Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-31 / 257. szám
Ara: 80 flftét Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúli napló xxix.évfolyam,257.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.október31,ke« Tskarékeskodjenk! A világ takarékpénztárainak 1924 októberében, Milánóban hozott határozata nyomán számos országban megrendezik a világtakarékossági napot. Hazánkban a felszabadulás után 1965-ben tartották meg első Ízben az OTP rendezésében, az állami és társadalmi szervek támogatásával. Az október utolsó munkanapján tartott világtakarékossági nap célja az egyéni pénztaka- rékossóg gondolatának propagálása. E propaganda mindenkihez szól, de elsősorban azokhoz, akik még nem tartoznak a takarékoskodók táborába. Viszonylag kevés az olyan család; ahol a nagy létszám, az egy főre jutó alacsony jövedelem miatt nem lehet takarékoskodni. Nem ők a címzettéi a világtakarékossági nap propagandájának, amelynek alapvető érve: lényegesen könnyebben halad előre, anyagilag jobban boldogul az, akinél szokássá válik a pénztakarékosság. Mind kevesebb lesz az olyan család, amelyik anyagi okokból ma még nem számolhat azzal, hogy rendszeresen pénzt takarítson meg. De sok még az olyan család, ahol kisebb-nagyobb ösz- szeget lehetne havonta megtakarítani, jobb beosztással, észszerűbb családi pénzügyi terv készítésével. S ide elsősorban nem is a nagy, vagy nagyobb jövedelműek tartoznak. Az tévhit ugyanis, hogy csak a sokból lehet és kell takarékoskodni, elsősorban a kisebb jövedelműek azok, akiknél a tervek valóra- váltásában, a család életszínvonalának emelésében nagyobb szerepe van a takarékosságnak. Kétségtelenül nehéz dolog a ténylegesen kis jövedelmet úgy beosztani, hogy a napi kiadásokra is, a megtakarításra is teljen belőle. Erre tanítani, nevelni kell az embereket. A takarékos, beosztó életmód kialakítása egyénenként változik, nincs ró recept, ezt legtöbb esetben kinek-kinek magának kell „felfedeznie”. A világtakarékossági nap alkalmas arra, hogy a családok a takarékoskodás módszerén elgondolkozzanak. A világtakarékossági nap legfőbb propagandistái azok a családok, amelyeknél a takarékoskodás gondolata már testet öltött, s amelyek már tapasztalatból tudják, hogy érdemes takarékoskodni. Mert érdemes, különben nem növekedne ilyen mértékben évről évre a takarékoskodók tábora. 1951-ben hazánkban 224 ezer betétkönyv volt forgalomban, 1961-ben már meghaladta a kétmilliót, s azóta több mint két és félszeresére szökött ez a szám. Megyénkben hasonlóan folyamatos volt a növekedés és a múlt év végén a betétkönyvek száma meghaladta a 144 ezret. A betétállomány pedig megyénkben 1956-ban 10,5 millió, 1961-ben 250 millió, 1971-ben pedig 1,8 milliárd forint volt. A lakosság betétállományának kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy az OTP a népgazdaság mindenkori érdekeivel összhangban hiteleket nyújtson, elsősorban lakásépítéshez. A lakossági hitelek állománya megyénkben ebben az évben közel 90 millió forinttal emelkedett és a III. negyedév végén 1,3 milliárd forintot tett ki. Az idei világtakarékossági nap nyomán bizonyára az elmúlt évekhez hasonló helyzet alakul ki: a felvilágosítás eredményeként növekedni fog a takarékoskodók tábora. Nem arról van szó, hogy ezekben a napokban jelentkeznek majd tömegesen az új takarékoskodók, hanem ökos megfontolás ösztönzi őket erre a közeljövőben. A megfontolás kézzelfogható újabb eredményeket hoz a korszerűbben berendezett lakások, autók, utazás stb. formájában, így lesz eredményes az idei vi- Mgtakárékossági nap is. Sztergár János Elfogadták Baranya fejlesztési Irányelveit Hogyan alakul megyénk népessége? — Milyen lesz Pécs vonzása? Szentlőrinc és Beremend „előléptetése” — Személyi változások m m Ülést tartott a Megyei Tanács Tanácsülés tűzte napirendre Baranya megye távlati fejlesztési irányelveit, s ennek megvitatására megjelentek tegnap a járási Hivatal dísztermében megyénk országgyűlési képviselői, a tanács tagjai, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettese és dr. Kórodi József, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd megkezdődött a napirendi pontok tárgyalása. A fejlesztési irányelvek keltették a legnagyobb érdeklődést. A párt Politikai Bizottsága két esztendeje hozott határozata alapján a kormány megállapította a területfejlesztési politika alapelveit — Baranyában a korábbi évek társadalmi, gazdasági változásai lényegében körvonalazták már a területfejlesztés irányait. Figyelmet kell szentelni egyrészt a megye kedvezőtlen gazdasági szerkezetének átalakítására, rekonstruálni kell az elavult településhálózatot, szélesíteni kell a szomszédos megyék közötti kooperációs kapcsolatokat. Hogyan alakul várhatóan megyénk népessége? Csökkenni fog a termelésbe bevonható ifjúság létszáma, ugyanakkor emelkedik a nyugdíjba vonuló dolgozóké. Ez a munkaerőforrós alakulására kedvezőtlenül hat. Erősödik továbbra is a koncentrálódási folyamat — annyi változás azonban várható, hogy Pécs vonzása kisebb mértékű lesz, a megye más, kiemelt településeinek lélekszáma emelkedik, ami a fejletlen települések elvándorlási veszteségéből adódik. Az iparfejlesztési elképzeléseket alapvetően az határozza meg, hogy az előnytelen ágazati szerkezet mindenképp javítandó. Ennek két útja van: a meglevő, hagyományos iparágak rekonstrukciója, illetve új iparágak telepítése. Az előbbi már megindult folyamat, amelynek lehetőségei ismertek. Az ipartelepítés kérdése eddig nem a fókuszpontban szerepelt, indokolt ezek lehetőségeinek felülvizsgálata, s megyénk adottságainak megfelelő értékelése. Külön foglalkozik a tanácsülés elé terjesztett anyag Baranya településeinek fejlődésével. A sokat emlegetett, és a korszerű gazdasági követelményeknek egyáltalán nem megfelelő aprófalvas településhálózat racionális fejlesztése érdekében a központi települések, gazdasági körzetközpontok fejlesztését úgy kell irányítani, hogy az egész körzet népességének magas szintű ellátását biztosíthassa. Az egymáshoz közel fekvő településeket egyesíteni kell. A kis létszámú, illetve kedvezőtlen el- lótottságú településeken élő lakosság létszámának mérséklése érdekében olyan politikát kell folytatni, amely ösztönzőleg hat a lakosság beruházási hajlamának célszerű irányba tereléséhez, s elősegíti a népesség koncentrálódását a központi jellegű településeken. A vitában néhány olyan kérdés hangzott el, amelyek arra utaltak, hogy a tanács tagjai szeretnének konkrétumokkal találkozni. Céloztak arra, hogy az irányelvek nem tartalmazzák a kulturális, egészségügyi ágazat kérdéseit, egy kérdés pedig Komló majdani státusával foglalkozott. E kérdések azt az érzést keltették, hogy a tanácstagokban élő gondként jelentkezik a megye fejlesztése, s az azon való munkálkodás, hogy falun és városban egyaránt jobb körülmények között éljenek az emberek. A konkrétumok tárgyalása azonban ma még nem időszerű. Ezek az irányelvek hasznos útmutatóul szolgálnak a részletes tervek elkészítéséhez, a további finomításhoz. A tanácsülés egyhangúlag fogadta el a megye fejlesztési irányelveiről hozott határozati javaslatokat. Tanácsrendelet-tervezet született a megye szarvasmarhaállományának gümőkórmentessége megőrzésére, amely tervezetet szintén elfogadták. Jóváhagyták a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét is. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a tanácsülés elé terjesztette két baranyai község — Szentlőrinc és Beremend — nagyközséggé való szervezését. Az előterjesztéssel a tanácstagok egyetértettek, s a határozati javaslatot, hogy e két község tanácsait 1973. január 1-i hatállyal nagyközségi tanácsokká szervezzék át, a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Személyi változásokról is döntöttek. Dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Hivatal volt elnöke a járási pártbizottság első titkára lett, az elnöki teendőket megbízás alapján dr. Török Zsigmond látta el. A tanácsülés megerősítette őt hivatalában. Wieder Bélát, a Megyei Tanács és végrehajtó bizottság tagjává választották. Dr. Hazofi Józsefet a tanácstagok egyhangúlag választották meg a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága titkárává. Az új vb-titkár 1972. november 1-én lép hivatalba. Vértes Tibortól, aki a jövő év elején nyugállományba vonul, meleg hangú szavakkal „búcsúztak” munkatársai. A tanácsülés utolsó, ünnepélyes aktusa volt a két új apparátusi tag, Wieder Béla és dr. Hazafi József eskütétele.- kp A tartalomból: 11 szomorú müncheni események folytatása (2. old.) Fórum (3. old.) Gárdonyi és Pécs (3. old.) Tűzesetek (5. old.)- Múzeum és közönség Tegnap délután Múzeum és közönség címmel tanácskozás kezdődött a TIT Bartók-klubjá- ban. A Központi Múzeumi Igazgatóság és a Janus Pannonius Múzeum közös rendezésében kezdődött tanácskozáson az ország múzeumi népművelői találkoztak, hogy a múzeumi és műemléki hónap alkalmából megvitassák a múzeumi népművelés néhány problémáját. Az ankétot Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg, utalva a múzeum jelentőségére a közművelődés egészén belül, majd Gönyei Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője beszélt a múzeumi népművelés időszerű feladatairól. A továbbiakban a múzeumi népművelés gyakorlati tapasztalatairól és a múzeumi kiállítások módszertani, gyakorlati problémáiról tartottak előadást Villangó István, a Központi Múzeumi Igazgatóság csoportvezetője, Béni Miklósné, a Minisztérium főelőadója és Boreczky László, a KMI kiállításrendező csoportjának vezetője. A kétnapos tanácskozás ma a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának, illetve a Természet — látás — alkotás című kiállítás megtekintésével folytatódik, majd délután sor kerül a hallottak és látottak fölötti vitára. | ZOBÁK-BÁNYA i 2089 tonna szén terven felül Kiváló termelési eredmények a komlói üzemben Az utóbbi időben nap mint nap kiváló termelési eredményekről kaptunk hírt Zobák-bá- nyáról. Októberben behozták adósságukat, 2500 tonnás napi tervüket túlszárnyalva 104.9 százalékra állnak 29-ig. Az utolsó hónap termelése az éves eredményeket is alaposan feljavította: a január 1. és október 29. közötti időre tervezett 552 500 tonna szén termeléssel szemben 554 589 tonna szenet adtak a zobáki bányászok. Az elmúlt héten értékelték a munkacsapatok lll-ik negyedévi eredményeit, melyben a teljesítmény és a balesetmentes munka a legfőbb követelmények. Ebben az időszakban Véner János aranykoszorús, ifjúsági szocialista brigádja szerezte meg az első helyet 115.6 százalékkal Kosztolányi Péter ezüstkoszorús fejtési brigádja előtt. A feltáró csapatok közül Müller Antal aranykoszorús brigádja 125.8, az elővájási csapatok versenyében Kovács Zoltán ifjúsági brigádja 115.8 százalékkal, míg a fenntartó csapatok közül Tischler Károly brigádja 114.2 százalékkal lett első. Az aknaszállítók versenyét Paréj József ezüstkoszorús szocialista brigádja nyerte. Az elmúlt hét végén értékelték a Mecseki Szénbányák negyedik negyedévi fejtési versenyében résztvevő öt zobáki brigád eredményét is: Kövesdi Pál brigádja 127.5, Bogdán Sándor fejtési csapata 122 és Véner János szocialista közössége 100 százalékra áll. Még nem tudtak betörni a magyar piacra... O lasz gépek a Pécsi Bőrgyárban Az utóbbi években ragyogó tempóban futottak fel a Pécsi Bőrgyár eladásai a külpiacokon. Bőreik keresettek, mind a világpiacon, mind idehaza. A gyárban a fejlesztés így állandóan napirenden lévő kérdés. Még az év elején határozták el azt a fejlesztést, amely bankhitelből 80 millió forintot irányoz elő új gépek vásárlására és munkába állítására. A gyár szakemberei és a külkereske- ! dők az ősszel már szétnéztek a párizsi bőrhéten, nemrég pedig Olaszországba utaztak, hogy kiválasszák és megrendeljék a fejlesztéshez szükséges külföldi gépeket. Az olaszországi üzleti úton, amint azt Vajda József, a kró- mos gyárrészleg vezetője megjegyezte, több nehézséggel kellett szembenézniük. Nem voltak elegendő értesüléseik az árakról, így néhány gép árát annak idején jóval alul kalkulálták, közben felmentek a világpiaci árak és továbbra is emelkedő tendenciát mutatnak. Másrészt abban a hiszemben voltak, hogy az olasz gépgyártók kapacitásai nincsenek kellően lekötve, holott erről nincs szó, bőven el vannak látva rendelésekkel. Ez a körülmény viszont a szállítási határidőkben való megállapodásban játszott szerepet. A másik oldalon azonban kiderült, az olasz gépgyái- | tók számára nagyon is érdekes a magyar piac, hiszen bőripari gépeikkel lényegében meg nem tudtak betörni ide. Ez a mi tárgyalási pozícióinkat erősítette. Végül is az adott deviza keretből sikerült úgy kjönni- ük, hogy mindent megvettek, ami elmaradt, az lényegében nem befolyásolja az eredeti fejlesztési elképzeléseket. Az utazás eredményeként at olasz gépgyártók a jövő évben 30 millió forint értékben szállítanak gépeket a Pécsi Bőrgyárnak. Ezek a gépek tulajdonképpen modern gyártósorok, amelyek több műveletet is elvégeznek. Az egyik gépsor például elvégzi a krómcserzés utáni víztelenítést, hasítást és faragást. A vásárolt termelő- eszközök között vannak szárító és kikészítő berendezések. Munkaszélességük a jelenlegi 1,80- nal szemben 2,6—3 méter, tehát lényegesen nagyobb: a bőrt nemcsak hosszában, de keresztben is rá lehet tenni ezekre a gépekre. Sokkal termelékenyebben dolgoznak. A Pécsi Bőrgyárban, miután beállították o most vásárolt olasz gépeket és az új hazai gépek is munkába állnak, a marhabox gyárrészleg termelése 20 százalékkal felfut. Több bőr jut a magyar cipőiparnak, többet exportálhatnak. A bőrgyári fejlesztés közvetve tehát a magyar export növelését szolgálja. S mindez úgy történik, hogy a pécsi gyár modern, termelékeny gépekkel váltja fel elavult gépeit, nem pedig nagy költséggel új gyártócsarnokot épít. Uttörőparlament Pécsett A pécsi úttörők első parlamentjét hétfőn délelőtt kilenc órai kezdettel rendezték meg a Városi Tanács dísztermében. Az első úttörő pari a men ten részt vett Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese, Takács Géza, a Városi Párt- bizottság munkatársa, Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, Mozs- gai Miklós, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa. Az ülésen Kárpáti Árpád, a Pécs városi Úttörőelnökség titkára tartott vitaindító előadást, majd a város 33 úttörőcsapatának 113 küldötte négy szekcióban — a „Mi őrsünk", a „Mi rajunk”, a „Mi csapatunk”, és az „Úttörőélet a szakkörökben" elnevezésű szekciókban — beszélték meg az úttörőmozgalom legfontosabb feladatait.
