Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

Vllég proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fiüár Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 236. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 6., péntek Népünk művészete N apjaink bővizű forrósa, éltető közege a népművészet sorra- rendre megújuló értékeinek. Mai életünk számos mozzanatát egyre többször és mind több he­lyütt színezik a magyar nép — és társaink, a nemzetiségi né­pek — alkotó tehetségének, te­remtő képzeletének régi és új elemei, művészi rangú alkotá­sai. Lakásunk dísztárgyai között, a nők modern, szépvonalú ru­háinak hímzésében; dísztávira­tokon és bélyegeken vagy a rá­dió és televízió műsorában és az élet számos egyéb területén örömünkre és büszkeségünkre jelen van a magyar nép művé­szete. Ki ne emlékezne a „Rö­pülj páva" milliókat magával ragadó sikereire nálunk és ha­tárainkon túl? Kit ne melenget­ne őszinte öröm, amikor egy or­szág együtt énekel, újra fölfe­dezve tiszta forrású kincseit? És ezzel válaszképp el is döntve a vitát: „Kell-e a magyar nép­dal?” Kell a magyar népdal, a magyar népzene: feldolgozás­ban és eredetiben, gitáron és furulyán, citerán és tánezené- ben, Csirke Józsi bácsi fakó hangján és kórusszólamok ösz- szecsengésében mindenütt, min­den formájában. És kell a nép­művészet minden megnyilvánu­lása is, elhatárolva tisztát az ocsútól, értéket szakmányárutól. Sok egyéb között ez Is kész­tette arra a Somogy megyei Ta­nácsot évekkel ezelőtt, hogy táj- egyssgünk népművészetének megismertetésére közös akciót kezdeményezzen Baranya, Tolna és Zala kulturális vezetőivel együtt. Két éve közösen rendez­ték meg az első dél-dunántúli népművészeti hetet Kaposvárott. Ezt tavaly a tolnaiak rendezése követte, ez idén pedig Baranyá­ban, Pécsett hirdették meg im­már harmadik alkalommal a népművészeti hét rendezvényeit. Egyéni sajátossága ezeknek a rendezvényeknek az, hogy min­den évben a rendező megye népművészetére legjellemzőbb értékek állnak a középpontban: Somogybán a népzene, Tolná­ban a néptánc jellemezte; jövő­re Zalában a népi építészet be­mutatása uralja a rendezvény­sorozatot A Pécsett ma kezdődő harma­dik dél-dunántúli népművé­szeti hét középpontjában — sok más rendezvény mellett — a Baranya népművészetét repre­zentáló népi kerámia áll. Ma és holnap este a Nemzeti Színház­ban a négy megye népzenei, és néptánc együttesei, szólistái ad­nak műsort. Baranyai hímzése­ket és szőtteseket bemutató ki­állítás nyílik, majd a háromna­pos rendezvénysorozat vasárnap délelőtt Siklóson az V. országos Gerencsér Sebestyén fazekaspá­lyázat megnyitásával zárul. Mindez együtt jelzi azt a gon­dolatot, amelyről külön előadás is elhangzik. Népünk művészete örvendetes új reneszánsza révén nemcsak mindennapos életünk része lett az utóbbi időben. Szerves része a közművelődés­nek is. A dalok, táncok, a pász­torfaragások és népi kerámiák vagy a talpasházak nemcsak esztétikai örömeink forrásai. Eredetükről, változásaikról, nép­rajzi sajátosságaikról és törté­neti szerepükről is tájékozódni szeretnének az emberek. Ez az igény ösztönzi a múzeumi hóna­pok néprajzi, népművészeti elő­adásait, kiállításait, csakúgy, mint a budapesti művészeti he­tek számos népművészeti ren­dezvényét, bemutatóját is. És ez a gondolat vezeti a rendező­ket és a négy megyéből- érkező több száz vendéget is, akiket e-úton kös'jnf:'-k a 111. dél- dunántúli népművészeti hét al­kalmából. (w. «4 Illést tartott a Minisztertanács Módosították, illetve kiegészítették a földtulajdonról és a földhasználatról szóló jogszabályokat - Jelentés a Kossuth.bányai szerencsétlenségről A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese előterjesz­tése alapján a kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság szeptember 18—31. között tar­tott 6. ülésszakáról szóló beszá­molót. A bizottság legutóbbi ülése óta tovább szélesedtek a két ország gazdasági kapcso­latai. A tárgyalásokon történt megállapodások értelmében Magyarország a jövőben is sok­oldalú műszaki és gazdasági segítséget nyújt Mongóliának. A közeljövőben megkezdődik a távlati együttműködés kialakí­tása, szoros összhangban a KGST-országok komplex prog­ramjával. A Minisztertanács az ülésszak jegyzőkönyvét jóvá­hagyta, s felhívta a magyar ta­gozat elnökét, hogy az abban foglaltakat — az érintett mi­niszterek bevonásával — hajtsa vég re. A kormány megtárgyalta Vályl Péternek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének a magyar— román gazdasági együttműkö­dési vegyes kormánybizottság szeptember 18—21. között meg­tartott ülésszakáról szóló tájé­koztatóját. A két ország együtt­működésében,- a kooperáció­ban és a szakosításban előre­haladás történt. Á komplex program keretében hosszúlejá­ratú együttműködési és szakosí­tási megállapodás jött létre, növekedett a kölcsönös árufor­galom. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta, és felhívta az érintett minisztereket, hogy a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Biró József külkereskedelmi miniszter beszámolt a Kuwait- ban, Iránban és Irakban tett látogatásáról, az ott folytatott tárgyalásairól. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A nehézipari miniszter tájé­koztató jelentést terjesztett a kormány elé az V. ötéves terv erőműépítési programjának elő­készítéséről, A népgazdaság to­vábbi dinamikus fejlődéséhez szükséges villamosenergiabázis fejlesztésének feladatait tartal­mazó programot a kormány tu­domásul vette. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöké­nek közös előterjesztése alap­ján a kormány megvitatta a középtiszavidéki üdülőkörzet rendezési tervét. A kiskörei vízi­lépcső térségében az 1973-tól 1985-ig fokozatosan kialakuló víztároló hasznosítása lehetővé teszi, hogy mintegy 640 hektár­nyi területet üdülőkörzetté ala­kítsanak. A terv szerint az üdü­lőkörzet elsősorban hétvégi és kisebb részben tartós üdülési céloknak felel meg, tehát főleg helyi és regionális jelentőségű Borsod, Hajdú, Heves és Szol­nok megye számára. A kijelölt területen mintegy 45 ezer fő­nyi üdülőt lehet elhelyezni, s további 10 ezer átutazó vendég részére biztosítható pihenés, üdülés. A szálláshelyek 80 szá­zalékát Tiszafüred, Abádszalák, Kisköre és Poroszló térségében alakítják ki. Nagyobb részben hétvégi házak, horgásztanyák, társasüdülők, kisebb részben pedig vállalati üdülők, vala­mint a korszerű úthálózat és közművesítés létesítésével. A kormány az előterjesztést elfo­gadta. Utasította az illetékes minisztereket és a megyei taná­csok véarehaltó bizottságát, hogy a fejlesztés érdekében te- avék meg a szükséges intézke­déseket. A Minisztertanács a mező- gazdasági é$ élelmezésünvi mi­niszter előterjesztése aiao’án rendeletben módosította, illet­ve kiegészítette a földtulajdon­ról, va'omint a fö'-thasznáfat- ról szóló jogszabályok egyes rendelkezéseit. A rendelet a földtörvény hatókba lépése óia szerzett tapasztalok olop'án rendért a termelö.srÄ'">tkezet',‘k működésének úi szabályozásá­val, a tanácsi szervek átszer­vezésével, a méterrendszer be­vezetésével, valamié» az eav- séges innatlon- "- íntartási szervezet kialnkító»á"ol koocso- latis kérdéseket. A iövőben a törvény rendelkezései a meTő- aazdasáoi s-roi-sTovetkeze»eV. kö­zös használatában levő földek­re a mez'noTrta'óai termelő- szövetkeze'ekke! azonos felté­telek szerint érvényesülnek. A rendelet egves hatósáai fel­adatokat a taoácsi testületi szervektől a szokloozoatási szer­vek és intézmények hatáskörébe utal. A noftértortrl fptnt.rter Jelen­tést tett a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzeménél történt bányaszerencsétlenségről és ar­ról, hogy az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség és az érintett szervek közreműködésé­vel megkezdődött a baleset kö­rülményeinek kivizsgálása. A szerencsétlenség áldozatainak hozzátartozóiról megfelelő gon­doskodás történt. A kormány utasította a nehézipari minisz­tert, hogy a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakult bizottság munkájának befejezé­se után tegyen jelentést a Minisztertanácsnak. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Igazságügy­miniszterek tanácskozása 1972. október 3-tól 5-ig Buda­pesten rendezték meg nyolc szo­cialista ország igazságügy-mi­niszterének konzultatív tanács­kozását, amelyen a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének igazságügy-miniszte­re vett részt. A szívélyes és ba­ráti légkörben megtartott érte­kezleten hasznos tapasztalatcse­rére, kölcsönös tájékoztatásra és véleménycserére került sor a szocialista országok jogi éle­tével és o szocialista jogrend­szer további fejlesztésével kap­csolatban. A tartalomból: Saigont védik az amerikai bombázók (2. old.) Kovacsik aknász (3. old.) Kétnapos munkaszünet (4 old.) N incs elég szervező (5. old.) Tegnap kezdődött Pécsett A magyar bányamentők II. országos értekezlete Menteni kötelesség.. Ü5I ISMÉT PERON? Tizenkét évi hallgatás után sajtóértekezeletet tartott madri­di otthonában Juan D. Péran volt argentin elnök, aki 1960-ban kért politikai menedékjogot Spa­nyolországban. A 77 éves ex-el- nök kijelentette, hogy „szándé­kában áll visszatérni Argentíná­ba, ennek időpontját azonban még nem tudja”. Hírügynökségi kommentárok szerint a meg­egyezés Peron és a katonai jun­ta között nem elképzelhetetlen. RAZAK ELUTAZOTT MOSZKVÁBÓL Tun Abdul Razak, malaysiai miniszterelnök, aki a szovjet kor­mány meghívására hivatalos lá- toaatáson volt a Szovjetunióban, csütörtökön elutazott Moszkvá­ból. Alekszej Koszigin és más hivatalos személyiségek búcsúz­tatták. Látogatása idején alá­írták a szovjet—malaysiai gaz­dasági és műszaki együttműkö­dési egyezményt, valamint a kulturális és tudományos együtt­működési egyezményt LEMONDOTT A PAKISZTÁNI IGAZSAGUGY-MINISZTER Lemondott a pakisztáni kor­mány igazságügy-minisztere. Mahmud Kaszuri, a tárca tulaj­donosa korábban már lemon­dott, elhatározását azonban Bhutto elnök óhajára megvál­toztatta. Újabb, ezúttal állítólag végleges döntését az új alkot­mány megszövegezésével kap­csolatos vitákkal indokolta.. KÉT DANDÁRT KIVONNAK AZ NSZK-BÓL Belgium az NSZK-ban állo­másozó négy dandárja közül kettőt kivon — közölte a belga hadügyminiszter. Boeynants brüsszeli sajtóértekezletén azt mondta a csapatkivonás 5000 katonát és a fegyveres erők 7000 alkalmazottját érinti. A kormány most arra vár, hogy a NATO szervei is jóváhagyják tervezett lépését, ami előreláthatólag még ebben az évben megtörténik. Ezzel Belgium 400 millió frankot takaríthat meg. PÉTER JANOS—MIRKO TEPAVAC TALÁLKOZÓ Péter János New Yorkban szerdán találkozott Mirko Tepa- vac jugoszláv külügyminiszterrel. A közvetlen baráti eszmecserén a két országot érintő kérdések­ről volt szó. GP.OMiKO VISSZAÉRKEZETT MOSZKVÁBA Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, aki részt vett az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaká­nak munkájában, csütörtökön New Yorkból hazaérkezett Moszkvába. TERRORISTA SZERVEZKEDÉS CIPRUSON Helyi sajtójelentések szerint Cipruson az imperialista körök és a reakció támogatásával a terrorista szervezetek fokozták kormanye"?nes tevékenvsénüket. Cé'juk az, hogy csapást mérje­nek a köztársasági rendsze-re, Ciprus nemzeti függetlenségére és szuverenitására. Egyperces néma felállással adóztak a magyar bányamen­tők II. országos értekezletének résztvevői a Kossuth-bányai szerencsétlenség áldozatai em­lékének mielőtt megkezdték volna az érdemi munkát, mely egyrészről a szervezet létszám­alakulásával kapcsolatos ten­denciák tisztázását, másrészről pedig a legújabb védekezési és mentési eljárások tapaszta­latainak összegezését célozza. Első ízben tavaly, Tatabányán, találkoztak országos konferen­cia keretében egymással a ha­zai bányavállalatok mentőszol­gálatainak vezetői, s akkor született a határozat: ezentúl minden évben hasonló keretek között értékelik a legújabb fej­leményeket. Az István-aknai Bartók kul- túrhóz nagytermében Pozsgay Károly, a Mecseki Szénbányák műszaki igazgatóhelyettese kö­szöntötte a vendégeket — köz­tük Kreffly Gábort, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügyelő­ség elnökhelyettesét és Tóka Jenőt, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatóját majd Fulmer József, a Mecseki Szén­bányák főmérnöke tartott elő­adást a mecseki szénmedence bányamentőszolgálatának fej­lődéséről, jelenlegi helyzeté­ről. 1910 óta van a mecseki szénmedencében szervezett bá­nyamentés. A szervezet csírái István-aknán fejlődtek ki, s itt hívták életre — az 1920-as évek elején —, az első központi jellegű mentőcsapatot is. Egy 1922-ből fennmaradt szolgálati szabályzat bizonysága szerint ekkor üzemenként 4—4 oxigé- nes készülékkel rendelkeztek a mentőcsapatok. 1927-ben há­rom pécsi üzemben 40 vizsgá­zott, bevetésre kész bányamen­tő dolgozott, 1930-ban nyolc­van, az igazi fejlődés, s a men­tőszolgálat tömegmozgalommá válása azonban csak a fel- szabadulás után következett be. 1950-ben minden üzemben megszervezték az ügyeletet, 1956-ban Komlón felépül az el­ső igazán korszerű mecseki mentőállomás, 1957-ben pedig átadták rendeltetésének az István-aknai központi mentőál­lomást, mely egyben kiképzési bázis is. Ma 648 aktív bányamentő dolgozik a Mecseki Szénbá­nyáknál. Az István-aknai köz­ponti hányamentőállomás látja el a Mzcreki Ércbányászati Vál­lalatnál is szükség esetén a mentési, védelmi szolgálatot — így a mozgósítható létszám 54 uránbányásszal bővül. Sok mil­lió forintot tesz ki a mer,tőké­szülékek és egyéb berendezé. sek értéke. Egyetlen mentóké- szülék 82 ezer forint, s ebből ma 253 áll bevetésre készen. További 25 puli-motorral, 276 Dézsi-féle menekülő készülék­kel rendelkezik a szolgálat. A közelmúltban 9 álarcos bánya- telefont is beszereztek, továb­bá 15 modern gázmérő készü­léket. Három riadó gépkocsi áll a nap minden percében in­dulásra készen, melyekkel o bányavidék legtávolabbi port­ja — a szászvári akna — is 45 percen belül elérhető. Fulmer József előadásában részletesen foglalkozott azok­kal a problémákkal, melyeket a nagymélységek övében, az ötszáz méter alatti telepek mű­velése vet fel. Ugrásszerűen nő a kőzetnyomós, a metántarta­lom, nő a gázkitörésveszélyes telepek száma és fokozódik a kitörések intenzitása, s növek­szik a szenek öngyulladás-ve­szélye is. Az üzemi, munkahe­lyi és műszaki koncentráció új veszélyforrásokat szül, hisz ma már hallatlan menyiségű gép koncentrálódik egy-egy front­fejtésben, illetve környékén. Mindez növeli a bányamentő­szolgálat fontosságát, s fokoz­za a vállalatok ezzel kapcsola­tos felelősségét. A Mecseki Szénbányák az elmúlt évben jelentős intézkedéseket fogana­tosított a szolgálat erősítés® érdekében. Fokozták a bánya­mentők anyagi és erkölcsi meg­becsülését, s folyamatosan kor­szerűsítik a felszerelést. A magyar bányamentők II. országos értekezlete a megnyi­tó előadás után a központi mentőállomások parancsnokai­nak helyzetjelentésével folyta­tódott. A leggyakrabban visz- szatérő probléma: öregszik az állomány. Kevés a bányamen­tők között a fiatal szakvájár. Felvetődtek bizonyos műszaki problémák is - néhány készü­lék esetében nagy gond az al­katrészpótlás -, összességében azonban megnyugtatónak ítél­ték a résztvevők a helyzetet. A bányamentők jelszava: „Men­teni kötelesség" — a bánvászok ezreiben él elevenen ható erő­vel. A tanácskozás ma reggel folytatódik. A mai program központi eseménye a Mecseki Szénbányák kutatási osztálya á!‘al kialakított haboenerátor- ral való ism?rkeö"s me''' a ba- nvc,',"''’ek e"*lrt v' H'''-ezés egyik legígéretesebb eszköze. B. S. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents