Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
1972, szeptember 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Tegnap Kellemes idő, nagyszerű program Kisebb területen nagyobb termés történt össztanári értekezletet tartottak tegnap délután Pécsett, az Oktatási Igazgatóságon, Dr. Tóth József igazgató vezetésével a tanári kar tagjai megbeszélték az 1972—1973. évi oktatási feladatokat, * Külföldi út jó munkáért. A szalántai termelőszövetkezet aratási és betakarítási munkában kiváló eredményeket elért tagjai — 41 fő — tegnap jutalom-kirándulásra Jugoszláviába utaztak, az IBUSZ pécsi irodája szervezésében, A csoport tagjai — többségében délszlávok — a tengerparton fekvő Porecsbe utaztak, de megismerkednek a Zágráb és Fiume nevezetességeivel is egy hetes túrájuk alkalmával. * Tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházában a hétvégi kertek :ovábbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak a SZÖVOSZ, a Kertészeti Egyetem és az érdekelt MESZÖV-ök mezőgazda- sági szakemberei. A Baranya megyei elgondolásokat, illetve terveket vitaindító előadásában Balázs János, a MÉSZÖV osztályvezetője ismertette. A beszámoló kiterjedt a komlói szakcsoportok sövénymeggyes telepítésére, valamint a fólia alatti termesztés és palántanevelés tervének megvalósítására. A pécsi AFÉSZ-hez tartozó kiskertekben Kővágószőlősön — a MÉSZÖV és a fertőéi Kutató Intézet együttműködései alapján — szamócakísérleteket, Bere- menden és Szigetváron pedig a fólia alatti termesztés fejlesztését tervezik. Az ismertetetteken kívül a közeljövőben több Baranya megyei községben szándékoznak létrehozni kiskert, illetve zöldségtermelő csoportokat a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek segítségével. Rendhagyó „szabályszegés“ Vasárnap délután az Oj- mecsekaljára tartó 47-es autóbuszon. Igazi, bányásznapi csúcsforgalom. Az utasok valahogy nyugtalanabbak a szokottnál és nemcsak a zsúfoltság miatt. Különösen a férfiak izgatottak, topognak, j forgolódnak. Gyorsan szövő- \ dik az ismeretség, félmondatok röpködnek, — Nem kell félni, Géczi véd ,.. — Kíváncsi vagyok, hogy i állunk? — Amikor eljöttem, a mie- í ink vezettek ... I A fő téma: az olimpia. A rádióban a Magyarország— NDK futballmérkőzést köz- j vetítik. Jó lenne hallgatni, de az autóbuszokon éppen az ! utasok nyugalma érdekében — tilos a rádiózás. Aztán | mégis előkerül egy készülék, j de a zsivalyban egy szót \ sem érteni. A kalauznő el- J néző mosollyal figyeli a szurkolókat, majd bekapcsolja a hangszórót. Ezúttal elmarad a megszokott szö- [ vég: Posta megálló követ- ' kezik, A mikrofon elé tartja í c táskarádiót, aztán — akár : a legszebb zene — felcsen- j dűl a riporter hangja: Tóth j Kálmán góljával Z:0-ra ve- v | zetünk . . . A rendhagyó „szabályszegés" eredményeként né- i hány perccel a hazaérkezés ] \ előtt meghallhatták a jó hirt i az újmecsekaljaiak. Az au- \ tóbuszban örömujjongás . . ., aztán valaki megjegyzi: kedves, rokonszenves kalauznő... én mondom, prémiumot érdemel W. M. • • Ünnepeltek bányászaink A hivatalos program — bányászaink ünneplése és köszöntése —, már szombaton lezajlott A vasárnap oldott hangulatban telt a bányászlakta baranyai településeken. A szabadban megrendezett népünnepélyek hangulatáról, változatos műsoráról adnak képet munkatársaink. Népünnepély Komlón A rossz nyelvek szerint az idei bányásznap reggelén hatástalannak bizonyult Komlón a bányászzenekar hagyományos zenés ébresztője. A szombati műsor ugyanis a késő esti órákba nyúlt, s a 8—10 ezer főnyi ünneplő tömeg nem mozdult, amíg a város felett el nem lobbant a tűzijáték utolsó rakétája is. Előzőleg a Lenin téren felállított szabadtéri színpadon a Bulgáriából érkezett jamboli népi együttes, majd a Kék Csillag tánczenekar, s végül magyarnóta- és népdalénekesek adtak nagysikerű műsort Vasárnap tovább folytatódott a szórakoztató program. 10 órakor a bányász sporttelepen női labdarúgó-mérkőzést rendeztek; előtte és a szünetben a Pécsi Ércbányász repülőmodellezői szórakoztatták látványos bemutatójukkal a közönséget. Délután a Mecsekfalu és Si- konda közötti területen motoros ügyességi terepversennyel kezdődött a technikai sportok bemutatója. Ezután az MHSZ-vá- logatott repülői izgalmasan látványos egyéni és kötelékgyakorlatokkal, ballonvadászattal mutatkoztak be. Igen nagy sikert arattak a pécsi és komlói ejtőernyősök is, s nem kevésbé a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz lovas sportolói. Egész nap „nagyüzem” volt a Lunaparkban s csúcsforgalom a vendéglőkben és az alkalmi étel- és italméréseknél. Az idei bányásznap tehát igazi népünnepély volt Komlón. „Falusi vasárnap“ Hidason Korán keltek a hidasiak - talán azért is, hogy a „falusi vasárnap” keretében meghirdetett igen bőséges műsor úgy „beleférjen a napba", hogy közben maradjon idő az ilyenkor már hagyományos programokra j is; sétára, a lagzival vetekvő ebédre, szomszédolásra, beszélgetésre, csendes „sörzenére” a Bányász bisztró árnyas kerthelyiségében . . . A fiatalok kegyeleti stafétája reggel nyolckor futott be a Bartók Béla művelődési otthon udvarára, ahol kis ünnepség keretében koszorút helyeztek el Bar- j tők Béla mellszobránál. Két órával később a művelődési otthon klubjában folytatódott a program: négy hidasi újszülött névadóját tartották itt, illő körülmények között, emlékezetes ünnepélyességgel . . . Fellobogózott falu, ünneplős emberek, üdvözlő feliratok, az ünneplővel mit sem törődő gyerekek, közrefogott, váltig trak- tált vendégek. A rokonok, réqi bányász barátok, munkatársak, ismerősök egy része már.szombaton megérkezett, de még a vasárnap reggeli, délelőtti autóbuszok is hozták a meghívottakat — akik nélkül Hidason nem lett volna teljes a szeptemberi vasárnap, ünnep volt ez mindig, oz maradt most is, csak a neve változott négy esztendeje, mióta áll a bánya: „falusi vasárnapnak" hívják, de a baráti invitálás még mindig j így szól: „eljöttök a bányász- I napra?” Séta, „hogy éltek?”, „mint vagytok?”, közös emlékek, élmények, mélyről jövő sóhajok, „emlékszel amikor...?" büszke beszámolók munkáról, gyerekekről, ebéd előtti qyomorelő- készítés csak úgy állva, a pult mellett. Haranqszóra befut az utolsó vendég is, a konyhaillatú házak beszippantják a sétálókat. Szusszanásnyi csend.- János bácsi mit mond o reuma ?- Eső lesz.- Ma? Vasárnap, a bányásznap reggelen cfisz-egyenruhájukban vonultak végig Űjmecsekalja utcáin az Ércbányász fúvószenekar tagjai. A zenekar a városrész több pontján nagysikerű hangversenyeket adott. — Holnap. — Na, akkor holnap kap egy féldecit - mondja a kocsmáros, aki joggal aggódik, mert szép időben a kerthelyiségben lesz a bál, és még a betont is megcsináltatták erre az alkalomra.. Szerencsére a felhők jobb belátásra és más irányba térnek, így zavartalanul folyhat a műsor a művelődési otthon parkjában. Foglaltak a ‘élkaréjba állított széksorok, foglaltak a padok, s a sétáló tömeg aszerint áramlik, cserélődik, mikor mi megy a „színpadon”. Lehet is válogatni, a műsort úgy állították össze, hogy mindenkit megfogjon, legalább egy kis időre: beat-zenekar, dunaszek- csői, bátai és kátolyi táncosok, irodalmi színpad, tamburazene- kar... Ragoncsa Lacika elsős, hatalmas spirálos vázlatfüzetet, csillogó műanyag-tolltartót kapott.- Mióta rajzolsz? — Már ötéves korom óta — mondja. Hatéves. — És mi mindent fogsz rajzolni ebbe a szép füzetbe?- Mindenféléket. — Bányászokat is?- Azt is. Ö egészen biztos, hogy május elsején és a jövő évi bányásznapon is benevez a rajzversenyre. Addigra már elmossa az eső a mostani színes rajzokat ... Közel kétezer hold szőlő Pécs határában Pécs határában 1969 január és 1970. december 31. között a szőlőterület 133 katasztrális holddal csökkent — jelenti a Pécsi járási Földhivatal. 1971- ben és az idén a szőlőterület további nyolc holddal lett kevesebb. Daindol, Makár,, Aranyhegy, Bálics, Szamár-hegy, Magyar- ürög, Patacs, Mecsekszentkút — a mecseki történelmi borvidék részei — kihalásra lennének ítélve? Az 1910-es, második, városméréskor Pécsnek 419 hold szőlője volt. Az úgynevezett külsőségi fölméréskor —, mely 1911 és 1913 között történt — a szőlőterület nagysága 834 hold. A mai városhatárral megegyező területen a tízes években összesen 1253 katasztrális hold szőlőt műveltek. A harmincas évek körül nagyarányú szőlőtelepítések kezdődtek Aragyhegyen, a Csoronika-dűlő környékén, a Makáron, Bálicson, Csurgón és Daindolban. Az ötvenes években a szőlőművelésben kisebb visszaesés történt. Az ezt követő esztendőkben ismét megindultak a telepítések a Kőhíd-dűlőben és környékén, a Mária-dűlőben és az attól nyugatra eső területeken. 1963-ban a földhivatal adatai szerint Pécsett és a hozzá csatolt községekben 2069 katasztrális hold volt a szőlőterület. Jelenleg 1996 hold szőlővel lehet számolni. A közel kétezer hold szőlőterületből több mint 127 hold a Szőlészeti Kutató Intézeté és más nagyüzemeké, 213 katasztrális holdon a szőlőtermelő társulás tagjai gazdálkodnak. A szőlőterület zöme egyéni gazdák kezén van. Közel egy évtized alatt tehát több mint hetven holddal csökkent a szőlőterület. Ez összefügg a város fejlődésével, a nagyarányú építkezésekkel. így az I. kerületben a kiskozár'r részen, a II. kerületben a Frühweisz- és a Kálvária-dűlő táján, o III. kerületben pedig Bálicsban, az Alsó- makár-dűlő környékén folyt nagyarányú építkezés. A hétvégi pihenőtelkek kialakítása o Gyü- kési-dűlő, Mólom, Nagyárpád, Kis- és Nagypostavölgy, Bálics Daindol, Szkókó területén és a Makár-oldalon is a szőlőterület csökkenéséhez vezetett a statisztikák szerint. Szerencsére, hogy csak a nyilvántartás bizonyítja az évezredes szőlőművelés hanyatlását, mert valójában a szőlőterület csökkenése nem következett be. A nyilvántatás szerint ugyanazok a parcellák, ahol a í hagyományos 80-szor 100-as szőlőtelepítések megszűntek és helyükre a 2—4 méter sortávolságú telepítések kerültek, illetve ahol a sorok közé gyümölcsfákat, esetleg konyhakerti vetemé- nyeket ültettek, mór nem szőlő- területként szerepelnek. Az igazság az, hogy a szőlőművelés reneszánszát éli. Az idén is annyian szerettek volna parcelláikra szőlőt telepíteni, hogy kevésnek bizonyult a szaporító anyag. A kis hétvégi telkeken a körültekintő gondozás, művelés következtében tán még több szőlő terem, mint annak- előtte. Gyerekrajzok a flaszteron Hegnyílt a III. országos kerámia biennálé Már hagyomány: bányásznapon megjelennek a gyerekek Újmecsekalján, a Ságvári-park sétányán, „neveznek", mint akármilyen komoly, felnőtt versenyen, megkapják a színes krétákat és — hajrá, ki rajzolja meg szebben, színesebben o bányászok életét? Kinek dúsabb a fantáziája, kinek szalad köny- nyedébben a krétája a flas?te- ron? Nagy az izgalom délután három órakor. A kis művészek ne- kiállnak, megszerkesztik a kompozíciót, aztán hozzáfognak a kidolgozáshoz. Itt fű készül, emitt potyog a szén - rövid tü- I nődés, vajon milyen színű legyen? Aztán megszületik a döntés: kék. Bizony, szép is lett. Itt, meg ez a pöttöm lurkó ügyesen használja ki az aszfalt szürke színét, narancssárgával festi rá a sötétet. Nicsak: egy vágat képe bontakozik ki, aztán sínoár. s már sokasodnak is a csillék, jól megrakva . . . Sajátos megfogalmazások. Zöld erdővel körülvett, hatalmas modern ház. Diadalíves kapu, rajta a felirat: IV. sz. üzem. És jobboldalt, embertömeg, színes sokaság. Előttük emelvény, mikrofon, s a mikrofon előtt szónok — ünnepelnek a bányászok . . . Pontos, szépen kidolgozott bányászportré. Mellette görnyedő figura, kezében a réselőqép, olyan, mint egy montázs. Néhol összehasonlítások. Egyik helyen ló húzza a csillét, csákányoznak a bányászok, másutt fejlámpás, géppel jövesztő figura ömleszti a szenet a mozdonyhúzta csillébe. A gyerekek mindent tudnak. Hiszen hallották iskolában, otthon eleget. Mindent tudnak, amit a bányászatról egy hat. vagy tizenkét évesnek tudni keil. Lélegzetvisszafojtott csönd. Délután hat óra, eredményhirdetés a Ságvári Művelődési Házban. Hornung Lászlóné, a Művelődési Ház vezetője már értékelte a rajzokat, most osztja ki a jól kiérdemelt díjakat. Paoák, mamák ülnek körben, a nebulók csöndben, eifogódva vápák: most mi lesz? Nincs az az olimpiai eredményhirdetés, amely izgalmasabb lenne. Zakatolnak a szívek az apró kis ünneolős kabátok alatt, a kikészített „trófeák" felé váqyakozá pillantások szállnak. ,,A festék az enyém” hangzik el foitott hangon mehettem, aztán ugyanaz a hang folytatja: „de jó lesz a színes Is,.." | Nagy számú érdeklődő jelen- | létében, az eseményhez méltó ünnepélyes légkörben nyílt meg a Tudomány és Technika Háza nagytermében vasárnap a III. országos kerámia biennálé. A zsúfolásig megtelt kiállító helyiségben ott volt a megnyitó eseményen Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a Megyei Párt- bizottság titkára; Horváth Lajos, a megyei párt-vb tagja, a Megyei Tanács elnöke; Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, s jelen volt itt a megye és a megye- székhely párt-, tanácsi és társadalmi szerveinek, testületéinek; kulturális, tudományos és művészeti életének számos vezető egyénisége is. ötvenhét kiállító művész 115 alkotása tárult a megnyitó ünnepség résztvevői elé. Ez a kép rendkívül változatos, hiszen az idei biennáléra kategóriák, tematikai megkötöttségek nélkül jelentkezhettek alkotásaikkal a keramikusok. írről részletesen is szólt megnyitó beszédében takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese. A kerámia művesség idei III. országos szemléje két esztendő munkáságának mérlegét jelenti — mondotta bevezető gondolatában a szónok, majd utalt ez időszak újabb kerámiai értékeire, területünkön. A nemzetközi, majd az idei nemzeti kerámia szimpozion szép sikereket hozott. Ugyancsak az idei évben Gádor István Kos- suth-díjas kerámikusművész életművét területünknek adományozta. A mester, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője, az idei nyáron öt hetet töltött a siklósi kerámia szimpozion alkotó közösségében. Életművét rövidesen o siklósi várban, majd végleges helyén Pécsett, állandó kiállítás keretében helyezik el. A szónoK ezúton mondott köszönetét a megnyitón résztvevő idős alkotóművészünknek. Ezután az idei nemzeti biennálé jelentőségét méltatta. Szólt arról, hogy a korábbi alkalommal fölveiődótt a biennálé szakosításának igényé. Megvalósulása azonban nem bizonyult célszerűnek, a tematikus válogatással a kiállítás egysíkúbbá vált. Bebizonyosodott, hogy a kerámiaművészet nehezen tűri a merev kategóriákat, és az is, hogy számos alkotás határterületű. Mindezek miatt az idei biennálé már edény, figurális és épü- letkerámia alkotásoknak egyaránt helyt adott. Az eredmény sokszínű és változatos: — Edény, térplasztika, díszkerámia, falburkoló elem, térelválasztó rács. Sokféle ötlet, gondolat, mely egyfelől arra példa, miként formálható újra agyagból a természet; az élet bármely ismert motívuma —, másrészt azt is mutatja, hogy az emberi alkotó gondolat létrehozhat soha nem látott, a művész fantáziájában született új plasztikai formákat... A biennálé most olyan képet ad, amelyben a magyar kerámia művesség valamennyi jellemvonása bemutatkozik —, mondotta beszédében a Megyei Tanács elnökhelyettese, majd ismertette a díjazott műveket és alkotóikat. A magyar kerámiaművészet sokféle művészi eredményét dokumentálja az is, hogy a zsűri az építészeti, az edény és a figurális kerámiában egyaránt osztott díjakat. Mint már hírül adtuk: az első díjat Majoros Jánosnak fali plasztikájáért; a másodikat Horváth Lászlónak három edénykerámiájáért; a harmadikat Fürtös Györgynek kertplasztikájáért ítélte oda a zsűri. A különdíjat Torma Istvánne falikerámiája érdemelte ki. A díjak átnyújtása után a Megyei Tanács elnökhelyettese is köszönetét mondott a művészeknek és Romvári Ferenc rendezőnek, majd megnyitotta a III. országos kerámia biennálét, amelyet október 8-ig lehet megtekinteni. Lóriin személyes ismerőse, Malinovszkij volt munkatársa Pécsett ! Két napot töltött Baranyában Marija Fortusz, a Szovjetunió hőse — Malinovszkij marsall egykori közvetlen munkatársa, Lenin személyes ismerőse, akit huszonhat alkalommal részesítettek a legkülönfélébb magasrangú kitüntetésben a Szovjet- j unióban. A második világháborúban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Többek között részt vett a Székesfehérvár környéki harcokban, a nálunk Alba Regia néven főként filmről ismert akcióban Ezen kívül is számos fontos feladatot hajtott végre. A Lenin-renddel kétszer kitüntetett idős asszony barátait, ismerőseit jött meglátogatni Mq- gyarországra. Szeptember 19-éig, amíg hazánkban marad, él- I ménybeszámolókat is tart. Tegnap az Ércbányászati Vállalatnál dolgozó szovjet mérnökökkel találkozott, és ellátogatott a Tanárképző Főiskolára is, ahol a hallgatók kitörő lelkesedéssel fogadök, és hallgatták a fontos történelmi események résztvevőjének, szemtanújának visz- szaemlékezését.
