Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
197*. «.Héber I. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A tanulói túlterhelésről 1. | OKTOBER IS: A zene szeretetére nevelni Mit tehet az iskola? Lényegkiemelés — A tanulási módszer megtanítása — Van-e túlterhelés a humán tárgyakban? — Kezdeményezések, tervek Először is vigasztalódjunk: a gond nem egészen új. A múlt század végén az ún. precedensjoggal rendelkező angol bíróság, az egyik kisvárosban megtiltotta a helybeli iskolának, hogy a gyerekek számára házi- feladatot adjon! Az ok? — Ne terheljék túl a gyerekeket! Pedig hol volt még akkor a tenger mennyiségű természettudomány, s hol az egyre magasabb iskolai végzettségre törekvő szülői és társadalmi igény! De ami a legérdekesebb: ma és Magyarországon is „alulról” kezdték el a harcot a túlterhelés ellen, az iskolákban, életközeiben, — s a felsőbb hatóságok később kapcsolódtak be a maguk jogával, lehetőségeivel ebben a törekvésbe. A tanítók, tanárok egyre többen döbbentek rá, hogy a tantervi anyag sok a gyerekeknek. Ne túlozzuk el persze a dolgot. Volt ugyanis Magyarországon — csakúgy, mint más államokban — egy UNESCO-felmé- rés. Igaz, elsősorban az olvasottságot, az értelmes olvasást, az olvasás iránti igényt mérte. De így is szembetűnt, hogy ml a humán tárgyakban elmaradtunk a világszínvonaltól, s csak a természettudományos tárgyakban érjük el azt. Nem tűnik tehát túlzásnak, ha azt állítjuk, hogy a humán tárgyakban ilyen körülmények között nem lehet túlterhelés. Hiszen a középiskolákban például nem nőtt, hanem csökkent a művészettörténet, a zenetörténet, a pszichológia oktatása a régi középiskolák anyagmegoszlásához képest. Nőtt viszont világszerte a természettudományos ismeret- anyag, s egyre tovább nő, így érthető, hogy túlterhelésről általában inkább e tárgyaknál beszélhetünk. Mindenesetre jó dolog, hogy az életközeiben dolgozó nevelők észrevették a túlterhelést, s a maquk lehetőségeivel igyekeztek segíteni a gondon. Egyre több iskolában kezdődött meg a jó értelemben vett válogatás. A pedagógusok arra az anyagrészre helyezik a súlyt, amelyik a későbbi, magasabb osztályokban való tanuláshoz mindenki számára szükséges. Ezen kívül a tehetségeseknek többet adnak, de nem a többivel együtt, hanem elkülönülten, szakkörök keretében. Ebben két szempontot vesznek figyelembe a jól dolgozó nevelők: a gyerek érdeklődését, továbbá azt, hogy még így se terheljék őt túl. Később az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődésügyi Minisztérium irányelveket adott ki, mégpedig a házi feladatok csökkentésére. Most pedig az oktatáspolitikai párthatározatok alapján eljutottunk odáig, hogy a minisztérium határozottan foglalkozik a tananyagválogatással. De addig is, meg azután is mit tehet a jó pedagógus? Mi a túlterhelés iskolai oka? — A Baranya megyei általános iskolákban végzett vizsgálatok szerint a túlterhelést kiváltó okok együttesében megtalálható a korszerű módszerek rossz alkalmazása. Mint a vizsgálatban olvashatjuk: „Néhány nevelő ki akarja vívni magának az elismerést, hogy korszerű módszerekkel dolgozik, de elfelejti, hogy ebben a gyereknek is részt kell vennie.” Például a feladatlapok alkalmazása során nem szoktatják módszeresen annak használatára a tanulókat, sőt, esetenként a megfelelő technikai előkészítést is elmulasztják. A túlterhelés okrendszerének másik csomópontja: a nevelő a csoportra való bontással nem a képességek szerinti megterhelést tartja szem előtt, hanem önmagának kívánja biztosítani a sikerélményt, amit a „jó" csoporttal való foglalkozás nyújt. Aztán nagyon gyakori a lényegkiemelés hiánya, a tanulás, ismeret- szerzés és módszere megtanításának elmulasztása. Mint a vizsgálat írja: „Legfőképpen hiányos a tantárgyi, egyes tudományágak közötti koncentrálás, amellyel a tanulókat széttagolt, mesterségesen . elhatárolt gondolkodásra •neveljük." Ezeken kell tehát elsősorban változtatni. Végül a túlterhelés ellen nagyon használ a régi pedagógiai érték: a nevelő személyiségének varázsa, a szaktárgy megszerettetése, a tanóra kellemes légköre. De méltatlan volna, ha most megmaradnánk a kizárólag pedagógusokat terhelő tételes felsorolásnál. Hiszen éppen ők, az iskolapadok mellett dolgozó szakemberek kezdték el, dicséretesen, a túlterhelés elleni harcot. Ezért szót kell ejteni legközelebb a túlterhelés másik kérdéséről, a családról, az otthoni tanulás módszereiről, az otthon kapott, de a tanulásban lecsapódó túlterhelésről. Földessy Dénes nepxene napja Kecskeméten A Kodály-emlékév újabb rangos eseményének programja készült el a zeneszerző szülővárosában. Október 18-án népzenei napot rendez a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront megyei népzenei társasága Kecskeméten. Ez lesz az ötödik népzenei találkozó a városban. Jellege eltér a korábbiakétól: a hangszeres folklórzene képviselőinek szakmai eszmecseréivel szemben most a népdaléneklés ügyén kívánnak segíteni. A tanácskozáson, vitákon egyebek között olyan fontos kérdésekről esik majd szó, mint az „igrickedés” szükségessége a Kodály-rendsze1- ben, az ifjúság spontán ének- iési-zenélési igénye, valamint a népzenét ápoló klubok országos hálózatának kiépítése. flz Országos Filharmónia bérleti hangversenyei középiskolásoknál! Megismertetni a zeneirodalom remekműveit, megtanítani a zenehallgatás élvezetére az ifjúságot. Ezt a feladatot, a tanulók zenei irányítását mind összefoaottabban, igényesebben látja el az Országos Filharmónia. Erről tanúskodik az a három műsorfüzet, amelyet a pécsi és a baranyai középiskolások számára állítottak ösz- sze. A pécsi diákok két program- tervezet közül választhatnak. Az egyik bérlet Esztó Zsuzsa és Lukács Pál — zongora, ilietve brácsajátékán keresztül Bachot, Hummelt, és Brahms melódiákat hallhatnak a tanulók. Kodály grandiózus művét, a Psalmus Hungaricust, a jövő év januárjában adja elő a Pécsi | Filharmonikus Zenekar, Antal i György vezetésével. A sorozat „Pezsgővel avalták az új kemencét... Krónika írók Ez év január elsejétől krónikát írnak Baranya községi tanácsai. Elvben mindenütt, a gyakorlatban ritka kivételekkel mindenütt. A községkrónika vezetésére a Megyei Tanács VB határozata kötelezi a helyi tanácsi vezetőket. Személy szerint a községi tanács vb-titká- ra felelős érte. Ellenőrző és szakmai és módszertani irányító hatóság a Megyei Levéltár. Velük, a leváltár igazgatójával, dr. Szita Lászlóval és munkatársával, Bezerédi Győzővel látogattunk el két baranyai községbe, latja a községi krónika reze- tését. Lánycsókon Cape Towntól Pécsig... Beszélgetés Paku Imrével, a Látóhatár szerkesztőjével A hosszú ideig külfölden szerkesztett és terjesztett Látóhatár című irodalmi és művészeti folyóirat 1962-ben települt haza Magyarországra. Azóta fontos és érdekes szerepet tölt be a magyar irodalmi életben. Feladatának tartja a külföldön élő haladó gondolkodású magyar írók műveinek bemutatását, és a hazai szerzők munkáinak megismertetését a külföldön élő magyar olvasókkal. Ezen túl különös figyelemmel kíséri az ötven, hetven év közötti magyar írónemzedék munkásságát, de a közelmúltban feltűnt fiatal költők, írók közül is sokan a Látóhatárban kezdték pályájukat. Pécsi szerzők is rendszeresen publikálnak a folyóiratban, Bárdosi Németh János, Pákolitz István, Csorba Győző. Tüskés Tibor és Várko- nyi Nándor neve gyakran szerepel. — Külfödi kapcsolataink ma is termékenyek — mondja Paku Imre, aki Bárdosi Németh János szerzői estjét jött megnyí- tani Pécsre. A külföldön élő magyar képzőművészeknek a fővárosban rendezett, nagy sikert aratott kiállítása is a Látóhatár cikksorozata alapján valósult meg. Olvasóink a világ minden tájáról leveleznek velünk: Tanzániából, Cape TotVnból, Chiléből ... és sorolhatnám, honnan kapunk leveleket. — Úgy tudom. Paku Imié ál- fandó munkatársa volt az egykori, Pécsett szerkesztett Sor sunk című folyóiratnak is, vagyI is pécsi kapcsolatai ebből az időből származnak, j — Én írtam a Sorsunk propaganda anyagát, könyvismertetéseket, tanulmányokat. Iró- portrékat is közöltem ott, töD- bek között Erdei Ferencről. Egyik cikkem megjelenését a cenzúra nem engedélyezte. Szerettem ebbe a folyóiratba dolgozni, azért is, mert Vár- konyi Nándort, a szerkesztőt mindig igen sokra tartottam és tartom ma is. Vele a Diárium című folyóirat révén kerültem kapcsolatba, és amikor a Sorsunk megindult, felkért, legyek a lap munkatársa. Bátyja, Vár- konyi Hildebrand a szegedi egyetemen tanárom volt, ő hívta fel figyelmemet Nándor öccse munkájára. — Bárdosi Németh János szerzői estjének bevezetőjében is régi keletű kapcsolatot említett. Ez a kapcsolat is a Sorsunk idejéből származik? — Még egyetemi hallgató koromban figyeltem föl Bárdosi Németh Zsellérek című regényére. Kezembe került ez a könyv, elolvastam és azóta is figyelemmel kísérem írója munkásságát, úgy is, mint ol- ■ vasó, és úgy is, mint szerkesz- j tő. örülök annak, hogy Pécsett ' ma is termékeny, eseményekben gazdag irodalmi élet zajlik, j és Bárdosi könyvével, a Feher Pillével csaknem egyidőben 1 egész sor Pécsett élő író, költő ■ könyve látott napvilágot. A Jelenkor megjelenése rendszeres elismerést vált ki a fővárosi irodalmi körökben, — B — Kocsis György, a tanács vb- titkára kelletlenül és nyitott tenyérrel fogad. Egy kis baj van — mondja —, a „fiú”, aki a krónikát vezette, Kaposváron továbbtanul, elment. Azóta — két hónapja — szünetel az „ügy". Persze nem ez a baj, illetve nem elsősorban ez. A mintegy 2000 lakosú községben, ahol közel 30 értelmiségi él, dolgozik, ahol a 15 tagú tantestületben három történelemszakos nevelő is taít, nem volt és ma sincs megfelelő személy, aki a krónikát — tiszteletdíjért — vezesse. A középiskolás fiatalember, aki eddig csinálta, becsületes munkát végzett. De senki se vette komolyan. A közügyekbe nem avatták be, fontos adatokhoz, dokumentumokhoz nem férhetett hozzá. És most? — Beszéltem az iskolaigazgatóval, de náluk nem vállalja senki. És mindenkivel (?) beszéltem, de semmi eredmény... — közli a tanácstitkár, érdektelenül, mint akinek semmi köze ehhez az egészhez. A levéltár igazgatója finoman példálózik: Más községekben megfelelő súlyt helyezett a tanács a rátermett, alkalmas személy megválasztására. És általában ott megy a krónikaírás a legjobban, ahol maga a helyi tanács vette kezébe az ügyet. A tanács titkára határozottan kijelenti: — Mindent megpróbáltam, nincs ... És engem se lehet felelőssé tenni, amiért nem sikerült mást szerezni... ösztökél a kíváncsiság, megkérdezem: — Titkár elvtórs hetente végrehajt határozatokat. Ezért a krónikaírásért személyében ön a felelős. Hogyan számol be róla majd?... Ez úgy látszik ú], de hatott. Beszélgető partnerünk érdeklődése felszökken, főképp, amikor meghallja, hogy másutt a községi vb is foglalkozott a krónikaírással. Sőt tiszteletdíjat (havi 2—Ő00 forintot) maga a tanács titkóia is megkaphatja, ígérete: a legközelebbi vb-ülé- sen napirendre tűzik, és ha a vb. utóbb is „rárekeszti”, elválBeremenden fiatal, agilis vb-titkár, dr. Varjú Lajos tájékoztat bennünket a krónikaírásról. Öt bízta meq a vb.; az év első napjától minden héten rendszeresen összefoglalja az események, ülések, határozatok, ünnepségek stb. krónikáját. Egyedül dolgozik egy fotóssal, aki minden fontosabb eseményt, megszűnő vagy felavatott új objektumot megörökít. Módszere után érdeklődöm: — Sok szálon fut össze az, míg végül is bekerül a község krónikájába. Ebben a munka nehézsége is. A kívülálló kevésbé ismerheti mennyire fontos egy-egy ÁFÉSZ- vagy tszhatározat, ezért jó, ha tanácsi vezető tartja kezében a krónika ügyét Minket ugyanis mindenüvé meghívnak, A meghívókat elteszem, ez is dokumentum. De végigkísérhetjük azt is, mikor, milyen ütemben épül az ABC- áruház, a kásád! vegyesbolt, vagy a presszó az alapoktól kezdve ... Fontos, jó forrásanyag a Beremendi Híradó című üzemi lap is. Ottani információs forrásunktól minden fontos változást, eseményt megkapok: részletesen megvan minden adatunk, méq az is, hogy pezsgősüveggel avatták fel a BCM új forgó kemencéjét.., De rendszeresen eljárok a különböző szervekhez is. így belekerülnek a krónikába a szocialista brigádmozgalom, az iskola eseményei, az MSZBT, a szülői munkaközösség, stb. működése. íróasztalából különböző tégla- és kockaaiakú tárgyakat emel ki: az első cementminták a BCM-ből, oldalukon kis cédula, dátummal... Az új „szerzemények”. És még egy érdekesség. Kásádon, a tagközségben a helyi pedagógus, Rubies János vállalta a krónikaírást. Méghozzá két nyelven — az első ilyen hely a megyében! —, vagyis a krónika itt szerb- horvátul is olvasható. A közeljövőben az NDK-ból krónikaíró küldöttség érkezik Baranyába. Európa első krónikaíró országából Magyarország első megyéjébe, —; ahol intézményes állami funkció gyanánt vezetik napjaink modern krónikáját. Nem véletlen, miért Be- remend az egyik község, ahová ellátogatnak. Az embereken múlik • M letet jellemzik. Azzal a tanulsággal, hogy itt is minden embereken múlik. Az, hogy mit és hogyan használhat fel az utókor a mai modern községkrónikából, az a mai tanácsi vezetők ügyszeretetén múlik. Lánycsókon is, Beremenden is, másutt is. Wallinger Endre Ülést tartott a tanuléfiatalok megyei tanácsa Dlést tartott tegnap délután a tanulófiatalok megyei tanácsa. A testület megvitatta es elfogadta a tanács 1972—73-as tanévi munkaprogramját. Az ülés következő napirendi pontjaként megbeszélték a tanintézeti KISZ-szervezetek feladatait a diákparlamentek megszervezésében és a tag könyvérvényesítés végrehajtásában. Végül tájékoztató hangzott el a nyári építőtáborok és a KlSZ-vezető- képző táborok tapasztalatairól. harmadik előadása Mozart ze* nekari műveiből nyújt egy csokornyit, ezek: az A-dúr zongora- verseny, a D-dúr divertimento, az Esz-dúr szimfónia és a Figaro házassága nyitánya, Petőfi emlékére szó! márciusban a zenés fejtörő. Címe: Játék és muzsika hatvan percben. A másig, szintén pécsieknek összeállított műsorban, zenekari művek szerepelnek. A négy hangversenyen, (ennyiből áll a bérlet) Haydn, Sugár Rezső, Ravel, Kadosa Pál és Debussy műveket szólaltat meg a Pécsi Filharmonikus Zenekar. A Beet- hoven-szimfóniák közül ebben az évben, a hatodik, ezenkívül Bartók hegedűversenye ígér szép, maradandó zenei élményt. Az est szólistája Gertler Endre, a Belgiumban élő hegedű- művész. Baranyában, a nagyobb településeken, ahol középiskolák is működnek — eddig egy közös műsort hallottak az általános és középiskolások. Idén, a diákok igényét és érdeklődését jobban szem előtt tartva, külön bérleti hangversenyek várják a zeneszerető tanulókat Szigetváron, Siklóson és Mohácson. Csak néhány ízelítő a repertoárból: a Budapest Táncegyüttes előadásában Kodály emlékműsor lesz; januárban pedig a barokk zene nagymestereinek, Bach, Vivaldi és Corelli műveiből ad elő a Pécsi Filharmonikus zenekar, Breítner Tamással az élén. Szabó Csilla és Kocsis Albert, a világhírű művészházaspár zongora, és hegedűjótékában Beethoven, Mozart és Haydn egy-egy művét ismerhetik meg az ifjú hangversenylátogatók. Ritka zenei élmény lesz — s bizonyára nagy siker — a Magyar Hár- fástrió márciusi bérletzáró hang. versenye, Sz. Molnár Anna, Vermes Mária, és Szeredi S. Gusztáv kevéssé ismert zeneműveket, közöttük Telemann Triószonátáját, Donizetti és Patachich egy-egy művét mutatja be. Az ifjúsági bérletek összeállítóját dicséri az igényes kiválasztás mellett rendkívül olcsó ár is. Huszonöt forintba kerül egy bérlet. Már csak a diákokon múlik, hogyan azonosulnak a zeneműveket megszólaltató művészekkel és zenekarokkal. r. e. Megyeszerte a levéltár tapasztalatai szerint — állóiéban megnyugtató a kránikaírás helyzete. Néhány kirívóan rossz példától eltekintve. De a be- remendihez hasonló, kiválóan vezetett krónika se mindé,lütt, talán csak 10—15 községben jellemző. Példáink a két végOJ SZAKI OZÉPISKOLA NYÍREGYHÁZAKÉ Tizenötmillió forintos ’'íltséggel 16 tantermes Pénzügyi és Ügyviteli Szakközépiskola 'pült Nyíregyházán. A- oktatási intézményhez —, melyben már 'eptembe ben meg' lik a tanítás, gépíró és ügyviteli gépterem, fiziai, kémiai ;tlóteiem és tornacsarnok is tartozik.
