Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
is Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunäntüll naplö XXIX. évfolyam, 214. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 10., vasáma|i Hogyan, miből? Szegények vagyunk, de fényesen élünk. Közgazdász barátom mondta ezt a minap enyhe iróniával, de szinte nincs nap, hogy ne fogalmazná meg a környezetünkben valaki így vagy úgy ezt a gondolatot. A rohamosan növekvő gépkocsi- állomány, a gombamód szaporodó víkendházak szinte provokálják az embert. Valóban ilyen jól élünk? A józan szemlélődő persze tudja: ez csak az érem egyik oldala, mert nemcsak az a gondunk, hogy túl sokat kell várni a gépkocsi-kiutalásokra. Szegény emberek is élnek közöttünk, elvétve nagyon szegények is, de ez meg az érem harmadik oldala. Mert ez sem jellemző, ez is csak egy motívum napjaink korképén, mint például az a család, amely két egymásutáni évben autót ajándékozott érettségiző gyerekeinek. A keresetek és jövedelemviszonyok alakulása a legizgalmasabb témák egyike. Hogy kinek mi van a borítékjában - erről mindenki tud valamit, az igazság azonban az, hogy nálunk ez a téma még mindig a „kényes” témák kategóriájába tartozik, majdhogynem tabu. A bérek, jövedelmek alakulásáról szinte minden vállalat, minden vezető, sőt minden ember szemérmesen hallgat, pedig ez olyan kérdés, amiről éppen hogy sokat kellene beszélnünk, amivel politizálni kellene, mert egyetlen szám többet mond frázisok ezreinél. Egy szó, mint száz: nem élünk rosszul, nincs tehát mit takargatnunk. Beszéljünk a jövedelmeink alkulásáról, s beszéljünk ezzel összefüggésben a meglévő dolgokról. Ez a mondanivalója annak a rendkívül tartalmas és terjedelmes jelentésnek is, melyet a Központi Statisztikai Hivatal adott Id „A lakosság jövedelme és fogyasztása 1960—1970 között” címmel. Tíz év áttekintése nagyszerű alkalom arra, hogy felismerjük a legfontosabb tendenciákat, mert nem az az igazán lényeges, hogy mennyit keres egy- egy réteg vagy személy valamelyik adott pillanatban, hanem az, hogyan változnak hosszabb távon ezek az ösz- szegek, illetve arányok. Nézzük először a nagy számokat 1960-ban 118,5 milliárd, 1970-ben 211,7 milliárd forintot tett ki a lakosság összjövedelme. Ezekben a számokban benne van a munkából származó jövedelem, a társadalmi juttatásból származó — pénz, természetbeni - jövedelem, sőt a felmérhető ‘egyebek is. A növekedés mértéke rendkívül jelentős. Közel százmilliárd forint, tehát évente közel ezermillió. Ez egy főre vetítve azt jelenti, hogy míg 1960-ban 11 871 forint volt az éves jövedelem, addig 1970-ben már 20 491. Érdemes egy pillantást vetni arra a számsorra is, amely a jövedelmek jövedelemforrások szerinti megoszlását mutatja. 19ó0-ban a jövedelmek 80.4 százaléka származott közvetlenül a munkából — 1970-ben: 74,5 százaléka. A különbség rendkívül figyelemreméltó. A pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások — családipótlék, ebédhozzájárulás, üdülés stb. — ugyanis ez idő alatt 18,4 százalékról 22,8 százalékra nőttek, de emelkedett az egyéb forrásból származó jövedelmek mértéke is —, ha nem is olyan ütemben, mint ahogyan azt sokszor gondoljuk. 1960-ban az összjövedelmek 1,2 százaléka származott egyéb forrásból, 1970-ben 2,7 százaléka. Melyik év volt számunkra a legkedvezőbb? 1961-ben elég rosszul mentek a dolgok — mindössze 0,8 százalékkal nőtt a reáljövedelem, s közel hasonló nagyságrendet képviselt az 1965-ös év is. Azóta azonban egyetlen évben sem maradt 5 százalék alatt a növekedés üteme. A „legjobb" év az 1970- es volt, amikoris 7.3 százalékkal folyt be több a családi kasszákba, mint az előtte való évben. Persze még ezek a számok sem elég beszédesek a mindennapi gondokkal küzdő ember számára. — Nézzük meg hát az egyes társadalmi rétegek jövedelemszínvonaló- nak alakulását! A munkásság egy főre jutó havi jövedelme az 1960-as 1165 forintos szintről 1970-re 1625 forintra nőtt. És a parasztságé? 1960: 1086 forint, 1970: 1622 forint. A szellemi foglalkozásúak jövedelme az 1549 forintos szintről tíz ev alatt 2184 forintra nőtt. Megérdemel egy pillantást az a kimutatás is, mely arról tájékoztat, hogyan alakultak a társadalmi juttatások, s hogyan részesednek ebből az egyes rétegek? Egy munkásra - illetve családtagjára — 1960-ban 2845 forint esett társadalmi juttatásként — két évvel ezelőtt pedig már 4462 forint. A szellemi munkások ebből a jövedelem- forrásból 3935, illetve 5775 forinttal részesedtek. Messze elmarad ettől a szinttől a parasztság részesedése. 1960: 1856 forint - 1970: 2843 forint. A természetbeni társadalmi juttatások rendkívül jelentősek nálunk. Erről adnak képet azok az adatok, melyek az egészség- ügyi ellátással, illetve gyógyszerjuttatással kapcsolatosak. Magyarországon 1960-ban minden lakosra 661 forint jutott ilyen címen, 1970-ben pedig már 972 forint. A munkásság ebből két évvel ezelőtt 912 forinttal, a szellemi dolgozók 1012 forinttal, a parasztság pedig 750 forinttal részesedett. Itt vannak hát a meztelen számok, most már csak azzal a kérdéssel kell szembenézni: telik-e ebből két év alatt két autóra, illetve azzal a másikkal: törvényszerű-e, hogy legyenek szegények? A választ talán ki sem kell mondani. A magyarországi jövedelemszint kiegyensúlyozott életvitelt biztosít, s ami talán még ennél is fontosabb: a lehetőségek növekedése egyenletes ütemű, de ezt a szót: takarékosság — még sokáig nem lehet elfelejteni. Persze a növekedés ütemében is vannak különbségek. A munkásság pénzbeni reáljövedelme 1970-ben 7,1 százalékkal nőtt, a szellemi dolgozóké 7,2, a parasztságé 11,3, a kettős- jövedelműeké pedig 8,9 százalékkal. Természetesen ezek mögött a számok mögött Is nagyon sok az egyenlőtlenség, hisz egyetlen réteg jövedelemszintje, életszínvonala sem egységes. A munkásságon belül is jelentős a szóródás, vannak kiemelkedően és vannak még mindig gyengén kereső szakmák, a mozgás azonban minden réteg, illetve csoport esetében felfelé ívelő. Tovább színesíti és egyben bonyolítja a képet az a tény, hogy egyre erőteljesebben érvényesül a munkaszerinti bérdifferenció- lás elve, azaz ugyanabban a gyárban ugyanannak a szakmának két képviselője között jelentős fizetéskülönbség állhat elő. No és aztán itt vannak a másodállások, fusizások, házi- kertekből, házifarmokból és még ki tudja mi mindenekből származó pluszjövedelmek — de ez már egy másik téma. Ez a cikk csak azt akarja mondani, hogy ha valamiről, hát akkor a pénzről tényleg csak konkrét adatok, tények alapján érdemes beszélni. Nem élünk rosz- szul — ez nem lehet vitás —, de egyelőre nem is élünk olyan jól, mint ahogy azt a leglátványosabb felszíni jelek mutatják. Békés Sándor Kereskedelmi hálózatfejlesztés SBC-k, iizietházak, vendéglők Mi készül el, mi nem? Kedvezőtlenebb a vendéglátás helyzete A majsi üzletház A tartalomból Nem kell az alagútzsalu ? (3. old.) Mohács kapujában (3. old.) „Pajzs 72" hadgyakorlat (4. old.) Bemutatjuk új laptársunkat (5. old.) Tűzoltók (7. old.) A Baranya megyében működő kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek középtávú tervei elkészültek, lássuk, mi valósult meg ezekből és eddig mi nem? A IV. ötéves tervben több ABC, kisáruház, illetve nagy alapterületű áruház építését tervezték. Pécsett elkészült az újhegyi ABC, a megyeri kertvárosban épül egy másik. A Magaslati út és Szőlő utca sarkán hamarosan megkezdik az ABC áruház építését. Tervezik a Kon- zum áruházat, de tizenegy új üzletről nincs konkrét hír — ezek a „valószínűleg megépül" kategóriába tartoznak. Újme- csekalján, az Építők útjai óvoda mögötti területre évek óta várnak az ottlakók egy nagy ABC-t, a Megyeri úton szintén ez a helyzet A tervekben szerepel még az Ifjúság útján, Kertvárosban az új lakótelepen és Vasason, a Henrik telepen új ABC áruház építése. Kérdéses a megvalósítása az új Centrum Áruháznak, a belvárosi Ruházati áruháznak, a Rókus utcai Otthon Áruháznak, a Szigeti úti és a kertvárosi ruházati szaküzletnek és a kertvárosi iparcikkboltnak. A megyében ez a helyzet: elkészült a harkányi ABC bővítése, az orfűi, sásdi, siklósi és szentlőrinci új ABC. Átadták Komlón a ruházati kisáruházat is. Komlón a Felsőplatón egyébként készen áll az ABC, (furcsa, de előbb készült el, mint a lakások!) és eddig a Kaposvári Cukorgyár használta raktárnak. Jövőre már mint áruház működik. Pécsett, az End- resz György utcában pedig árusító bútorraktárt építettek, tulajdonképpen ez is új boltnak számít Építik Sellyén az újtelepen is az ABC áruházat, Vajszlón szintén ABC, Somberekén kisáruház, Sásdon ruházati kisáruház, Nagyharsányban üzletház épül, folyamatban van a siklósi ruházati bolt bővítése. Kérdéses, hogy elkészülnek-e az új üzletek. Komlón, a Kossuth Lajos utcában, Hosszúhetény- ben a Fő utcában, Beremenden az új lakótelepen, Szentlőrin- cen az újtelepen, Szigetvárott a Radován téren ABC áruházakat, Mágocson, Majson üzletházakat, Siklóson kisáruházat terveztek. Eavházaskozár, Drávátok, Csányoszró, Diósviszló és Bükkösd II. vegyesboltot kapna a tervek szerint, Szigetvárott két nagyobb létesítményt — egy lakberendezési áruházat és egy ruházati áruházat szeretnének megépíteni. A vendéglátás fejlesztése kedvezőtlenebb képet mutat. Pécsett egyetlen új létesítmény építése van folyamatban, a Misinatetőn épül az étterem- eszDresszó. Szerepel a tervben a Kossuth téren építendő étterem és presszó, nagyon kérdéses az új városközpontban az Légiesaifa Szíria faiéit Izrael nem állítja le az akciókat önkiszolgáló étterem megépítése (sokat javítana a közétkeztetés helyzetén!) és utópisztikusnak tűnik a Megyeri úti étterem és eszpresszó megépítése, amelyet a tervezett toronyház tetejére szántak. Vidéken két új létesítményt adtak át rendeltetésének: Szigetvárott az Oroszlán éttermet, Pellérden pedig az új eszpresz- szót. Két másik építése folyamatban van: Pécsváradon átadás előtt áll az új étterem, Sellyén az új lakótelepen pedig aZ eszpresszó. Kilenc új létesítményt építenek a tervek szerint ebben az ötéves tervben. Ezeket meg lehet kérdőjelezni, hiszen szerepel közöttük Szigetvár is, ahol az új strandfürdő területére tervetek egy nagy ön- kiszolgáló éttermet A tervek: Komló a buszpályaudvaron új bisztró, Harkányban a strandon önkiszolgáló étterem, Szentlőrincen, a hatos út mellett autócsárda. Boksán vendéglő, Szabadszentkirályon, Mohács, Újtelepen eszpresszó, Mohácson új bisztró, végül pedig Nagykozárban egy új vendéglő építése szerepel a tervben. Szíriái katonai szóvivő bejelentette, hogy a légierő egységei szombaton támadást intéztek a megszállt Golan fennsíkon kiépített izraeli állások ellen. A kialakult légiharcban lelőttek két izraeli Mirage vadászgépet. A szíriai légierő három gépet vesztett. Az akció válasz volt arra a terror- támadásra, amelyet az izraeliek szíriai települések ellen intéztek. A légicsata hírét megerősítették izraeli részről is. Egy jordániai katonai szóvivő közölte, hogy az izraeli és szíriai gépek összecsapása során rakétatalálatok értek egy jordániai falut, amely a szíriai határ közelében fekszik. Nyolc polgári személy életét vesztette, hárman megsebesültek, és az anyagi kár is jelentős. A hírügynökségi jelentések megjegyzik, hogy a közel-keieti tűzszünet két évvel ezelőtti életbelépése óta ez volt az első légicsata izraeli és arab repülőgépek között. Jigal Állón izraeli miniszterelnök-helyettes szombati rádióbeszédében igazolni igyekezett az izraeli légierő akcióinak felújítását. Mint mondotta, a légitámadások „hatékony eszközt jelentenek a gerillák tevékenységének korlátozására”. Nem csinált titkot abból, hogy az izraeli kormány nem is szándékozik leállítani ezeket az akciókat mindaddig, míg úgy értékelik, hogy „Izrael veszélyben van”. Abba Eban külügyminiszter viszont a tárgyalásos rendezés mellett foglalt állást, hozzátette azonban, hogy az izraeli kormány engedményeket vár Egyiptomtól. flz „aranycsapat” megszerezte a negyedik aranyérmet Párbajtőr-csapatunk megvédte mexikói olimpiai elsőségét. Münchenben is a dobogó legmagasabb fokára állhatták. KULCSÁR GYŐZŐ DR. FENYVESI CSABA SCHMITT PAL OSZTRICS (A döntőben nem szerepelt) ERDŐS SÁNDOR i
