Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

WT2. október 14. DUNÁNTÚLI NAPLÓ b Kapjanak szélesebb körű döntési jóinkat az egyetemi és főiskolai KiSZ-szervezelek A KISZ KB Intéző Bizottságának javaslatai Jubiláló termelőszövetkezeti elnökök és párttitkárok Gyenis Pól átnyújtja az ajándékot Bors Ferencnek, a szalántai termelőszövetkezet párttitkárának. Erb János felvétel* Továbbképzés, gépjárművezetőknek Közlekedési szabadegyetem indul a Tlí-né! Idén ismét megrendezi a TIT Baranya megyei Szervezetének Közlekedéstudományi Szakcso­portja a tavaly nagy sikert ara­tott közlekedési szabadegyete­met. A szabadegyetem előadás- sorozata november közepén in­dul Pécsett, Komlón, Mohácson, Szigetváron, Siklóson és Sás- don. A szabadegyetem tematikája o közúti közlekedés aktuális problémáival foglalkozik. A bu­dapesti és pécsi szakemberek többek között Baranya és Pécs közúti közlekedésének helyzeté­ről, a külföldön elkövetett bal­esetek következményeiről, a gépjármű vezetéstechnikájáról, a közlekedési etikáról, az alko­hol és gyógyszerfogyasztásról, a balesetek „kivédéséről", a bu­dapesti közlekedésről tartanak előadásokat. A szabadegyetem foglalkozá­sait kéthetenként 2 órában tart­ják. Pécsett minden második vasárnap délelőtt 10 órakor a TIT Bartók klubjában, a járási székhelyeken pedig a TIT járási titkársága által megadott he­lyen. A jelentkezéseket 1972. október 20-ig személyesen, vagy levélben, vagy telefonon a TIT városi, illetve járási titkárságai­ra kell megküldeni. A jugoszláviai Viroviticáról és Gyurgyevácról 30 tagú peda­gógus küldöttség érkezett teg­nap Pécsre. Az igazgatói kö­zösség kétnapos tapasztalat- csere látogatáson ismerkedik a magyar oktatással. Tegnap dél­előtt a Jókai utcai általános is­kolában a kabinetrendszerű ok­tatást tanulmányozták, délután a pécsi délszláv általános isko­lát és az Építők úti óvodát te­kintették meg, majd Pécs ne­vezetességeivel ismerkedtek, ma pedig harkányi, siklósi és szi­getvári látogatás szerepel a programban. A látogatás tapasztalatairól Miikovics Mladentöl, a csoport egyik vezetőiétől érdeklődtünk:- Nálunk is bevezettük a kabinetrendszerű oktatást, azért különös figyelemmel tanulmá­nyoztuk a Jókai utcai iskola módszerét. Azt tapasztaltuk, hogy itt sokkal szervezettebb ez az oktatási forma, s külö­nösen az tetszett, hogy a párt­ós állami szervek egyaránt tá­mogatják az iskola törekvése­it. Azt hiszem, az itt látottak közül egy-két dolgot — mint például a közös tanulói mű­hely — mi Is hasznosíthatunk. Az Építők úti óvodába azzal a kifejezett céllal látogattunk, hogy ellessünk egyet, s mást. Tudniillik, Jugoszláviában sok­kal kevesebb gyerek jár óvo­dába, mint önöknél, s mosta­nában kezdünk több gondot Terjesszék ki az egyetemi, fő­iskolai KiSZ-szervezetek dönté­si, véleménynyilvánítási jogát o tanulmányi kérdések széle­sebb körére — javasolja egye­bek között a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának Intéző Bi­zottsága abban a közelmúltban elkészült összegezésben, amely­ben summázta a felsőoktatási intézmények hallgatóit érintő egyetemi szabályzatok érvénye­sítésének tapasztalatait. Két esztendő telt el a felső- oktatási intézmények életében jelentős változásokat hozó egyetemi rendeletek bevezetése óta — az idő lehetővé, az elért eredmények s társadalmi-gaz­dasági életünk fejlődése pedig szükségessé tette, hogy az In­téző Bizottság meghatározza a felsőoktatási intézmények KISZ- szervezeteinek további felada­tait. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a hallgatók képvise­lői megállták helyüket a felső- oktatási intézmények tanácsai­ban, részvételük a testület mun­kájában segítette a valóságos, tényleges viszonyok jobb meg­ismerését, a feladatok reáli­sabb meghatározását. Tevé­kenységük igazolta, hogy helyes és szükséges a bevonásuk az fordítani az iskola előtti neve­lésre. Nálunk 7 éves kortól jár­nak a gyerekek iskolába, s mind nevelési, mind szociális szem­pontból nagy szükség van az óvodára. Egyébként Viroviti- cán is épül már egy, a pé­csi Építők útihoz hasonló köny- nyűszerkezetes óvoda, s az itt látottaknak majd nagy hasznát vesszük.- Ml a véleménye a pécsi délszláv általános iskolában fo­lyó munkáról? — Talán ez az a terület, ami a legközelebbről érinti a mi oktatásunkat is. Közismert, hogy Jugoszláviában, különösen Horvátországban elég nagy számban’ élnek magyarok, s a nemzetiségek anyanyelvi okta­tására mi is gondot fordítunk. Például Terezina Poljén, Grc- dinacon, vagy Növi Gradacon a nemzetiségi iskolákban ma­gyar nyelvű tanítóképzőt vég­zett pedagógusok oktatnak, ugyanúgy, mint Magyarorszá­gon a délszlávot. Az ottani magyar pedagógusok rendsze­res továbbképzésben vesznek részt, s amit itt láttunk, tovább­adjuk. Befejezésül annyit sze­retnék még mondani, hogy a jövőben hasonló látogatások szervezését tervezzük, s arról is szó van, hogy szélesebb körű cserekapcsolatot építsünk ki a pécsi és a viroviticai, valamint gyurgyeváci úttörők között. irányító fórumok tagjai közé. A képviseleti rendszerben azon­ban sok fogyatékosság mutat­kozott, éppen a demokratizmus valóságos érvényesülésének kapcsán. Kevés energiát fordí­tanak például arra, hogy a kép­viseleti munka — a tanácsülé­sen túl — sokrétű egyetemi­közéleti tevékenység legyen, s a tanácsüléseken a „küldöttek" a hallgatói kollektívák állás­pontját képviseljék. A tanács­ülésekről rendszeresebben kel­lene beszámolniuk egyetemi társaiknak, s jobban kellene él­niük azzal a lehetőséggel, hogy a legfontosabb kérdések­ben önálló napirendet terjesz- szenek be. Sajnos a hallgatók körében nincs meafelelő érdek­lődés a tanácsok munkája iránt, részben az ott hozott dön­tések vontatott végrehajtása, az érintett témák átfogó jellege, illetve a tanácsülések nem elég konstruktív volta miatt. A hall­gatók képviselőinek megválasz­tása során a KlSZ-szervezetek- nek aktív politikai tevékenysé­get kell kifejteniük, s biztosíta­niuk kell a KISZ-en kívüliek tel­jesjogú részvételét. Általában már az ifjúsági szövetség ellenőrzése alá tar­tozik az ösztöndíj odaítélése, a rendkívüli szociális segélyek el­osztása, a kollégiumi irányítás és felvétel, a végzős hallgatók minősítése. Az idő azonban sür­geti a továbblépést; a KISZ jo­gait ki kell terjeszteni a tanul­mányi kérdések szélesebb kö­rére, a KISZ, a tömegsport és a kulturális munka anyagi tá­mogatásának kialakítására. A tanulmányi és vizsgaszabályzat Az immár negyedik éve, ez- icén is májustól nyitvatartó sik­lósi művésztelep záróakkordja­ként tegnap szimpozion kezdő­dött a siklósi várban. Mint 1968 óta minden évben, ezút­tal is az alkotótelepen dolgozó szobrászművészek találkoztak itt a rendezőszervek, fenntartók vezetőivel, képviselőivel. Tegnap reggel a szobrász­telep megtekintésével kezdő­dött a program, majd a siklósi vár első emeleti tanácstermé­ben Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg a tanácskozást. Olt volt Bocz József, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, Takács Gyula, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese és dr. Sá­ros/ Mátyás, a Siklósi nagyköz­ségi Tanács elnöke. Eljöttek néhány külföldi és hazai mű­vésztelep képviselői is, hogy a kitűzött programnak megfele­lően tájékoztassák egymást tapasztalataikról, illetve tájé­kozódjanak egymás gondjairól és eredményeiről, Elsőként a vendéglátó al­kotótelep eddig megtett útjá­ról, kialakult arculatáról, ered­ményeiről tájékoztatta a részt­vevőket Csenkey Éva művészet- történész, a Megyei Tanács munkatársa. Megállapította, hogy az egymással szoros kap­csolatot tartó siklósi szobrász- és kerámiaművésztelepek a szó valódi értelmében alkotómű­hellyé alakútok e néhány rövid esztendő alatt. Azóta, amióta — négy évvel ezelőtt — az el­ső tapogatódzó beszélgetést folytatták e helyen a művészek és az alkotótelep létrehozói, vi­lágosan kialakult a szobrász­telep profilja, művészi célkitű­zései. Az önállósáq és a mű­vészi szabadság jegyében, a természeti környezettel szoros, termékeny összhangban, kollek­tív keretekben folyik itt a mű­vészi alkotómunka, s mindezek a körülmények a megismerés és letisztulás folyamatát is foly­tonosan elősegítik. Ezen az al­kotótelepen, ahol nem köti a művész kezét semmiféle meg­bízatás, kötött téma. fokozottan előtérbe kerül a mélyebb mű­vészi felelősség. A hazai művésrtelepek leg­érvényesítésének főbb tapasz­talatai szerint szükek a hallga­tók és a tanszékek közvetlen kapcsolatai, a kontaktusok a legtöbb esetben a vizsgarend összeállítására korlátozódnak. A tanulmányi program kialakí­tásába csak néhány intézmény vonja be hallgatóit, sok eset­ben még az egy évfolyamon ok­tató tanszékek sem egyeztetik programjaikat. Az oktatás és a számonkérés módszereivel, a nevelőmunka kérdéseivel, az oktatási segédanyagok minősé­gével kapcsolatban a hallga­tóknak nincs megfelelő véle­mény-nyilvánítási lehetőségük. A továbbiakban intenzív mun­kakapcsolatot kell kiépíteni a tanszékekkel, hiszen az intéz­ményen belüli közéleti tevékeny­ségnek ez a legdemokratiku­sabb formája, az érdekvédelmi munka fontos területe, s ma­gában hordja az oktatók és hallgatók közötti értékes em­beri kapcsolatok kialakulásá­nak lehetőségeit. A tanszékek — javasolja az Intéző Bizottság — vonják be a hallgatók kép­viselőit a tanulmányi felada­tok kialakításába, a kötelezett­ségek összehangolásába, a hallgatók képviselői rendszere­sen vegyenek részt az oktatási­nevelési témákkal foglalkozó tanszéki értekezleteken; a kari és tanszéki vezetők tegyék le­hetővé, hogy a hallgatók időn­ként szervezetten mondjanak véleményt tanáraik oktató-né­velő munkájáról, az oktatás tartalmáról, módszereiről, az előadásokról, a tankönyvekről, a szakmai gyakorlatok haté­konyságáról. fiatalabbikáról, a fonyód-béla- telepi alkotóházról esett ezután szó, a Somogy megyei Tanács képviselője ismertette a létesít­mény célját, kereteit. Majd Bernics Ferenc emelkedett szó­lásra, és elmondotta, hogy a szobrásztelepen készült és ott is maradó alkotások — ahogy végleg eldőlt — egy szabad­téri szobormúzeum részét és tulajdonát képezik. A művé­szeknek, akik alkotásaikat e múzeumnak ajándékozták és ajándékozzák a jövőben, a Ba­ranya megyei Tanács oklevelet ad, amely rögzíti e tényt és a tanács köszönetét. Az első ok­levelet Bencsik István, Gulyás Gyula, Haraszty István, Kígyós Sándor, Orosz János és Pauer Gyula szobrászművészek kap­ták ezen a nyáron elkészült szobraikért. Bernics Ferenc ez­után — úgyszintén most első íz­ben — a tanács nívódíját adta át Bocz Gyula szobrászmű­vésznek, a telep egyik alapító tagjának, 1968-tól a szimpozio- nok résztvevőjének, a telep társadalmi vezetősége tagjá­nak, s mindenekelőtt a mű­vésznek, aki alkotásaival be­írta nevét a szobrásztelep tör­ténetébe. Az első nívódíjat ka­pott külföldi művészek pedig Irena Mplin-Sowa és Mefody Sovva, a három éve minden nyáron itt dolgozó lengyel művészházaspár, akik ugyan­csak a résztvevők meleg tapsa kíséretében vették át a nívó- díjat. A Megyei Tanács a művész­telep gyűjteményéből választott grafikákkal köszönte meg né­hány vállalat segítségét. A Be- remendi Cement- és Mészmű a nagyméretű kövek szállításá­ban, a Villányi Állami Gazda­ság a tereprendezéshez szük­séges gépek kölcsönzésében nyújtott pótolhatatlan segítsé­get a művésztelepnek. A siklósi Kőfaragó Vállalat és a hagy- harsányi’ kőbánya képviselői pedig azért vehették át az ajándék grafikát és 0 köszönő­levelet, mert mindvégig ők biztosították a szobrászművé­szeknek a sok dróqa, különle­ges követ és márványt. A szimpozion délután a kül­földi művészteleoek képviselői­nek, a lengyel Grozina Roman­A termelőszövetkezeti moz­galomban tíz évet töltött elnö­kök és párttitkárok tiszteletére tegnap fogadást adott az MSZMP Pécsi Járási Párt Vég­rehajtó Bizottsága. A fogadáson részt vett För- dős László, az MSZMP KB munkatársa, Kertész István, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa, Bruck Jó­zsef, a Megyei Tanács pécsi járási hivatalának elnöke,; va­lamint a megye két termelő­szövetkezeti szövetségének el­nöke. nak és a szlovák dr. Marian Varosnak a tájékoztatójával folytatódott. Ma a hazai mű­vésztelepek közül az egervári és a hajdúböszörményi alkotó- telep képviselői adnak tájé­koztatást, majd további beszél­getésekkel, véleménycserékkel zárul az V. Siklósi Képzőmű­vészeti Szimpozion. Köszöntőt mondott Gyenlt Pál, a Pécsi Járási Pártbizott­ság első titkára. Lipcsik István titkár pedig méltatta a jubi­lálok munkásságát, eredménye­it. Szalántáról szólva — elmond­ta - hogy újították fel a ma­jort és lendítették fel a ház­táji állattartást. Újpetrén új gépekkel és nagyhozamú faj­tákkal bővítették a termelést. Hasonló sikerekkel büszkélked­hetnek a királyegyházi, a bük- kösdi közös gazdaságok is. Ezek a gazdaságok tele ötlet­tel arra törekednek ma is hogy növeljék a termelékenységet a hozamokat és csökkentsék a költségeket. A megbecsülés és elismerés jelképeként Gyenis Pál első titkár, Bors Ferencnek, a szo- lánfoi terme'^szövetkezet párt- titkárának, Gergely Istvánnak Üjpetre község csúcstitkárának, Löchler Györgynek, Királyegy­háza község csúcstitkárónak, Szabó Lászlónak, Bükkösd köz­ség csúcstitkárónak, Kernév Ádámnak, a szalántai termelő- szövetkezet elnökének és Végh Tibornak, a királyegyházi ter­melőszövetkezet elnökének ajándéktárgyat adott át. A jubilánsok nevében Kerner Ádám mondott köszönetét. Pécsett a Széchenyi téren az Aknamélyitő Vállalat dolgozói meg­kezdték a pincerendszer feltárását. A munkák során az összes Széchenyi tér alatti pincét felkutatják, amelyek már beszakadtak •zokat eltömedékelik, a jobb állapotban levőket pedig megerősítik Fotó: Kóródi Gábor Emlékművet állítanak a városépítőknek Kazincbarcikán Borsod megye első szocialista városa, Kazincbarcika 1974-ben lesz húsz esztendős. A jubile­umra már megkezdték a fel­készülést és a tanács tervei alapján a következő két évben a Sajó-parti városban több olyan létesítményt adnak át, melyek szebbé és jobbá teszik az ott lakók életkörülményeit. Az évforduló megünneplésé­nek előkészítésére alakult vá­rosszépítő egyesület nagy gon­dot fordít új parkok építésér« és a régiek csinosítására. Ezek­be szobrokat állítanak, ame­lyeknek helyét a napokban je­lölték ki. Ezek közül a leg­nagyobb Kazincbarcika főterét díszíti majd és a városépítők­nek állít emléket. Az emlékmű avatására a jubileum napján kerül sor. A B. m. Állami Építőipari Vállalat FELVESZ — Kályhafűtöket — Takarítókat — Éjjeliőröket (lehet nyugdíjas is) — Segédmunkásokat Jelentkezés; PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 56. SZÁM. Munkaerőgazdálkodás. Jugoszláv pedagógusküldöttség Pécsett Képzőművészeti szimpozion a siklósi várban k c I

Next

/
Thumbnails
Contents