gyárunkban, a Borsodi Vegyi Kombinátban a termelés alapüzemének kapacitása napi ötven tonna volt, a Péti Nitrogén- művek most épülő műtrágyagyárában hússzor akkora, napi 1000 tonna kapacitású ammónia üzem létesül. A műszaki fejlődés következtében az utóbbi évtizedben a nitrogénműtrágya önköltsége 35 százalékkal csökkent, ami az állami támogatás mérséklését tette lehetővé. Az iparág feladatai Az iparág feladatairól szólva dr. Szekér Gyula hangoztatta:- Minden erőnkkel azon leszünk, hogy IV. ötéves tervünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogénművek több mint egymillió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. ----------E gyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkénti nitrogén, foszfor, kálium műtrágya- hatóanyagot adjunk a mező- gazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mezőgazdaságunkban a nagyadagú műtrágyázást. E gyár üzembe helyezésével nagy lépést teszünk előre a komplex műtrágyák gyártásában. 1976-ra összes hazai műtrágyatermelésünk több mint egyharmada komplex műtrágya lesz. Az eddiginél erőteljesebben kell foglalkoznunk a'növényvédőszerek hazai előállításával. E területen jobban ki kell használni a szocialista munkamegosztás előnyeit, Növelni kell a kooperációs gyártást a nyugati országok vállalataival is. Gyógyszeriparunk bekapcsolódott a növényvédőszerek gyártásába, amitől komoly eredményeket várunk.- Mezőgazdaságunk dolgozói eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat, azokat, amelyeket pártunk és kormányunk határozott meg szá(Folytatás a 3, oldalon.) A termonukleáris korszakban felül kell vizsgálni a háború és béke felfogásait Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-ben New York : A jelenlegi világhelyzet egyik fő jellemzője az, hogy vannak nagyon jó hírek és ezekkel együtt vannak nagyon rosszak >s. A legfrissebb nagyon jó hír az volt, hogy a két termonukleáris hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői közős, ünnepélyes szertartás keretében, így Washingtonban Gromiko külügyminiszter és Nixon elnök részvételével kinyilvánították a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozására vonatkozó megállapodásuk hatályba lépését. Ez történelmi jelentőségű esemény. Ezzel egyidőben viszont nagyon rossz hír az, hogy a B— 52-es bombázók szinte ezzel párhuzamosan egyik legnagyobb arányú támadásukat irányították a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ilyen nemzetközi viszonyok között a közgyűlésnek az általános vitája során kétféle hang hallható. A tagállamok túlnyoI mó többsége örömmel állapította meg a nemzetközi viszonyok általános kedvező változását. Néhány szónok viszont úgy beszélt itt a nemzetközi viszonyokról, mintha semmiféle javulás nem lenne a nemzetközi viszonyokban, sőt, mintha a mások által javulásnak értékelt jelenségek is tulajdonképpen új veszélyeket jelentenének. Nagyon sók szónok beszédében ez az aggály igen tiszteletreméltó okokból nyert megfogalmazást. De volt ezen a szónoki emelvényen olyan szónok is, aki szerint mintha az emberiség igazát és javát a termonukleáris háború kitörése szolgálná. Az itteni vita ilyen kétféle hangnemével kapcsolatban nem dughatjuk be a fülűnket a negatív hangok elől sem. Biztos ugyan, hogy a negatív hangok fokozatosan elszigetelődnek és elhalkulnak. Mégis a tényeknek azokat az elemeit, amelyekre torz világképük felépítését jogosultnak vélik, komolyan kell vennünk. Ez feladatunk lenne ilyen saj- ■ nálatos, negatív megnyilatkozások nélkül is. Minden okom meglenne arra, hogy a nemzetközi viszonyok legkedvezőbb jelenségeire vonatkozóan fejtsem kj beszédem elején a magyar kormány véleményét. Először Is azért, mert Magyarország Európában van és ma a legkedvezőbb jelenségek Európában mutatkoznak. Az is kivételes alkalom az Egyesült Nemzetek történetében, hogy mind a közgyűlés elnöke, mind a főtitkár európai ország képviselője. Európa történetében először a napokban tartottak közös konferenciát Európa összes fővárosainak polgármesterei, s ez éppen Budapesten, Magyarország fővárosában történt. Mégsem ebből indulok ki, mert nem a kedvező jelenségekkel, hanem a kedvezőtlenekkel kapcsolatban fejtem ki kormányom álláspontját, keresve a viszonyok javítását ott, ahol azok még rosz- szak. (Folytatás a 2. oldalon)
