Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
Ara: 80 filler Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXIX. évfolyam, 239. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 10., kedd Négymiliiíírd — táppénzre Képünkön a 6-os főközlekedési út korszerűsítésénél az aszfaltüfepitök a 800 milliméter átmérőjű csapadékelvezető csöve két helyezik a földbe. Az Országos . Emlékbizottság tavaszi felhívása nyomán megyénkben is megkezdődtek az előkészületek Petőfi Sándor születésének 150., és a szabadságharc 125. évfordulójának méltó megünneplésére. Az állami, a mozgalmi és a kulturális szervek már elkészítették terveiket, kibontakoztak a nagyobbszabású megyei rendezvények elképzelései is. Szabod szombatot nem tartottak, vasárnap is dolgoztak az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozói. Ez a vállalat a kivitelezője a 6-os főközlekedési út - Budai vám közelében levő szakasza — korszerűsítésének. A fokózott tempót a határidő diktálja. A ritmusból a nyáron estek ki, amikor — ismert — sokszor és sok eső volt. Lassítja munkájukat a forgalom — emiatt szakaszosan dolgoznak. A helyszínen járva, Pillér Antal építésvezető — szinte együtt dolgozott a munkásokkal — a 800 milliméteres csapadékelvezető betoncsövek elhelyezését irányította. De szakított annyi időt, hogy műszaki leírást adjon. Elmondotta, hogy a 6-os fő- közlekedési út e fontos szakaszának korszerűsítését két építési ütemre bontották. Az első szakasz a Lauber néven ismert homokbánya bejáratánál kezdődik, és a 6-os utat keresztező drótkötélpályánál fejeződik be. E szakaszon a régi pályát 12 centis aszfaltburkolattal megerősítették és a „hosz- szanti hullámokat" pályaszint- emeléssel megszüntették. E szakaszt a forgalomnak még a múlt év telén átadták. A második építési szakasz a 6-os utat keresztező drótkötél- pályánál kezdődik, és a Budai vámnál nemrég épült autóbuszpályaudvarnál végződik, s itt csatlakozik a ielenlegi 12 méter széles útpályához. A városon kívül, a drótkötél- pálya szögállomásától az András útig a 6-os út négy forgalmi sávosra épül. Az útpálya szélessége — szegély nélkül —15,70 méter lesz, középen kettős felfestett záróvonallal, széleken pedig 25 cm széles festett vezetősávval. Az út szélesítése 20 centi vastag betonaljazattal és 13 centis aszfaltburkolattal készül. Az András .úttól az útpályát már kiemelkedő szegély határolja. Az út jobb oldalán - a Shell felőli részen - a pálya még egy nyomvonallal bővül. Itt autóbuszmegállót létesítenek, majd ennek folytatásában a Shell üzemanyagtöltő-állomás részére leállósávot készítenek, így a Shell bejáratáig az útpálya szélessége 18,5 méter lesz. A benzinkút előtt az útpályát keresztező pécsszabolcsi vízfolyás fölé új hidat emelnek. A volt Tulipán csárda elé 50 méter hosszúságban támfalat húznak. A Tolbuhin út sarkán lévő italbolttól zártrendszerű csatorna vezeti le a csapadékvizet a pécsszabolcsi patakba. A Shell-kút bejáratától a Bányász kultúrházig az útpálya kiemelkedő szegélyek között 15,50 méter széles. Innen fokozatosan kiszélesedik 20,50 méterre. A korszerűsítési programban a Tolbuhin úti csomópontnál a két 8 méter széles pályatest közé 4,50 méter széles elválasztósáv, s abban úgynevezett „felállósáv” építése szerepel. Az ABC áruháztól az András utcáig mindkét oldalon járda épül. A laktanya előtt mintegy 360 méter hosszúságban 1,30 méter pályasüllyesztésre, a Buzsáki út és Tolbuhin út között pályaemelésre kerül sor. A második szakasz eredeti befejezési határideje ez év szeptember 30-a volt. Ezt tartani — a mór ismertetett okok miatt — nem tudták. Most a munkaerő tervszerű átcsoportosításával — a módosított határidőt 1972. december 15-re jelölték meg. Még egy szám: a két szakasz összes építési költsége 18 millió 300 ezer forint N. L Fock Jenő látogatása a Magyar Tudományos Akadémián Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. Erdey-Gruz Tibor, az MTA elnöke és Láng István főtitkárhelyettes fogadta a vendégeket, majd az Akadémia vezetői és a különböző tudományterületek meghívott szakemberei tájékoztatást adtak — kötetlen eszmecsere keretében — a tudományos élet időszerű kérdéseiről, az MTA terveiről. Erdey-Gruz Tibor a párt tudománypolitikai irányelveinek végrehajtásáról szólva értékelte az Akadémia reformját. Ismertette az országos távlati tudományos kutatási terv végrehajtását, s az Akadémia tevékenységét azért, hogy ez a kutatási terv összhangba kerüljön a távlati népgazdasági tervvel, amely előreláthatóan nem 1985-ig, hanem 1990-ig terjed. A magas szintű oktatás két lépcsőfokával kapcsolatos téma, hogy külön főiskolai és külön egyetemi hálózat legyen-e vagy az egyetemek bocsássanak ki rövidebb tanulmányi idő után üzemmérnököket, illetőleg vegyesen történjék-e a magas szintű oktatás további megszervezése Magyarországon. Köpeczi Béla főtitkár tájékoztatta a kormány elnökét és elnökhelyettesét az MTA és az országos műszaki fejlesztési bizottság együttműködéséről, az akadémiai intézetek és az ipari kutató intézetek, valamint az ipar kapcsolatáról. Ismertette az akadémia és az egyetemek kapcsolatait, munkájuk egymásra épülését, beszámolt az akadémiai kutatóhelyek műszerellátásról. Indiai ritmusok efmme! tegnap este a Pécsi Nemze'i Színházban is bemutatkozott a hazánkban vendégszereplő indiai művészegyüttes. Nagysikerű műsorban klasszikus indiai táncokat mutattak be, a legősibb tánctól, a Bharata Natyam-tó! a középkori Govindá-ig, valamint indiai muzsikát adtak elő Hazánkban jelentések a társadalombiztosítás kiadásai, csak táppénzre évente négy milliárdot fizetünk ki; ennyibe kerül a dolgozók betegállománya. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságán most készült el az els,ő hat hónapi statisztika, s esz/erint az 1971. első félévi egymillióid 918 milliós táppénzkifizetéssel szemoen 1972. első félévében kétmilliárd 83 milliót tett kj a táppénz. Érdekes, hogy a kilenc százalékos emelkedés nem jelentett több táppénzes napot. Esztendőnként tehát négy- milliárdot visz el csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy népgazdaságunk az orvosi, kórházi és rendelőintézeti ellátásra 6—6,5 mil- líárdot költ évente. Ha feltesz- s7.'ük a kérdést, reális-e ez az összeg, reális-e, hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba kerül, akkor a szakemberek azt válaszolják: ez az összeg reális, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmények, a munkahelyi körülmények javítása, az alaposabb táppénzellenőrzés, az orvosi liberalizmus csökkentése, rie főleg a táppénzes fegyelem az, ami megtakarítást eredményezhetne. A javuló életkörülmények is szerepet játszanak a betegállomány növekedésében, amit az ielez, hogy ma sokkal hamarabb elmennek az emberek az orvoshoz, mint régen, sokkal többet törődnek az egészségükkel. Olyan betegségek megelőző gyógyítására is sor kerül manapság, amibe az emberek régebben a betegség korai felismerése és kezelése nélkül egyszerűen meghaltak. A SZÓT Társadalombiztosítási Főigazgatósága vizsgálja és számon- tartjd azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táppénzes állományba. Sok tanulsággal szolgál erről néhány adat. Száz dolgozóra jutó betegségi napból 1965-ben a tbc tolt az ok 127 esetben, 1970- ben mindössze 83 esetben. A bőrbetegségeknél is csökkenés tapasztalható, 87-ről 75-re, a gyermekápolási táppénzes napok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyilván a hároméves gyermekgondozási segély bevezetésének eredményeként. Néhány betegség-fajta azonban feltűnően és kiugró növekedést mutat; így a szív- és érrendszeri betegségek aránya 193-ról 230-ra, az idegrendszerieké 57- ről 82-re, s az abortuszoké 33- rói 65-re nőtt, holott köztudott, hogy nagyon sok nő nem is veszi igénybe a terhességmegszo- kításra a táppénzes állományt. A négymilliárdos évi táppénz kifizetés tehát függvénye és mutatója egész egészségügyi és orvosi ellátottságunknak, munkahelyi körülményeinknek és egészében véve életkörülményeinknek. Sokat mondó az is, hogy milyen dolgozó rétegek és mely városok a listavezetők táppénz-ügyben. A szén- bányászatban évente 28,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, az építőanyagiparban 19,4, a kohászatban 19.1, a text:l- iparban 18,9, o vegyiparban 15,7, a villamosenergia-iparban pedig csak 13 nap. Ugyanakkor vannak „kiemelkedő” városaink. Az országos adat szerint száz dolgozóból öten kerülnek havonta betegállományba. Ez a szám ugyanakkor Salgótarjánban 7,2, Esztergomban 6,6 Miskolcon 6,4, Tatabányán 5.6, Budapesten 5,1-et mutat. Nem lehet eleget ismételni, nem az a négymilliárd forint a sok, amit évente társadalombiztosításunk a táppénzek kifizetésére fordít, hanem a munkahelyi, munkavédelmi és az egyéni egészségvédelmi megelőzési törekvés a kevés, a betegségek időbeni feltárására és kiküszöbölésére. Kocsis Éva Megszüntetik a „bukkanó!" a budai vámnál Korszerű forgalmi csomópont a Tolbuhin útnál Megalakult a megyei Petőfi Emlékbizottság Az ünnepségekből a legnagyobb részt az ifjúság, a KISZ vállalja, felhasználva az alkalmat a hazafias nevelésre, történelmünk haladó hagyományainak ápolására. Az előző évekhez hasonlóan ismét megrendezik a forradalmi ifjúsági napokat, melyeknek középpontjában Petőfi Sándorról és a szabadságharcról való megemlékezés áll majd. 1973. március 15- ét az ifjúság fáklyás felvonulással, a 48-as szobrok megkoszorúzásával köszönti. A pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói együtt emlékeznek meg az évfordulókról, ünnepségükön az intézményekben működő öntevékeny művészeti csoportok adnak majd műsort Új alkotásokkal köszöntik az évfordulót kiváló művészeink is. Martyn Ferenc festőművész Petőfi olvasása közben címmel készít rajzsorozatot, melyet Pécsett és a fővárosban is bemutatnak, sorozatban közli majd a Jelenkor című folyóirat, sót könyv formájában is megjelentetik. Shaár Erzsébet dombormű-emléktáblát készít Mohács városa részére, melyet az egykori szálloda, a mai járásbíróság épületén helyeznek el, ahol egykoron Petőfi Sándor is megszállt Bocz Gyula szobrász Himesháza részére készít Petőfi-szobrot. A Jelenkor a jövő év elején ünnepi számot jelentett meg a pécsi, illetve a Pécsről elszármazott írók közreműködésével. Az ifjúsági klubokban irodalmi esteket, vetélkedőket rendeznek, a művelődési intézményekben több program kapcsolódik az évfordulóhoz, sor kerül zenei rendezvényekre, filmbemutatókra is. Az évforduló ünnepségei csak akkor lehetnek méltóak a jubileumhoz, ha megyénkben is az országos emlékbizottság célkitűzéseit segítik megvalósítani. Az eddigi tervek, elképzelések ismerete arra késztette megyénk állami, mozgalmi és kulturális szerveit, hogy létrehozzák a megyei Petőfi 1 Emlékbizottságot, melynek fő feladata az együttműködés megszervezése, a párhuzamosságok elkerülése, az évforduló ünnepségei magas színvonalának biztosítása. Tegnap Pécsett megalakult a megyei Petőfi Emlékbizottság, melynek elnöke Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, titkára Tímár Irma, a Megyei Tanács népművelési csoportjának vezetője. Az emlékbizottságban résztvevő tizenegy szerv képviselője megállapodott abban, hogy elkészítik az ünnepségek egyeztetett tervét, a jubileum egész ideje alatt biztosítják az együttműködést, a rendezvények sikerét. A tartalomból: Terrorbombázás és tárgyalás-------------—-------------------• 1 1 — N épművészeti hét —---------------------------*--------------------- — E gyhónapos késéssel költözhetnek az első kertvárosi lakók- ---------------* *---------------------------K itüntették dr. Boros Istvánt----------------------------4------------------ " — K ét oldal sport
