Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

1*72. szeptember 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Uj utakon a burgonyatermesztés Négy üzem termeli meg a megye^szükségletét — Gépsorok az ültetéstől a szedésig — Új fajták, hatékony gyomirtó szerek land talajmaró és talajelőké­szítő gépekből, cseh vetőgép­ből és holland burgonyakom­bájnból és osztályozógépből áll, ma a legkorszerűbbnek ne­vezhető. A kombájn napi telje­sítménye 20 vagon, tehát há­rom német kombájn munkáját képes elvégezni. Speciális gyomirtószert is használ az ál­lami gazdaság, mellyel 100 szá­zalékos gyommentességet tud­tak biztosítani. A jelenlegi területeken A burgonya Baranyában nem profil növény, de a jelenlegi terület fenntartása szükséges, s az ésszerűség azt kívánja, hogy a termelést erre a négy szako­sodott üzemre alapozva folytas­suk. Mivel kizártnak látszik, j hogy a hazai fajtanemesítes j meg tudjon birkózni a jelenlegi I fehérhúsú fajták gyors feljaví- I fásával, az üzemek érdekeltsé- 1 gét bogádmindszenti pékára fertőzöttség mentes bőtermő ] külföldi fajták behozatalával és j hazai elszaporításával kell ! megtartani. — Rné — Megkezdődött i Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal budapesti köz yiilése A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal az első bor­világverseny alkalmából Buda­pesten rendezi 52. közgyűlését. A tanácskozást dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter ünnepélyesen nyi­totta meg kedden a Kertészeti Egyetemen. A miniszter beszédében elis­meréssel szólt a hivatal több mint négy évtizedes eredményes működéséről, fejlődéséről. A nemzetközi szervezet —, amely­nek hazánk is alapító tagja — ma már 27 tagországot foglal magába, s tagjai a világ szőlő- termelésének mintegy 96 száza­lékát adják. A magyar kormány — hangsúlyozta a miniszter — értékeli a hivatal törekvéseit, határozati javaslatait, előter­jesztéseit, s ezeket szőlőgazda­ságunk fejlesztésében figyelem­be veszi. A közgyűlés 22 országból ér­kezett több mint 150 részvevőjét P. G. Garoglio, a hivatal elnöke üdvözölte, majd az első plená­ris ülésen a magyar szőlőterme­lésről és borkészítésről hangzott el előadás. A péntekig tartó közgyűlés részvevői a tanácskozások köz­ben üzemlátogatásokon ismer­kednek meg a jóhírű magyar szőlőtermesztés és borkészítés eredményeivel. Négy világrész 21 országában 25 hivatalos kiállításon mutatja be a magyar ipar termékeit az idén a HUNGEXPO. Augusztus 20-tól decembe 17-ig 120 na­pon át megszakítás nélkül kö­vetik egymást a magyar kiállí­tások Európában, Ázsiában, Af­rikában és Dél-Amerikában. Több mint 20 ezer négyzet- méter összterületen, 500 ipar- vállalat termékeit mutatják be. A kiállítások kulturális esemé­nyekkel, hazánk turisztikai ér­dekességeinek bemutatásával is bővülnek. A legnagyobb részvétellel a szocialista országok vásárain szereplünk: a Lipcsei Őszi, a Zágrábi és a Plovdivi Vásáron, a Ernői és Bukaresti Gépipari Vásáron magyar gép- és fo­gyasztásicikk ipar számos ter­méke vonul fel. E kiállításnak célja — az exportlehetőségek bővítésén tú| — a gazdasági­műszaki együttműködés új for­máinak kialakítása, a szocialista integráció megvalósításának elősegítése. Tengerentúli fejlődő országok vásárain — a Damaszkuszi, az Algíri és a Bagdadi Vásáron — gépipari termékekből álló bemutatókkal jelentkezünk. De részt veszünk az ENSZ védnök­sége alatt rendezett III. Ázsiai Kereskedelmi Vásáron Új-Delhi­ben és nagyszabású gépipari bemutatóval jelentkezünk Chile Santiagói Vásárán. Két gépipari exportlehetőségeket nyújtó or­szágban önálló magyar kiáll táson mutatják be termékeinket a Buenos Aires-i önálló magya Kiállítás első hivatalos megjele nésünk lesz Argentínában, Teheráni önálló Kiállítás pedi megismétlése 4 ev előtti keres kedelmi sikerekben gazdag be mutatkozásunknak. Az árubemu tatákat mindkét helyen sokrét szakmai program egészíti ki. Nyugaí-Európában 13 helye élelmiszer és fogyasztási cik szakvásárokon, valamint gép ipari termékeket és fogyasztás cikkeket egyesítő árubemutató kon vesz reszt magyar áru. nyugat-európai program egyi legszínesebb eseménye a Bo deauxi Magyar Hét lesz, me lyet a Kulturális Kapcsolato Intézetével és a MTESZ-sze együtt szervez a HUNGEXPC Fogyasztási cikkeink népszerű sítésére a Nouvelles Galerie áruházban árusítással egybekö tött kiállítást rendeznek, műsza ki- gazdasági előadássorozata tartanak, turisztikai lehetőse geinkre az „Idegenforgalmi na pok” keretében hívják fel a f ayelmet. Képzőművészeti kiá lítós, a Tátrai Vonósnégyes a Operához balettkarának fe lépése ad képet a magyar kul turális életről. A táplálkozási szokások vál­tozásával a burgonyafogyasztás lassan csökken hazánkban is. Ennek ellenére egykori máso­dik kenyerünk még ma is fon­tos szerepet tölt be étkezésünk­ben, A fehér húsú, úgynevezett rózsafajták viszik a pálmát, s nemcsak a háziasszonyok vásá­rolják, de az étlapokon is min­den nap megtalálhatók. Ezek — a kisvárdai rózsa, a gülbaba — az úgynevezett piacos fájták. A fogyasztói ízlés a sárgahúsú fajtákat nem fogadja el, elaa- hatóságuk egyre nagyobb aka­dályokba ütközik s a jövőben még inkább kizárólag ipari cél­ra értékesíthetők. Kilencezer holdon Néhány évvel ezelőtt szinte minden gazdaság termesztett burgonyát, de kis területen. Az alacsony terméshozamok, a nagyfokú fajtaleromlás, a ma­gas élőmunkaigény és még egy sor tényező következtében az ország nem tudta önmagát el­látni, s így még a 60-as évek elején is jelentős behozatalra szorultunk. A 30-as és 40-es években 550 ezer holdon termeltek bur­gonyát az országban. Ez felére csökkent, 1971-ben már csak 223 ezer hold volt, ami a ve­tésterületnek csupán 2,7 száza­léka. Baranyában még nagyobb arányú ez a csökkenés, hisz a tíz évvel ezelőtti 6—7000 hóid­dal szemben az idén mór csak 1213 . hektáron, vagyis 2101 ko- tasztrális holdon vetettek bur­gonyát. A hatvanas évek végé­re, a hetvenes évek elejére mégis burgonya önellátóvá vált a megye, mivel időközben a termésátlagok jelentősen emel­kedtek. 18 tsz A mezőgazdasági munkaerő csökkenésével mind égetőbb igényként lépett elő a burgo­nyatermesztés gépesítése. Pár évvel ezelőtt megjelentek az első csehszlovák és német bur­gonyakombájnok. Ezek beszer­zése azonban csak ott látszott ésszerűnek, ahol a terület je­lentős, legalább 300—400 hol­das volt. így anélkül, hogy a burgonyaprogramot valaha is meghirdették volna, szinte ész­revétlenül szakosodtak az üze­mek. Ebben a gazdasági évben már csak 18 tsz és egy állami gazdaság termel burgonyát Ba­ranyában. A négy árutermelő bázisgazdaság és vetőmagsza­porító törzsüzem a következő: legnagyobb termelő a Mohács­szigeti Dunavölgye Tsz 680 ka- tasztrális holddal, második a mohácsi Új Barázda Termelő­szövetkezet 480 hold burgonyá­val, ezt' követi 376 holddal a sombereki Béke Őre Tsz, s ne­gyedik 300 hold vetésterülettel a Bogádmindszenti Állami Gaz­daság. Vagyis a megye 2101 holdas vetésterületéből 1836 hold termése e négy üzemben összpontosul. Ez a négy kiváló burgonya- termelő üzem Baranya terüle­tének 50 százalékán foglalko­zik burgonya szaporítással, és látja el nemesített vetőgumóva! egész Baranyát, sőt besegít a szomszéd megyék ellátásába is. A másik ötven százalékon áruburgonya előállításával fog­lalkoznak, melyből évente kb. ezer vagont álltíanak elő, s ez fedezi Baranya éves szükségle­tét, sőt jut belőle az országos ellátásra is. Mindez normális években van így. Az idén a drávai árvíz eb­be is beleszólt, hisz a Dráva elöntötte Majláth pusztát, ahol a nagy burgonyatermelő Bo- gádmindszenti Állami Gazdc ság idei termése 95 százalék­ban megsemmisült. Lépésváltás a cementtermelésben A négy nagyüzemben talál­ható színvonalból kell kiindulni a gépesítettség jelenlegi hely­zetének megítélésében. A la­zább talajokon jól bevált és a kötöttebb baranyai talajokon is még megfelelő eredménnyel alkalmazható NDK gyártmányú burgonyakombájn határozza meg pillanatnyilag a színvona­lat Baranyában. A Dunavölgye Tsz-ben 5 ilyen kombájn üze­mel, a mohácsi Új Barázdában kettő, Somberekén egy. össze­sen tehát nyolc kombájn és ko. ugyanennyi magyar gyártmá­nyú burgonyakiszedő gép van a megyében. Egy kombájn napi teljesítménye 4—5, esetleg 6-7 hold. Egy nap alatt 6—7 vagon burgonyát szed fel és rak pót­kocsira, vagyis naponta 60 em­ber munkáját végzi el. A valamikor nagy kézimunka igényű növény korszerű terme­lése a megfelelő ültető- és be­takarító gépek, a gyomirtósze­rek és szárperzseléshez szüksé­ges vegyszerek, a gombabe­tegségek elleni növényvédősze­rek használatával megoldódott. Ez azonban ma már csak lát­szólag van így, hisz o jelenleg forgalomban lévő gyomirtósze­rekkel a teljes gyomtalanság nem biztosítható, a német be­takarítógépek nem végeznek tökéletes munkát a kötöttebb talajokon, a burgonya közül tetemes plusz költséggel kézi munkaerővel kell kiválogatni a hantokat, s a betakarítás: vesz­teség is nagyobb a megenge­dettnél. A jelenlegi jövedelme­zőségi szintet, a 100 mázsás, vagy afeletti üzemi átlagtermé­seket azonban legfőképpen a válságba jutott fajtakérdés mi­att nem lehet soká tartani. A jövő fajtái A forgalomban lévő sárga húsú fajták, amelyek megadják a holdankénti 150—180 mázsás átlagtermést is — nem piacké­pesek. Hazai fehér húsú faj­táink igen piacképesek, viszont olyan mértékű leromlást mu­tatnak, amivel sem a hozam, sem a minőség nem biztosítha­tó már. Tíz ' évvel ezelőtt volt ilyen súlyos a rózsafajták vírus okozta leromlása. A jelek már tavaly is mutatkoztak, amikor a sombereki tsz 3 millió forintot vesztett azon, hogy kizárták a szaporításból. Az idei rügydug­vány vizsgálatok 1973. évi prog­nózisa további leromlást jelez, tehát ezekben a hetekben vár­hatóan ismét nagy területeket zárnak ki a szaporításból, s ma már az étkezési burgonya szabványok is olyan szigorúak, hogy a kizárt tételek egyrésze csak ipari célokra használható fel. Figyelmeztető jelek ezek, melyek nagy mértékben befo­lyásolhatják a termelői kedvet. A járható út a Bogádmindszen­ti Állami Gazdaság példáján vezethet, amely ebben az év­ben 92 hektár területen öt új burgonyafajta beállításával próbálkozott meg. Mind hol­land fajták ezek, a Radosa, a Resy, a Marijke, a Romeo és a Desirea, melyek az utóbbi ki­vételével a köztermesztésben még ismeretlenek. Sajnos, az án/íz a bogádmindszentiek új fajtaszaporítását sem kímélte meg, pedig ezek között a ví­rusmentes, teljesen egészséges fajták között egyik-másik igen nagy, holdanként 200—300 má­zsa termést ígért. Jövőre a bo- gádmindszenti-k újra beindít iák a programot: — az állami gazdaságokban folyó országos burgonyaprogram részeként, is­mét elvetik az új fajtákat. Mun­kába állítják azt a burgonya gépsort, amelyet mór az idén megkoptak, csak az árvíz miatt adtak kölcsön egy másik — nem baranyai — állami gazdaság­nak Ez a gépsor, amely hol­Hosszú évek óta az úgyne- | vezett hiány-gazdálkodós jel- | lemzi a cementellátást. Az igé- 1 nyék jóval meghaladják az elő­állított mennyiséget, így fede- ( zetként nagyarányú behozatalra I szorulunk. 1960-ban 1571 ezer tonna volt a cementipar pro- j duktuma, 1555 ezer tonna a fel- | | használás. 1970-ben viszont már . 2771 tonnás termeléssel 3716 ezer tonnás felhasználás állt ; szemben. Egy hatalmas ce­mentgyár egész évi teljesítmé­nyének megfelelő mennyiséget kellett a különböző országok­ban megvásárolni. A rangsor végén Csupán három-négy ország j ' lelhető hazánk mögött azon a j listán, amely az európai álla­mok egy lakosra számított ce­menttermelése alapján készült. 1 Jóval hátrább vagyunk, mint amit gazdasági fejlettségünk indokolttá tenne. Ennek okai a fejlesztésben elkövetett hibák­ban kereshetők. 1958-ban kezdték meg az el­ső, valóban nagykapacitású ce­mentgyár — a Dunai Cement és Mészmű - építését. A felszaba­dulás után addig mindössze Lábatlanban és Hejőcsabán hajtottak végre jelentős fejlesz­tést. Abban az esztendőben 131 kg szürke por jutott egy lakosra. E mennyiség 1971-re 270 kg-ra növekedett, dé ezzel még mindig a sereghajtók kö­Javíttassa háztartási gépeit a villomos ipari szövet­kezetnél garanciális és fizető javítások. KOMLO, KOSSUTH LAJOS U. 29. zött maradtunk, a szocialista or­szágok esetében pedig a leg utolsók. (A KGST államok eg’ lakosja jutó átlaga mintegy 100 kg-mal több!) A fejleszté: elhibázottságát az élet gyorsar bizonyította, hiszen annakide­jén az érintettek úgy vélték hogy egyetlen nagykapacitási gyár — a DCM — felépítése jc időre megold minden gondot Nem így történt. Exportból import Egy-két évig úgy tűnt, hogy az optimistáknak van igazuk, Még kivitelre is futotta a ter­melésből. 1966-tól kezdve azon­ban rohamosan tágult a rés a produktum és a szüksége: mennyiség között; 1970-ben már több, mint egymillió tonna volt a behozatal. Az exportból import lett, a megalapozatlan tervezés drága tandíjaként.. . Ilyen okok miatt született meg a döntés a beremendi cement­mű gyors ütemű felépítésére. Átlagosan 52—54 hónap szük­séges az évi egymillió tonna kapacitású cementüzemek létre­hozásához. Beremendnél jócs­kán lecsíptek ebből, ám ennek ára van: a költségek növeke­dése. Nézzük a termelés számsorát Az 1960. évi 1571 ezer tonnás teljesítmény 1968-ban már 2801 ezerre növekedett. Ez volt a csúcs. Két esztendő múlva 2771 ezer tonna áru került ki a gyárakból, tavaly 2713 ezer ton­na. Idén a terv 2950 ezer ton­na cement gyártását írja elő, s ebből az első félévben — ami mindig gyengébb, mint a má­sodik — az ipar 1379 ezer ton­nát teljesített. Nyolc százaléx- kal többet, mint tavaly a ha­sonló időszakban. A növekedés legfőbb fedezete azonban a munkakezdés a beremendi ce­mentóriásban. Magyarország 1967-ben 480 j ezer tonna cementet importált, | 1971-ben már 1478 ezer tonnát! 1970-ben Hollandia és Jugo- j szlávia mögött Európában mi I voltunk a harmadik legnagyobb cementvásárlók, tavaly pedig — nemkívánatos előrerukkolás ez - csak Hollandia előzött meg bennünket. A megállj kimondá­sa immár elkerülhetetlen. A világkereskedelemben a cement aránya csekély. A nagy súly, a viszonylag kis érték leg­többször gazdaságtalanná teszi a nagy távolságokra való szál­lítást. Persze nem egyedüli in­dok ez. A nélkülözhetetlen épí­tőanyag világszerte a legkapó­sabb áruk közé tartozik, a kí­nálat és a kereslet eltérése fo­lyamatos áremelkedéshez veze­tett. Azaz egyre drágábban tud­tuk megvásárolni az egyre több cementet... így válik ért­hetővé, hogy a cementipar be­ruházásai az ismert korlátozó rendelkezések ellenére is zöld utat élveznek. Mert az itt és így megtakarítható forintok fe­jében sokkal többet kellene ki- j adni másutt, s nem is forint- ! ban . .. 1975: ötmillió tonna Létszámhiánnyal küszködve, j de a régi cementgyárak lénye­gében egyenletesen termelnek, j Sokat javult a termelés egyhar- I madót szolgáltató DCM teve- [ kenysége — itt három eszten- j dóré terjedő, részletes minisz- 1 téri utasítás szabja meg a te- | endőket —, s idén már, remél- j hetően, 300 ezer tonna cemen- | tét ad Beremend. Ami az ere- I detileg tervezettnél 140 ezer tonnával több. Igaz, építésének meggyorsítása különleges in­tézkedéseket követelt, s újabb költségeket okozott, de a többletnyereség arányban ál! a többlet ráfordításokkal. Nem­csak azért, mert csökkenhet az import, hanem azért is, mert a kelendő portékáért való tü­lekedésben a nemzetközi pia­con az árak egyre nagyobbra növekednek. Épül, s a tervek szerint már 1974-re elkészül az évi 1,5-1,6 millió tonna kapacitású új he- jöcsabai gyár, s megkezdték egy további nagyteljnsitményü üzem létrehozását. 1975-ben — a tervek szerint — ötmillió tonna lesz a hazai cementtermelés. A régóta áhított és szükséges lé pésváltás időszakát éli a ce­mentipar. Termelés és szükség­letek közelebb kerülése mór nem csupán ígéret. Mészáros Ottó Koreai delegáció érkezett Budapestre Zárig Zun Thek-nek, a Koreo Népi Demokratikus Köztársasá< minisztertanácsa elnökhelyette sének, a magyar—koreai gaz dasági és tudományos-műszak konzultatív kormányközi bizott ság koreai tagozata elnökéne vezetésével hétfőn Budapestr érkezett a KNDK delegációja, küldöttség a konzultatív kor mányközi bizottság első üléssza kán vesz részt. Mint ismeretes a bizottság létrehozásáról to sonexi Pálnak, a Népköztől ság Elnöki Tanácsa elnökéne 1971 szeptemberi koreai látoga | tása során írtak alá egyez ményt. HÁZIASSZONYOK figyelmese ajánljuk i Száraztészta” és készétel-árubemutató DÍJMENTES kóstoltatással Szeptember 13-ón délután 16—19 áráig. P7CSCTT, ÜJMECSEKALJÁN A 201. SZÁMÚ BOLTBAN (Alpári Gyula u. 14.) Új szárnnyal bővült a Jogi Egyetem Tegnap délelőtt átadták c Jogi Egyetem új épületszárnyát A kivitelezési munkákat tavah júliusban kezdte meg « Ma cseki Szénbányák Karbantart« üzeme, s két hónappal a kivi felezési szerződésben vállal' határidő előtt a jogászok hasz nálatba vehették az új létesít ményt. Hárommillió hétszázeze forintba került a 829 négyzetmé tér alapterületű szárny. A kivi telezés megkezdésekor a félté tel az volt, hogy ne zavarja c építkezés az oktatómunkát. munka első fázisában a leg nagyobb feladatot kétségkívu a tetőszerkezet megemelése je lentette: csavarmenetes orsó. emelőkkel segítették megfelelő magasságba a tetőt. Az új szárnyban a msgszo kott zsibongó kép fogadja a látogatót. A hallgatók már el foglalták a szemináriumi helyi­ségeket. A folyosó végén he lyezték el a nyelvi laboratóriu­mot, melyhez vetítőhelyiség magnószoba tartozik. A harminc férőhelyes laboratórium ko. szerű audiovizuális eszközökké lesz felszerelve. Egyelőre ne^n működik, a berendezések feb­ruárra érkeznek meg. Egyéb­ként több mint hatszázezer fo­rintot költenek ezekre a célok­ra. A nyelvi labor mellett ala­kították ki az előadótermet, melynek berendezése nyolcvan- ezer forintba került. Az új szin­ten öt szemináriumi helyiségei képeztek ki. Ezek már otthono­sak, a (alakot — saját erőből fával búi költők. A büntetőjogi és családjogi tanszék hét iro­dahelyiségét most rendezik be egy-két nap és minden a helyé­re kerül. Magyar kiállítás-sorozat — 120 napon át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents