Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Egészségügyi felvilágosítás Korunk problémája az érelmeszesedés Az orvostudomány haladása következtében az átlagos élet­kor számottevően emelkedett. 1910-ben 44 év volt az átla­gos életkor, napjainkban 70 év. Az öregek, aggok számának növekedésével természetesen megszaporodtak azok a vérellá­tási zavarok, melyek a véredé­nyek megöregedéséből, elme- szesedéséből erednek. Megle­pő viszont ilyen megbetegedé­sek fellépése fiatalabb egyé­nekben, a 40—50 évesek kor­osztályában. Az így megszapo­rodott betegek megterhelik a betegellátást, csökkentik kórhá­zi ágyaink jó kihasználását. A fiatal korosztályoknak munká­ból való kiesése, néha rokkanttá válása már nemcsak egészség- Ogyi, hanem gazdasági problé­ma is. Indokolt tehát megkísé­relni oz érelmeszesedésből ere­dő betegségek csökkentését, fiatal korban való. fellépésé­nek meggátiását A zsír káros hatású A megelőzés lehetőségét ku­tatók több földrész sok millió lakosát vizsgálták meg. s ér­téké* megállapításokra jutot­tak- Az érelmeszesedés a jó­léttel együtt jó rá meg betege­dé*. Fejlett országokban gya­kori, fejletlenekben ritka. Ki­sebb az érelmeszesedés ará­nya azokon a területeken, hol kevés állati zsírt fogyasztanak, telítetlen zsírsavé növényi olaj­jal főznek. Meggyorsítja az ér­elmeszesedés felléptét a társ­betegségek kezelésének elha­nyagolása, mint a köszvényé, cukorbetegségé, vémyomásbe- tegségé. Kifejezetten több az érelmeszesedés a kövér egyé­nek közt, valamint a nagymér­tékben dohányzók táborában. Közéjük azok tartoznak, akik naponta, több mint napi 12 ci­garettát szívnak. A statisztikai adatok értéke­lésekor felmerül az a kérdés, hogy azok egyeznek-e oz ér­elmeszesedést kutató klinikusok eredményeivel. Szövettani vizs­gálatok már a 30-ik életév kö­rül kimutatnak finom, érelme­szesedésre utaló elváltozásokat. Az érfalban sávosan elhelyez­kedő zsírbeszűrőd és látható. Ahhoz viszont, hogy ebből a kezdeti csekély elváltozásból ér­elmeszesedései betegség fej­lődik ki, más tényezők társulá­sa is szükséges. A megbetege­dések nagy részében ily ténye­zők oz egyén helytelen élet­módjából odódnak. Bő zsírfel­vétel kapcsán a vérben kerin­gő zsírféleségek, a cholesterin, o triglyceridek megszaporod­nak. Ha a véredények falábon táplálási zavor lép fel, oz ér­fal egyenetlen lesz, úgy azon, a zsírsavak mentén csa­pódnak a véralvadásban szere­pet játszó vérlemezkék, a fib­rin. Ezzel kezdetét veszi o rög- képződés, mészlerakódás, a véredény beszűkülése. A sta­tisztikai adatok és a klinikai megfigyelések egyeznek abban, hogy a zsíros táplálkozásból eredő hízás érelmeszesedést okoz. Kevés a mozgás Életszínvonalunk emelkedése folytán bőségesen étkezünk. A fejlett országokban, így hazánk­ban is, a lakosság súlya lénye­gesen emelkedett. Kétségtelen, hogy súlytöbblet csők kalória többletből keletkezik, bár nem állítható, hogy a kövérség min­dig falánkság következménye. Talán nagyobb szerepe van az elkényelmesedésnek a techni­ka fejlettségének következté­ben. Helyváltoztatásban az autó nagyobb szerepet játszik, mint a lábizomzat A gépesítés könnyebbé tett sok fizikai mun­kakört Nincs kiadós mozgás munka után sem, csökkenti ott­hon a televízió előtti üldögé- lés. Statisztikai felmérések sze­rint az elhízottak 30 százalék­kal kevesebb mozgást végeznek, mint a normális súlyúak. A nikotin — közellenség A cigarettázó* káros hatása körül vagy egy évtizede való­ságos háború folyik, persze csők szócsatákban. Az orvosok első számú közellenségnek tart­ják egészségünket illetően. A cigarettagyárosok szerint ez a beállítás túlzás. Olyan nagy- tekintélyű orvosi szervezet, mint a Királyi Angol Orvostársaság egyenesen állami beavatkozást követel a dohányzás korláto­zására. A köztudatban a ciga- rettázás inkább mint a tüdőrá­kot kiváltó károsítás ismert Ta­pasztalataink szerint az érká­rosítás a eigarettázás korai hatása, a tüdőrák később lép fel. A nikotin érszűkítő hatású. Ha sugárzó anyaggal. Izotóp­pal láthatóvá tett nikotint jut­tatunk patkányba, oz eláraszt­ja a gyomor véredényeit. A ke­letkező érszűkület folytán fel­halmozódik, s vizsgálatkor a gyomor szinte világít o sugárzó anyagú nikotintól. Sajnálatos, hogy a cigaretta rabjai hason­lítanak azokhoz oz egyének­hez, okik csak okkor kötnek tűzbiztosítást, ha már a házuk leégett. Az érelmeszesedés elleni küz­delemben nagyon fontos, hogy a vérnyomásos betegek élet­viszonyát, munkakörülményeit kedvezően alakítsuk. Jó mun­kaszervezéssel meg kell őket kímélni a hajszától. Ki kell kü­szöbölni a zajártalmat. E té­ren üzemszervezőinkre vár o megfelelő megoldás. De fon­tos szerepe van a pedagógu­soknak is o kulturáltan visel­kedő ember kialakítására. A magos vérnyomásos betegek gondozása egymagában nem elegendő. A tudományos kuta­tók mind gyakrabban elhang­zó figyelmeztetése, hogy civili­zációnk haladása veszélyekkel is jár, az érelmeszesedés te­rületén is igazolódik. Ha azon­ban életmódunkat megfelelően alakítjuk, akkor van lehetőség a magunk teremtette balsors elkerülésére. Dr. Szilárd Zoltán Őszi munkák a kertben Ilyenkor októberben nág bőve« akad teendőnk a kertben. A változékony, esős Időjárás igen kedvezett a gyo­moknak. Hogy terjedésüket, a magok szétszóródását megaka­dályozzuk, mielőbb lássunk ne­ki és gyűjtsük össze ezeket és égessük el. A felmagzott gyom­növényeket sohase dobjuk a komposzttelepünkre, mert ezzel csak ezek szaporodását segít­jük elő. Hasonlóképpen ne kegyel­mezzünk a fertőzött növényi ré­szeknek sem. Szedjük össze az uborka, paprika, paradicsom, bab, dinnye szárait, a lehullott gyümölcsfa- és szőlőleveleket és égessük el ezeket is. Gondoljunk orra, hogy egyes műtrágyák hatóanyagait o ta­laj csak lassan tudja haszno­sítani. Ezért a szuperfoszfátot és a kálisót most szórjuk ki és jó mélyen ássuk a talajba. 100 négyzetméterre kötött talajon kb. 3 kg szuperfoszfátot és 3 kg kálisót odagoljunk ki. Gyen­ge homoktalajon 6 kg kálisót is bedolgozhatunk. Akinek szer­vestrágya is rendelkezésére áll, ezt terítse szét a talaj felszí­nén, majd- dolgozza be a ta­lajba. Az őszi talajlazítással - ásással, szántással — alkal­massá tesszük a földet a csa­padék felvételére, a rögök szét­fagyásával jobban kialakul az aprómorzsás talajszerkezet. Másrészt a tápanyagok olyan mélységbe kerülnek, ahonnan a növények gyökerei könnyen fel tudják majd venni. Ahol még nincs kerítés, a fák törzsét feltétlenül be kell kötöz­ni kis lyukbőségű dróthálóvcl, nehogy a rágcsáló vadak ká­rokat okozzanak. A fagyok ellen a szamócás talaját istállótrágya vagy szal­ma takarással védjük. Segítsük gyermekeink tanulását Sok-sok szülő kér tanácsot szülői értekezleteken, fogadó órákon a pedagógustól, ho­gyan, milyen módon segítse gyermeke otthoni tanulását, a feladatok elkészítését. Gondolom, sokukban felme­rült hasonló kérdés: milyen mértékű segítést igényel a gyer­mek, s kell-e egyáltalán segí­teni? A FELELET nem egyszerű. Másképpen kell támogatnunk a kis elsőosztályost az első hó­napokban, megint másképpen a későbbiek folyamán. Nagyon finom fokozattal kell vezetgetni a gyermeket a kötelességér­zet és a feladattudat kialakí­tásával, szigorú következetes­séggel addig, amíg elérjük azt, hogy teljesen önállóan készít­heti el a feladatait A rendsze­res ellenőrzést felválthatja az alkalmankénti érdeklődés, ami­nek viszont meg kel! maradnia egészen tanulmányainak befe­jezéséig. A legtöbb segítséget oz isko­lai élet útján elinduló kis első­söknek kell adnunk. Sok szülő e kezdeti időszakra tartogat 1 — 2 hét szabadságot, hogy minél többet nyújthasson a kezdet kezdetén, amikor annyi újjal ta­lálkozik a kis hatéves gyermek. Sokszor kp'len együtt sem tud­ják kibogozni: mit is mondott délelőtt a tanító néni, hiszen ott az iskolában annyi minden érdekes történt, * a mi gyer­mekünk még olyan feledékeny, ami ugyan nem hiba, csupán életkori sajátosság. Ezért azt tanácsoljuk, hogy már az iskola kapujában, ahol várjuk, kérdez­zük meg tőle, hogy mi a lecke. (Ha szükséges, egy-egy osztály­társ kisegítheti.) Ezt teszi a napközi otthont vezető tanítónő is. ö is megtudakolja a tenni­valókat a csoport átvételekor. Tanítás után nem kezdhetünk azonnal tanulni, ezért jó ha nem bízzuk teljesen a kis „fele- dékeny”-re a kötelességek ész- bentartósót Séta, játék, ebédelés, pihe­nés, kézmosás után üljön le a gyermek tanulni. írásbeli és szóbeli munkáit egymással vált­va végezze el úgy, hogy köz­ben mással ne foglalkozzék. A szobában legyen csend, ne be­szélgessünk, a kisebb testvérek ne lármázzanak, ne szóljon a rádió, a tévé, hogy a gyermek teljesen a feladatra összponto­síthassa a figyelmét. A KIS ELSŐS leckekészitését eleinte irányítani kell, de csak irányítani I Nem szabad meg­fogni és vezetni a kezét az írásnál, rajzolásnál, nem sza­bad vele olvasni, s a többi munkánál is önállóan kell dol­goznia. Az irányító segítség mértéke fokozatosan csökkenhet. Kb. ka­rácsonyra érhetjük el azt, hogy a már szépen, szótagolva olva­só gyermek, hangosan olvas­son, majd önállóan írja meg az írás és számtan feladatát. Elég, ha a közelében vagyunk. Fog­lalkozhatunk mással, varrogpt- hatunk, olvashatunk, kézimun­kázhatunk, csak legyünk a kö­zelében, hogy kérdezhessen a gyermek, ha szüksége van rá. Második osztályban már no- gyobb önállóságot adhatunk. Előre beszéljük meg a feladat elkészítését a gyermeltkel, s ha nincs problémája, akkor magá­ra hagyhatjuk, de a végén, az elkészült munkákat akkor is el­lenőrizzük. A második osztályban fordul elő először, hogy szószeri nt meg kell tanulni a nyelvtani szabá­lyokat. Ezeket is kérdezzük ki. A gyermek azt hiszi, hogy egy­két elolvasás után már tudja, s másnap derül ki: tévedett. Ill—IV. osztályban már csak alkalmanként igénylik a gyer­mekek a segítséget egy-egy nehezebb feladatnál. Kívánjuk meg a teljesen önálló munkát, a szülő csupán a rendszeres el­lenőrzésre szorítkozzon. AZ ELLENŐRZÉS, az iskolai munka iránti érdeklődés a fel­ső tagozatban sem maradhat el. Ne csak a füzetekbe pillant­sunk be, nézzük meg napon­ként az Ellenőrző könyvet is. Kézjegyünkkel igazoljuk a beírt osztályzatpk tudomásulvételét! A napközi otthonba járó ta­nulók az iskolában készítik el feladataikat. A szülő segítő-el­lenőrző szerepét ellátja a nap- köziotthon-vezető. Helyes azon­ban, ha ezeknek a gyermekek­nek a szülei is érdeklődőek, s - bármennyire fáradtan is ér­keznek haza a munkából - 5- 10 percet szánnak arra, hogy rendszeresen megnézzék a gyermek elkészült feladatait, egy-egy megjegyzéssel elismer­jék vagy jobb munkára serkent­sék. Olvastuk Mi legyen a nadrággal? „£/ég volt a nadrágbólI" - 1972-ben ez a svéd lányok lei­szava. Ellentétben azzal, ami 1970-ben történt, amikor a „pokolba a melltartóval" jelszó semmiféle reakciót nem váltott ki a közvé­leményből, most komoly vitára került sor. Az egész néhány hónappal ezelőtt kezdődött, amikor az Expressen egyik női olvasója vetette fel levélben a témát. A lap szerkesztőségéhez tömegével érkeztek a helyeslő és elítélő levelek. A televízióban egy csinos fiatal újságírónő kije­lentette: „Sokkal szabadabbnak érzem magam, egyébként pedig semmi szégyellnivaló nincs abban, ha az ember a ruha alatt nem visel semmit." Az Expressen véleményével szemben azonnal felcsattant az Aftonbladet amely kijelentette, hogy nem egészséges dolog nadrág nélkül járni és tel isi sorolta a „védelem nélkül" maradt testrészek fertőzési lehetőségeit. Tény az, hogy Stockholm üzleti negyedében a fiatal hivatal­noknők ma nem viselnek nadrágot. Az Aftonbladet egyik férfi­olvasója levelében a kővetkezőket írta: „Várjuk meg a telet. Majd meglátják, hogy amint beköszönt a hideg, a nadrágok a helyükre kerülnek." Divat őszre, télre UJJAS MELLINT MATftÓZBLOZ Bfeterftéséhex 700 9 nyerwHrrü gyopjéfonof él 99 | zöld- «agy foketeszfaű fonal szükséges, 4-es ifivel hor­goljuk. Kilenccel osztható + két ló neszemmel kezdjük. A megfeleld hosszúságú láncszemet behorgoljuk két soron rövidpálcával. 3. sor: két láncszemmel kezdünk a kővet- kezó 3 rövidpálcára 3 rövidpálcát Öltünk, a következő egyráhajtásos pálcát az első sor megfelelő pálcájának átfogásával horgoljuk, ugyanígy horgoljuk a következő pálcát is. A kővetkező 7 rövidpálcóra 7 rövidpálcát hor­golunk, ismételjük, 2 láncszemmel fordulunk. 4. sor: végig rövidpálca, a harmadik sor pélcáinok elölről való átfogásával. 5. sor: 2 láncszemmel fordulunk a következő 3 rövid- pálcára 3 rövidpálca, a kővetkező 2 egyráhajtásos pál­cára a 3. sor egyráhajtásos pálcájának átfogásával hor­goljuk a két egyráhajtásos pálcát, majd 7 rövidpálca, ismételjük. A negyedik és ötödik sor ismétlésével dol­gozunk. Ha az egyes darabokat meghorgoltuk, kitűzzük, ót- gőzöljük és teljes kihűlés után összevarrjuk az oldalakat és o vállakat, majd a választott színből 5—6 sor rövid­pálcával körülhorgoljuk, a sarokpálcákra 2—3 pálcát öltünk. A modell 301 a sötétkék és » g fohér fonalat igé- ■yai, mely 2 és falas tóval egyráhajtásos pálcával készül. A modell háta a karöltőig azonos szélességű. Mun­kánkat sötétkékkel kezdjük és folytatjuk, kivéve a negye­dik és nyolcadik sort. melyet fehérrel horgolunk oda- vissza, az ujjaknál Is. Három láncszemmel fordulunk és ez képezi az első pálcát. Elejét a hátával azonos módon horgoljuk, szabásminta szerint, csak itt a nyakkivágás mélyebb, a karöltő fogyasztásának kezdésétől számított 5 cm-nél kezdjük az eleje kivágást és innen két részben horgolunk. Gallért szintén szabásminta szerint kezdjük sötétkék fonallal kb. 77 szemmel, 21 cm után o középső 35 szemet befejezzük és külön-külön folytatjuk tovább és 2X2 és 16-szor egy-egy szemet fogyasztunk. Ha kész a gallér, akkor a külső szélén körülhorgoljuk két sor fehér, egy sor sötétkék és két sor fehér fonallal. A betétet 57 szemmel, fehér fonallal kezdjük egy sor fehér és egy sor sötétkék fonallal horgolunk 15 sort és befejezzük. Ha kész vagyunk külön-külön kitűzzük az egyes dara­bokat, átgőzöljük, majd összevarrjuk, a betét mindkét oldalát patenttal zárjuk. „Süssünk, főzzünk otthon!” Zöldborsós szelet A Kalamár József kollégium sza­kácsnője, Juhász Istvánné az alábbi vasárnapi étrendet állította össze: Ebéd: 1. Raguleves grízgombóccal. 2. Zöldborsós szelet galuskával. 3. Cseh torta. Vacsora: 1 Gombás tojás. 1. Raguleves: hozzávalók: negyed kiló csirkeaprólék, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, zeller, kis karo- lábé, 1 zöldpaprika, 1 kis hagyma, fél csomag petrezselyemzöld, kevés liszt, só, bors, 5 deka zsír. Zsírban a kockára vágott zöldség­féléket megpirítjuk, beletesszük az aprólékot, a finomra vágott zöldpet­rezselymet és kevés lisztet szórunk rá. Ezzel kissé megpirítjuk és fel­engedjük kb. másfél liter vízzel, meg­sózzuk, borsozzuk és főzzük, amíg a hús puha nem lesz. Ha kész, dara- galuskát szaggatunk bele és tálaljuk. 2. Zöldborsós szelet: hozzávalók! háromnegyed kiló sertéshús, 1 fej hagyma, 15 deka zöldborsó, 2 deci tejfel, só, kis liszt. Az apróra vágott hagymát zsírba tesszük, hozzáadjuk a kockára vágott húst, megsózzuk, pároljuk. Ha a hús félig megpuhult, akkor beletesszük a zöldborsót és ez egészet addig pá­roljuk, amíg a hús is puha lesz. Ek­kor kevés liszttel elkevert tejfelt ön­tünk rá és addig keverjük, míg az egész mártásszerű lesz. Galuskával tálaljuk. 3. Cseh torta: hozzávalók: 3 tojásos piskóta, 4 deci tej, 4 kanál liszt, 45 deka cukor, 5 deka kakaó, 2 vaj, 5 tojássárga, 1 Tibi csokoládé. A háromtojásos piskótát kis tepsibe készítsük el, hogy minél magasabb legyen. Majd a 4 deci tejet, 4 kanál lisztet, 20 deka cukorral és 5 deka kakaóval felfőzzük. Ha kihűlt, 2 vajat keverünk hozzá és az egészet rá­kenjük a piskótára. Ezután öt tojás­sárgát 25 deka cukorral gőz fölött felfőzünk folytonos keverés közben, ha kihűlt, a krém tetejére tesszük. Végül egy 5 forintos Tibi csokoládét megpuhítunk, kevés vajat keverünk hozzá és ráöntjük a tészta tetejére. Keskeny szeleteket vágunk. 4. Gombás tojás: hozzávalók: 8—10 tojás, negyed kiló gomba, só, bors, 15 deka zsír, kevés hagyma. A finomra vágott vagy reszelt hagy­mát zsíron megüvegesítjük, rátesszük az összevágott gombát és kevés sóval puhára pároljuk. Ha megpuhult, zsír­jára lesütjük és ráöntjük a meg­sózott tojást, (mint a tojásrántottá» nál) sütjük. Tálalás előtt kevés bor­sot, pirospaprikát szórunk a tetejére. Savanyúságot adunk mellé.- Parancsoljon! Két mézédes sárgadinnye...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents