Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

Ara: 80 fiflév Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxix.évfolyam,252.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972.október25.,szerda Százalékszámítás B komputerek korát éljük, de szerencsére szükség •an az emberi agyra is. Mert egy komputer ki tudja ugyan számolni, hogy az új házgyári lakásoknak csak egy százaléká­ból érkezett beázást bejelentő panasz, de egy komputer nem tud „azonnal hozzálátni a fel­merült hibákkal kapcsolatos megelőzéshez is”, mint ahogyan egy házgyári ügyekkel foglalko­zó nyilatkozatban olvasom. Mert ugyebár, a komputer nyilatkoz­ni sem tud, nem tud élesen rá­mutatni arra, hogy az „össze­gezett adatok szerint a legtöbb beázás a legfelső szinten fordul elő". A komputer legfeljebb összegez, de semmi ismeretsége sincs a legfelsőbb szinteken. Nekem azonban akad, s né­mi összegezés! képességet is magamnak mondhatok, mond­hatnám, hogy az olvasók száz- ezreivel-millióival együtt Akik nagyon régen tudják, hogy ha beázik egy tízemeletes ház, ak­kor ritkán szokott először a földszinti lakásokban csurogni a víz. Persze, pongyolán, nem a nyilvánosság számára, azt szoktuk volt mondani, hogy lyu­kas a tető. S úgy vélekedtünk, hogy akkor meg kell a tetőt csi­nálni. Tudniillik nem ház az, amit nem hoznak tető alá. No, ma persze nincsenek némelyek szerint tetők, mert ez nagyon egyszerű technológia és főleg pagyon egyszerű fogalmazás. Magam is házgyári lakásban lakom, soha nem áztam még be, s nagyon elégedett vagyok. Kevésbé vagyok elégedett azon­ban a nyilatkozattal. És egysze­rűen megrémülök: ha az építők falóban úgy építettek volna, ahogyan egyik főnökük elkép­zeli a nyilvánosság előtt az építkezést, már vége lenne a nyugalmamnak. Szerencsémre az én lakásomat olyanok készí­tették, akik nem százalékot szá­moltak, nem ezt méricskélték, hanem a panelek, az ajtók, ab­lakok, ó, pardon, nyílászáró szerkezetek helyét Mert, hogy ezt is előre kell mérni, s nem utólag felmérni, arról meggyőz a nyilatkozatnak az a pontja, amely kifejti: előfordul, hogy a nyílászáró szerkezetek mentén folyik be a víz. Becsület úriste­nemre, amikor én tanultam ma­gyarul, nem léteztek még nyí­lászáró szerkezetek, viszont volt ajtó és ablak, amelyek akkor neveztettek ajtónak és ablak­nak, ha nem folyt be mellettük a viz. Most viszont a nyílászáró szerkezetek helyenkint nem zár­ják a nyílást, persze, megint csak statisztikailag elhanyagol­ható módon. Mert ha az ember meggondolja, hogy mondjuk egy két méter magas és 90 cen­timéter széles erkélyajtó össze­sen 18 ezer négyzetcentiméter nagyságú, s azon csak egy négyzetcentiméteres nyíláson fo­lyik be a viz a lakásba, ez a viz statisztikailag úgyszólván el­hanyagolható. No, de vehetünk négy méter magas és 180 cen­timéter széles lakásajtót is, vagyis 72 ezer négyzetcentimé­tert, s ehhez mérhetjük az egy négyzetcentiméteres lyukat. Igaz, hogy négy méter magas lakás, következésképpen erkélyajtó sem létezhet... De ha lenne, úgy számíthatnánk, hogy egy 72 ezer négyzetcentiméteres erkély­ajtó egy négyzetcentiméterén ugyanannyi víz folyik be, mint a 18 ezer négyzetcentiméteres erkélyajtó egy lyukas négyzet­centiméterén. Statisztikailag te­hát már sokkal jobb a helyzet. S le azokkal a demagógokkal, akik a sokezer négyzetcentimé­terből, meg a sokezer nem be­ázó lakásból pont azokat lát­ják, ami lyukas, ami rosszul szi­getelt, ami beázik. Az ilyen em­berek nem é'ri'-mFk men- hogy véres-ve-í'é'' "l tető alá hozza­nak egy építőipari nyilatkoza­tot. leit V ................ . .. . J e sa nos, szükség van még az smberi agyra is. igaz ugvan, heav a írek korát éljük, Pintér István Minden idők legnagyobb búzaexportja Baranyai mezőgazdasági termékek a világpiacon Baranya mezőgazdasági nagy­üzemei évről évre a világpiac­ra küldik termésfeleslegeiket. Az Idei kilátások határozotton jobbak, a nagyobb termés kö­vetkeztében a tavalyinál több jut exportra. Hogy hová? Első­sorban a hagyományos felvevő­piacokra: a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlovákiába, a tőkés országok közül pedig az NSZK-ba és Ausztriába, össze­állításunkban három nagy ex­portőr — a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a BA- RANYATERMÉK és a Bolyf Ál­lami Gazdaság Hibridüzemének — kiviteléről adunk számot ♦ A Gabonafelvásórló és Fel­dolgozó Vállalat idei termény­exportja messze meghaladja a tavalyit A múlt évben az ösz- szes kivitel 1400 vagon volt most viszont már a 3400. vagon körül járnak. A búza „ütött be”, az idén mór több mint 3000 vagonnal szállítottak Lengyel- országba és Csehszlovákiába. A háromezerből ezer vagon az idei termésből származik, az év hátralevő részében pedig még további ezer vagonnal indíta­nak útnak. Minden idők leg­nagyobb búzaexportja ez a vál­lalat történetében. Ami az ex­portárakat illeti, Szendrő Jó­zsef értesülései szerint a búza ára a külpiacokon emelkedő irányzatot mutat. Közel sem volt llyeo jó a napraforgó. A gyenge minőség és a betakarítási nehézségek miatt eddig mindössze 25 va­gonnal szállítottak az NSZK-ba és Ausztriába, szemben a ^ ta­valyi 111 vagonnal. Borsóból kisebb tételek mentek Ceylonba és Lengyelországba. Kukoricá­ból viszont többet exportálnak, a tavalyi 280 vagonnal szem­ben 500 vagon a terv, s ennek több mint harmadát már ki is szállították Csehszlovákiába. * A BARANYATERMÉK évről évre összegyűjti — Baranyából és a szomszédos megyékből — tagszövetkezeteinek termésfeles­legeit és megbízásos alapon a külkereskedelem közreműködé­sével a külhoni piacokra irá­nyítja. A termények skálája szé­les: visznek ki különböző ta­karmányokat és takarmánylisz­tet, babot, borsót, hajdinát, kölest, napraforgót, élő nyulat és élő baromfit, fatermékeket. A termelőszövetkezetek eddig többnyire beszántották, most viszont sokan a kukoricaszárat is lisztté őrölik, kitűnő ballaszt takarmány, a külföld is veszi, a gazdaságok megkapják érte mázsánként a 200 forintot Ez új exportcikk. A BARANYATER­MÉK piacai: a Szovjetunió és Lengyelország, a határmenti árucserében Jugoszlávia, a tő­kés országok közül főként Olasz­ország, Svájc, Ausztria és az NSZK, de az idén szállítottak már Ceylonba is. A termelő- szövetkezetek közős vóMalkozá- sának exportja a tavalyi 70 mil­lióval szemben az idén eléri a 100 millió forintot Ennek nagy része tőkés export. Ebből a re­lációból több mint másfél mil­lió dolláros bevételhez juttat­ják az országot Dr. Héjjá József Igazgató szerint szinte korlátlanok az exportlehetőségek, minden fe­leslegünket megveszik. Különö­sen a granulált takarmányok iránt nagy a kereslet. Még a le- kaszált, őrölt fűből készült gra­nulátumot is megveszik, ráadá­sul olcsón, vízi úton elszállít­hatjuk, például az NSZK-ba. Granuláló berendezésekkel saj­nos egyelőre még nem rendel­keznek a baranyai tsz-ek, a jövőt illetően viszont több gaz­daság is előirányozta beszer­zésüket A Bofyf Állami gazdaság hibridüzeme az idén tovább növeli vetőmagexportját. A bú­za lényegesen több, az idén már 1000 tonnát szállítottak Jugoszláviába, s még további tételeket visznek ki. A közeljö­vőben megkezdik a borsó szál­lítását, főként Angliába és Hollandiába, A kukorica export­járól viszont még korai lenne beszélni. Csak annyi biztos, hogy 700 tonna KC—3 hibridet szállítanak az NSZK-ba. Ezt bérben termeltették meg a nyugatnémetek. Megkezdték a pécsi sportcsarnok építését Idén: talajcsere, alapozás A tartatomból Thieu zsarolja a Nixon-kormányt ■-- --- ---------»-------------------— K i volt Magyar Lajos? — »---------------------­K ör és négyzet —-------------------» ■ ■ ----------­A MÉM operatív bizottságának ülése ■—------------------------*----------------------------­K önyvkiállítás a POTE aulájában----------------------------v---------------------------­L evelezőink írják i Ma kezdi tanácskozását a nemzetközi diákszeminárium Tegnap este a siklósi várban ünnepélyesen fogadták a Bara­nyába érkező külföldi és hazai diákszövetségek képviselőit. Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese a vendéglátó megye nevében köszöntötte Yaw Asiedut, a Nem­zetközi Diákszövetség alelnökét, Szűcs Istvánnál, a KISZ KB tit- 1 kárát, az Országos Diákbizott- sáq társelnökét, dr. Polinszky Károlyt, a művelődésügyi mi­niszter helyettesét, Bocz Józse­fet, az MSZMP Baranya me­gyei, Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak titkárát, Török Imrét, az Országos Egyetemi és Főiskolai Tanács elnökét, Petőházi Szil­vesztert, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­rát, valamint a diákszeminá­rium résztvevőit, delegátusait. A diákszeminárium ma kezdi tanácskozását a siklósi várban. Megnyitót mond: Szűcs István­ná, az Országos Diákbizottság társelnöke. Közel egyesztendős szünet után ismét megindult a munka ■ pécsi sportcsarnok építkezésén. Az elmúlt év őszén a Vízügyi Építő Vállalat különleges gépekkel vonult fel a résalapok elkészítéséhez. A Tüzér utca környékének talajviszonyai olyanok, hogy hagyomá­nyos alapozással nem lehetett volna itt felépíteni a sportcsarnokot, ezért kellett a költségesebb, de teljes biztonságot jelentő módszer­hez folyamodni. A 12—18 méteres mélységig lenyúló résalapozái az év végéig elkészült, s azóta állt az építkezés. Az építési területen három hete jelentek meg a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat földmunkagépei, s ettől kezdve számíthatjuk a sportcsar­nok-építés új szakaszának indu­lását. Az idei program szerint az év végéig másfél millió fo­rint értékű munkát kell elvé­gezni, ez pedig nagyrészt föld­munka. Az elmúlt években nagy- mennyiségű szeméttel, bontási törmelékkel töltötték fel ezt a területet. Most a résalapokon belüli területen ennek az eltá­volítása folyik. Mintegy 3 méte­res mélységig — az eredeti ta­lajszintig — „kitermelik" és el­szállítják ezt a felszíni laza ta­lajréteget. 1973 végéne — az előzetes tervek szerint — állni fog a sportcsarnok, azaz tető alá ke­rül az épület. Ehhez azonban 3,5 ezer köbméter vasbeton beépí­tésére lesz szükség, aminek vas­szerelése már megkezdődött a BÉV-nél. A sportcsarnok építé­sének befejezése 1975-re vár­ható. Magyar felszólalás az ENSZ-ben New York: Az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a gyarmatosítás-ellenes deklaráció végrehajtásáról fo­lyó vitában felszólalt Uranovicz Imre, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy orszá­gunk az ENSZ-tagállamok ama túlnyomó többségéhez tartozik, amely előmozdítja, a gyarmatok felszámolásának történelmi fo­lyamatát Nem ismeri el a dél­afrikai és a dél-rhodesiai faj­üldöző rezsimet és a gyarma­tosító portugál rezsimet. Sem politikai, sem gazdasági, sem másféle kapcsolatot nem tart velük. Szigorúan megtartjuk a betűjét és szellemét annak a nyolcvan ENSZ-határozatnak, amelyet a Biztonsági Tanács, a közgyűlés és a gyarmatok fel­számolásának problémáival foglalkozó bizottság hozott e kérdésben.

Next

/
Thumbnails
Contents