Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

Wt október 28. DUNANTOll NAPLÓ Hz állami oktatás megyei helyzetéről és feladatairól tárgyalt a Megyei Pártbizottság (folytatás az 1. Oldalról) Bulmónyatk során. Szentirányi József elvtárs a kedvezőtlen csa­lod! körülmények — kis lakás, sokgyermekes családok, szülők alacsony iskolai képzettsége — káros hatásáról szólt. Miht örvendetes jelenségről beszéltek a felszólalók arról a patronáló mozgalomról, mely az üzemek, a szocialista brigádok részéről az utóbbi időben ki­bontakozott. Kovács István elv­társ elmondta, hogy az ércbá­nyászok többek között 11 óvo­dát, 9 iskolát és 5 gyermekin­tézményt patronálnak. Petőházi Szilveszter, a KISZ Megyei Bi­zottságának első titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolák zártságának feloldása lehetőséget nyújt az élettel va­ló kapcsolatuk szélesítésére, a szocialista felnőtt közösségek példája konkrétan elősegítheti az iskolai nevelőmunka ered­ményességét A szakmunkásképzés felada­taival, gondjaival foglalkozott felszólalásában Debreceni Lajos és Mátrai Károly igazagtó, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmunkásképző intézetek­nek szükségük van a vállalatok, üzemek fokozottabb segítségére az oktatás feltételeinek bizto­sításában. Szólt a lányok szak­munkás-képzésének gondjairól is. A vitában szó esett a hátrá­nyos helyzetben lévő iskolák gondjairól is, azokról, melyek peremterületeken, kisközségek­ben működnek. Hiányos felsze­reléssel, pedagógushiánnyal küzdve készítik fel az életre, a továbbtanulásra diákjaikat, akik a korszerűbb iskolákban tanu­lókkal szemben kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. Ezeknek a gon­doknak a megoldását sürgette felszólalásában Pirisi lánosné szakfelügyelő, Papp Imre Pécs város tanácsának elnökhelyette­se, Vida Sándorné pedagógus. Dr. Szabó József, a.NEB megyei elnöke az iskolaegészségügy megjavításának szükségességé­ről szólt. A kísérleti iskolákban folyó munka támogatását, elismerését, közüggyé tételét javasolta fel­szólalásában Bihari Ottó egye­temi tanár. Felszólalásához kap­csolódva mondta el kísérleti is­kolájukban folyó munka néhány tapasztalatát Gáspár László szentlőrinci iskolaigazqató. Dr. Tigyi József javasolta, hogy biz­tosítsanak megyénkben több le­hetőséget a tudományos peda­gógiai kutatásnak, kísérletezés­nek. A szakszervezetek felada­tairól szólt Bodó László, a Pe­dagógus Szakszervezet Megyei Bizottságának titkára és Bogár Józsel, az SZMT vezető titkára, aki felhívta a figyelmet a mun­ka melletti tanulás segítésének fontosságára, hogy a munkások műveltséae, szaktudása tovább növekedjék. Nagy Miklós elvtárs, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője, felszólalása elején elismeréssel szólt azoknak a pártszerveknek, pedagógusoknak a munkájá­ról, akik a megyében részt vál­laltak a Központi Bizottság ha­tározata előkészítésében. Reá­lisnak, megvalósíthatónak ítélte meg a Megyei Pártbizottság .feladattervét és azt elfogadásra javasolta. Felhívta a figyelmet arra, hogy végrehajtása szívós, hosszú munkát igényel majd, ez nem lesz könnyű, türelmet, figyelmet követel mindenkitől. A feladatok között szerepel né­hány olyan is, mely már koráb­bi határozatokban megfogal­mazódott — pl. a túlterhelés el­leni fellépés, a fizikai dolgo­zók gyermekeinek segítése síb. — de szükség van ezek megis­métlésére, hogy az eredmények elérése érdekében fokozottabb erőfeszítések történjenek. Az is­kolák közötti színvonalkiegyen­lítés elősegítésének fontosságát emelte ki, utalva a vitában fel­szólaló Pirisi Jánosné érdekes megállapításaira. Felszólalása befejezéseként orra hívta fel a figyelmet, hogy a végrehajtás során sok függ a tantestületek légkörétől, az iskolai demokra­tizmus kibontakoztatásától, ot­tól, hogy valóban minden pe­dagógus egységesen értelmez­ze a liatározatot. hogy azt si­kerüljön a megyében is közüqy- gyé tenni. Bocz József elvtárs vitazárója után a pártbizottság a feladat­tervet, a vitában elhangzott ja­vaslatok figyelembevételével el­fogadta. Második napirendként a párt- bizottság dr. Jerszi István me­gyei titkár előterjesztése alap­ján megvitatta és elfogadta Az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának, Végrehajtó Bizott­ságának, Fegyelmi Bizottságá­nak és Munkabizottságainak feladatairól és hatásköreiiől szóló határozatot. Végezetül a pártbizottság meghallgatta és elfogadta dr. Nagy József megyei titkár be­terjesztése alapján a megyei végrehajtó bizottság írásos be­számolóját a két pártbizottsó- gi ülés között végzett munká­ról. M. E. Naponta 500 percig zárva Á Bajcsy-Zsilinszkysorompóról — ahogy a vasút látja Amikor lent a sorompó, s gya­logossal, járművezetővel szem­ben ott az ingerkedő tábla, hogy „10 percen túl is zárva tartható”, a várakozás kénysze­rű percei alatt sehogy sem ér­ti az ember: szükséges-e ez az időhúzás? A Bajcsy-Zsilinszky úton a nap 24 órájából mintegy 500 percig tartják zárva a sorom­pót, s ez nagyrészt a közúti csúcsforgalmi időre jut. Ez az egyetlep adat önmagáért be­szél, mégsem árt megemlíte: nünk egy másik statisztikai ada­tot is. A pécsi főpályaudvaron óránkénti átlagban 9,5 szerel­vény halad át, azaz 6,3 per­cenként indul, érkezik, vagy egyszerűen csak átrobog egy- egy vonat. Ez naponta 228 me­netrend szerinti személy- és te- hervonatot jelent, ami magya­rázatul szolgálhat a sorompó­zárak gyakoriságára. De egé­szítsük ezt ki még azzal, hogy a Megyeri úti átjárónál a tola­tások is nehezítik a helyzetet és máris teljes a kép. Csakhogy amikor egyre türel­metlenebbül hangzik el a „szük­séges-e .... ?" kezdetű kérdés, mégis mindenki nagyon határo­zott és rugalmas intézkedése­ket vár a MÁV-tói a sorompó­zárak lerövidítésére. Mi magunk is hangot adtunk ennek, mert sokszor úgy tűnik, hogy volna is erre lehetőség. A felüljáró építése nehéz helyzetet terem­tett a pécsi közlekedésben, s a gondok a munkák előreha­ladtával sokasodni fognak. Ezt vállalnunk kell abban a tudat­ban, hogy a felüljáró nélkül né­hány év múlva lehetetlen volna közlekedni a városban. Az ál­talános áldozatvállalásból a I MÁV az 500 perc lerövidítésé- I vei vehetné ki a részét — vélik | nagyon sokan. Baranya termelőszövetkezeteinek több mint negyede vette igénybe a gyorshiteleket A Minisztertanács szeptem­beri döntése alapján a többlet kukorica termés elhelyezésének biztosítása, a betakarítás gyor­sítása érdekében a mezőgaz­dasági üzemek kedvező felté­telek mellett vásárolhatnak erő­gépeket valamint kukorica tá­rolókat. Baranyában az idén mintegy kilencvenezer holdon termesztettek kukoricát. Az idő­járás kedvező volt, így kuko­ricából holdanként öt-tíz má­zsával termett több, mint az elmúlt évben. Éppen ezért a termelőszövetkezetekre nagy fel­adatot rónak az őszi betakarí­tás és a talajmunkák. A rendelet értelmében a de­cember 31-ig megépülő tárolók­hoz az üzemek 30 százalékos ártámogatást kapnak, továbbá eltekintenek a rendeletileg elő­írt 20 százalékos tartalékolási kötelezettség alól is. A határo­zat másik része a gépbeszer­zésekre vonatkozik. A mezőgaz­dasági üzemek által benyújtott hiteigényeket a Magyar Nem­zeti Bank járási fiókjai soron kívül bírálták el. Baranya az országosan biztosított hitelkeret­ből tízmillió forintot kapott, melyet saját erőből kétmillió forinttal növelt meg. A biztosított összeq sorsáról I már döntöttek is. Huszonnégy Óvoda társadalmi munkában Komlói történetek Az ország minden járásából legalább egy ember Komlóra települt és e sokszokósú, in­dítású, többezres embercso­port fokozatosan megszerette a várost, kialakult az egész­séges lokálpatriotizmus.. Márciusban kezdődött az új akció — tíz óra társadalmi munkát Komlóért. Hat hónap alatt. százezer órát dolgoztak a komlóiak a városért. Fákat ültettek az arborétumba, a terekre, utcákra, rendezték, szépítették a parkokat, az is­kolák, óvodák udvarait, Me- csekjónosiban egy kilométer utat építettek kb. egymillió fo­rint értékben, Sikondán ren­dezték a tópartot, Kökönyös nyugati részén 4300 forint anyagfelhasználással 46 460 forint értékű játszóteret va­rázsoltak a gyerekeknek. Alkotmány napján a hagyo­mányoknak megfelelően érté­kelték a munkát és több anyagi és jelképes elismerés között a legjobbnak ítélt Me- csekjánosi népfrontkörzet 25 ezer forintot kapott klub lé­tesítésére. Ehhez jön még a két tanácstag pénze és már alakul is a munkásklub. Kom­lón ilyen is van. A tanácsta­gok a körzet ellátottságától függően önállóan rendelkez­nek költségvetési pénzzel, mely ez évben 400 000 forint és 80 tanácstag között került felosztásra. Ezek a pénzek el­sősorban a társadalmi munka anyagi alapját szolgálják. Nem hiszem, hogy túlzás, de azt beszélték, hogy Kom­lón becsületbeli ügy, illendő­ség részt vállalni a társadal­mi munkában. Egyik szocialis­ta brigád elvállalta a járda­építést, mely jóval meghalad­ta a szokásos társadalmi munkavállalást. A Donovál József vezette brigád nekifo­gott és szakadó esőben sem tágítottak, mert „csak nem hagyjuk ezt a két köbméter betont pocsékba menni, ami még bedolgozásra vár”. Néz­ték is őket jónéhányszor, hogy milyen szapora a munka, mígnem az értékelést így fo­galmazta egy szakember: „De jó lenne, ha fizetésért így dolgoznának az én embere­im". Egyízben idős bácsi az­zal állt elő, hogy nehezebb munkában nem tud részt ven­ni, de ért a rózsaslemzéshez és rózsákat ültet a lakóház körül. Lett is rózsakert nem is egy, mert nem a bácsi vo't az egyetlen, akinek megtet­szett a rózsakert varázsa és ment az erdőbe vadrózsatő­ért, hogy azután szakértő ke­zek szemzése után nemes ró­zsaként pompázzanak. Mond­ják, hogy nem is tépik, szag­gatják le a virágokqt. Védik, tisztelik a munka eredményét és nem kell kitűzni a táblát riasztásnak: „Vigyázat! Mé­reggel kézéivé". A közös munka vigyázásá- nak más esete is előfordult. A helyi MHSZ-nek szüksége volt gépkocsi gyakorlópályá­ra és Kökönyösön betolakod­tak a szintén társadalmi mun­kával készített grundra. Az­tán „beszóltak” nekik és jobb volt távozniok, egészen a ta­nácsig, ahol hivatalosan kér­ték a terepet. Éppen ezt? Egy­általán hogyan jut eszükbe? Ha ennyire kell, ám legyen, de előbb csináljanak egy ugyanolyant. Ha kész, megné­zik a szülők, mi is, de addig nem I így lett és senki sem csalatkozott, hogy hiábavaló munkát végzett — másnak. Az idei bányásznapon többen azt figyelték, hogy a gyűlé­sen nem tapossák-e le a par­kot. Egy fűszál sem görbült meg. A társadalmi munkáknak nemcsak ilyen értéke van. Olyan is, hogy az ország kü­lönböző részeiből érkezettek új ismeretségeket kötnek, új társadalmi gyökeret ereszte­nek, pótolva az elhagyottat. Kicserélik véleményüket, ba­rátságok szövődnek és ami nem mellékes, igen erőteljes tömegkapcsolat alakul ki a te­rületi pártszervezetek, a ta­nácstagok és a tanács, vala­mint a népfrontbizottságok között, mert a három együtt dolgozik, szervez, tanácskozik a lakossággal, hogy mi a vé­leményük, javaslatuk, mit kel­lene tenni és eszerint készül el az éves program. Az idei a következő: Szilváson óvoda építés. A bányászemlékmű környékének rendbehozása. Az arborétum fejlesztése. Szil­váson parkosítás. A kender­földi iskola udvarának bőví­tése. Dávidföldön presszó lé­tesítése. A játszóterek felújí­tása. A sikondai munkák be­fejezése. Egy része már elké­szült. A többi is meglesz, vagy elkezdődik. Aztán oz év vé­gén, amikor a munka értéke­lésére kerül sor és a tanács meg a Népfront meghirdeti a tanácstagi beszámolókat, többszázan megjelennek egy- egy helyen, hogy megbeszél­jék közös dolgaikat. Most óvodát akarnak építe­ni Szilváson társadalmi mun­kában. Ha elkészül. Komlón lényegében rendbejön az óvodaügy. Ha elkészül, ha nem vágták nagy fába fej­széjüket Az óvoda nem park, nem út vagy járda az épület, ahova ajtó, ablak stb. kell, amit bajos társadalmi mun­kában megcsinálni. Tiltakoz­nak, hogy nem erről van szó, nem estek gigantomániába. Egyébként is, csináltak már ennél nagyobb vagy hasonló dolgot, mint a gesztenyési munkásklub, a Sikondára ve­zető út, az öregek napköziott­hona. A tanács megveszi az építőanyagot (most hajtják), a többi pedig társadalmi munka. Van szakember, szí­vesen is csinálják, lesz felelős kivitelező, munkavezető, mint minden más munkánál, mert arra nagyon ügyelnek, hogy az összefogás, a lelkesedés szakmunkává váljon és szó ne érhesse a ház elejét. Ha elkészül, kb. 1,5 millió forint lesz a megtakarítás. Ezeket és még számos ha­sonlót mondtak el Komlón, melynek mindegyike önálló, szép történet. Hozzátették, mint fontos tanulságot: az ilyen eredmények eléréséhez az szükséges, hogy a lakos­ság szeresse a várost, lakóte­rületét. Ezt a szeretetet ápol­ni, állandóan fejleszteni keil és sokféleképpen meg kell becsülni, tiszteletben tartani a közösség érdekében végzett munkát. Kászon József termelőszövetkezet között oszlik meg a fentemlített hitel. A pénzeszközökből eddig mintegy tízmillió forintot köl­töttek el a termelőszövetkeze­tek a Baranya megyei AGRO- KER-nél, Tíz közös gazdaság a hitel egy részét még nem vá­sárolta el: várják az igényelt gépek megérkezését. Az AGROKER tájékoztatása szerint hamarosan több MTZ—50 tí­pusú traktor és Braud adapter jön a vállalathoz. Az AGRO­KER forgalma a múlt hónaphoz viszonyítva emelkedett: a hite­lek folyósítását követően nőtt a vásárlói kedv. A hónap fo­lyamán a tegnapi napig négy DT—75-ös lánctalpas traktort, tizennyolc MTZ—50-es valamint két U—650—M típusú traktor talált gazdára, örvendetesen megnőtt a D4—KB nagyteljesít­ményű erőgép iránti kereslet is: tizenegy hagyta el a központi telepet. A Braud adapterekre is nagy az igény. Tizenötöt vásároltak hitelre a gazdasá­gok. A tárolói kapacitás növelése érdekében több gazdaság acél­vázas tárolót vásárolt E hónap­ban három ezerkétszáz köbmé­ter befogadóképességű tárolót adott el az AGROKER. A Villány—Siklósi Állami Gaz­daságban talán már üzemel is az új „góré”. A majsi termelő- szövetkezet is a napokban szál­lítja el a vásárolt tárolót, A termelőszövetkezetek közül há­rom, — a görcsönyi, a kapos- szekcsői, valamint a sásdi — közös gazdaság kapott hitelt több mint egymillió-nyolcszáz­ezer forint értékben kukorica- j tároló építésére. Ezek a tárolók is hamarosan üzembe lépnek. S. Gy. Ebben természetesen a MÁV illetékes véleményt nyilvánítani. Kérdésünkre Hornyák István ál­lomásfőnök a MÁV nagyon szi­gorú biztonsági előírásaira hi­vatkozik:- Minket is foglalkoztat ez a probléma, szívügyünknek is tart­juk, hogy valamilyen megoldást találjunk, azaz pontosabban: enyhíteni tudjunk a kialakult helyzeten. De mindenképpen tudomásul kell venni, hogy nem lehet bizonytalansági helyzetet teremteni. Márpedig bármilyen intézkedésre szánnánk magun­kat, elsősorban ennek az elvnek kell eleget tenni. A beszélgetésből kitűnik, hogy a pécsi pályaudvar műszaki be­rendezései — elavultságuknál fogva — eleve nem alkalmasak olyan „merész" intézkedésekre, amelyek esetienként néhány perces rövidítést jelenthetnének. Az állomás helyzete pedig a megvalósítható változtatást aka­dályozza meg. A fénysorompó­ról van szó, aminek alkalmazá­sát a pályaudvar belső forgal­ma teszi lehetetlenné. Az állomásfőnök eseteket idéz, amelyek váratlanul hosz- szabbítják a sorompó zárvatar- tását. Olyant például, amikor az átrobogni szándékozó szerel­vényt az utolsó pillanatban le kell állítani, mert néhány kerék „befékezett". A pár perc alatt elhárítható műszaki hiba to­vábbhat a sorompóra is. Elő­fordul, hogy az átmenő szerel­vény, aminek már biztosították a kijáratot, váratlanul megáll valami okból. Ilyenkor a sorom­pónál azt látja mindenki, hogy hosszú percekig teljesen feles­legesen tartották lezárva az utat. Pedig az ilyen esetek a pécsi vonalon még nem létező rádiótelefonos kapcsolat segít, ségével kiküszöbölhetők lenné­nek. Máskor azért kell várakozni, mert az indításra előkészített szerelvényről az indulás pilla­natában derül ki, hogy nincs még minden rendben. Az em­bereken múlik ez is, mint ahogy esetenként az a „kis rátartás” is, amivel előbb kezdik a so­rompót leereszteni, mert nagyon sokan igyekeznek kierőszakolni az átjutást — a jármű veszélyez­tetése árán is. A beszélgetést összegezve Hornyák István állomásfőnök is­mételten szükségesnek ítélte a sorompózárak időtartamát a közlekedés biztonsága érdeké­ben. Ezzel mintegy kifejezésre juttatta, hogy a MÁV — bár tö­rekszik a helyzet enyhítésére, hi­szen újítási célfeladatként tűzte ki a Bajcsy-Zsilinszky úti so­rompó rendezésének ügyét, in­dokolt esetekben pedig fegyel­mi eljárást indít a mulasztó dolgozók ellen — nem sokat tud tenni. A nagyszámú áthaladó vonat mindenképpen indokolja a sorompók lezárásának gyako- riságát. Az egyetlen, amit a pé­csiek joggal elvárhatnak: a fe­gyelmezetlen munkavégzésből, felületességből eredő sorompó- zár-hosszabbítások kiküszöbölé­sét. Esetenként ez is sokat szó. míthat ' H. L Január 1-től levelét nemcsak a cím irányítja! Segítenek a számok is. A POSTAI IRÁNYÍTC )SZÁM( )K! A levél iránvtűje az IRÁNYÍ I OSZAM! I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents