Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

4 DUNANTŰU NAPLÓ 197i. szeptember 13. HÍREK 1972. SZEPTEMBER 13 ' SZERDA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából KORNÉL nevű kedves olvasóinkat + A Nap két 3.18, nyugszik 18.00 órakor. — A Hold kél 11.32, nyugszik 20.00 órakor. HATEZER SZÁL VIRÁG... Csúcsforgalom Hária-napon A Kertészeti és Parképítő Vál- i falót három legnagyobb virág­üzletében érdeklődtünk a Mária- | napi virágforgalom iránt. A Kossuth Lajos utcai üzlet veze­tőjének tájékoztatása szerint mintegy hatezer szál vágott virágot adtak el hétfőn és ked­den. Ezenkívül 10 virágkosarat j készítettek, húsz távrendeléses csokrot kötöttek és küldtek el. A közelmúltban érkezett fikusz- ból is sok fogyott; ötven Mária ebből a boltból kapta cserepes ciklámenjét. Az Ybl Miklós úti virágüzletben valamivel kisebb volt a forgalom. Szegfű, rózsa, gerbera — kö­zel háromezerötszáz virág kötő­dött csokorba a két nap alatt. A Bem utcai üzletben négyezer­ötszáz szál virágot adtok el — főleg dáliát, őszirózsát, szegfűt, rózsát. Szép napjuk lehetett az ünne­peiteknek . . ♦ — Kisállatkiállítás nyílik szep­tember 15-én, pénteken délután 2 órakor a Rózsakertben. A ki­állításon többszáz galambot, díszbaromfit, eqzotákat és vízi- szárnyasokat nézhetnek meg az érdeklődők. A kiállítás szomba­ton és vasárnap 8-tól 19 óráig tart nyitva. — BOROSHORDŰ VÁSÁR 30—700 literig. Szüretelő és káposztáskádak, szőlőprések és darálók. Árusítás min­den nap 7—19 óráig. Pécs, Rácváros 19. (x> ♦ A MÉK árai Elég sok fajta burgonya kapható a boltokban. A güibaba és a Kifüalakú ára 3,50, a somogyi sárga 2.70, a rózsa és a holland (amelyből több­féle is van) 3,20 kilogrammonként. A sárgarépa ára 3,20, a főzőtöké szintén 3,20. Az I. osztályú zöldpap­rika kilója 8, a II. osztályúé 6, az alma alakú fehér paprikáé 3,50, a piros paradicsompaprikáé 6 és 3,50, o lecsópaprikáé 3,60 forint. Az F-—I- es tojás darabja 1,80, az F—ll-esé 1,40. Újdonság a torma, amely 12 forintos kilónkénti áron kerül forga­lomba. A görögdinnye kilónkénti ára 2,80. A besztercei kék szilva 4,40-ért kap- j ható. A körte ára 5,80. Az őszsba- I rack kilója 4,40 és 8,60 között vál- | tozik — minőség szerint. A csemege­szőlő 9,80 kilogrammonként. * Újabb évkönyvek, adattárak Az első félévben 57 statiszti­kai kötet jelent meg, 14-gyel több, mint a múlt év első felé­ben — mondotta keddi sajtó- tájékoztatóján Kecskés József, a Statisztikai Kiadó Vállalat igaz­gatója. A fél év alatt kibocsá­tott könyvek több mint 100 ezer példányban keltek el. Egyik legnagyobb vállalkozá­suk az 1970. évi népszámlálás adatainak publikálása, ami az idén is folytatódik és 1973-ban, a speciális lakás, demográfiai és család-statisztikai adatok közreadásával fejeződik be. Igen népszerűnek bizonyult a munka­ügyi adatgyűjtemény, az élelmi- szeripari adattár, s nagy volt az érdeklődés az öregek helyzeté­vel és problémáival, továbbá az alkoholizmus kifejlődésének té­nyezőivel foglalkozó kiadványaik iránt. Különböző országok szakért« írták és állították össze a szá­mítástechnika és a társadalmi haladás összefüggéseiről szóló művet, amelyet az ENSZ enge­délye alapján hazánkban is for­galomba hozott a Statisztikai Kiadó. Megjelent a Számítás- technikai Évkönyv is, amely tá­jékoztatást nyújt a hazai szá­mítógépek alkalmazásának, a számítástechnikai kutatás és ok­tatás egész területéről. Két héten belül napvilágot lát a legújabb statisztikai évkönyv, előkészületben van a Budapesti Statisztikai Zsebkönyv, ezen kí­vül a magánkisipari és a köny- nyűipari adattár kibocsátása. 1973-ban jelenik meg Magyar- ország helységnévtára. Ez egy­ben jubiláns kiadvány lesz, mert száz évvel ezelőtt, 1873-ban hoz­ták forgalomba az első helység­1 névtárat. ★---------------------------­— Könyvújdonságok. Joseph Heller; A 22-es csapdája. Jó­sika Miklós: A csehek Magyar- országon. Jókai Mór: A kiskirá­lyok. Lőrincz László: Dzsingisz kán. Sásdiné dr. Wiesenberg Wanda: Játékos torna. Toxner- Tóth Ernő: Dickens világa. Szi­lágyi Ferenc: A magyar szó re­génye. Dr. Pertorini—dr. Hor­váth: Személyiségzavarok. Az or­vostudomány aktuális problémái 1972/2. Pavlov—Romankov— Noszkov: Vegyipari műveletekés készülékek számítása. Bánházi— Fábián-Koltay-Véner: Szántó­földi munkagépek. Preisich Gá­bor: Walter Gropius. Babies An­tal: Urológia. ♦ FLOJTILLA A HOMOKSIRBAN Angol búvár-archeológusok ! egy csoportja Szicília partjai I közelében, vastag homokréteg j alatt egy egész flottillóra búk- j kant. Marsala kikötőváros és az aprócska Motia sziget között hét föníciai hajó süllyedt el, s valószínűleg mind jó állapotban maradt. — Csőtörés, házicsatlakozó­meghibásodás. Tegnap a Diósi úton a nyolcvanas fővezetéket egy földgép véletlenül fölszakí­totta. Körülbelül 50—60 köb­méter víz elfolyott, és szünetel­tetni kellett rövid időre a víz­szolgáltatást is. A Diósi utat és a Baranyavár utcát egyaránt érintő műszaki hibát a Vízmű­vek szerelői elhárították. A Ró­zsa Ferenc utcában egy házi­csatlakozót sértett meg az ott dolgozó Kecskeméti Gázvezeték­építő Vállalat. A keletkezett mű­szaki hiba megjavítása érdeké­ben két órára el kellett zárni j a főcsapot. Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: fel- j hőá*vonulások, már csak szórványos I esőkkel. Az élénk, helyenként még erős északi szél fokozatosan mérsék­lődik. Hideg éjszaka. A nappali fel- melegedés kissé erősödik, de az év­szakhoz képest hűvös marad nz ;do. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 3—8, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 15—19 fok között. Egyperces interjú Az éjszakai vízelzárásokról „A Pécsi Vízmű értesíti az alábbi utcák lakóit, hogy éjjel 23 órától reggel fél 4-ig heti két alkalommal a vízszolgálta­tást szüneteltetik .. Ezzel kez­dődik a közlemény, amely az utóbbi időben gyakorta megje­lenik lapunkban. A fogyasztók, levélben és telefonon érdeklő­dők tájékoztatására a Pécsi Víz- és Csatornaműveknél Gogolák Lajos üzemvezetőtől kérdeztük meg; mi a gyakori vizelzárás oka? — A város egyenletes vízel­látása érdekében három vízve­zetéki zónára bontottuk a városi vízhálózatot. Az érintett terü­letek a harmadik vízvezetéki zó­nába tartoznak, ezeknek a Hu­nyadi úton vah egy központi tartálya, és ez időnként kiürül. A harmadik zónában (Felsőhavi utca felső része, Zerge utca, Zsigmond utca stb ■ ■ •) azért kell a vizet elzárni olykor, hogy ez a Hunyadi úti tartály fölteljen. — Csak éjszaka szünetel a vízellátás a „harmadik zóná- j ban?" — Igen, És arra is vigyázunk, I hogy lehetőleg olyan fogyasztó­kat érintsen, illetőleg olyanokat is érint a vízszolgáltatás korlá­tozása, ahol az épületekben saját víztároló is van, — Mikor szűnik meg ez a — fogyasttókat és a Vízműveket egyaránt — kellemetlenül érin­tő gond? — Mihelyt elkészül a szkokéi nagy tároló ... — És ez mikorra várható? — A tervek szerint már ké­szen kellene lennie. — Reméljük addiq türelme­sek lesznek azok, akiket o rövid éjszakai vízelzárás érint, ónnál is inkább mert mindez nagyobb területek zavartalan vízellátása érdekében történik. Pécsett, a Jurisics utca folytatásában új utcát építenek. Az új úttest a Szőlőskert vendéglő alatt kanyarodik el és a Buzási Abel úttal párhuzamosan halad. Borárverés Budafokon A borgazdasági vállalatok trösztje, az állami gazdaságok és a Manimpex közös árverésén egyesült államokbeli, francia, jugoszláv, NSZK-beli, svájci és szovjet cégek képviselői 27 féle — az egyedi kistételek miatt a világversenyről „lemaradt" — borra licitálhattak. A külföldi kereskedők szívesen fogadták, s nagyra értékelték a borárverést, amelyen egy-egy fajtát — ha több palack volt belőle — kós­tolás után vettek meg. Az auk­ción 1955—1969. évjáratú kitűnő minőségű alföldi, badacsonyi, egri, tokaji és villányi borok ke­rültek kalapács alá, palackon­ként 3—17 dolláros kikiáltási áron. Az aukció sztárja kétségkívül az 1875-ös évjáratú tokaji aszú volt, amely tartós licitálás, iz­galmas versengés után a 79 dol­láros kikiáltási ár helyett 248 dollárért került egy svájci cég birtokába. Az 1917-es évjáratú tokaji szamorodnit 1800 forintért a Monimpex vette meg, míg az 1937-ből való háromputtonyos tokaji aszú 29 dollár helyett 43 dollárért kelt el. Az árverésen végül is több mint 500 értékes borral teli palack talált vevőre. ♦ — Terfiszter mintabolt. Jókai tér 2. A Centrum Áruház kezelésében. (x) — A BCM után Hejöcsabán épül Magyarország legújabb ce­mentgyára. Kereken négymilliárd forintot fordítanak ró, másfél milliárddal többet, mint a bere- mendi gyárra. Kapacitása évi 1,5 millió tonna lesz, s a tervek szerint 1975-ben kezd termelni. — A Dunántúli Napló szer­kesztősége szeptember 13-án, szerdán délután 5-től 6 óráig jogi tanácsadást tart székházá­ban. (Pécs, Hunyadi u. 11.) A tanácsadás díjtalan. — Ismét megkezdte foglal­kozásait a Zsolnay Művelődési Ház képzőművészeti szakköre Haraszti Pál festőművész vezeté­sével. A foglalkozásokat csü­törtökön és pénteken 5-től 8 óráig tartják. A szakkörbe bárki jelentkezhet. — SZABASVARRAS TANFOLYAM indul szeptember 14-én, csütörtökön 17 órakor kezdők számára, szeptem­ber 15-én, pénteken 17 órakor hala­dók számára a Technika Háza alag­sori tantermében (Janus P. u. 11.). Vezeti: Cser Ferencné. A három hó­napos tanfolyamra beiratkozás a hely­színen 16 órától. Érdeklődni telefo­non: 10-301. ♦ Halálos és súlyos balesetek Hosszúhetény határában Egyed Bé­la 49 éves fuvaros, komlói lakos, Hosszúhetény szőlőhegyben tolatás közben egy négy méter mélységű horhosba zuhant. A lovaskocsi rébo- rult, Egyed a szerencsétlenség követ­keztében olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Kovács József, nyugdíjas, kővágó- szölősi lakos a Cserkúti Gépjavító Vállalat előtt kedden délután ittas állapotban haladt az út bal oldalá­ról a jobb oldalra. Sajnos nem ért át, mert az út felénél Madaras Jó­zsef, pécsi lakos motorkerékpárja elé került. A gyalogos súlyosan, a mo­torkerékpáros könnyebben sérült meg. Kedden délután Gál József, 19 éves mozsgói lakos tehergépkocsival a 12. sz. Volán Vállalat előtt úgy indult el az úttest jobb oldaláról, hogy nem adta meg az elsőbbséget Hasnbalkó i István 61 éves pécsi lakos segédmo- i torkerékpárosnak, ezért összeütköztek;. Hambaíkó István súlyos sérülést szén- 1 vedett. Megjelent Komló bibliográfiája A hivatásos Kutatók, a hon­ismereti, a helytörténeti vagy a szakszervezeti bizottságok égi­sze alatt dolgozó kutatók, Kom­ló kultúrmunkásci és oktatói nyilván örömmel forgatják és munkájukban hasznos szolgá­latokat tesz Komló bibliográfiá­ja. A szénre épült városról szóló forrásmunkák jegyzékét dr. Ba­bies András, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Tudo­mányos Intézetének vezetője gyűjtötte és állította össze, s most jelent meg Komló város Tanácsa művelődésügyi osztá­lyának kiadásában. Mi cél hozta össze ezt « bibliográfiát? Nos, a tanács — Komló várossá nyilvánításának huszadik esztendejében — kul­túrpolitikája kiteljesítése érde­kében elhatározta, megvizsgál­tatja Komló természeti adottsá­gait, gazdasági és társadalmi fejlődését, s ehhez egy biblio­gráfia összeállításával könnyíti meg a kutatók dolgát. Az ősz- szeállításnak nem volt akadálya, hiszen Komló már korábban is tárgya volt többoldalú tudomá­nyos megfigyeléseknek. A bib­liográfia szerzője dr. Babies András pediq mór közel két év­tizede kíséri figyelemmel a bányászváros életét, több na­gyobb munkája is mejelent Komlóról, tehát alapvető anyag­gal rendelkezett. A bibliográfia többet nyújt annál, mint amit a „bibliográ­fia" fogalma alatt szoktunk ér­teni, Összeállítója megadja azon kéziratok címeit és lelő­helyét is, amelyek a komlói kő- szénbónyászatra vonatkoznak, vagyis arra a termelési ágra, amely különösen az utolsó ne­gyedszázadban egyre jobban meghatározza a település jel­legét. így megtaláljuk a kötet­ben az egykori kincstári kőszén- bányászat levéltárának megma­radt anyagát, az 1909—1945, évek között, sőt az utána kö­vetkező 7—8 esztendő bányá­szatának levéltári dokumentu­mait is az 1950-es évek elejéig. A kutatók a bibliográfia függe­lékében láthatják, hogy milyen súlyos pusztulást szenvedett a komlói bányaüzemi levéltár. En­nek ellenére a még megmaradt és az Országos Levéltárban őr­zött anyag értékes felvilágosí­tást nyújt a Komló gazdasági és társadalmi életével foglalko­zó kutatóknak. A bibliográfia 500 példány­ban jelent meg, Gallusz József, Komló tanácselnöke írt hozzá előszót. A PÉCSI ÉPÍTŐIPARI szövetkezet értesíti ügyfeleit, hogy irodáit a Sallai utcából A MEGYE UTCA 19-BE helyezte át PROLÓGUS Kürt szava* száll. laktonyaépületek amfiteátrumának közepén, mértani csoportozatokbar,, katonai egység. Előttük, külön sorban, tisztek, tiszt- helyettesek, honvédek. A parancsnok kíséretében egy főtiszt halad végig előttük, fogadja tisztelgésüket, bemu­tatkozásukat, aztán kitüntetést tűz o zubbonyukra. Egy kézfogás, egy-egy előírásos mondat: — A dolgozó népet szolgálom I Az utolsó - legalacsonyabb terme­tű - l.a’ona következik. Széles vállú, kemény kötésű fiú, bajuszt visel. Tiszte­leg, jelent, megkapja a kitüntetését: A tábornok továbblép. A sor végei­ért, s egy hang mégis jelent: — Füle Mihály honvéd! Keskeny asztalka áll a sor végén, rajta egy katona fotója. Vékonyka gyerekarc, hegyes orr, csucsort száj — a vonásokon a fényképezkedés zavart ünnepélyessége. A képkereten fekete szalag. — Az árvízvédelem során tanúsított hősies magatartása közben megbete­gedett és elhunyt — hallik. A tábornok kis bársony tokban a fénykép elé, az asztalkára helyezi a kitüntetést és feszesen tiszteleg. — A dolgozó népet szolgálta — mondja a hang. Aztán vezényszavak harsannak. Megszólal a zenekar. Az egység dísz- menetben vonul el a tisztek, a kitün­tetettek s a halott bajtárs képe előtt. Lassan kiürül a tér. Két katona közeleg. Egyikük elviszi az asztalkát, másikuk — a szőke baj- szú — felemeli a képet s a kis bársony- tokot. Egyedül van. hftzi a képet. — Nem ismertünk, Fülemüle — mondja. — Maradj már magadnak, Fülemü­le! - s a laboros akkorát taszít raj­tam, hogy a fal tart meg. — Nem nézhetem meg sajátmo- gam? A laborosnak vastag háta, asszony­fara van, mindent eltakar, ahogy löty­köl maga előtt: — Én a te helyedben nem vágynék annyira meglátni a pofázmányomat... — Miért, elszúrtad? — jajdulok föl. — Én? Talán a kedves szüleid!... Nagyon szellemes. Elküldeném őt a sunyiba, de akkor képes eltépni a fotót. — Tanuld meg — fontoskodik. - Ta­nuld meg, hogy a fénykép mindig a valóság hű mása. Azt mutatja, ami van. Még egy próbát teszek: — Hadd lám! A körmömre sóz. — El a kezekkel!... Még fürödni« kell. így talán leázik a kosz, amit a nyakadon megörökítettem. Segélykérőn nézek hátra Miskóra. Megszán: — Vedd ki, laboros. Nekem kell. Mindjárt indul a buszjárat az állo­másra. Miska basszusára meglepve fordul vissza a nagyfarú: — Neked kell, Bibok? Az ő képe? Minek? Az ágyad fölé akarod akasz­tani? Miska ránéz a leborosra, elsötétül a pillantása, az mindjárt tisztelettudó lesz: — Miért nem szóltál? Nesze! — ki­emeli a fotót a folyadékból, rázogat- ja, megpróbálom szemügyre venni ma­gam, de hiába tekergetem a nya­kam. — Adok itatóspapírt. Ha lehet, ne gyűrögesd. A farzsebben volna a helye, megfelelő embert a megfelelő helyre, de most tégy kivételt, különben mosogatórongy lesz belőle. Miska futólag rápillant a képre, az­tán segít itatós közé tenni, süllyeszti a táskába. — Na, milyen? — kérdem. Köszörül­ni kell egyet a torkomon. — Elég jó - feleli barátom közönyö­sen. - Koszi, laboros. Megyek, mert itthagynak. Ugranék én is, de a laboros nyakon ragad: — Aztán mielőbb röpködj erre a kilenc-ötvenemmel, Fülemüle, külön­ben kitépem a farktol la idat! — Nem megmondtam, hogy zsold- fizetéskor? ,.. - s kitépem magam a markából, mert Miska már a folyosó végén csattog. A lépcső aljában érem utol. — Te Miska, ha nem mondasz el mindent a húgodnak... — Mindent elmondok. — ... hogy most nem engedtek el szabadságra, de legközelebb biztos... és amikor a képet odaadod neki, fi­gyeld meg az első szavát, hallod? — Hallom. — Sikerült kép, Miska? Mondd meg őszintén! — Elég jól el vágy trafóivá rajta. — Mondd meg neki, hogy ő is küld­jön egy képet! Nincs abban semmi, c barátod vagyok, nem? — De. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents