Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

W72. október 27. DUNANTOLt NAPLÓ 3 Baranya változó arca (A) A tercier szektor 1985-ben Omtállt Baranya 1970—85-re szóló fejlesztési koncepciója. Az irányel­veket — tizenöt évre visszamenően elemezve a megye fejlődését, továb­bá az ágazati elképzelések ismere* tében és felhasználásával, figyelem­be véve a szomszédos megyék el­képzeléseit is — a Megyei Tanács osztályai és különböző bizottságai dolgozták ki. Az anyagot megtár­gyalta a Megyei Pártbizottság vég­rehajtó bizottsága és alkalmasnak találta, hogy a megye hosszútávú programja legyen. A végső szót a megyei tanácsülésen mondják ki: a fejlesztési koncepciókról az október 30-1 tanácsülésen döntenek. Soroza­tunkban szeretnénk megismertetni a megyei közvéleményét a tanácstagok elé kerülő anyaggal. Ezúttal — s ez sorozatunk befejző írása — a tercier (ellátó) szektorról lesz szó. A hormadlagos szféra Jelen­tősége egyre inkább növekszik. Az ágazatok egy része a lakos­ság életszínvonalának alakulá­sához közvetlenül kapcsolódik, másik részük viszont az élet- színvonal növelésének feltéte­leit biztosítja, s egyben alapja a gyors gazdasági növekedés­nek. Az általános célkitűzés az, hogy az elkövetkezendő 15 év­ben bizonyos alapvető ellátás — differenciált formában — min­denki számára lehetővé vál­jék. A lakáskérdés A lakásellátásban az elkö­vetkezendő időszakban el kell érni a lakásigények kielégíté­sét. az ellátottság minőségi ja­vítását. 1985-ig 15 éves távlat­ban 45 ezer lakás megépítése szükséges. Ez éves átlagban háromezer új lakást jelent, szemben a jelenlegi 2,5—2,7 ezres tervezett lakásszámmal. Ami a közműellátást illeti, 1985-re közel meg kell dupláz­ni a közüzemi vízhálózatba be­kapcsolt lakások számát (94 ezer lakás). Ezzel a vízhálózat­ba bekapcsolt lakások aránya meghaladja a 63 százalékot, szemben a jelenlegi 43 száza­lékkal. Baranya hosszú távlat­ban a növekvő vízigényeket csak regionális vízműhálózot kialakításával elégítheti ki, en­nek kiépítését kell következete­sen végrehajtani. A szennyvíz- hálózat kiépítésében egy-más- fél évtizedes távlatban is csak igen lassú előrelépéssel szá­molhatunk. A csatornahálózat­ba bekapcsolt lakások aránya 1985-ben várhatóan 45 száza­lék lesz, szemben a mostani 27 százalékkal. A megye energiastruktúrájá­nak átalakulása az országos tendenciának megfelelően, de ütemében annál lassabban megy végbe. Ennek okai, hogy a megye jó kalóriatartalmú szénnel rendelkezik, s a szén- hidrogén mezőktől távol van, a dél-dunántúli gázhálózat ki­alakítása az ágazati tervekben csak a későbbi programban szerepel. A szénhidrogén fel- használása mellett a jövőben a villamosenergia felhasználás gyors előretörésével számolha­tunk. A tervek szerint növekszik a pécsi erőmű kapacitása, bő­vítik az országos hálózatot. To­vábbra is nagy jelentőséget kell tulajdonítani a pb-gáz- és az olajellátásnak, a kiemelt te­lepüléseken indokolt megfelelő kapacitású olajellátó központok kialakítása. Újabb erek a közlekedésben Az elkövetkezendő egy-mós- fél évtizedes távlatban ki kell alakítani és építeni a vonzás­központok és az általuk kiszol­gált települések közötti közle­kedési hálózati rendszereket. A megye úthálózatának gerincét jelenleg a kelet—nyugati irányú 6-os főközlekedési út biztosítja. A Budapest—Pécs M6 jelű gyorsforgalmi út kiépítése a második ütemben szükséges. Mielőbb megoldandó feladat viszont a legkorszerűbbnek ítélt 6-os út pécsi — korszerűtlen és balesetveszélyes — átkelési sza­kaszának megépítése, s a Pécs —balatoni összeköttetés forgal­mi csomópontjainak kiépítése. A nemzetközi cél- és tranzit jel­legű idegenforgalom érdeké­ben feltétlen szükséges a Dró- vaszabolcs-Harkány-Pécs és a Pécs—Kaposvár—Balaton közötti gyorsforgalmi út kiépítése az első, illetve a második ütem­ben. A településcentrumok köz­úti kapcsolatainak kialakítása­kor első ütemben kell megépí­teni, illetve felújítani a Kapos­vár—Szigetvár—Sellye és a Sik­lós-Mohács, a Bátaszék-Bony- hád—Dombóvár településeket összekötő főútvonalakat. El kell érni, hogy minden 200 főnél népesebb település szilárd bur­kolatú bekötőúttal rendelkez­zék, s végül mintegy 105 kilo­méter belterületi utat kell na­gyon gyors ütemben kiépíteni. A megye területét 12 vasút­vonal hálózza be, s ezek közül egyetlen jelentős vonal a Pécs— Szentlőrinc—Dombóvár—Buda­pest vasút. Egyes szakaszainak átépítése most van folyamat­ban, villamosítása 1985-ig vár­ható. Egy-másfél évtizedes táv­latban feltétlen ki kell építeni a Mohács—Bátaszék vonalat, s a Mohács térségében kialakuló ipari központ szállítási igényei­nek kielégítésére átépíteni a Villány—Mohács vasútvonalat. Célszerű még a Pécs-Bátaszék vonal átépítése a későbbiekben, s ezzel kialakulna a Szeged— Pécs—Nagykanizsa körgyűrű, amely a megye fejlődése szem­pontjából feltétlenül szükséges. Gazdaságossági szempontból célszerű újból beindítani a vízi szállítást Országos koncepció szerint a későbbiekben szabá­lyozzák a Duna és a Dráva megyére eső szakaszát. A vízi közlekedés jelentőségét emeli majd a Duna—Rajna—Majna csatorna megépítése. Mohá­cson állandó jellegű kikötő épí­tése indokolt Több orvosi körzet Ami Baranya intézményháló­zatának fejlesztési elképzeléseit illeti, a magasabb szintű el­látás — a településhálózat sa­játos rendszeréből adódóan — csak speciális szervezéssel, kis­körzeti központok kialakításá­val, majd azok átlagosnál gyorsabb fejlesztésével oldha­tó meg. Az orvosi körzetek szá­ma 1985-ben a tervek szerint 202 lesz (1970-ben 158). A fej­lesztés közel felét a városokban tervezik, másik fele a nagy lé­lekszámú körzetek megosztását, illetve a sásdi és a szigetvári járásnál az alapellátás köny- nyebb megközelítését célozza. A mohácsi járásban tervezett két fejlesztéssel valamennyi közigazgatási centrum egyben orvosi székhellyé is válik. A többi körzetben ez csak 1985— 2000 között oldható meg. Fek­vőbeteg-ellátás: 1985-ig 1200 általános, illetve 2500 gyógyin­tézeti ágy fejlesztési szükségle­tével számolnak. Közelebb vi­szik a lakossághoz az egész­ségügyi szakellátást, s így a centrumközségeknél, Pécsvá- radon, Sellyén, Sásdon, Szent- lőrincen stb'. szakrendelési cso­portokat terveznek kialakítani. A terhesvédelmi munka érde­kében kórház-rendelőintézet ke­retén belül 5 járási feladatot ellátó, ezenkívül Komlón, Mo­hácson 2—2, Szigetváron és Siklóson 1—1 szülész-nőgyó­gyász állás fejlesztését tervezik. Az állandó bölcsődei férőhe­lyek számát 1985-ig legalább kétszeresére szükséges növel­ni. Az óvodoi ellátottság színvo­nala 1985-ben 68—72 százalé­kos lesz, szemben a mostani 43 százalékkal. Az általános isko­lai ellátásban hosszú távlat­ban csak az iskolakörzetesítés, s ennek megfelelően a diák­otthoni férőhelyek bővítése, il­letve a közlekedési lehetőségek javítása jelenthet megoldást. A központi iskolák hatékony fej­lesztését kell biztosítani, s eh­hez a fejlesztés első szakaszá­ban 300 új osztályterem és 600 diákotthoni férőhely kialakítá­sa szükséges. A középfokú oktatási intézményhálózat bőví­tését nem ' tervezik, annál na­gyobb gondot kívánnak viszort fordítani a meglévő intézetek korszerűsítésére, személyi és tárgyi feltételeinek javítására. 1985-ig közel 140 középfokú tanterem és 1000 diákotthoni férőhely bővítést kell biztosíta­ni. A fejlesztési koncepció tar- talmazza azokat a célkitűzése­ket is, amelyek a közművelő­dési ellátás színvonalának ja­vítását célozzák. Idegenforgalom Ami a kereskedelmi ellátást illeti, a prognózisok szerint 1985-ben a bolti kiskereskede­lemben több mint kétszer, a vendéglátásban másfélszer na­gyobb forgalom lebonyolítása várható. Ennek kell alárendelni a fejlesztési célkitűzéseket 1985-ig a bolthálózat alapterü­letét mintegy 65 ezer négyzet- méterrel, a vendéglátóét 25 ezer négyzetméterrel indokolt bővíteni. A kereskedelmi beru­házásokat elsősorban a fejlő­dő, a fejlesztendő települések­ben célszerű koncentrálni. A következő 25 évben Baranya tájegységeit a természetföldraj­zi és kultúrtörténeti adottságo­kat figyelembe véve nemzetkö­zi, országos és megyei jelentő­ségük szerint kell fejleszteni. A nemzetközi idegenforgalom szempontjából Pécs és a kör­nyezetét képező parkerdő, va­lamint a villányi körzettel Sik­lós és Harkány vehető számí­tásba, ezeket kell nagyobb arányban fejleszteni. A harká­nyi fürdő iránti igények növe­kedése megkívánja az egész terület rendezését és a több­rétű vendégforgalom lebonyo­lítása feltételeinek megteremté­sét Országos jelentőségű Aba- liget és Orfű térsége (kiépü­lése 1985-re várható), továbbá Szigetvár. Helyi idegenforgal­mi jelentőségű területté fej­leszthető a Dráva part bara­nyai szakasza Drávaszabolcs központtal, valamint a Mecsek és a közvetlen környékén elhe­lyezkedő települések egész Bemutató a magyarteleki tsz-ben Vízrendezés műanyag csövekkel A kisasszonyfai legelőre még az állatokat sem enged­ték rá szívesen, olyan sáros, lapos volt néhány évvel ez­előtt ez a terület. Ma itt van a magyarteleki tsz 39 holdas alagcsövezett kísérleti táblá­ja. Az egykori lápos legelő egy holdjáról az elmúlt év­ben 28 mázsa kukoricát taka­rítottak be, az idén itt hol­danként kilenc mázsa szója­bab termett. Ez nagy szó, hi­szen a gazdaságban, ha bel­vizes év volt, jó ha a kuko­rica átlagtermése elérte a 17 mázsát, búzából a termés­átlag alig haladta túl a nyolc mázsát. 1968-ban kezdték meg a vízrendezést. Először nyílt ár­kos vízelvezetéssel próbál­koztak. A kívánt eredmény azonban elmaradt. Két év­vel ezelőtt láttak hozzá a felszíni vizek elvezetéséhez alagcsövezéssel. Jelenleg 300 holdon égetett agyagcső­hálózat húzódik a földben, 100 holdon pedig az alag- csövek már műanyagból ké­szültek. A tervek szerint to­vábbi félezer hold alagcsö- vezését végzik majd el. Ezt az úttörő jellegű vízren­dezési módszert ismerhették meg a megye termelőszövet­kezeteinek képviselői azon a tanácskozással egybekötött bemutatón, amelyet szerdán rendeztek Magyarteleken. Dr. Járányi György, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető docense „Korszerű műanyagdrének al­kalmazása a mezőgazdaság­ban" címmel tartott előadást. A korszerű mezőgazdasági üzemekben a nagy tömbök ki­alakítására törekednek, hisz csak így gazdaságos a mo­dern nagyteljesítményű gépek munkája. A földekről a feles­leges víz elvezetése tehát nyílt árokkal nem célszerű, mert megbontja a nagy táb­lákat, ezért a felszín alatt, alagcsövezéssel kell megol­dani. A műanyag alagcsövek al­kalmazásának első kísérle­teit öt esztendővel ezelőtt kezdték meg a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetemen. A kísérletek azt igazolták, hogy erre a célra a legmegfelelőbb a négy centiméter átmérőjű préselt PVC cső. Tartósságát 75 éves időtartamra becsülik a szakemberek, A műanyag­csőnek számos igen előnyös tulajdonsága van. Igen köny- nyű a súlya. Szállítása, föld­behelyezése igen jól gépe­síthető. A nálunk is haszná­latos holland alagcsövező gép száz méter csövet 14 perc alatt helyez a földbe. Egy hátránya van — igen drága. A műanyagcsövek gyártását a Hungária Műanyagfeldol­gozó Vállalat végzi. A gyár képviselői elmond­ták, hogy évi egymillió fo­lyóméter műanyagcső gyártá­sára készültek fel, de ha kell, ennek a többszörösét is elő tudják állítani. Az árkérdés is szóba került: esetleges ár- csökkentésre csak akkor ke­rülhet sor, ha nagymennyi­ségű megrendelést kap a vál­lalat. A tanácskozást követően a szakemberek megtekintették munka közben a nagytelje­sítményű holland gyártmányú alagcsövezőgépet (Mécs) Úton Baranyában Szorgos emberek Sellyéig és vissza két óra autóval, (közben lehet egy ki­csit nézelődni is) de több órás dokumentum film játszódik le a szélvédő előtt. Az ősz most már végérvényesen átformálta Dél-Baranyát is. Napos délelőt- tön még kiülnek az öregek a házak elé, de a kendők, kis- kabátok, mikádók már minden­naposak. A fák napok alatt sárgultak, vörösödtek, s a múlt Országos tanácskozás oz MTA pécsi székházában A fémionok extrakciója HARKÁNYBAN ÉPULG TÁRSASÜDÜLŐBEN lakrészek ELŐJEGYEZHETÖK 2. SZÁMÚ ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉGNÉL Pici, Kossuth Lajos utca 22. as. Telefon: 10-528, 10-535. Kérjen díjtalan tájékoztatót I 10 SZÁZALÉK ELŐLEGGEL MINDEN TIPUSO MOTORKERÉKPÁR Díjmentes vizsgáztatás. — Üzembe helyezés. OTP ügyintézés. Pécsi ÁFÉSZ 53. sz. Műszaki boltjában, Rákóczi út 53. szám. Telefon: 10-471 (Jelmezkölcsönzövel szemben) Csak első hallásra, némi magyarázat nélkül tűnik ért­hetetlennek, a vegyészeten kívülálló számára a címben szereplő kémiai művelet. A Magyar Tudományos Akadé­mia pécsi székházéban teg­nap kezdődő, kétnapos or­szágos értekezlet 19 előadá­sában néhány problémáról világos képet kaptak a szak­ma képviselői, köztük a ku­tató intézetek, az oktatási in­tézmények és az ipar kiváló képviselői. Dr. Tigyi József, a Pécsi Akadémiai Bizottság titkára tájékoztatása szerint az érte­kezlet egyik eseménye annak c gazdag munkaprogramnak, melyet az új, pécsi székház ^ átadása óta végrehajtanak. A tudományok szinte vala­mennyi területén megalakul­tak a szakbizottságok, egyik legaktívabb éppen a mostani rendezvény szervezője, a Ké­miai és Földtani Szakbizott­ság. Ez talán nem is vélet­len, hiszen a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat szakemberei között nagyon sokan vannak, akik ennek a területnek értői, érdeklődői. A fémionok extrakciójának számtalan alkalmazási terüle­te van — mint arról dr. Czeg- lédi Béla, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat Kísérleti, Kutató és Automatizálási Öze­mének vezetője, a rádióak­tív- és ritkafémek munkabi­zottságának tagja — tájékoz­tatott bennünket - az alaptu­dományok, az alkalmazott tu­dományok és a fejlesztés te­rületén egyaránt. A fémionok extrakciója olyan művelet, mellyel kiskoncentráltságú fé­meket ki lehet nyerni a kő­zetekből, azonos fémeket el lehet választani, fémvegyüle- teket tisztítani, esetleg fém- vegyületeket átalakítani is le­hetséges. Az előadások tudományos és gyakorlati értékükön túl, egy megfogalmazatlan, de nagyon is tényszerű eseményt igazoltak: Pécsett kialakuló­ban van egy vidéki tudomá­nyos központ, mely tevékeny­ségével (mint a mostani is) országos jelentőségre tarthat számot. L. L l I hét óta a rozsdabarna vajszlói erdők már kopaszok. A pellérdi állomásnál né­hány percet várni kell, az AF.„ fehér Polski az autósor elé vág, a szembejövő forgalom egy pillanatra megbénul, amíg visz- sza tér a jobboldalra, s már rohan is célja felé. Délfelé is­mét láttáin, békésen állt a vajszlói presszó előtt, degeszre tömött, bőröndnyi aktatáskák, szatyrok, tojás-rekeszek között próbált rendet teremteni a so­főr. Persze: egy ki beszerző út, falun olcsóbb az áru. Keresztespuszta határában nagy kukoricaföldek övezik az utat. Néhány táblát már le­szedtek, a sárga földeken, az égetés fekete foltjai jelzik: itt már csak a szántás van hátra. Tucatnyi vontató, s teherautó közlekedik az úton, valamennyi kukoricát visz. Az út egyébként árulkodik: melyik táblán dol­goztak gépek, s melyiken törték kézzel a tengerit. Legtöbb he­lyen kukoricaszemek sárgulnak az aszfalton, s csak néhány cső jelzi: itt még kézzel küszködtek. Boksa határában négy-öt kombájn botladozik a földeken, az út másik felén gyerekek hada szállta meg a tarlót. Az egymásnak döntött hókerítések alatt rendezkedtek be a gyere­kek, ott majszolják a zsíros kenyeret. Pataki János, a baksai tsz bri­gádvezetője elégedetten figyeli a gyerekeket. Erről a 104 hol­das tábrálól most már minden cső csak növeli a holdankénti 34 mázsás átlagot. A Fekete víz hídjánál néhány munkás fekete latyakot szivaty- tyúz a mederből. A holt víz partján lemondóan legyintenek az emberek: itt még a béka sem él meg, Pécstől eddig el­hozza a víz az iszapot... Pel lérd előtt — a tavaknál — eszembe jutott, hogy milyen szép tervek várnak megvalósí­tásra a Pécsi víz és a Fekete víz tisztítására. A tavaknál ter­vezne* ülepítőket, 3 csak tiszta víz vonulna (a megvalósulás esetén) fél Baranyán végig. Vajszká előtt ismét utunkba« a sorompó, hatalmas rönkfa és cukorrépa szállítmányok indul­nak valamerre. Baloldalt nem­régiben épült benzinkút... Fel­engedik a sorompót, rönkfát, cukorrépát szállító teherautók, egy szamárfogat és két kuko­ricával megrakott vontató bo­rítja egy pillanat alatt porfel­hőbe a község központját. Sellye felé visz oz útunk. A 24-es kilométerkőnél valóságos bagolyvár: folyondárokkal, in­dákkal átszőtt emeletes ház az útmenti töltésre ül, lombjukat vesztett öreg fák őrzik a ro­mantikus házat, oz út másik felén, jól bent a mezőn, egy gémeskút, csak a körülötte bók­lászó juhnyáj $ az országút jelenti itt az életet. A sellyei főutca oz egykori járási székhely mozgalmát idé­zi. Most is vannak itt nyugat­német vadászok, útszélességnyi autókkal, a kerékpárosok, lovas­kocsik, homokfutók félig-meddig az útpadkán közlekednek. Visszafele, Csányoszró és | Nagycsány között kocsikaraván I ballag. A csányoszrói tsz répó- i jóval ballagnak a lovak Vajszló i felé. Az Ormánság fővárosában csak addiq lassítunk, amíg ok AF .. .-es Polskit megnézzük. Páprád, Bogádmindszent, Bok­sa. A községben először oz oszloptomócos házait tűnnek szembe, aztán víztorony mel­letti rózsa-liget, Egy kőszobrot is — kislányt ábrázol — fel­állítottak itt. Gazdag község, akkor látszik csak igazán, ami­kor az új házak mellett eljö­vünk. Egy tetőteraszos villa még Pesten, a Rózsadombon is a legszebbek közé számítana. Görcsöny. Egész kis „belvá­ros” épült a skót kastély szóm- szédságában. Az új téglagyár előtt is új épület. Méq kész sincs, de már jócskán megtelt az idei terménnyel. Óriási cu­korrépa hegyek magasodnak oz iparvágány mellett. Szeptember 18-án kezdte itt meg a kapos­vári cukorgyár képviselője Stelli Jenő az átvételt. 400—420 vagonra számítanak, egy hó­nap alatt pontosan 200 vagon érkezett be. Pellérd, A halastavak mellett lelket sem látni, délre az utak is elnéptelenedtek itt a város közelében, csak a sorompó előtt áll néhány autó: szerelvény rohan keresztül, fát, kukoricát, cukorrépát szállítanak. Tetőzik az őszi csúcsforgalom a MÁV- nál, szorgosak voltak az idén is a baranyaiak .., Lombos! Jenő 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents