Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

W72. október 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Egyhónapos késéssel költözhetnek az első kertvárosi lakók Nincs még gáz Október végére kész a höközpont A tanács nem tizet Néhány hónap alatt Pécs déli peremén, a Kertvárosban új la­kótelep nőtt ki a földből. Az a magasépítési munka, az a sze­relési ütem, amelyet ez ideig a Baranya megyei Építőipari Vál­lalat produkált, elismerésre méltó. Ez év január 19-én kez­dődött meg a panelházak ösz- szeszerelése, de már ekkor is látszott, hogy a közművesítés terén hatalmasak az adósságok — hiszen az előközművesítési tervek nagyrésze csak álom ma­radt. Ennek a közművesitési adór-,ágnak a tovóbbgyüriizóse egyik okozóin a jelenlegi hely­zetnek is. Hiába kész három­száz lakás ^écs legifjabb lakó­telepén, ha egyelőre a beköltö­zésre nem kerülhet sor... Mit mondanak az építők? Nem is olyan régen arról ad­tunk hírt, hogy legkorábban a középnyomású gázvezeték ké­szük el. Az első ütemet kiszol­gáló vízvezetékhálózat augusz­tus végére, a szenny- és csapa­dékvíz csatornarendszer pedig szeptember végére lesz kész. É határidőket figyelembe véve reálisnak látszott, hogy október közepén megkezdődhet az el­ső lakók beköltözése a lakóte­lepre. A közműhálózat építési munkáinak jelenlegi állásából nem nehéz — még a laikusnak sem — azt a következtetést le­vonni, hogy e hónap közepén nem lesz „honfoglalás” a Kert­városban. Miért nem készültek el a közművek a megadott ha­táridőre? Mikor költözhetnek új otthonukba az első kertvárosi lakók? - Mit mondanak erről az építők? Rikker Mihály, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat főmér­nöke: — A mi elképzelésünk az, hogy október végére a lakóte­lep kazánházának és két hő­központjának a szerelését befe­jezzük. Kapacitás-gondjaink nincsenek, az anyaghiány azon­ban meghiúsíthatja terveinket. A szóbanforgó objektumok ké­szültségi foka nyolcvan százalé­kos. Már régen készen lennénk, ha nem lenne anyaghiány. — Ha mégsem lesz alkatrész? 1 — Sok múlik azon, hogy időre elkészül-e o központi fűtés. Ez­úttal nemcsak a beköltözésről van szó, hanem a jövő évi terv­teljesítésünkről is, mert a télie­sített munkahelyek kialakítása fűtés nélkül nem lehetséges. — Tudomásom szerint a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat munka- védelmi szempontból kifogásol­ta a hőközpontokat. — Mi a tervnek megfelelően készítettük el a létesítményeket, így biztos vagyok benne, hogy üzemképesek lesznek, — A közművek mikor készül­nek el? — A gerincvezeték építését, omely a lakótelepre juttatja el a gázt, a Csőszerelőipari Válla­lat és a Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat végzi. A mi felada­tunk a lakótelepen belüli gáz­vezeték fektetése. E munkával október végére végzünk. A csa­tornaművek már ott van az új városrészen o vízzel. A lakóte­lepen belüli vízvezetékeket vál­lalatunk október végére átdia. A szennyvíz gerincvezeték a vá­sártér széléig készen áll. Októ­ber utolsó naplóiban a qerinc- vezeték, valamint az átadásra kerülő házakhoz a csatlako­zó szennyvízelvezető csatornák üzembe helyezhetők lesznek. November közepén... Takács Árpád, a Baranya me­gyei Beruházási Vállalat osz­tályvezetője : — Minden remény megvan arra, hogy a hőszolgáltatási be­rendezések október végére el készüljenek, és így november közepére beköltözhetnek a la kok. Figyelembe vettük a Pécsi Fotó: Erb János Hőszolgáltató Vállalatnak a hő­központok szerelése folyamán kért módosításait. A felmerült kisebb szerelési változtatások egy részét már elvégezte, illet­ve az üzembehelyezésig elvégzi az építőipari vállalat. — Villany, gáz, viz nélkül nem lehetséges a beköltözés a la­kásokba. E közművek még nin­csenek készen ... A villamos energia idejutta- tását a DÉDASZ végzi: a kö­zépfeszültségű kábelt és a transzformátor állomásokat sze­relik. Az építőipari vállalat pe­dig a lakóházakhoz a csatla­kozó vezetékeket készíti. A két vállalattól kapott tájékoztatás szerint a közeljövőben beköltö­zésre kerülő lakásokban lesz villany. A 2282 méter hosszú középnyomású gázelosztó ge­rincvezeték első üzempróbáját a kivitelezővel — a Csőszerelő­ipari Vállalattal — történt meg­állapodásunk szerint október 15-én meg lehet tartani. Erre az időre a nyomásszabályozó gépészeti szerelésével is végez a CSŐSZER. A lakótelepen be­lüli gázvezetékfektetés az épí­tők dolga. A földmunkák a kö­zelmúltban megkezdődtek. Vé­leményünk szerint az építőknek nagyon kell igyekezni, hogy ok­tóber végére a lakásokban gáz legyen. A víz már ott van a la­kótelepen. Az 1293 méter hosz- szú szennyvízcsatorna gerinc­vezetéket és a lakótelepen be­lüli csatornahóiózat-fektetést az építőipari vállalat végzi. A ge­rincvezeték a Megyeri úti szenny­víztisztító teleptől a Móra Fe­renc utcáiq tartó szakaszon, va­lamint a Keszűi út egy részén elkészült. Az építők szombat, vasárnap is dolgoznak a ge­rincvezeték fektetésén. Tervmódosítás, időzavar.» Borkovics György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési osztályának mérnöke: — A két transzformátor-állo­más épületét szeptember köze­pén adták át nekünk az építők, így a szerelést megkezdhettük. Október 30-ra kész lesz ez a két transzformátorhoz. A Pécs I. transzformátor-állomástól — a vásártéri állomástól — a lakó­telep széléig húzódó 10 kilovol­tos középfeszültségű kábelháló­zat elkészült. Már csak a transz­formátorhoz vezető tápkábelt kell lefektetni. — Nem lehetett volna szep­tember végére elkészülni e mun­kákkal? — Mi úgy tudtuk, hogy októ­ber végére kell átadni a beren­dezéseket. Somogyvári Imre. a Bányá­szati Aknamélyító Vállalat kör­zeti főmérnöke: — A gázvezeték földmunkái­nak egy részét már az elmúlt esztendőben elvégeztük, de a szerelést a Csőszer nem tudta ekkor meakezdeni. Később mi voltunk időzavarban. Időközben a tervmódosítás és a rendkívül kedvezetőlen időiárás is oátolta a munkánkat. Mi az árkokat, a telies vezeték hosszában szep­tember 15-re kiástuk és kidúcol- t'ik. Raitunk már az október 10-i átadás nem múlik. Varsányi László, a Csőszere­lőipari Vállalat szerelésvezető­je:- Elkészülnek-e a kiadott ha­táridőre a gázvezetek-lektetes- sel?- Már melyikre?- ? — Október 10-re igen. Ezt a határidőt tartani tudjuk. Ha kell éjjel-nappal, még szombat, va­sárnapi műszakban is dolgo­zunk. Háda Sándor, a Dél-dunán­túli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese. — Már 1970 szeptemberében kiadtuk o gázvezeték építésére a megbízást a Baranya megyei Beruházási Vállalatnak, ők még az év novemberében kivitelezési szerződést kötöttek a gázveze­ték építésére a Csőszerelőipari Vállalattal. E szerződés értel­mében a munkát a CSŐSZER 1971. december 1-re befejezi. 1972. februárjában a CSŐSZER — hivatkozva a kormány által kiemelt nagyberuházási kötele­zettségeire — határidő-módosí­tást kért. Vállalta, hogy a veze- j ték fektetésével és a gáznyo- j másszabályzóval 1972. május J 30-ra elkészül. Az idén június- i ban a beruházási vállalatnál j bejelentettük kötbérigényünket, j melyet a beruházók továbbítót- j tak a Központi Gazdasági Dön­tőbizottsághoz. Május végén ugyanis a munkák készültségi foka 30 százalékos volt. — Véleménye szerint mikor lesz gáz a kertvárosi lakótele­pen? — Optimális esetben novem­ber közepén lehetséqes a veze­ték gáz alá helyezése. A gáz­szolgáltatást csak akkor tudiuk megkezdeni, ha a tervben elő­írt valamennyi munka hiányta­lanul elkészült, valamint ha az üzembehelyezési engedélyt a Kerületi Bányaműszaki Felügye­lőség megadja. Érthetetlen." Balaskó István, Pécs Város Tanácsa tervosztólyvezetője: — Mi a tervek szerint október 15-én szerettük volna az első lakók beköltöztetését megkez­deni. Ezt az időpontot figyelem­be véve a lakások elosztása is megtörtént. Megállapodásaink szerint augusztus 30-ig átvett lakásoknak szeptember 30-án beköltözhetőknek kellett volna lenniök, uqyanis a közművek el­készültének eredeti határideje is szeptember 30. A gázvezeték­nek már tavaly december 1-re készen kellett volna lennie, az­óta most már nem is tudom há­nyadik határidő ez az októberi. Sainos. a kivitelező vállalat — a CSŐSZER és az Aknamélyítők nem álltak e munkáknál hivatá­suk magaslatán. A hőszolgálta­tás gondjairól, értve ezen az anyaohiányt, a tanács csak a napokban értesült, most sem hivatalos formában. Mi abban a hiszemben vagyunk, hogy ok­tóber 15-re mea lesz a próba­fűtés és kezdődhet a beköltö­zés. Számunkra érthetetlen, hogy anyaghiányra hivatkoznak az építők, ezt a munkát nem most rendeltük meg. Ha eddig nem lehetett megfelelő szerel­vényeket kapni, akkor most hogy szerez be az építőipari vállalat.- Szeptember 30-tól közmű nélkül nem veszünk át egyetlen épületet sem, azaz annak elle­nére, hogy a lakások készen vannak, de a közművesítésük nincs megoldva, a tanács nem fizeti ki a munkát az építőknek. Ki fogjuk vizsgálni, hogy ki, vagy kik, milyen mulasztást kö­vettek el, hogy a közművek a megadott határidőre nem ké­szültek el. Az ő hanyagságuk miatt Pécs legújabb lakótelepé­nek első háromszáz lakását csak néhány hét késéssel vehe­tik birtokba a lakók. Háromszáz lakás, 1200 em­ber. A tanács átvette a lakáso­kat, ki is fizette, sőt el is osz­totta, persze csők oapíron, mert nem lehet a lakóházakba be­költözni. Ha minden jól megy, egy hónap késéssel költözhet­nek be a lakók új otthonukba. Egy egész lakótelep, egy hóna­pot késik. Reméljük, hogy csak eoy hónapot, mert ha véletle­nül beáll az esős idő, ez nagy­ban hátráltathatta a földmun­kákat ... Az épületek gyors sze­reléséért csak dicséret illeti a Baranva megyei Állami Ép;tő- ipari Vállalatot, de a közműve- sítési munkáért — elismerés nem iár.. . A Csőszerelőipari Válla­lat munkáiához pedig azt hi­szem nem kell kommentár. Még nem késő — jó lenne, ha az il­letékesek eoy megbeszélésre hívnák össze az építésben érde­kelt vállalatok vezetőit, s mi­előbb tisztáznák a legsürgő­sebb teendőket. Tökéletes koor­dinációra van szükség — leg­alább így utólag . . . Mécs László K ét este a népdalé, a nép­táncé volt a Pécsi Nem­zeti Színház színpada. Napköz­ben előadások, tanácskozások folytak a népművészetről; nép- művészeti kiállításokat nyitottak meg, vasárnap pedig a mai élő népi fazekasság országos szem­léjével zárult Siklóson Baranya rendezvénysorozata, a III. dél- dunántúli népművészeti hét. Akik részesei lehettek, bizonya­ra szívesen emlékeznek rá. A bemutatók, kiállítások élményt adtak: népművészetünk eszté­tikai örömén túl népi-nemzeti kultúránk élő valóságánok tu­datát ismertették fel sorra itt, ezen o szőkébb tájegységen, amit úgy hívunk: Dél-Dunántul, amelynek magyar és nemzeti­ségi népművészete a maga sa­játos stílusjegyeivel egymás mellett formálódott értékké °s kart karba öltve jelent meg most is a színpcdon, a kiállí­tásokon. Népköltészet hete, „Röpülj páva"-körök találkozója, ma­gyar népdal hete, népművészeti hetek — vajon nem sok ez így együtt, annyiszor; tv-ben, rádió­ban, színpadon és megannyi más alkalommal és helyen? Egyértelműen válaszolhatunk: j nem sok, több is elkelne belő- í le. Nemcsak azért, mert népze- • nénket jólesik a különböző stí- j lusú feldolgozások mellett oly- I kor a maga tiszta forrású ere­deti valóságában meghallgat­ni; nemcsak, mert művészi ér­ték gyanánt a legelőkelőbb he­lyen áll, hanem azért is, mert mindenkori megjelenése fontos küldetést teljesít. Azért, mert nagyobb részben ma is hajla­mosak vagyunk azonos műve­szi értékrendbe sorolni mind­azt. ami a cigányzenekarok húrjain felhangzik, vagy ami „népművészeti cikkek" néven a kirakatokba kerül. Jóllehet nép­dal és magyarnóta, vagy ere­deti buzsáki hímzés meg szak- mányáru között nagy a különb­ség. Felismerése azonban szá­mos jó törekvés ellenére is ma még nem kielégítő; s a fölis­mertetésben, az értékrendbeli differenciálásban sok a tenni­valónk még. Ilyen tennivaló az­az; tett — a sok közül az éven­te más-más megyeszékhelyen megújuló dél-dunántúli népmű­vészeti hét őszi eseménysoroza­ta is, a múzeumi hónap kere­tében. Az idei népművészeti hetet Baranya rendezte meg. Úgy hi­szem, másokéval is találkozik az a véleményem, hogy az ese­ménysorozat rendezői a me­gyei és a városi tanácsok mű­velődésügyi osztályai jó munkát végeztek; az előadások, művé­szeti bemutatók és kiállítások olajozottan, gördülékenyen kö­vették egymást. Ha néha kifo­gásunk támadhatott, az nem rendezési és nem „baranyai" okokból történt. A napközben elhangzó köz- művelődési, illetve tudományos tanácskozásokon és ankétokon a négy megye, Baranya, So­mogy, Tolna és Zala szakembe­rei vettek részt. A nagyközön­ség pénteken és szombaton es­Feiújítási munkálatok a Vendéglátó Vállalatnál Magyaros berendezés az István-pincében E« végére megnyílik egy vendéglő Hűvösvölgyben Idén mintegy 10 millió fo­rintot fordít á Baranya megyei Vendéglátó Vállalat üzlethelyi­ségei felújítására. A karban­tartó özem sorra veszi azokat a boltokat — elsősorban kis­kocsmákat — amelyek már na­gyon is rászorultak egy kis csinosításra: megszépült, illetve megszépül a Piros Rózsa, az­tán a kertvárosi, a budai, to­vábbá a Pajtás nevű italbolt, felújították a Virág cukrászdát, a Virágcsokor vendéglőt. Külön 1 millió forintot lordítottak az Olimpia sörözőjére, illetve az étteremre. Érdemes megnézni az Olimpia éttermet: nagyon okos ötlettel a terem hosszten­gelyén térelválasztó elemekkel kis boxokat képeztek és így a — különben eléggé nagymé­retű — terem otthonosabbá vált. Jelenleg zárva van a Lo­komotív vendéglő és az István pince. Az előbbiben főleg az étterem felújításéra fordítanak gondot, az István pince pedig teljesen új berendezést — ma­gyaros bútorokat, teljes fabur­kolatot — kap. Mindkét bolt decemberben nyit, Pécsett sokan emlékeznek még a jónevű — kitűnő kony­hájáról, jó borairól és termé­szetesen nagyon szép kerthelyi­ségéről híres — Kelemen-féle vendéglőre, a Magyarürögi út és a Jakabhegyi út sarkán. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megvásárolta az épü­letet és a körülötte lévő terü­letet. Most folynak a belső átalakítási munkálatok, persze mértékkel, mert eredeti állapo­tát meghagyják. Lesz külön ivó­helyiség, étteremnek a zárt üvegverandát rendezik be. A vállalat autócarkolóról is gon­doskodik. Az öreg vadgesztenye­fák alatt — nyári szezonban — mintegy 500 vendéget tudnak kényelmesen elhelyezni. Minden bizonnyal ez lesz a város egyik legkellemesebb szórakozóhelye, amely várhatóan még ez év végén megnyílik. te juthatott el a megyék nép» művészeti bemutató műsoraiig, amelyeket immár hagyományo­san minden évben megrendez­nek. Elsősorban a vendéglátók nagy örömére, hiszen itt négy megye legjobb énekes és hang­szeres népzenei szólistái, falusi népdalkórusai, táncosai közül láthatnak egy-egy csoportot, s előadásukban egy-egy, többsé­gében eredeti folklór műsor­számot, hagyománytartó nép­szokást, vagy annak feldolgo­zását. Ha mindez kellő válogatás, szerkesztés nélkül jutna ö kö­zönség elé, az egész bemutató alapvető célja — amire fentebb utaltunk — csorbát szenvedne. Tehát igen sok múlik azon, ho­gyan, mennyire sikerül a kivá­lasztott műsorszámoknak a cél érdekében a leahatásosar b rendjét kialakítani. Hogyan si­kerül „tálalni” ezt a fajta mű­sort. A műsorok szerkesztettséae általában jó, kielégítő di­namikus, változatos volt. Ezen a két estén, aki jól megfigyelte, arra is választ kapott, hogyan érdemes, és hogyan nem sza­bad közönség elé vinni e mű­sorokat. Pénteken Zala és Ba­ranya összeállítása hangzott el. Zalából népi gyermekjáték­feldolgozás, regős köszöntő, dramatizált betyárballada, cite- ra- és népdalműsor, Baranyá­ból négy nemzetiségi együttes lépett színpadra. A műsorszá­mok előtt külön-külön érdekes, rövid, hatásos ismertető szöveg hangzott el. Ez különösen az utóbbiak esetében sokat segí­tett abban, hogy a közönség közelebb jusson ezekhez a (mohácsi, palotabozsoki, egy- házaskozári, drávasztárai) nem­zetiségi dalokhoz, táncokhoz. (A szöveg- és műsorszerkesztő Várnai Ferenc volt.) itt a nem­zetiségi csokor dalainak erede­téről, jelentéséről is hallottunk néhány szót. Előadásukon pe­dig gondos előkészítő munka, zenei kidolgozottság érződött, de az eredeti, autentikus népi ízek és színek ugyanilyen gon­dos megőrzésével. A pécsi Me­csek Együttes népzenei és nép­tánc feldolgozásokkal külön műsorblokkban szerepelt ezen az estén. Szereplésükre mind a tánckarnál, mind a zenekar ön­álló számaiban a tökéletes ki­munkáltság, a szuggesztív elő­adásmód a jellemző. (A Ci­gánytánc viszont elütő stílusa, túlstilizáltsága miatt itt, ebben a műsorban nem volt szeren­csés választás.) Rendkívül színvonalas, vajá­ban ünnepi folklórműsorral sze­repelt másnap este Somogy és Tolna megye is. A Somogy Táncegyüttes számai kivételé­vel eredeti népzenét, népdalo­kat hallottunk. Tolnából tizen­egy csoport, illetve hangszeres együttes sorakozott fel a szín­padon. Valóban impozáns ké­pet nyújtott ez a mintegy há­romszáz szereplő, pompázatos eredeti viseletében. Műsoruk mégis okozott némi hiányérze­tet. Ugyanis mind a tizenegy különböző énekest, szólistát, és a zenekarokat is egyszuszra, az elején konferálták be. így eb­ből a sok szép, külön-külön sa­játos népzenei anyagból a kö­zönség csak sejthette, hová il­lessze a táncokkal, dalokkal együvétartozó helyiségneveket. Sajnálatos kihagyás ez, hiszen e műsorok tartalma igen fon­tos ismeretterjesztési lehetőség is, amit nem kihasználni súlyos hiba. Különösen, amikor a ta­nácskozó teremben, az előadá­sokon olyan szép elméleti fej­tegetések hangzanak el arról, mit kell tennünk a népművésze­tért — a közművelődésben ... P gészében véve mégis — en­I— nek ellenére is — ered­ményesnek, sikeresnek mondha­tóak a III. dél-dunántúli népmű­vészeti hét rendezvényei. Ezút­tal o Baranyára legjellemzőbb népi díszítőművészet és a népi kerámia állt a program közép­pontjában. Egy év múlva Zala­egerszegen találkoznak a négy megye tudományos szakembe­rei, népművelői, ahol a népi építészet kérdései mellett bizo­nyára sok szó esik majd a ha­zai szabadtéri múzeumok, skan­zenok létéről és nemegyszer okkal vitotott példáiról is. W, E Bekötik a szennyvízhálózatba az új épületeket Népművészeti hét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents