Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
OT2. október 22. DUNANTOLl NAPLÖ 3 Kiváló ifjú mérnök, kiváló ifiú technikus Baranya a boly közepén A jelentős eredmények ellenére sok még a kihasználatlan lehetőség Tri éve orrnak, hogy eldördült a startpisztoly és elsőként a megyében a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál szakdolgozatokat készítettek a fiatal műszakiak. Akkor harmincketten érték el a „Kiváló ifjú mérnök" címet. Ez a mozgalom a KtSZ termelést segítő tevékenységének egyik legeredményesebb egyéni munkaversenyformája. Tömegesség és minőség Az országosan tizenegy éve Indult KIM—KIT mozgalomban évente mintegy négyezer szak- dolgozat készül. Az idei esztendőig legalább harmincötezer témát dolgoztak fel. Baranya eredményei is figyelemreméltóok, hiszen a megyében jelentős a bányászat és ezen a területen sok fiatal műszaki dol- , gozik. A szakdolgozatok jelentős része itt készült A megye KIM—KIT mozgalmára, a fokozatos fejlődés a jellemző, már ami a tömegességet illeti. Például 1969-ben 183-an, 1970- ben 270-en. míg tavaly 287-en érték el a „kiváló" címet Ez nem jelend azt hogy ugyanígy növekvő tendenciát mutat a vállalatok száma, hiszen évek óta ugyanazoknál az üzemeknél hirdetik meg a mozgalmat Baranyában a KIM—KIT bázisüzemei a MÉV, a DÉDÁSZ, de évről-évre készül szakdolgozat a MÁV-nál, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál rendszertelenül a Kesztyűgyárban is. Ezzel a kör bezárult. Ma ezek azok oz üzemek, ahol egyáltalán beszélhetünk a KIM— KIT-ról. Sajnos olyan jelentős vállalatnál, mint o Mecseki Szénbányák, elsorvadt a mozgalom. (?) A megye mezőgazdaságában dolgozó fiatal műszakiak egyáltalán nem, vagy csak igen kis számban adtak ki kiváló címet Ezen a területen nem beszélhetünk a mozgalomról A kezdeti lépéseket Idén tette meg a KISZ. Nos, o fenti eredményeket vázolva, azt mondhatjuk, hogy Baranya valahol a „boly” közepén fut a megyék között Ezen a területen o borsodiak az elsők, Budapestet nem számítva. Országosan eiismert pályamunkák A KISZ Központi Bizottsága 1963-ban hirdette meg a szak- dolgozatok országos pályázatát. Baranyából évről-évre eljutnak a megyében készült legkiválóbb szakdolgozatok oz országos seregszemlére. 1969 óta Baranya a követekező eredményeket érte el ezen a rangos „vetélkedőn". Tíz országos első, hat második és négy harmadik helyet szereztek a fiatal műszakiak. De jelentős az iparági különdíjak száma is. Ebből tizenegy jutott Baranyának. Természetesen a készült pályamunkák csak akkor érik el céljukat, ha azokat a gyakorlati munkában fel is használják. Éppen ezért hozott olyan határozatokat a KISZ KB, hogy az országos pályázatra csak olyan szakdolgozatok kerülhetnek, amelyek hasznosítását garantálja a vállalat. Hogy állunk ezen a téren? A készült pályamunkák gyakorlati hasznosítása teljes mértékben, vagy részlegesen, de megoldott. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál megoldották az aknarakodcs automatizálását, használják a kismennyiségmérő berendezést, a zavarosságjelző műszerből, ami a vegyi technológiai folyamatoknál igen hasznos, már több példányt készítettek. A DÉDÁSZ-nál éppen a mozgalom oldott meg néhány igen komoly vállalati feladatot. fgy o nagyfogyasztói áramszámlálást, a hálózati veszteségek. számítását, a szabadtéri világítás méretezését. Több szakdolgozat foglalkozott a számitógépes adatfeldolgozással is. Ezek átprogramozás után felhasználhatók (korábban magyar számítógépet kívánt beállítani a vállalat, időközben ez megváltozott). A baranyai építőktől 1969-ben értek el országos helyezést, „A felvonulási villamosberendezések érintésvédelme'’ című szakdolgozattal, mely hasznos segédeszköz építésvezetőknek, művezetőknek és karbantartó villanyszerelőknek. A szakdolgozatot 1970-ben nyomtatásban megjelentette az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Azóta megtalálható valamennyi építkezésen. A MÁV Pécsi Igazgatóság egyik fiatal mérnöke 1970-ben ért el országos harmadik helyezést szakdolgozatával Témaválasztás, nevezés A mozgalom első éveiben a legaktívabb segítők a mérnökök voltak. Akkor elvétve találhattunk technikust vagy közgazdászt a szakdolgozat készítők között Ma már az arány megváltozott Hiszen a pályázók fele technikus, harmincöt százaléka mérnök, de mind több közgazdász is résztvesz a mozgalomban: tavaly ez már elérte a tizenöt százalékot A mozgalomban ma már egyre inkább a termelést irányító műszakiak felé billen a mérleg. Például a MÉV-nél ez eléri a hetven százalékot. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy nő a gazdasági vezetők által javasolt szakdolgozatok száma. Ez azt jelenti, hogy a vezetők felismerték a mozgalom gyakorlati értékét Ma egyre kevesebb panasz hangzik el a dolgozatkészítők részéről az anyagi elismerést illetően. Nem így a kiváló címet már többszörösen elnyertek részéről. A KISZ KB a cím háromszori teljesítése esetében bronz, négy év után ezüst, míg ötödszöri kiváló cím elnyeréséért aranyplakettel jutalmazza a szakdolgozatkészítőket A megyében közel húsz azoknak a száma, akik több mint hatszor érték el a kiváló címet. Közülük Fekete László, Szabó Levente, a MÉV mérnökei nyolcszoros kiválóak. Az ötszöri teljesítés után nem megoldott a fiatal műszakiak erkölcsi elismerése. Ügy tűnik, hogy a mozgalom tömegességén túl (évente több mint százan érték el a címet) a KIM—KIT szervezettsége a MÉV-nél a legjobb, ^z év elején kiadott témajegyzékből választják ki a műszakiak a „testhez” álló típust Annak érdekében, hogy a vállalás ne legyen erőn felüli, az üzemi témafelelősök megbeszélik a feladatokat a pályázóval. Ha erején felül vállalt, más témát keresnek. A mozgalomban résztvevők munkáját rendszeresen figyelemmel kísérik, félévkor ellenőrzik a szakdolgozatok készültségi fokát, ha kell, konzulens segít a pályázóknak. Év végén aztán az üzemi zsűrik (melyben a KISZ is képviselve van) a szakvéleményező írásos javaslata, értékelése alapján döntik el, hogy a pályázó ei- érte-e a kiváló címet vagy Sok a fehér folt \ A fenti eredmények örvendetesek. mégis elgondolkoztató, hogy Baranyában alig tíz üzemben, vállalatnál él a KIM-KIT. Ügy látszik, hogy a többi üzemben még ma sem találták meg a megfelelő módszert arra, hogy a fiatal műszakiakat aktivizálják ezen a téren. Pedig a kisüzemeknek is legalább any- nyira érdekük a fiatal műszaki szakemberek alkotásvágyának kiaknázása, mint a nagy vállalatoknak. Sok tehát még a fehér folt ezen a területen. Gyei- mekcipőben jár például a mozgalom a Kesztyűgyárban, a Bőrgyárban sem foglalkoznak vele. Miért? És végül megegy megállapítás. Számtalan üzemben gondot okoz, egyelőre, a technikusok bevonása a mozgalomba. Például a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál sem találták meg a módszert a több mint száz technikus mozgósítására. Pedig a műszaki középkáderek igen sok hasznos segítséget adhatnának, hiszen ők azok a szakemberek, akik többségükben a termelés első vonalában vannak. Salamon Gyula 55 vizsgálat, 50 szabálytalanság Az Országos Anyag- és Arhivatal árellenőrzési főosztálya szeptember óta — egyéb vizsgálatokon kívül — mind több revizorral ellenőrizteti a zöldség- és gyümölcsboltok árait, továbbá azt, hogy oz áru minősége és az ár összhangban van-e? Az év első nyolc hónapjában ugyanis a hazai gyümölcsök ára 19, a zöldség- és főzelékféléké 4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, amit számos egyéb ok között bizonyos mértékben az értékesítés szabálytalanságai is előidéztek. Az Árhivatal ellenőrei szeptember óta Budapest és nyolc vidéki város 55 árusítóhelyén ellenőrizték a zöldség- és gyümölcsárakat, az áru minőségét. E vizsgálatok sajnálatos módon azt igazolták, hogy a vásárlók gyakori panaszai indokoltak. Az eddigi 55 vizsgálat alkalmával 50 szabálytalanságot tapasztaltak, nagyrészt árutúllépéseket. Sokhelyütt másodosztályú, sőt romlott árut kevertek az első osztályú gyümölcsök, zöldségfélék közé. December második teliben nyitják meg a Metro et iá rónaiénak, < tér—Vérmező közötti második szakaszát. Az új vonalrész utolsó pesti álló* másának építése befejezéséhez közeledik. A tervek szerint ezen a vonalszakaszon november 1-én megkezdik a szerelvények próbafuttatását. KépQnköni a Metro Kossuth téri állomásának 120 méter hosszú peronszakasza. Fejlesztési koncepciók 1970—1985 Vessünk agy pillantást a múltra. A megye társadalmi- gazdasági helyzete és az ország életében betöltött szerepköre elsősorban földrajzi fekvésének, másodsorban pedig gazdag nyersanyagkészletének, következménye. A történelmi fejlődés során a megye iparát elsősorban a kitermelőipar és az arra települt energiaigényes ágazatok (hőerőmű, gázgyár, porcelángyár) fejlődése határozta meg. Ehhez járultak a nagyvárosi központra jellemző könnyű- és élelmiszeripari ágazatok, üzemek (bőrgyár, kesztyűgyár, sörgyár). Ez a fejlődés részben területi, részben ágazati koncentrációt hozott létre. A kitermelőipar fejlődése, foglalkoztatottjai számának növekedése a hatvanas évek közepéig tartott. E fejlődési szakasz végére a megye — Péccsel együttes — ipari foglalkoztatottjainak közel 80 százaléka a pécs—komlói ipari koncentrációban, s csaknem fele a nehéziparban, illetve a kitermelőiparban dolgozott. Amikor még az éten voltunk Az iparosítás korábbi lendülete emellett sok előnyt jelentett Baranya, de különösen Pécs számára. Az infrastrukturális hálózat bővítése, új városrészek kialakulása, új munkahelyek sokasága és — miután a nehéziparban magasabbak a keresetek — az életszínvonalnak az átlagosnál gyorsabb növelése sorolhatók ide. Az ipari átlagkeresetek — a többi megyéhez képest — itt a legmagasabbak, 15—17 százalékkal haladják meg az országos átlagot, bár a népgazdaság egyéb ágaiban a keresetek valamivel alacsonyabbak az országosnál. Baranyát a szocialista iparosítás korábbi időszakában a legjobban fejlődő és az iparilag leginkább fejlett megyék között tartották szómon. Az B aranya a jövőjét szeretné látni, íme most megvannak a fejlesztési irányelvek, amelyek meghatározzák, hogyan változzék a megye arculata 1985-ig. 1970—1985 — ennyire előre eddig még nem gondolkodtunk. A koncepciót — tizenöt évre visszamenően elemezve a megye fejlődését, továbbá az ágazati elképzelések ismeretében és felhasználásával — a Megyei Tanács osztályai és különböző bizottságai állították össze. Új vonása, hogy levetkőzve a korábbi megyecentrikus szemléletet, a baranyai fejlesztési elképzeléseket egyeztették a szomszédos megyék elképzeléseivel. Az irányelveket már megtárgyalta a Megyei Pártbizottság végrehajtó bizottsága és alkalmasnak találta, hogy a megye hosszútávú programja legyen. A végső szót a megyei tanácsülésen mondják ki: a fejlesztési koncepciókról az október 30-i tanácsülésen döntenek. Cikksorozatunkban szeretnénk megismertetni a megye közvéleményét a tanácstagok elé kerülő anyaggal. írásainkban bemutatjuk, milyen gazdagodást ígér az elkövetkezendő másfél évtized Baranya iparának, mezőgazdaságának és ellátó (tercier) szektorának. Az 500. s*. Ipari Szakmunkás képző Intézet pályázatot hirdet FŐHIVATÁSÚ könyvtárosi Állásra Pályázhatnak könyvtárszakos vág) magyar—történelem szakos főiskolai végzettségű tanárok A pályázathoz önéletrajzot és a végzettséarSI s~ '-!ó ok—ányo Icát kell csatolni. A pályázattal k^r-ro-afo-, fo,vi,á7os’í'ést ni intézet személyzeti előndőja adja, naoonta 3—12 óráig. Pécs, Rét utca 41. szám. Fizetés a 210/1971. MM. utasítása alapján. utóbbi évtizedekben a megye szerepe érezhetően csökkent. Ez a számunkra kedvezőtlen változás nemcsak a népesség áramlásának mérséklődésében, hanem a megyét érintő beruházások visszafogásában is jelentkezik. Ma a közepesen fej- lett megyék közé tartozunk. Napjainkban kezdődőit meg az egyoldalú ipari struktúra kedvezőtlen hatásának mérséklése, de ez a folyamat még hosz- szú időt és tervszerű irányító munkát igényel. További feladat — a kitermelő ^iparágak ellensúlyozására — a feldolgozó ágazatok szerepének növelése, s új bázisipar kifejlesztése. Ez minden valószínűség szerint meghaladja a megye teljesítőképességét és központi erőforrásokat igényel. Egyre kevesebb munkáskéz Nézzük meg mór most, hogy a népesség oldaláról a jövőt illetően milyen lehetőségekre számíthatunk? Az alapvető demográfiai folyamatokból két fontosabb következtetést vonhatunk le. 1. Az élveszületések kedvezőtlen alakulásából fakadóan 1975—1985 között fokozatosan csökken az évenként munkára jelentkező és a termelésbe bevonható ifjúsági forrás. 2. A hetvenes évek második felétől kezdődően — az első világháborút követő magas születési arányszámok következtében — ugrásszerűen emelkedik a nyugdíjbavonuló, illetve a termelésből végleg kilépő dolgozók száma. A demográfiai folyamatok ismeretében készített foglalkoztatási koncepció — a lehetséges munkaerőkínálat és a kereslet egyensúlyát j feltételezve - a foglalkoztatoi- I tck számát 15 eves távlatban 210 ezer főben jelöli meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaképes korú férfiak szinte teljes egészében, a nők pedig 65—70 százalékban kapcsolódnak be a társadalmi termelésbe. A népesség alakulása a megyében és Pécsett ellenkező tendenciát mutat: a községek népessége kismértékben csökken, Pécsé pedig jelentősen növekszik. Tekintettel arra, hogy a vándormozgalom nagymértékben befolyásolja az egyes területek, illetve települések munkaerőpotenciálját, továbbra is számolhatunk a népesség koncentrálódási folyamatának erősödésével. A korábbi időszakhoz viszonyítva ebben any- nyi változás lesz, hogy a megye (Péccsel együttes) vándorlási nyeresége csökkenő mértékű, s a kiemelt központi jellegű települések növekedése elsősorban a megye fejletlen településeinek vándorlási veszteségéből adódik. Átrétegződés A megye népességének területi átrétegződése — bizonyos fokig — a népgazdasági ágak közötti átrétegződést is jelenti. Közismert, hogy az ipar magasfokú — és fokozódó — műszaki, technológiai igényével a népességkoncentráló és az ur- banizálódást elősegítő hatású. A mezőgazdaság viszont a műszaki fejlődés és az üzemi koncentráció erősödése következtében csökkenő munkaerő igénnyel lép fel, ami település- hálózatának bomlási folyamatát idézi elő. Mindkét jelenség struktúraváltozást igényel es szorosan kapcsolódik az egye szűkülő munkaerőforróshoz, s a kis településeken jelentkező munkaerőtartalék hasznosításához. A gazdasági fejlődés során szükségszerűen változik a népgazdaság szerkezete, az egyes népgazdasági ágak, ezeken belül az egyes ágazatok arányo. Ezekhez a változásokhoz szükség van a foglalkoztatottak megfelelő módon történő átcsoportosítására (a képzettségi változásokat és a területi megoszlás változásait is beleértve) és hasonló módosítások szükségesek az állóeszközök szerkezetét illetően is. Lássuk, milyen irányai vannak o népesség foglalkozási csoportok közötti átrétegződésének. Amint említettük, a mezőgazdasági ágazat létszámszükséglete a következőkben feltétlenül csökkenő. Az ipari munkahelyek számának további bővülését viszont a tercier (ellátó) ágazatok növekvő és jogos létszám- igénye korlátozza. 20-42—38 Mi következik ebből? Az ipari termelés fokozását szjnte kizárólag a munkatermelékenység növekedése'tetedményezKétT. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar kedvezőtlen ágazati szerkezetének — szükségszerű — változása nem járhat újabb létszámnövekedéssel, hanem csak már a dolgozó létszám átcsoportosításával, az iparágak közötti újrafelosztással. Az iparban jelentkező létszámbővülésnek — a dinamikusan növekvő építési igények és a fokozódó munkaerőszükséglet következtében — elsődlegesen az építőipart kell érintenie. Jelentős létszámnövekedéssel, illetve a foglalkoztatottak arányának nagyobb mértékű emelkedésével kizárólag a tercier (ellátó) szektorban számolhatunk. Ezt a harmadlagos szféra jelentősége indokolja, de ide sorolható ezen ágazat életszínvonal növelésében játszott kiemelkedő szerepe. Különösen gyors lesz a fejlődés a kereskedelemben (idegenforgalom és szállodaipar) és a közlekedésben. Az egyéb, nem mezőgazdasági ágazatokban várható létszámnövekedés másik jelentős részét az eqészséq- ügy és az oktatás növekvő igénye határozza meg. Mindent egybevetve a számítások szerint Baranyában 1985-ben a foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozik majd a mezőgazdaságban, 42 százaléka az iparban és 38 százaléka a tercier szektorban. 1970-ben ez az arány 30—43—27 százalék volt. Miklósvári Zoltán — Chinacisal. Larencz László pécsi gyógyszerész előadást tart Balassaqyarmaton a pénteken kezdődött nógrádi orvos- gyóqyszerész napok kere'ében arról, hogy hogyan lehet keserű ízét fedve elkészíteni az influenza elleni chinacisal tablettát. i Baranya változó arca (1.)
