Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
Ara: 1 forint Világ proletárjai, eayesUIJetek f Importáljunk vagy gyártsunk? M int fogyasztók, ugyan a behozatal pártján állunk, s néha kritikátlanul a külföldi áruk bűvöletébe esünk, mégis esetenként valamiféle vélt patriotizmusból az importtól féltjük a hazai ipart Miért nem gyártunk mi is személygépkocsit? Ez a kérdés például újból és újból elhangzik, az ellátás javulását és az árak mérséklését várva tőle. Valójában a hazai ellátás jobb, mint bármely személygépkocsikat gyártó baráti országban. Az árakat pedig inkább növelné mint csökkentené a szükségképpen kis- sorozatú és éppen ezért drága gyártás és szerelés. Gyakrabban találkozunk olyan nézettel, hogy a tömeges import elsorvasztja a hazai gyártást, kihasználatlanná teszi a meglévő kapacitásokat. Tavaly például összesen 88 ezer darab magnetofont értékesítettek a belkereskedelemben s ugyanebben az esztendőben nem kevesebbre, mint 72 ezerre rúgott az import. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár valóban kénytelen volt termelését is csökkenteni, mivel magnetofonjai, külföldön csakúgy mint idehaza, nehezen állják a versenyt. (Exportja az előző évi 27 700-ról tavaly 730- ra csökkent!) Féltsük-e gazdaságunkat a nemzetközi munkamegosztástól? E kérdést nem a nagyközönség fogalmazza meg, jobbára inkább az érintett termelő üzemek vezetői sugallják, mégis figyelmet érdemel. Az import révén kihasználatlanná vált hazai kapacitások kétségtelenül veszteséget okoznak a vállalatnak, a népgazdaságnak, de bár csak több üzem és vállalat létalapját fenyegetnék a jobb és olcsóbb külföldi áruk! Ilyen gazdasági helyzet egyrészt a kínálat túlsúlyát, a piac nyugalmát, az ellátás biztonságát, a választék bőségét jelezné. Másrészt viszont a kihívás felszámolná a monopolhelyzet szülte kényelmet, s a versenyképesség növelésére — a gyártmány — és gyártásfejlesztésre, esetleg a profil változtatására kényszerítené a vállalatokat. így a felgyorsult műszaki fejlesztéssel a kapacitás kihasználatlanságából eredő veszteségek is busásan megtérülnének. A feltételes mód helyett elvétve jelen és múlt időben is fogalmazhatunk. így például a háztartási varrógép-igényeket évek óta kizárólag külföldi típusokkal elégítik ki, a csepeli gyár pedig a konfekcióipari gépek gazdaságos gyártására rendezkedhetett be. (Jelenleg a Csepel Motorkerékpórgyár áll válaszút előtt: tavaly 27 400 motorkerékpárt exportált jelentős állami támogatással.) Az évek óta tartó nagyarányú bútorimport sem csupán a választékot bővítette, hanem a hazai fejlesztést is serkentette. A hazai bútorok megannyi tetszetős szín- és forma-varióciója, korszerű gyártási technológiája nem utolsósorban az importverseny ösztönző hatásának következménye. Ugyancsak műltidőben fogalmazhatunk: a versenyben kiütéssel győztek a külföldi zseb- és táskarádiók. A verseny végső győztese természetesen maga a vásárló. Elsősorban a szovjet típusok olcsóbbak és jobbnak is bizonyultak a hazaiaknál. E cikkekből a választék, az ellátás és tegyük hozzá, a mindettől függő áralakulás európai színvonalú. Csak sajnálhatjuk, hogy az asztali rádiókészülékeknél és azok korszerű sztereo- változatainól nem alakult ki ilyen termékeny nemzetközi verseny. Korszerű és olcsó hazai autórádiót eredményezett viszont a nemzetközi munkamegosztás. Az érdem csak részben a gyártó Videotoné, másrészt a Zsiguli autógyáré is, amely előnyöstömeggyártásra adott megbízást. S a gazdaságos nagysorozatban előállított autórádióért és 17 féle más Zsiguliszerel- vényért olcsóbban jutunk személygépkocsikhoz, mintha magunk rendezkednénk be azok készítésére. Ezzel visszaérkeztünk kiindulópontunkhoz. Ne féljünk az importtól, a hazai ipar védettsége - de úgy is fogalmazhatnánk: monopolhelyzete, kényelme — így is a szükségesnél nagyobb. A magyar ipar jelenleg lényegesen több terméket gyárt, mint amennyit versenyképesen készíteni lehetne. Nem kell személygépkocsit gyártanunk gazdaságtalanul, ha például autórádiót, zárat, őnindítót, műszerfalat stb. termelhetünk világszinten. De korszerű színvonalon előállított Ikarus buszokért, telefonközpontokért, konfekcióért. vágómarháért stb. cserében megkaphatjuk mindazt, amit itthon egyáltalán nem, vagy drágán, esetleg rossz minőségben gyártunk. A nálunk hiányzó nyersanyagokat és energia- hordozókat, a legmodernebb automataberendezéseket és színes televíziós vevőkészülékeket. Ne arra figyeljünk, amit nem gyártunk, hiszen pénzünkért mindent megkaphatunk a világpiacon. Mindent, amit az emberi értelem kitalált és mindent, ami szükséges. Nem olcsóbban, nem is drágábban, mint mások. Csak az a kérdés, hogy az országnak mennyi rubele és dol- lára van e vásárlásokra, és milyen áron jutunk e devizákhoz? Mit, hogyan, mennyiért? Ha azt gyártjuk, aminek hazai feltételei a legkedvezőbbek és azt, amit a külföldi piacok igényelnek, vagyis ha mint termelők és eladók megtaláljuk helyünket a nemzetközi munkamegosztásban, akkor vevői, fogyasztói világpiaci pozíciónkkal sem lesz baj. Ö gy b fogalmazhatunk: a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése nem egyszerűen közügy, hanem ugyanakkor minden igényes vásárló, fogyasztó magánügye is. Hazánk külgazdasági eredményeinek haszna máris mérhető az áruellátásban. A kiskereskedelmi forgalom egyhatodót (17,4 százalékát) képezték tavaly az import fogyasztási cikkek. Tíz évvel ezelőtt ez az arány csupán öt százalék volt. Jóllehet napjainkban is vannak hiányzó cikkek, s az áruellátás most is sok bosszúságot okozhat, de meggyőződéssel valljuk, hogy csakis a hazai gazdaság és a nemzetközi munkamegosztás kapcsolatainak függvénye az árubőség. Kovács fózsef Á HNF állásfoglalása a VDK kormánynyilatkozatáról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a VDK kormánynyilatkozatával kapcsolatban állásfoglalást adott ki, amely hangsúlyozza: A magyar nép meggyőződése, hogy az indokínai háború sendezese halaszthatatlan feladat $ nem rendelhető alá az amerikai elnökválasztás érdekeinek. A Vietnamban folyó háború igazságos befejezése egyetemes emberi ügy, amelyet csak a legteljesebb felelősségérzettel lehet megvalósítani. Népünk támogatja a nyilvánosságra hozott megállapodás minden Kétnapos ünnep Előkészületek november 7-re Ünnepi megemlékezések országszerte Gazdag kulturális program A hagyományos ünnepélyességgel köszönti a városok és falvak népe a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját. November 7-re fellobogózzák a lakóépületeket, nemzeti színű és vörös zászlókkal ékesítik a központi tereket, üdvözlő feliratokkal, színes dekorációkkal díszítik a középületeket és a fontosabb állami intézmények homlokzatát. Az 55. évforduló alkalmából nagygyűléseket tartanak Budapesten a Fémmunkás Vállalat kultúrházá- ban és a Műszaki Egyetemen, továbbá Kecskeméten, Székesfehérvárott és Békéscsabán: az ünnepségeken jeles politikusaink, ismert közéleti személyiségek méltatják a történelmi évforduló jelentőségét. A kétnapos ünnepre díszbe öltözik a főváros is, esténkint kigyúlnak majd a nagy fényerejű reflektorok a főváros központi épületeinél, műemlékeinél, a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél, a Felvonulási téri Lenin-szobornál, a Duna-hida- kon. Hagyomány mór az ünnepélyes zászlófelvonás is: az évforduló tiszteletére ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással vonják fel az állami zászlót az Országház előtti Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál november 7-én délben zenés őrségváltás lesz. A központi ünnepi megemlékezések már november 5-én megkezdődnek: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány, a fegyveres erők és a tömegszervezetek délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rendeznek a Szabadság téri szovjet nósi emlékműnél. Este a rádióban és a televízióban elhangzik Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának ünnepi beszéde. A sokéves, szép hagyományt követve a budapestiek megkoszorúzzák a hazánk szabadságáért elesett szovjet hősök sírjait, emlékműveit. A tartalomból: Kéznyújtásnyira a béke | Udvar új arca Vejtiben es Za<átán a jövőről döntenek Vasárnapi melléklet Felelősségrevonás a gyufahiányért A hét vége sportja Befejeződött a siklósi nemzetközi diákszeminárium A résztvevők támogatásukról biztosították a moszkvai Universiadét, s nagy várakozással tekintenek a berlini VIT elé Barabás János, a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának főtitkára felolvassa a záróközleményt. Ünnepélyes záróüléssel befejeződött tegnap délelőtt a siklósi nemzetközi diákszeminárium, A záróülésen részt vett Szűcs Istvánná, a KISZ KB titkára és Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első- titkára isA négynapos nemzetközi szeminárium befejeztével a küldöttek záródokumentumot állítottak össze, amelyet Barabás János, a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának főtitkára olvasott fel. „A KISZ Központi Bizottsága Egyetemi és Főiskolai Tanácsa által 1972. október 25—28 között Siklóson megrendezett, A diákok és diákszervezetek részvétele a felsőoktatási intézméII termelőszövetkezeti nyugdíjak új szabályai nyék irányításában és életében című nemzetközi diákszeminárium résztvevői, 11 nemzeti diák- szövetség és a Nemzetközi Diák- szövetség képviselői a plenári* és a bizottsági üléseken elhangzott bevezető előadások, korreferátumok és hozzászóló, sok tükrében a "következőket állapítják meg:” — kezdődik a záróközlemény. A dokumentum a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a diákok részvétele a felsőoktatási intézmények irányításában szerves része és döntő eleme az oktatás demokratizálódásának, amely minden nemzeti haladó diákszövetség célkitűzései közé tartozik. A résztvevők egyetértettek ababn, hogy az oktatás terén kialakult demokratizmus hű képe az adott ország társadalmi demokratizmusának. Ezért minden nemzeti diákszövetségnek nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy az oktatás demokratizálásáért folytatott munkáját, a diákság jogos érdekeinek képviseletét szorosan kapcsolja össze a társadalmi haladásért folytatott küzdelemmel. Kedvezőbb nyugdíjalap a nyugalomba vonuló munkások, alkalmazottak és tsz-tagok részére Az Elnöki Tanácstól kapott felhatalmazás, illetve a SZOT és a munkaügyi miniszter előterjesztése aiapján a kormány rendeletet adott ki, amelyben a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok nyugdijának szabályait korszerűsíti, ezenkívül arról is intézkedik, hogy a nyugalomba vonuláskor valamennyi munkaviszonyban állá dolgozó számára az eddiginél kedvezőbb módon számítsák a nyugdíj alapjául szolgáló munkabér-átlagot. Mint ismeretes, mór az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény a munkaviszonyban álló dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjával azonos elvek szerint rendezte a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosítását, a két nyugdíjrendszert azonban azonnal nem tudták egységesíteni, a fennmaradt külnbségek jelentős része csak fokozatosan szüntethető meg. A rendezést igénylő kérdéseket a kormány megvizsgálta, s rendeletében kimondta, hogy 1973. január 1- tól az említett követelményeknek megfelelően emelkedik a nyugdíj alapjául szolgáló havi jövedelem felső határa, magasabb lesz a baleseti kártalanítási segély, emelkedik a járadékok összege. Ennek megfelelően emelik a járulékokat s módosítottak több más szabályt is. 1973. január 1-tól az eddigi 5000-ről 10 000 forintra emelkedik a nyugdíj alapjául szolgáló havi jövedelem felső határa, vagyis azonos lesz azokéval, akik munkaviszonyból mentek nyugdíjba. Az üzemi baleset esetén járó kártalanítási segély összegét a jövedelem eddigi 65 százalékáról 75 százalékára emlik azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál, akik legalább kétévi tagsággal rendelkeznek. Megváltozik a családtagok úgynevezett nyugdíjév-vásárlásának joga is. Mint ismeretes, a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény lehetőséget ad arra, hogy azok a családtagok, akik a termelő- szövetkezetbe tagként belépnek, egy éven belül a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével megvásárolhatják ötévi munkában töltött időnek a nyugdíjidőbe való beszámítását. Azoknál a családtagoknál, akik 1967 előtt léptek a szövetkezetbe, ez a határidő 1967 végén lejárt. Tájékozódás hiánya miatt azonban sokan nem éltek az említett lehetőséggel. Ezért az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy akik korábban rendszeresen részt vettek a közös munkában és legkésőbb 1972 végéig a termelőszövetkezetbe belépnek, az elmaradt nyugdíjjárulélc megfizetésével megvásárolhassák a nyugdíj- éveket. Az 1973. január 1-e után belépő családtagok azonban csak egy éven belül kérhetik a nyugdíjévek visszamenőleges beszámítását Az új rendelkezésből adódó költségek szükségessé teszik a termelőszövetkezeti nyugdíjjárulékok emelését Eddig a tsz-ek előző évi részesedési alapjuk után 7.5 százalékos társadalom- biztosítási járulékot, a tagok pedig jövedelmüknek megfelelően 3—7 százalékig terjedő, progresszíven emelkedő nyugdíjjárulékot fizettek. 1973. január 1-től a termelőszövetkezetek a nyugdíjjárulékot, a baleseti biztosítási díjat és a betegségi biztosítási járulékot is magában foglaló 10 százalékos járulékot fizetnek. Mivel az eddigi 21 nyugdíjosztály 28-ra emelkedik, ennek megfelelően a tsz-tagok a nyugdíjosztályuk szerinti jövedelmük után 3—10 százalékig terjedő progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas tag ugyancsak köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha a termelőszövetkezet közös munkájában személyesen részt vesz. Az 1960-ban bevezetett öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok a szövetkezeti (Folytatás a X oJdotoaJ Megállapították, hogy szocialista társadalmi rendszer a kapitalista társadalmi berendezkedéssel eszemben lehetőséget ad az egyetemi demokrácia széleskörű kibontakoztatására, a diákság érdekeinek megfelelő egyetemi igazgatási és vezetési rendszer kialakítására. A résztvevők szerint a Nemzetközi Diákszövetség programja jó keretet nyújt o szövetség tagszervezeti és nem tagszervezetei közötti együttműködésre, ezért ezt a lehetőséget a jövőben jobban ki kell használni. A felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy ez a szeminárium nagyban hozzájárult az ilyen kapcsolatok létrehozásához és bővítéséhez. A szeminárium résztvevői nagy várakozással tekintenek oz 1973-ben, Berlinben rendezendő VIT elé, amely nagy lehetőséget biztosít a nemzeti diákszövetségek közötti együttműködés fejlesztésére is. A résztvevők támogatásukról biztosították a jövő év nyarán Moszkvában meg- resndezésre kerülő Universiadét. A fentiek alapján a szeminárium résztvevői úgy vélik, hogy a jövőben is szükség van hasonló rendezvényekre, amelyek az oktatás demokratizálásának időszerű kérdéseivel foglalkoznak. A záródokumentum felolvasása után Szűcs Istvánná, a KISZ KB titkára mondott zárszót. A szeminárium vendégei délután elutaztak Siklósról.
