Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

A DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. októbei 19. A kiolvasott újság is érték! Felgyorsult ennek a község­nek az életritmusa, igényesek lettek az emberek. Itt sincs szó munkanélküliségről - már ami a férfiakat illeti. Az igények jobb kielégítéséért, a csalá­di pénztárca gazdagításához azonban a nők is szeretnének hozzájárulni. De hogyan? A szakképzett női munkaerő el­helyezésében nincs különösebb gond — akár helyben, akár Pé­csett, Szigetváron talál munkát. A probléma a mintegy három­száz, szakképzetlen női munka­erő részére munkakeresés. A gond enyhítésére vannak törek­vések. A Pécsi Kesztyűgyár az ifjúsági klubban jelenleg har­minc nőt képez ki - akik mint otthoni bedolgozók kapnak majd munkát. Ennél több azon­ban egyelőre nem történik — pedig - mint mondják - előbb- utóbb megoldást kell találni. S ha már a gondoknál tar­tunk, elsősorban a szolgáltatás néhány területe hiányos, nem megoldott. Nem panaszkodnak — mint teszik ezt a községek többségében — a fodrász, ci­pész, szakó szolgáltatásra, ez megoldott. Még autószerviz is működik. De korántsem beszél­nek elismeréssel a televízió, rá­dió, hűtőgép, mosógép javítá­sokról. „Ha ezt a szolgáltatást az arra illetékesekkel nem tud­juk megoldani, akkor magunk vesszük kézbe a szolgáltatás­nak ezt a területét" — mondják a község vezetői. — „Szerzünk egy épületet és .tanácsi keze­lésben' segítünk a dolgon.” Ha úgy veszem, szolgáltatás­nak nevezhetném az egészség- ügyi ellátást is. Adataira, mond­hatnám „szemre” nem is néz ki rosszul a helyzet. Két körzeti orvosuk van, egy fogorvos - helyben —, egy gyermekorvos pedig „kijárással” oldja meg a feladatokat. Most igyekeznek megoldani, hogy a gyermekor­vos is helyben lakjék. De pilla­natnyilag nem találnak „jelent­kezőt”. Pedig rendelővel ellá­tott, háromszobás lakás állna rendelkezésére — azonnal! A gyógyszertár mellett épül a kör­zeti orvosi rendelő — ahol ál­landó ügyelet tartását is terve­zik. Mondom: „szemre" nem néz ki rosszul az egészségügyi ellátás. Dr. Erős Zoltán körzeti orvos azonban nem így látja: „A tanács sok ‘segítséget ad, csaknem minden tőle telhetőt - mondja. Ami problémát látok, azt .feljebb' kellene megoldani. Elsősorban a műszerellátottsá­gon kellene segíteni. Havi, kö­rülbelül 1700 forint jutna a mű­Gyüjtse össze, mert - tiszta, gyűretlen, kötegelt újságpapírt kilónként 1 FORINTÉRT, a színes újságokat, a folyó­iratokat, a nyomtatott füzeteket, a puhafedelű könyveket, füzeteket és az irományokat kilónként 50 FILLÉRÉRT. a papírgyártásnál felhasználható vegyes papírhulladékot kilónként 40 FILLÉRÉRT megveszi P écstől 20 kilométerre fek­szik a 4700 lakost számláló Szentlörinc. Huszonegy vo­natpár és naponta háromszori buszjárat köti össze a megye- székhellyel. Hogyan él ez a község, hogyan fejlődik Pécs vonzáskörében? Mert kétségte­len, hogy a közeli nagyváros meghatározza ennek a telepü­lésnek jelenlegi és jövőbeni helyzetét is. A lakás, a munkahely adja lényegében azt a „környezetet”, ahol — mint minden település­ben - a szentlőrinci emberek is élnek, dolgoznak. De munka után jut idő — s mind több idő jut — a pihenésre, szórakozás­ra. A televízión, szép filmszín­házon kívül két művelődési ott­hon is lehetőséget nyújt ehhez. A különböző szakkörök közül feltétlen említést érdemelnek a szentlőrinci színjátszók, a fiata­lok, akik a megyehatáron túl is hírnevet szereztek maguknak. Munkásklubban, a vasutas szak- szervezeti székházban, a zenés étteremben — mindenki megta­lálhatja a maad szórakozását, pihenését. A községben össze­sen mintegy 25 ezer könyvtári könyv áll az olvasnivágyók ren­delkezésére. Ha már a „szelle­mi életnél” tartunk, nem lehet szó nélkül hagyni azt a „kezde­ményezést" sem, ami az I. tzá­szerek pótlására, beszerzésére. Ennek tört részét sem kapom. Nagyon hiányosan állunk a mi­niszteri rendeletben előírt mű­szerezettség szempontjából. De azt hiszem ^ogy ez nemcsak szen.tlő inci oroolema. gondo­lom országosan is .szűk ez a cipó’- Az egészságüqv .gyalog- munkásának' feladata elvégzé­séhez az edd'ginéi több segít­se-e* !<el'gr>e ropnia Jó-óm 3 Községé' .i a.izaim- mal, beszélgetünk az emberek­kel Fiatal házasai” megy el my‘~».r.nV:- Épül e már a lakásunk, el­nök elvtárs? - kérdi a férj.- Szép társasház esz Szőre beköltözhetnek - mondja. - Nem nézték még az újtelepen?- Dehogynem! Most is on­nan jövünk. Valóban szép lesz. Aztán bölcsődét terveztek-e oda?- Terveztünk. De hol még a belevaló?...- Az a mi dolgunk, a magáé meg a bölcsőde - mondják, aztán nevetve mennek tovább. Mi pedig azt beszéljük, hogy elég lesz-e a tervezett 45 férő­helyes bölcsőde? Mert az anya­könyvben csak ebben az évben az eddig kötött házasságokat már a 39-es sorszámmal jelöl­ték... Aztán még hol az év vége? És a „friss” lakók is jön­nek. Pillanatnyilag vagy ötven családi ház áll építés alatt... Még a negyedik ötéves ter­vet sem fejeztük be, máris az ötödikről esik szó. Hiába, gyors az élet, „gyorsak” az igények is. Feltétlen kell egy benzinkút, létesítenek autóscsárdát, újabb korszerű ABC-áruház és kenyér­gyár is épül - és természetesen tovább javítják az úthálózatot, a vízhálózatot bővítik ... Beesteledik — mennek a presszóba, étterembe.- Aztán Abbáziába mész-e, Józsi? - hallom, az utca túlol­daláról átkiált egy férfi az ét­terem ajtajánál álló ismerősé­nek.- Ha minden Jól megy, ak­kor igen. Hát hol üdüljön a dolgozó, ha nem Abbáziában?- mondja nevetve, aztán meg­nyitja az ajtót.- Akkor meghívhatnál egy fröccsre!- Na, gyere! Tréfának vélem ezt a beszél­getést, aztán kiderül: szó sincs tréfáról, való igaz, komoly do­log az abbáziai história. A ter­melőszövetkezet szocialista bri­gádjai versenymozgalmában ebben az évben legjobb ered­ményt elértek közül mintegy harminc főt a termelőszövetke­zet abbáziai üdülésre küld — jutalomból. Hat napra. „Hadd menjenek, megdolgoznak érte”- mondja a termelőszövetkezet párttitkára. Azt meg én teszem hozzá, hogy hej, biztosan örül­ne ha élne Móricz Zsigmond, aki 1938-ban itt jártában meg­látogatta a mezőgazdasági szakiskolát és beszédében a szövetkezeti mozgalom előnyeit hirdette ... B eeste!edett. A község szélén átfutó 6-os úton autók gu­rulnak Pécs felé, Szigetvár :elé. A fényszórók kévéiben csak egy pillanatra villan a helység- :ábla felirata: Szentlőrinc. Garay Ferene Fotó: Erb János Szentlörinc lakosságának mint­egy 70 százaléka az iparban, kereskedelemben, 20 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, 10 százalék körül pedig az ér­telmiség. Pécs vonzásának bizo­nyítéka: közel 800--an járnak el a községből dolgozni, többsé­gük Pécsre, de a Szigetvárra in­duló vonatokhoz is benépesül az állomás. Az 1200-as évekből, a rómaiak idejéből származó település egyre fiatalodik: közel ezer tanulója van, általános is­kolás és mezőgazdasági szakis­kolás, — ahol mezőgazdasági, tejipari és sütőipari szakmun­kásokat képeznek. A községben minden ötödik ember az ifjú korhoz tartozik, ötvenhét ne­velő plántálja beléjük a tudo­mányt. Azt mondják a község veze­tői, — köztük dr. Hortobágyi Ferenc tanácselnök, 1957 már­ciustól VB-titkár, 1963 óta elnök, önti Lajos, a termelőszövetke­zet párttitkára, községi csúcs­titkár, Árki Zoltán, a községi alapszervezet párttitkára. Éber Imre, a termelőszövetkezet el­nöke, Arató Antal VB-titkár —, hogy az utóbbi négy-öt évben úgy fejlődött ez a község, mint­ha „húzták volna". Míg 1960- ban mindössze 872 lakást szá­moltak, addig ebben az évben a lakások száma meghaladja az 1500-at. Kétségtelen: nagy az építkezési kedv. Ennek jelét már akkor látni, amikor az ide láto­gató a 6-os főútról bekanyaro­dik a községbe: Két — 30—30 lakást magábanfoglaló — épü­lő társashózon dolgoznak, az utcában szennyvízvezeték kiépí­téséhez ássák az árkot. De ezek csak az „előjelek”, mert a köz­ség nagyarányú fejlődését a mór megépült újtelepi házak és az ott épülő újabb épületek dokumentálják legjobban. Az újtelepen 1960-tól 1970-ig 421 új lakásba költöztek be, 1970- től napjainkig pedig 214 lakás épült. A már meglévő régebbi éoületek — mintegy 70 száza­lékát — pedig felújították tu­lajdonosaik. Mitől ez a nagy építkezés? Egyrészt a környező községek­ből költöznek be, — másrészt sok pécsi is itt telepedik le. Különösen az ércbányászok ked­velték meg ezt a községet. A pécsihez képest olcsóbban ju­tottak társasházhoz, családi házhoz. A jó levegő, a kert, nem utolsósorban egy kis szőlő vásárlási' lehetősége is kedvet adott a lakásvásárlásra, ház­építésre. — Ügy igyekeztünk, hogy a kommunális létesítmények ne ma-adjanak el a település fej­lődésétől, sőt számos területen előzzék meg azt — mondja a tanácselnök. Megépült a törpe vízmű, 7 millió forintos beruhá­zással korszerű szennyvíztelepet létesítettek, fejlesztették a ke­reskedelmi hálózatot. így aztán nem cosda, hogy a már átadott újteépi 635 új lakás úgyszólván egy modern községrészt képez. A kétszintes társasházak és a családi házak alkotta parkíro­zott, virágokkal, gömbakácokkal beültetett utcák jó közérzetet adnak. Amerre csak járunk a községben lépten-nyomon épít­keznek, — társasházat, családi házat. Hordják a maltert, rak­ják a téglafalakat. Még újabb — több mint 2000 — lakás épí­téséhez a házhely most van rendezés alatt. Várható, hogy a község 1985-ig megközelíti a 15 ezer lélekszámot. Miből él Szentlörinc? A B. m. Építő Ktsz, az ÁFÉSZ faipari üzeme, téglagyár, malom, DÉ- DÁSZ kirendeltség, a Mecsektej társulás, a tanács költségvetési üzeme — évi 30 millió forint termelési értékkel, — a jól mű­ködő 5000 holdas termelőszö­vetkezet, a tangazdaság és nem utolsósorban a pécsi, szigetvári üzemekbe bejárók „hozzák a pénzt”. Nem is keveset. A tanács épületének homlokzatán nem­csak az áll, hogy „Községi ta- nács”, hanem mellette egy kis táblán az is, hogy „Takarékos község”. A takarékszövetkezet betétállománya több mint 20 millió forint, a postán pedig 7 millió forint! Ehhez ide kívánko­zik még: 1220 rádiót, 1062 tele­víziót, 150 motorkerékpárt és 178 autót tartanak nyilván a községben ... „Régen már az is nagy szó volt, ha búcsúra kimeszelték a házakat" — mond­ják a 20 év előtti községet jel­lemezve ... adott, ...március 3-ón: a 82 tagú bélyeggyűjtő szakkör újjá­választotta vezetőségét, . . . már­cius 6: a Hazafias Népfront szervezésében szőlőmetszési be­mutatót rendeztek, ...július 23: árvíz volt a községben, a kár közel 10 millió forint, ...au­gusztus 20: a szekszárdi mező- gazdasági kiállításon a tangaz­daság 5 aranyérmet nyert, el­nyerték az Állami Gazdaságok Központjának országos nagydí­ját. Szentlörinc nemcsak azért ér­demli meg az „odafigyelést”, mert nagyütemben építkezik, hanem azért is, mert ennek a mú, a 12 tantermes általános iskolában történt. Az Országos Pedagógiai Intézet szervezésé­ben új munkastílust alakítottak ki itt, kísérletképpen. Hogyan, miként lehet a különböző tan­tárgyak lényegét megtaníttatni a gyerekekkel úgy, hogy meg­óvjuk őket a túlterheléstől, de ugyanakkor logikailag értsék az anyagot. Úgy hírlik kitűnő ered­ményeket értek el. Szeretik-e a szentlőrinciek községüket? A társadalmi mun­ka 1972. I. félévének értéke kö­zel negyedmillió forint. Utakat, tereket, járdákat hoztak rend­be, fásítottak, parkíroztak. De Ami most jellemzi a közsé­get — a nagyarányú építkezé­sen, gyarapodáson kívül, — an­nak hű tükrét a községi krónika nyújtja: „a Szilveszter viszony­lag csendesen zajlott le” — kezdi a krónikaíró az év elejét, aztán január 2-án már arról ad számot, hogy a malom és az újtelep között 400 méter hossz­ban megépült a járda és a hi­ganygőz villanyvilágítás. Min­den nap van esemény, ami be­kerül a krónikába: január 7-én például, — „beköltöztek a la­kók a Kodály Zoltán utcai 8 lakásos társasházba", ...ja­nuár 10: a Mecsektej Tarcsa- pusztóról beköltözött Kacsótá- ra (Szentlőrinchez tartozik) és megkezdte üzemelését, .. . feb­ruár 5-én: az újonnan létesí­tett házasságkötő teremben megtartották az első esküvőt, ...február 27: több mint 200 önkéntes véradó 81 liter vért fejlődésnek egészséges és pél­damutató „háttere" adja az alapot. Maga a tanács — bár­milyen hozzáértők is vezetői — nem lenne képes mindehhez az anyagiakat előteremteni. Jó és gyümölcsöző az összefogás. Csak egy bizonyítékot, például a szennyvíztelep (7 millióba ke­rült) megépítését: a termelőszö­vetkezet 400 ezer, az ÁFÉSZ 400 ezer, a technikum 600 ezer fo­rinttal járult hozzá, — a ki­sebb 50—100 ezer forint hozzá­járulásokat — különböző szer­vek, intézmények — felsorolni is hosszú lenne. Mindenki a maga módján és lehetősége szerint letette hozzájárulását az asztalra... Mint mondják: így lesz a jövőben is. Mert megol­dásra váró feladat akad bőven. Még ebben az ötéves tervben terveznek megépíteni: egy 100 férőhelyes óvodát, 45 férőhelyes bölcsődét, a hat tantermes ál- ta'ános iskolát két tanteremmel kívánják bővíteni, — jövőre megkezdik az ifjúsági klub és úttörőház építését, helyi erőből tervezik létrehozni a fedett sportcsarnokot. .. Szentlörinc község, de mintha egy város következő évi feladatait sorol­nák ... nemcsak ez a negyedmillió fo­rint bizonyítja a község lakói­nak törődését szűkebb hazájuk­kal. A község vezetői elkísér­tek többek között az óvodába is - a helyszínen nézzem meg a dolgokat, a törődés bizonyí­tékait. A kívülről kissé kopottas épület mondhatni elsőosztályú- an felszerelt belsőt takar. Az udvarban a sok játék — körhin­ta, billenős hinta, kis mesehá­zak, fürdőmedence, amelyben nyáron lubickolhatnak az ap­róságok. Bent az épületben pe­dig ezernyi játék, szép virág­állványok. Jelentős a számuk azoknak is, akik a vasútnál dol­goznak, lévén Szentlörinc vas­úti csomópont. Sokan járnak a vasutasok közül Pécsre — a pé­csi fűtőházban is dolgozik egy szerelő szocialista brigád, amelynek tagjai többségében szentlőrinciek. Ez a brigád pat­ronálja ezt az óvodát, ők ké­szítették a kis házakat, hintá­kat, játékokat, állványokat — társadalmi munkában. I t

Next

/
Thumbnails
Contents