Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

1972. október 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ S Népművészetünk mai életűnk, kultúránk szerves része Megnyílt a III. dél-dunántúli népművészeti hét Külföldi kutatók részvételével Kétnapos nemzetközi mikrobíoléglai tudományos ütés Pécsett Ülést tartott a Városi Tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Négy dél-dunántúli megye néprajzos szakemberei, múzeo- lógusai, tudományos kutatói és népművelői részvételével teg­nap délelőtt a pécsi Járási Hi­vatal nagytermében ünnepélye­sen megnyílt a III. dél-dunán­túli népművészeti hét. A há­romnapos rendezvénysorozat díszelnökségében helyet foglal­tak a négy megye képviselői: Bocz József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Antal Gyula, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának osz­tályvezetője, Sárdi Lajos, a Mű­velődésügyi Minisztérium köz- művelődési főosztályvezetője, Bánszki Pál, a Népművelési In­tézet osztályvezetője, Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese, Papp Im­re, Pécs megyei Város Taná­csának elnökhelyettese, dr. Várkonyi Imre, a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatója, Horváth Lajos, a Somogy megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője, Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztály- vezetője és Balázs Béla, Zala­egerszeg város Tanácsának el­nökhelyettese. A megjelenteket, a népmű­vészeti hét vendégeit Takács Gyula elnökhelyettes köszöntöt­te. Megnyitó beszédében utalt arra, hogy az évente más-más megyébe visszatérő dél-dunán­túli népművészeti hét gondola­ta, kezdeményezése és távlati programja Somogy megye ér­deme. Szándéka szerint a soro­zat évente felhívja a figyelmet Dél-Dunántúl népművészetének gazdagságára, ápolására. A népművészet fóruma is ugyan­akkor ez a rendezvénysorozat, ahol minden megye a legszebb értékeit tárja fel. Ez idén Pécs és Siklós ad helyet a rendez­vények sorának, középpontbon Baranya népi díszítőművészeté­vel. Beszédének további részé­ben szólt a népművészet és a népi iparművészet helyzetéről, szerepéről mai társadalmunk­ban. Ennek problémái mellett örvendetes tény az, hogy a nép­művészet nagy öregeitől ifi ű népművészek veszik át a sta­fétabotot. Ezt bizonyítja az V. országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat anyaga is, amelyet vasárnap a rendez­vénysorozat végén kiállítás for­májában mutatnak be a látó­Az ország 32 központi bánya­mentő állomása közel 3000 bá­nyamentőjének képviseletében két napon át tanácskoztak Pé­csett a szolgálat vezetői. A ma­gyar bányamentők második or­szágos konferenciája tegnap Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat igazgatója zár­szavával ért véget. A tanácsko­zás középpontjában szervezeti, oktatási és műszaki fejlesztés] kérdések álltak. Tóka Jenő munkatársunknak adott nyilat­kozatában elmondotta, hogy a tanácskozást a bajtársiasság eszméje hatotta át, vala­mennyi felszólaló hasznos taná­csokkal segítette az élet- és va­gyonbiztonság fokozását. Felve­tődött ugyanakkor annak az igé­nye is, hogy a bányászati szer­vek és vállalatok tegyenek töb­bet az önkéntes mentők ezrei­nek erkölcsi elismerése érdeké­ben. Az életmentésért a „civil­életben” kitüntetés jár — a bá­nyamentők azonban csak a leg­ritkább esetben részesülnek élet­mentésért kitüntetésben. A tanácskozás rendezőszerve, az Országos Bányászati és Ko­hászati Egyesület nevében dr. Máté Béla, a biztonságtechnikai szakcsoport titkára nyilatkozott. — A műszaki kérdések közül legtöbbet a tűzvédelem kérdé­sénél időztünk, a bányatűz ugyanis szinte valamennyi bá­nyavállalatnál reális veszély. A Mecseki . Szénbányák kutatási osztálya által kialakított habge­gatóknak, érdeklődőknek. Az idei népművészeti hé4 másik sajátossága az hogy előadá­sain a népművészet és a köz­művelődés kapcsolatát teszi vizsgálat tárgyává.- A népművészetnek erősíte­nie kell közművelődési funk­cióját, a közművelődésnek vi­szont tervszerűen és sokoldalú­an kell bekapcsolnia a népmű­vészetet az ízlésnevelés, a kö­zösségi és hazafias nevelés; a cselekvő művelődés eszközei, területei közé. Főleg az ifjúság körében kell törekednünk arra, hogy dalban, táncban alkotó művelője legyen a népművé­szetnek, és szocialista művészi ízlésének alapvetését is ebből a forrásból merítse — mondot­ta beszédében a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ma kultúrpolitikánkban a népművészet igaz értékeinek szerepe korszerű és tudományos alapokon áll. Elvi alapállásunk a kritikádon népi romantikus rajongást és a lekicsinylő ur­bánus fintorgást egyaránt el­utasítja. El tudjuk hárítani a végletes nézeteket s egyre nyilvánvalóbb, hogy népművé­szetünk mai életünkbe, kultú­ránkba szervesen beleilleszthe­tő; továbbélése és fejlődése bizonyítható. Takács Gyula megnyitó be­széde után Bánszki Pál Népmű­vészei és közművelődés című előadásában a néphagyomá­nyok, a népművészeti ágaza­tok szerepéről és problémáiról szólt. Délután korreferátumok hangzottak el. Baranya képvi­seletében Timór Irma népműve­lési csoportvezető a népművé­szeti tevékenység baranyai for­máit, módszereit vázolta. Ez­után a résztvevők megtekintet­ték a Janus Pannonius Múzeum új néprajzi kiállítását és a III. országos kerámia biennálé anyagát. Este 6 órakor a Doktor Sán­nerátor állt az érdeklődés kö­zéppontjában. A mecseki me­dence mellett a csehszlovákiai Osztarában is sikerrel alkalmaz­ták a berendezést, s kedvező tapasztalatokról számolt be az ajkai bányamentő-állomás pa­rancsnoka is. A mecseki habge­nerátor iránt egyre nagyobb az érdeklődés, s ez indokolttá te­szi újabb berendezések legyár­tását A házigazdák képviseletében Fulmer József, a Mecseki Szén­bányák főmérnöke elmondotta, hogy a habgenerátoros tűzelhá- rítás módszere a gyakorlati ta­pasztalatok alapján folyamato­san tökéletesedik. Vannak 20— 30 és 100—120 köbméter/perc teljesítményű generátorok. A Mecseki Szénbányák valameny- nyi üzeme rendelkezik már ilyen berendezéssel, s minden üzem­ben rendelkezésre állnak a megfelelően képzett szakembe­rek is. A magyar bányamentők II. országos értekezletén részt vett a nyugatnémet Dröger-cég kép­viselője is. Ez a cég gyártja a nálunk is jól bevált, rendkívül korszerű, úgynevezett négyórás készülékeket, melyekből a Me­cseki Szénbányák bányamentő szolgálata eddia 56 darabbal rendelkezett. A Dröger-cég be­mutatóját követően a Mecseki Szénbányák képviselői újabb 45 korszerű készüléket rendeltek a helyszínen. dór Művelődési Központban dr. Andrásfalvy Bertalan tudomá­nyos kutató megnyitotta a Ba­ranyai hímzések és szőttesek című kiállítást. Majd a rendez­vénysorozat első napja este a Pécsi Nemzeti Színházban Ba­ranya és Zala megye művészeti együtteseinek, szólistáinak, va­lamint a pécsi Mecsek Együttes műsorának bemutatójával zá­rult. Ma tanácskozásokkal foly­tatódik a program. j A pécsi felüljáró építkezésén ! érdekes műszaki kísérletet haj- | tott végre a csütörtök esti órók- ! ban a Hídépítő Vállalat építés- vezetőséqe. Hidraulikus sajtó segítségével törési próbának vetettek alá egy helyszínen gyártott, csaknem 31 méter hosszú, 130 cm magas, 35 ton­na súlyú tartógerendát, amely első példánya annak a geren­datípusnak, omilyenből 178 tart­ja majd a 77 millió fcrint költ­séggel megvalósuló felüljáró hídszerkezetét. Magyarországon ilyen hosszúságú utófeszített tartógerendát még nem gyár­tottak. Ezért szükséges, hogy el­lenőrizzék viselkedését, minősé­gét. A szakemberek bizonyítást kívántak kapni, hogy az elmé­leti számítások hogyan egyez­nek a gyakorlattal. A hatalmas elemet két darab 40 tonnás autódaruval emelték a próba helyére. A gerenda kö­zepétől 4—4 méterre két helyen, cölöpökhöz lehorgonyzóit be­rendezéssel végezték a törést A kísérleti gerendát a forga­lomban elképzelhető maximális terhelés többszörösének vetet­ték alá és ezt fokozták a töré­sig. A beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatok képviselői elégedettek az eredménnyel, a gerenda ugyanis jóval megha­ladta az elméletileg számított maximális teherbírást. Ez azt je­lenti, hogy kezdődhet az ele­mek sorozatgyártása. Ilyen nagyfesztávú, utófeszí­tett idomok helyszíni előregyár- tósának üzemszerű megoldása hazánkban teljesen új. Eddig maximálisan 25 méter fesztávú tartókat gyártottak. Ilyennel épí­tettek Algyőn, azonban ez is hat szeletből állt és a helyszí­nen feszítették össze. Pécsett már eleve teljes hosszúságban Munkaügyi osztályunkra gépíró adminisztrátort KERESÜNK. Aronnali belépésre Jelentkezés: VAllALAT, M'jnk-'üoY. DOKTOR SÁNDOR UTCA 14. A listeriosis problémájával foglalkozó nemzetközi ülés kez­dődött meg tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának székházában. Az ülés témájául szolgáló listerio­sis nevű kórokozó embert és ál­latot egyaránt megtámadhat. Elsősorban újszülötteknél és a negyvenöt évnél idősebb embe­reknél jelentkezik. A klinikai tü­netek főleg agyhártyagyulladás­készült a gerenda s így került utófeszítésre. Ezért az itteni ta­pasztalatoknak nagy hasznát veszik később, a másutt létesí­tendő előregyártó telepeknél. A pécsi felüljárót a tervek szerint 1974. december 15-én kell megnyitni a forgalom előtt. Ha elkészül, egy súlyos gond­dal lesz kevesebb a Mecsek- alján. Pécsnek ugyanis déli irányban mindössze egy „kijá­rata” van a városból. Mivel ez a nagyforgalmú út vasúti pályát keresztez, a járműveknek, gya­logosoknak temérdek idejét ra­bolja el a sorompó miatti kény­szerállás. A felüljáró átadása után gyorsabb, zavartalanabb lesz a közúti közlekedés Pécs déli részén, a város és a déli országhatár között. A szervezési munka nem foly­hat „kaptafa” módszerrel. Ez a megállapítás az építőipari és építőanyagipari vállalatokra is érvényes. A szervezési típusok­ból csak a „téglákat" vehetik át a vállalatok egymástól. Ezek­ből a „téglákból” kell aztán olyan falat húzni, amely a leg­jobban megfelel az illető gaz­dasági egység profiljának. Tegnap a koradélutáni órák­ban fejeződött be Pécsett a kétnapos szervezésfejlesztési or­szágos konferencia. Szükséges­ségét és aktualitását mi sem bi­zonyította jobban, mint az, hogy mintegy kétszáz építőipari szak­ember adott egymásnak rande­vút. A program igen széleskörű volt: mondhatjuk, hogy a szer­vezés szinte valamennyi kérdé­sét érintette. A termelés hatékonyságát népgazdasági szinten emelnünk kell, s ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy az építő­ipar; vállalatok a saját terüle­tükön mindent megtegyenek en­nek érdekében. A továbblépés záloga a vállalati szervezetek és szervezés modernizálása. A hoz csatlakozó vérmérgezéses képben jelentkeznek. A rendkí­vül veszélyes kórokozóval és a betegség terjedésének okaival foglalkozó szakemberek a két­napos tanácskozáson huszonki­lenc előadásban ismertetik az eddigi kutatások eredményeit. A nemzetközi tanácskozás ren­dezője: az MTA Pécsi Bizottsá­ga és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intéze­Tegnsp történt Tapasztalatcsere látogatáson fogadta tegnap o HNF Pécs városi Nőbizottsága a Hazafias Népfront bajai járás nőküldött­ségét. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást munkájukról, dél­után pedig Pécs nevezetessé­geivel ismerkedtek a bajai vendégek. * ülést tartott tegnap délután a Hazafias Népfront Pécs váro­si Bizottságának szervezési és társadalompolitikai munkabi­zottsága. A testület a körzeti összekötő rendszer helyzetet tárgyalta meg. Az ülésen részt vettek a körzeti összekötők is, s megvitatták a rendszeres ösz- szekötői munka, a kölcsönös in- | ’ formáció-szolgálat helyzetét. | végrehajtásra kerülő szervezési intézkedéseknek emberközpon­túnak kell lenni: csak így biz­tosítható a párt- és kormány- határozat szellemében a fel­adatok végrehajtása, A vállala­tok szervezési tevékenysége nem lehet kampány jellegű, a szer­vezés a vezetés elsőrendű funk­ciójává kell, hogy váljon. Az építőiparban is mind jobban előtérbe kerül a számítógépes programozás. Ehhez a munká­hoz — természetesen ahol meg­alapozott az előkészítés — az Építési- és Városfejlesztési Mi­nisztérium minden segítséget megad. Az ÉVM egyébként tizenhat vállalatot jelölt ki arra, hogy készítsék el középtávú szervezés, fejlesztési terveiket. A helyi „törvények" elkészültek, több­ségük megfelel a követelmé­nyeknek. Sok vállalatnak ne­hézséget okozott a terv össze­állítása, hiszen első ízben ve­tették papírra ezeket a felada­tokat. A vállalatokat olv mádon választotta ki a minisztérium, hogy képviselve legyen az épí­tő- építőanyagipar. az építő­anyag-szállítás és az építő­Foglalkozott a végrehajtó bi­zottság a magántervezői tevé­kenység szabályozásával. A té­ma napirendre tűzését az indo­kolta, hogy Pécsett az utóbbi években emelkedett a magán­erős lakásépítkezés aránya, s ez az emelkedés a további években is várható. Ezért fon­tos, hogy o magánlakás-építés ne csak mennyiségi, hanem mi­nőségi tényezőként is szerepel­jen a városkép és a városszer­kezet kialakításában, ezért nem lehet elfogadni azt a gyakorta hallott érvelést, miszerint „az építtető a saját pénzéért olyant épít, amilyent akar”. Az egyéni érdekek mellett az építőanya­gok és az élő munka leggazda­ságosabb, legésszerűbb felhasz­nálása társadalmi érdek. A ma­gántervezés minőségi színvona­lának emelésére több intézke­dést hozott a végrehajtó bizott­ság. A belvárosban, a Mecsek- oldalon és a Havihegyen ma­gántervezői korlátozást rendel­tek el. Ez azt jelenti, hogy eze­ken a területeken csak építész- mérnöki diplomával rendelkező magántervezők részére engedé­lyeznek tervezési tevékenységet. Felülvizsgálják a tervezői név­jegyzékbe való felvétel rendiét és indokolt esetben, a megfe­lelő szakmai színvonal alatt dol­gozó tervezőket törlik a név­jegyzékből. A közelmúltban táigyalta a végrehajtó bizottság a város közétkeztetésének helyzetét. Az akkori határozatnak megfelelő­en intézkedési terv készült a közétkeztetési hálózat 1973— 1980 közötti fejlesztésére, s ezt a pénteki vb-ülésen fogadták el. Eszerint október végéig ki kell jelölni az új 3000 adagos étterem helyét, december végé­ig pedig meghívásos pályázatot kell kiírni az étterem üzemelte­tésére. Ezt követően biztosítani kell a pénzügyi és a tervezési feltételeket, hogy az étterem építését még ebben a tervidő­szakban megkezdjék. A tévéto­rony mellett épülő 300 adagos ^ éttermet elsősorban idegenfof^'* galmi célokra — turistacsopor­tok étkeztetésére - kell felhasz­nálni. Biztosítani kell, hogy az új pécsi szálloda 300 adagos étterme is részt vegyen a köz- étkeztetésben. A következő terv­időszak végéig meg kell építeni a Megyeri úton tervezett torony- háznál az 1000 adag-kapacitá­sú éttermet, valamint a Megye­ri-Kertvárosban a tervezett 300 adag kapacitású éttermet. Sze­repel a programban a Kazinczy étterem jelenlegi kapacitásának megkétszerezése is — ugyancsak az évtized végéig. A fejlesztési programban szereplő létesítmé­nyek üzembehelyezése esetén Pécs közétkeztetési kapacitása minteqy napi 7000 adaggal nö­vekszik, amiből 1200 erre a terv­időszakra jut. anyag értékesítés is. A tervek szerint 1973-tól valamennyi vál­lalat, amely a tárcához tarto­zik, elkészíti- erre a tervidő­szakra szóló szervezési ter­vét. Éppen ezért volt eredmé­nyes ez a konferencia, hiszen egy sor gyakorlati tapasztalatot felhasználhatnak a vállalatok. És még egy: az elhangzottakat nyomtatásban megjelenteti és a résztvevőknek megküldi az MTESZ Baranya megyei szerve­zetén belül működő Szervezési és Vezetési Tudományos Társa- sáq pécsi csoportja, Galgóczi József, az ÉVM szervezési osztályvezetője töb­bek között elmondta, hogy kö­vetésre méltónak tarja a Pécsett megrendezett tanácskozást. Az előadásokban, a vitában szó esett az égető szervező­szakember hiányról. Szervezők nélkül ezt a programot meg­valósítani képtelenség. Éppen ezért az ÉVM még ez évben egy éves tanfolvamol indít an­nak érdekében, hop” a krónikus szervező-hiányt enyhítsék. Az első tanfolyamra mintegy negy­ven szakembert iskoláznak be. Salamon Gyula „Hódit" a habgenerátor Véget ért a bányamentő-keníerencia A Szénbányák vezetői újabb 45 szupermodern mentőkészüléket vásároltak te. Sikeres műszaki kísértet Kezdődhet a pécsi felüljáró tartógerendáinak sorozatgyártása (Hajnalné) Az építési idő a szervezés kritikája Szervezői tanfolyamot indít az EVM

Next

/
Thumbnails
Contents