Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Másodpercenként százezer jel A számítógépek korszaka megköveteli a rendkívül nagy sebességgel író gépeket, amelyek ugyanolyan gyorsan tudnak dolgozni, mint amilyen gyorsan gondolkodnak a jelenlegi „elektronikus agyak". Az elektronikus berendezéseket gyártó ipar legújabb vívmánya: egy olyan nyomdai berendezés, amely másodpercenként ezer jelsebességgel működik. Az ilyen gép például az egész Nagy Szovjet Enciklopédiát körülbelül másfél óra alatt kinyomtatná. Ezentúl kisebb sor kígyózik majd a szupermarketek pénztára előtt. A pénztárosnők nem ütik be a gépbe a vásárolt áruk árát. elegendő, ha hangosan kimondják az árat, egy elektronikus gép feljegyzi, majd összeadja a számoszlopot és kidobja az eredményt. Egy New Jersey-beli intézet dolgozta ki a VACS-nek (Voice Activated Checkout System — hangerővel vezérelt számláló rendszer) elnevezett új módszert. Az az ötlet, hogy közvetlenül hangerővel vezéreljenek egy gépet, nem új — azonban minden eddigi kutatás meglehetősen nehezen áthidalható nehézségekbe ütközött: abba ugyanis, hogy minden egyes Kozmikus jövevények Milyen titokzatos mechanizmus gyorsítja fel a hatalmas energiájú részecskéket? Röntgenvizsgálat — 700 kilométer távolságból A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogyan juthatnak a kozmikus térség hatal- mas energiájú részecskéi Földünkre, milyen titokzatos mechanizmus gyorsítja fel őket? Kaphatunk-e új adatokat e kozmikus részecskék segítségével a Világmindenségről? Ezekre a kérdésekre válaszolt Nyikoláj Nyeszvityenkónak, a Novosztyi Sajtóügynökség tudósítójának Hja Zaljubovszkij, a Harkovi Állami Egyetem kísérleti magfizikai tanszékének vezetője, a matematikai tudományok doktora. A Földre záporozó kozmikus részecskék keletkezése katasztrófákkal kapcsolatos. A légkörbe jutó elsődleges proton vagy atommag ütközik a levegő atomjaival és nukleáris láncreakciót kelt. Egy hatalmas erejű irányított robbantásra emlékeztető folyamat játszódik le — éj részecskék millióit, sőt mil- liárdjait röpítve a Föld felé. Az így keletkezett részecskék száma és energiája a kozmikus záport kiváltó részecske energiájától függ. A nagy területekre zúduló részecskeáradat egy felfordított, erős törzsű, a korona felé ritkuló lombozatú fára emlékeztet Az eközben lejátszódó jelenségeket mindössze százmilliomod másodperc alatt regisztrálják. Ezalatt a kísérleti fizikusnak több hektárnyi területen kell meghatároznia az elektronok, fotonok, nukleáris szempontból aktív részecskék teljes számát valamint a világító kozmikus felhő fényenergiáját — az utóbbi holdfény nélküli, felhőtlen éjszakán, A világon eddig még nincs olyan készülék, amely képes volna a fenti mérésprogram teljes végrehajtására. Éppen ezért ez új jelenség tanulmányozásánál minden újabb lépés rendkívül nagy jelentőségű, A legutóbbi kísérletünket 1961-ben terveztük. Ekkor állapította meg Gurgen Aszkarján moszkvai fizikus, hogy a kozmikus részecskeáramlat meghatározott feltételek mellett rádióhullámokat sugároz. Az újonnan leírt jelenséget Aszkarján-hatás néven ismerik. Lényege röviden a következő: a világűrből Földünkre zúduló atmoszferikus részecskezápor számtalan elektront és azok antirészecskéit — pozitront tartalmaz. Az utóbbiak egy része repülés közben megsemmisül, és a részecske- záporban a negatív töltés kezd dominálni. Mindez akkor következik be, amikor a kozmikus »felhőszakadás" maximális erősségű. Ekkor rádióhullámok is keletkeznek. Erősségük a bennük található részecskék számától függ. A kozmikus záport okozó elsődleges Jövedék” eredete az Aszkarján-hatás segítségével mór magyarázható. A rádióhullámok ugyanis akkor keletkeztek, amikor a záporozó részecskék energiavesztesége minimális, számuk pedig maximális volt. A rádiósugárzás segítségével tehát megállapítható a záporban jelenlévő részecskék száma, és az elsődleges részecske energiája is. Különös cipőtalp Szintetikus úton előállították e polimentol nevű műanyagot, amely igen különleges sajátossággal rendelkezik. A polimentol molekulái idővel egyesítik ez oxigént és a levegő dioxid- ját, és a műanyag tulajdonságainak megváltoztatása nélkül növelik terjedelmét. így minél többet hordják a cipőt, annál vastagabb lesz a talpal Ez év tavaszán még világviszonylatban is különlegességnek számító berendezést helyeztek üzembe egy tokiói kórházban: olyan készüléket, amellyel akár 700 kilométer távolságból is elvégezhető a röntgenvizsgálat. Japán egy távolabbi helységéből telefonvonalon érkeznek a képjelek a tokiói kórház műszerasztalának katódsugárcsö- vére, amely előtt a szakorvos ül, aki, ha szükségesnek tartja, képmagnón is rögzítheti a hozzá eljutó képi információt A távoli helységben automatikus berendezés végzi a röntgen-átvilágítást a test meghatározott részem, miközben a sugárernyőn kapott átvilágítási képet egy készüléken, kábelen ót továbbítható elektromos jelek sokaságára bontja fel. A megfigyelőhelyen a jelek hasonló folyamat során állnak össze ismét összefüggő és jól tanulmányozható képpé. A jó szakorvosok világszerte a nagy egészségügyi intézményekben koncentrálódnak. A sál rosszul ellátott helyek betetáv-röntgen segítségével mód geiről is a legjobb specialisták nyílik arra, hogy a távoli, orvos- készítsenek diagnózist. Meghatározva a kísérlet célját, a harkovi kutatók a feladat megoldására alkalmas készülék után néztek. Észlelni kellett a pillanatnyi rádiósugárzást, egyidejűleg rögzítve azt a kozmikus zápornak a légkörön való áthaladása során keletkező fényfelvillanással. Az utóbbi, szemmel nem látható, százmilliomod másodperc alatt végbemenő jelenség észlelésére két nagy területű fénysok- szorozót állítottak fel. Az Ukrán Tudományos Akadémia Rádiófizikai és Elektronikai Intézete 24 elemes, ezer négyzetméternyi érzékeny felületű, a dekaméteres hullámtartományban működő rádióteleszkópot bocsátott a kutatók rendelkezésére. A fénysokszorozókat 100 méterre helyezték el a rádió- teleszkóptól és szinkronműködésre hangolták a teleszkóp antennájával. A fénysokszorozó és a rádióteleszkóp egyidejű működtetésével sikerült észlelni a világűrből nagy sebességgel érkező részecskék nyomán a légkörben keletkező rádiósugárzást A kutatások következő szakasza a nagy területre kiterjedő kozmikus zápor hagyományos összetevőinek vétele és a rádiósugárzás természetének meghatározása volt E célból új készülékre volt szükség. A feladatot a Moszkvai Állami Egyetem Magfizikai Kutatóintézetében működő komplex berendezés segítségével oldották meg. A kutatómunkát Szergej Vernov akadémikus és Geor- gij Hrisztyáncen professzor irányította. Bonyolult technikát használtak ezeknél a kísérleteknél: egyidejűleg 10 ezer Geiger— Müller féle számláló, 20 fénysokszorozó, 12 rádióantenna és körülbelül 30 ezer elektroncső működött A kísérlet eredményes volt Harkov és Moszkva fizikusainak sikerült meghatározniuk a nagy kiterjedésű kozmikus záporok legfontosabb jellemzőjét — a bennük keletkező rádió- sugárzás térbeü elosztását INNEN — FELFEDEZTÉK AZ ELSŐ NEUTRON-CSILLAGOT? A California Egyetem tudósai kijelentették, hogy sikerült felfedezniük az első neutron-csillagot, — egy „fekete lyukat" a csillagközi térségben. A neutron-csillag röntgensugarakat bocsát ki — éppen ezért sikerült felfedezni is, Brazíliában egy 1969 júliusában fellőtt rakétán röntgensugarakra érzékeny berendezést helyeztek el. Az eredmények feldolgozása nagyon munkaigényes volt, és több mint két évig tartott. A tudósok most azonban erősen kételkednek abban, hogy a felfedezett objektum - csak „fekete lyuk”. ONNAN MILYEN SZÍNŰ A HO? Színes fényképezés révén sikerült megállapítani, hogy a hó a napszakoktól függően különböző színű. Reggel, amikor éppen felkelt a Nap, a hó hidegrózsaszín árnyalatú, kékszínű kontrasztárnyékkal. Nappal a hó színe megközelíti az aranysárgát, este pedig violaszín árnyalatot ölt. Megállapították, hogy az emberi szem rosszabbul különbözteti meg a hó színeit, mint ahogyan a színesfilmszalag rögzíti azokat. A LÉZER, MINT GEODÉZIAI MŰSZER A tudósok rátaláltak a lézer újabb alkalmazási területére. Rájöttek, hogy a lézer geodéziai műszerként is használható. Ha a földön lévő két állomás lézersugár-jelzéseket továbbít egy szputnyikra, és regisztrálja azt az időpontot, amikor a jelzések visszaérkeztek a földre, akkor könnyen ki lehet számítani a szputnyik és az állomások közötti távolságot. Ilyen lézerkészülékekkel fogják ellátni azon országok harminc megfigyelő állomását, amelyek részt vesznek a kontinensek „sodródását" tanulmányozó nemzetközi programban. A földi állomásokról hét szputnyikra fognak lézersugarakat „felküldeni”. A szputnyikokat 1964-1970 között bocsátották fel. Sok tudós azonban úgy véli, hogy jobb, ha speciális szput- nyikot hoznak létre a geodéziai mérések céljaira. Ennek a tervezett szputnyiknak az átmérője 75 centiméter, súlya pedig 4 tonna lenne. A speciális szput- nyikot lézersugár-visszaverő tükrökkel látnák el, ami lehetővé tenné, hogy pontosabban megfeleljen a célnak. A kontinensek „sodródásának” mérésén kívül e szputnyik segítségével a Föld forgását, a pólusok mozgását, a dagályokat és az apályokat is mérni lehetne. Családi r' repülőgép A légiforgalom utasszóma évről évre emelkedik, nem is kis mértékben. Egyre nagyobb befogadóképességű, és egyre fokozódó sebességű gépóriások épülnek a világ repülőgépgyáraiban, hogy minél gyorsabban, kényelmesebben, biztonságosabban juttassák el úticéljaikhoz a „légivándorokat". A „gigantizmus” mellett egy másik tendencia is fokozatosan teret hódit a légiközlekedésben: a kisebb gépek iránti igény. Az angol Britten-Norman cég a képen látható „családi repülőgép" gyártásával járul hozzá az ezirányú igények kielégítéséhez. A kétmotoros — egyenként 260 lóerős —-, tízszemélyes „Islander” olcsó üzemű, kistávolságú gép, melynek fel- és leszállásához csak minimális hosszúságú kifutópálya ..y;,.- vr ~ ** kell (szükség esetén akár az autópálya betonját is használhatja erre a célra). A vele való közlekedés nincs menetrendhez kötve, nem kerülhet a gép közlekedési „dugóba”, aminek az előnyeit jól kihasználhatják a repülőgépet megvásárló cégek és magánszemélyek. Légitaxinak, betegszállító-, vagy futárgépnek is kiválóan alkalmas ez az óránkénti 300—400 kilométeres sebességgel repülő gépmadár. ember másként ejti ki ugyanalt a szót. A Treshold Technology kutatói a következőképpen vélekedtek: tekintettel arra, hogy túlságosan nehéz olyan gépet gyártani, amely mindenkinek a szavát érti, miért ne alkalmaznánk egy-egy gépet egy bizonyos személyhez? A gondolatot tett követte. A VACS-rendszerrel dolgozó pénztárosnő azzal kezdi, hogy egy mini-kazettába „betáplálja'' saját kiejtésmódját, mégpedig úgy, hogy a típuslista minden egyes szavát (szám, betű, szótag) tízszer megismétli. Ez elegendő ahhoz, hogy a nyolc pénztárt kiszolgáló mini-számítógép „megtanulja" az egyes kiejtésmódokat. A továbbiakban a pénztórosnőnek csupán az a dolga, hogy a számokat bemondja a mikrofonba. Ha egy szót rosszul ejt ki, a VACS — hangjelzéssel — „figyelmezteti”: elnézést, hogy mondta? A készülék televíziós képernyőjén feltűnik a vásárolt áru ára, az egységár, a részösszeadás és véqül megjelenik a végösszeg. A mini-számítógép a cég központi számítógépéhez továbbítja a tranzakció valamennyi elemét. így a raktárkészlet felmérése, a rendelés, a könyvelés, vagyis minden üzleti tevékenység a szupermarketek pénztárosnőinek a mikrofonba bemondott szavaitól függ. A szakemberek remélik, hogy az új rendszert más területeken is, például a postai válogató munkában, a raktározásban, a repülőtéri regisztráló munkában is felhasználhatják. A „gyorsolvasás" eredményes módszere A „gyorsolvasás" tíz évvel ezelőtt az egyik legfőbb tantárgy lett az Egyesült Államok közoktatási rendszerében. E módszer hívei és ellenzői makacsul védelmezik álláspontjukat. A „gyorsolvasás” módszerének életképességét azonban jól bizonyítja az a körülmény, hogy az egyetemisták és főiskolások, a szabad foglalkozású személyek és az üzletemberek háromszáz dollár tandíjat fizetnek, hogy részt vehessenek a „gyorsolvasási" tanfolyamokon, amelyek fokozatosan mindenütt elterjednek. Egyre általánosabbá váló nézet szerint a „gyorsolvasás" módszere lehetővé teszi, hogy egy átlagos felnőtt olvasó a percenként 250-300 szónyi normális olvasási sebességet kétszeresen meghaladó gyorsasággal olvasson közönséaes szöveget (leveleket, újságokat, folyóiratokat stb.). Abban mindenki egyetért, hogy a normális ember a közönséges olvasási sebességet könnyűszerrel megkétszerezheti anélkül, hogy kevesebbet értene meg az olvasott anyag lényegéből. Az ilyen gyorsaság határán túl kezdenek megoszlani a vélemények. Atlantában nemrégen az „Evelyn Wood” gyorsolvasási tanfolyam végén kéthetes külön tanfolyamot szerveztek új módszerrel. A hallgatók utolsó feladata az volt, hogy percenként 1400 szó sebességgel olvassanak el szöveget. Az Egyesült Államok 47 államának 150 városában és hét külföldi országban működnek „Evelyn Wood”-féle gyorsolvasási tanfolyamok. Bevezetésük — 1959 - óta több mint ötvenezer ember tanult ezeken a tanfolyamokon, közöttük sok közigazgatási tisztviselő is. HD VASÁRNAPI MitLíKier L V. Pénztár-robotok
