Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

1972. szeptember 3. DUNÁN TÜLI NAPLÖ Költözés október végétől Hogyan élnek majd az első kertvárosi „telepesek" — Véleménye szerint hogyan élnek majd itt az első „telepe­sek"? Jakab Józsefhez, a kertvárosi építkezés építésvezetőjéhez szól o kérdés. A már elkészült házak között lassan szikkad a nehéz járművek által finomra dagasz­tott sár. Építési hulladék min­denfelé. Betemetetlen közmű­árkok felett billegő deszka­palló a híd. Utcasornyi házban akár lakhatnának is már, a má­sik is fogadhatná maholnap a lakókat. Körül újabb házak nö­vekednek szemlátomást. Áll már az első tízemeletes és befejezés előtt a második is. Csaknem üzemképes az ideiglenes hőköz­pont és emelkednek az ideigle­nes üzletház falai, — Jobban, mint a régebben épült lakótelepek első lakói — hangzik a válasz. — Nagyon szép a panoráma . . . _ Tehát inkább távolabb né zzenek majd és ne maguk köré? — Szép lesz a lakótelep is. De ha cudar, esős őszünk lesz, akkor nehéz dolgunk lesz, az építőknek is, a lakóknak is. Szeptember végére elkészül az első ütemet kiszolgáló köz­műhálózat, október végén meg­kezdődhet a beköltözés. Év vé­géig 670 lakást adnak át az építők a Kertvárosban, ebből mintegy 400 beköltözhető is lesz. Az újesztendőt közel másfél­ezren köszöntik Pécs legfiata­labb városrészében. Mit talál­nak ott ez első beköltözők? Bevezető kérdésünket feltet­tük Tóth F, Győz önének, a Be­ruházási Vállalat előkészítési osztálya műszaki előadójának is. Ö korábban végigcsinálta a nagy uránvárosi beruházást, ez magyarázhatja mostani op­timizmusát: — Sokkal kedvezőbb körül­mények közé kerülnek az első lakók is, mint hajdan az urán­városiak. Lényegesen rövidebb lett az építés átfutási ideje, így a lakók sincsenek kitéve mind­annak, aminek részesei lehet­tünk, akik a „hőskorban” Urán­városba költöztünk, Itt 1975—76. ig mindennek be kell fejeződ­nie. A lakásszerelés és a kap­csolódó létesítmények között mindössze annyi időkülönbséget engedünk, amennyit az építési technológia megkövetel. Ez pe­dig lél-háromnegyed évnél több nem lehet. — Mjt jelent ez az első la­kónak? — December 31. a könnyű- szerkezetes bölcsőde és óvoda átadási határideje. Az ideigle­nes üzletház is készül. — Miért nem végleges? — Mert a település központ­jába tevezett kereskedelmi-szol­gáltató létesítmények zavarnák az építkezés további menetét. Az ideiglenes üzletház az alap­vető közszükségleti cikkeket biz­tosítja a lakosságnak, — Iskola? — A következő tanévre vár­ható. Vegyük tehát sorra! Beköltö­zés október végétől. Addig meglesz egy üzletház alapvető közszükségleti cikkekkel. Min­den egyebet a városból kell vinni. Nem lesz még bölcsőde, óvoda, iskola. Nem lesz egye­lőre helyben orvosi rendelő sem. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy a kertvárosi lakótelep la­kossága — az első hónapok­ban — szinte teljes egészében utazó lakosság lesz. A kertvá­rosiak számára tehát a kezdet­ben a közlekedés jelenti a leg­nagyobb gondot; jó vagy rossz közlekedésüket alapvetően az határozza meg, milyen lesz a kapcsolatuk a várossal. Mit tesz ezért a Volán? — Hat darab 630-as autó­buszunk van pillanatnyilag csuk- lósításon — mondja Kálsecz Károly, a Volán pécsi állomás­főnöke. •— Ezekkel sűrítjük majd a szükségletnek megfelelően a 39-es járatot. — Más, a Megyeri út felé közlekedő járatról nincs szó? — Egyelőre nincs. Viszont a 39-es útvonalán besegítenek a munkásszállító autóbuszok is. Ez van tehát. Persze, ma még nem lehet tudni, voltaképpen milyen mértékben növekszik a kertvárosi lakosság. Az igény- jogosultak maguk sem tudják még, hogy valamelyik lakás már őket várja ott, a város szélén, így azt sem, lehet tudni — csak közelítőleg —, mennyien is utaz­nak majd. A közlekedést nyil­ván nehezíteni- fogja a felül­járóépítés, ezzel számolni kell mindenkinek. E tekintetben so­kat jelentene a vasút minden eddigit felülmúló rugalmassága a sorompó zárvatartását ille­tően. De nehezíti a helyzetet az is, hogy utazni kényszerül­nek majd azok a gyerekek is, akik mostani lakóhelyükön hely­beli intézményben elhelyezve nem vettek részt a csúcsforgal­mi közlekedésben. Erre már most figyelemmel kell lenni. Mint ahogy arra is, hogy a kertvárosiaknak valahol majd várakozniok kell az autóbuszok­ra, A legalkalmasabb megállót jelenleg csak keményre taposott föld jelzi, ahol szükséa esetén 15—20 — és nem több! — utas várakozhat. A majdani so­kaságra gondolva nem ártana már most egy fedett váróhelyi­ség építésére is gondolni. Igaz, a telken kívüli építés költségét nem lehet — a szabályok sze­rint — a beruházás költségei­ben elszámolni. Ez viszont nem jelentheti art, hogy el is ves­sük a gondolatot. Tegyük fel bevezető kérdé­sünket mégegyszer, ezúttal 6a- laskó Istvánnak, a Városi Ta­nács tervosztálya vezetőjének. — Kétségtelen, hogy az első hónapokban sokminden hiány­zik majd — válaszolta —, de másképpen nem is lehet. A la­kás az első és aki pincelakás­ban, vagy albérletben él, ugyan­így vélekedik, A Kertvárosban viszont lényegesen kevesebbet kell majd várni a kapcsolódó létesítményekre, mint eddig bár­hol. És ez nagyon sokat jelent. A várakozási időt pedig " a jó közlekedés teheti elviselhetővé. Hársfai István Kétmillió forintos zöldség forgalom A beremendi ÁFÉSZ támoga­tásával alig egy éve alakult meg Tótföldön a zöldségter­melő szakcsoport. A 10 holdon gazdálkodó társulás rövid idő alatt igen szép eredményeket ért el. Nemcsak a beremendi fogyasztókat, hanem a környező községek lakosságát is mara­déktalanul ellátják friss zöld­ségfélével. Az őszi, illetve a téli szezonra eddig elraktároz­tak 400 mázsa burgonyát, 100 mázsa fejeskáposztát, 65 mázsa vegyeszöldséget, 50 mázsa kel­káposztát, valamint 15 mázsa zellert és céklát. Az ősz folya­mán egyébként lesz elegendő 'friss szedésű zöldpaprika és karfiol is. A 15 kertészből álló szakcso­port kiváló munkáját az eddig j elért több mint 2 millió forin­tos forgalom bizonyítja a leg­jobban. Az országban elsőként Baranyában ■ m Ösztöndíjas középiskolások Középiskolai tanulmányi ösz­töndíj létesítéséről hozott hatá­rozatot a kormány tavaly októ­berben. Eszerint 1973. szeptem­ber 1-től, havonta rendszeresen juttatandó ösztöndíjjal segítik az alacsony jövedelmű fizikai dolgozó szülők tehetséges és szorgalmas középiskolás gyer­mekeit. A határozat értelmében ily módon is ösztönözni kíván­ják a szociális körülményeiknél fogva hátrányosabb helyzetben levő diákok továbbtanulását. A Központi Ifjúságpolitikai Alap támogatásával az ösztön­díjakat az iskolákban minden év január 31-ig kell meghirdet­ni, s azt a diákok pályázat út­ján nyerhetik el. A pályázók közül az iskolai diákszociális bi­zottság —, melynek tagjai az igazgató és a diákszervezet kép­viselői — választja ki a jutta­tásban részesülőket. A feltételek közül néhány: az a tanuló kap­A közlekedési nehézségek hatékonyabb forgalomirányítást követelnek „Kinőttük az utcákat... 44 Mit tudhat meg a vevő a textíliákról? megismeréséhez szükséges tud­nivalókról, jószerivel csupán a kezelési, karbantartási útmuta­tásnak köszönhető, ha a kénye­sebb árukról némi tájékoztatást I kapnak. 24 ipari, szövetkezeti üzem- ben és áruházban vizsgálták a kezelési utasításokra vonatkozó előírások betartását is. Az ese- J tek túlnyomó többségében meg- j nyugtató eredményre jutottak; a többszáz vég, illetve darabáru zöme megfelelő címkékkel volt ellátva. Eredményként könyvel­hették el, hogy az idén már több mint 150 import-termék ke­zeléséről és főbb tulajdonságai­ról is készült használati utasí­tás. Hatékonyak a minőségbiz­tosítást célzó intézkedések is. Már 16 vállalat csaknem száz terméke viseli az állandó mi- j nőséget szavatoló „T" címkét. J Kórház tér, délután öt óra. Csúcsforgalom. A Sallai utca felé igyekvő kocsisor a Petőfi moziig ér. Centiméterenként halad előre. Az élen álló két­ségbeesetten igyekszik „kilőni”, de nem megy. A Rákóczi út fe­lől ugyanis szüntelenül áramlik az autófolyam. Lassanként megszokott ez a kép Pécsett. Az egyre lassuló ritmusú forgalom, az egyre több autó. „Kinőttük” már az utcákat, s ezen az állapoton — ahol és ahogy csak lehet — se­gíteni kell. A Kórház téren például két év múlva rendezik a cso­mópontot, forgalomirányító lám­pákat szerelnek fel. De addig is — legalább csúcsforgalom­ban — nagy szükség lenne itt forgalomirányító rendőrre, mint ahogy szombaton reggel volt is, s ez meg is látszott a forga­lom ütemén. Ilyenkor kevésbé türelmetlenek, kevésbé idege­sek a járművezetők, s ez min­denképp a közlekedés biztonsá­gát segíti. lókai tér. A látvány uayanaz. Regael és délután 15—20 per­cig is eltart, nrre egy-egy autó a Sallai utcából a Bem utca sarkáig meateszi azt a 100-150 métert. A járműsűrűséa a Rá­kóczi úton a legnagyobb, itt is hosszú sorok várakoznak a lám­pánál, de sokkal türelmeseb­bek: egyszer zöld következik... Kivéve a Fürst Sándor utca és a' Felszabadulás útia kereszte­ződését, ahol jó két hónaoia j hiába várunk a zöldre. A lám­pák ugyanis azóta nem üzemel- nek. S ha valahol, itt nagy : szükség lenne a forgalomirányí­tó rendőrre, aki csak nagynt- \ kán áll a nem éppen veszélyte- ' len helyre, a járműfolyam ket- j lős közepébe. Pedig ott a pél­da, Budapest, ahol eqyes lám­pa nélküli kereszteződések szin­te elképzelhetetlenek forgalom- irányító rendőr nélkül. S Pécs némely pontja e tekintetben nemigen marad el Budapesttől. A Rákóczi út legforgalma­sabb szakasza a Légszeszgyár utca kereszteződése. A Rózsa Ferenc utca lezárásával ezen a csomóponton halad keresztül a dél felé irányuló forgalom. A iármüveket figyelve bosszantó, hogy a Bem utca felé egyene­sen haladó kocsik közül min­den harmadik a belső sávot foglalja el, amikor onnan csak balra, nagy ívben szabad ka­nyarodni. Az útburkolati jelek, az osztólyozót előjelző tábla, s a lámpa ezt egyértelműen meg­szabják. Aki tehát a 48-as tér felöl a Bem utca felé egyenes irányban <^r haladni, a külső sávot kötew; elfoglalni. S ha már a Rákóczi útnál tartunk: a lezárt Rózsa Ferenc utca kereszteződésében fóliá­val letakarták a kötelező hala­dási irányt jelző táblát ás a I Mint a heringek a dobozban. Csúcsforgalom a Zsolnay utcában muyen minőségű, miuoi Ké­szült az áru, hogyan kell bánni a vásárolt textiliákkal? — Mind­ez beletartozik a fogyasztók tá­jékoztatásába, amelynek jelen­legi színvonaláról igyekezett ké­pet nyerni a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal és a Könnyűipari Minisztérium képviselőiből ala­kult szakértői bizottság. A vizsgálat során egyebek kö­zött ellenőrizték a minőség-ta­núsítást szabályozó rendelet végrehajtását. Huszonegy álla­mi vállalatnál és tizennégy kis­ipari szövetkezetnél szerzett ta­pasztalatok alapján megállapí­tották, hogy a gyártók az elő­írásokat általában mindenütt betartják, de az már nem rajtuk múlik, hogy az általuk adott ta­núsítás eljut-e a fogyasztókhoz, így a vásárlók nem mindig ér­tesülhetnek a vásárolandó áru [ forgalomirányító lámpákat. Ugyanakkor éjszakára kivilágít­ják a táblákat és a Bem utca felől jövet szépen kivilágítva látszik a jobbra haladást jelző nyíl. Jaj annak az idegennek, aki a tábla alapján itt jobbra, kis ívben akar kanyarodni. Pi­ros-fehér csíkos korláttal találja szemben magát. . . Szintén na­gyon zavaró, hogy ugyancsak este és éjjel, félfénnyel világít a forgalomirányító lámpa sárga fénye, s a fólián át ez is lát­szik. Ugyancsak a Rózsa Ferenc utca lezárásával vált még kri- tikusabbá a helyzet az amúgyis túlzsúfolt Bajcsy Zsilinszky ut­cában és a Bolgár Néphadse­reg útján. Mióta megkezdődött a felüljáró építése, itt halad a leglassabban a járműfolyam. A Bajcsy Zsilinszky utcát a Rózsa Ferenc utcával összekötő utcá­kat kivétel nélkül zsákutcákká nyilvánították. A felüljáró za­vartalan építése végett erre az intézkedésre szükség is volt. Ezzel egyidőben azonban több autó közlekedik a Bajcsy Zsi­linszky utcán, ami viszont nem lett szélesebb, sőt, a Regős ut­ca sarkán lebontott háznál keskenyebb. Erre a csomópont­ra egyébként is rég elkelne már egy forgalomirányító lámpa, de hát úgy látszik, várat magára egy ideig. Az oly sokszor szidott sorom­pó! A múlt hét egyik délután­ján a lezárt sorompó miatt a Czinderi utcánál végződött az összetorlódott járművek sora. A MÁV szolgálati szabályzatába az autósok természetesen nem szólhatnak bele, de legalább ebben az időszakban nem le­hetne egy kicsit rövidebb ideig zár,'a tartani és gyakrabban felhúzni azt a sorompót...? A sorompó alatt, a Bolgár Nép­hadsereg útja és a Rózsa Fe­renc utca torkolatában is szük­ség van a türelemre. Szinte „művészet” a Légszeszgyár ut­cából jövet kiiutni a Bolgár Néphadsereg útiára. S mindezt még tetézi a Volán és a XIV-es Autójavító Vállalat közelsége és az ezzel járó sűrű autóbusz- és teherautó-forgalom. Nem is beszélve a környező gyárakba, üzemekbe, a Kertvárosba, Sik­lósra és Harkányba iránvtüó autóáradatról. Bizony itt, Pécs déli kapujában is elkelne a for­galomirányítás. Az egyidejűleg felásott és le­zárt belvárosi utcák, zsákutcák és terelőutak nem kis feladatot jelentenek a régi pécsi autó­soknak sem. A Széchenyi teret megközelíteni, vagy nyugati irányban elhagyni jóformán csak előre átgondolt „navigá­ciós” terv alapján lehet. A Ja­nus Pannonius utcát — a pince- feltárások miatt — lezárták, s úgy hírlik, ebben az évben már nem is nyitják meg.,A Hunyadi úton gázvezetéket fektetnek több, mint egy hónapja, s a Mecsek felől a Széchenyi téire jutni csak terelő- és kerülő úton lehet. Már nemcsak a forgalom, hanem a parkolási nehézségek is nagyvárosiak Pécsett. Sok­szor tizenöt-húsz percig kell „vadászni” a Széchenyi téren és környékén, mire parkolóhelyet találni. Nagyon hasznos és idő­szerű volt a félkerékkel a jár­dán való parkolás bevezetése. A Jókai téren, a Perczel utcá­ban, a Széchenyi téren — ahol tábla jelzi — így kell várakozni. Sajnos, nem mindenki tartja meg az utasítást, ugyanis sok helyen olyan magas a járdaszegély, hogy két-három ilyen felugra­tás és lehet kerékösszetartást állítani az autón. Célszerű len­ne kicsit „lefaragni" a járda- szegélyekből. Ugyanakkor — legalábbis ideiglenesen — enyhítene a par­kolási gondokon, ha a Nádor és a Mecsek cukrászda előtt a jobb oldalon is lehetne vára­kozni. Sokan amúgyis itt,kény- szerülnek parkírozni — s termé­szetesen fizetnek a szabálysér­tésért —, mert egyszerűen má­sutt nemigen akad hely. Pedig ha enaedélyeznék itt is a vá­rakozást, nem ütközne a ! KRESZ-be, mert a jobb és a bal oldalon parkoló kocsik kö­zött középen elegendő hely ma- ! radna a járművek biztonságos j haladására, mint ahogy a „szabályszegő" gyakorlat is ezt igazolja. A közmondás azt tartja, ha lyukas a kalapunk, azzal keli köszönnünk. Azaz, a szűk ut­cákban is, az irányítás nélküli csomópontokon is közlekednünk kell. A gondokon viszont — át­gondolt forgalomszervezéssel, a lehetőségek jobb kihasználásá­val - enyhíteni lehet. hat ilyen ösztöndíjat, akinek legalább egyik szülője fizikai dolgozó, ahol a családban az egy családtagra jutó jövedelem nem haladja meg a 900 forintot és, akinek az általános iskola nyolcadik osztályában legalább 4-es volt a bizonyítványa. A középiskola első osztályában a tanulmányi ösztöndíj egy évre egységesen 2000 forint. A má­sodik osztálytól, a rendelkezés­re álló összegtől függően, 2000 —4000 forint között állapítha-.ó meg tanévenként. Az iskoláktól beérkezett javaslat alapján a megyei tanácsok mellett műkö­dő diák-szociális bizottságok döntenek végsősorban az ösz­töndíjak odaítéléséről. A hatá­rozat azt is kimondja, hogy az Országos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács a Központi Ifjú­ságpolitikai Alapból a középis­kolai tanulmányi ösztöndíjra szánt összeget a megyei taná­csok rendelkezésére bocsátja. A Baranya megyei Tanács az 1972. január 31 -i tanácsülésén a tanács költségvetése terhére középiskolai tanulmányi ösztön- díjalapot hozott létre. Ez lehe­tővé teszi, hogy az 1973-as esz­tendőt egy teljes évvel meg­előzve — az országban elsőként — baranyai középiskolások kö­zül már idén részesüljenek diá­kok pénzjutalomban. Az 1972/ 73-as tanévben 100 000 forint összegben, két-kétezer forinttal segítik a fizikai dolgozók gyer­mekeinek egy részét. Baranyá­ban ötvenen már az idén havi ösztöndíjhoz jutnak a tanács intézkedése folytán. Jövőre ez az összeg megkétszereződik a Központi Ifjúságpolitikai Alap­tól kapott pénzzel. Az iskolákban már foglalkoz­nak az ösztöndíjakra javasolt diákok névsorával. A Baranya megyei Tanácson szeptember második felében döntik el: ki az az ötven diák, akik ebben a tanévben mór megkapják a ta­nulmányi ösztöndíjat. r. e. Kilencéves az Iskolarádió Mint Huszár Tiborné, az Is­kolarádió vezetője elmondotta az MTI munkatársának, szünte­lenül keresik az új módszereket, korszerűbb eszközöket a játéko­sabb, változatosabb tanulási formák kialakítására. Ilyen jel­legű a Napraforgó-sorozat, amely a hat-tíz évesek számára készült, s amelyet elsősorban a televízióval, illetve gazdag esz- köztárral nem rendelkező 1—4, összevont osztályú iskoláknak szánnak. Az idei tanév újdon­ságaként a kollégiumban lakó 14—18 éves fiúknak és lányok­nak külön sorozatot indítanak, amely évente 40 alkalommal je­lentkezik, mintegy 40 perces idő­tartammal. Ebben helyet kap az irodalom, a történelem, a zene, de a matematika, a kémia, a fi­zika is. „Könyv és olvasója” címmel az irodalom-órákon hallottak kiegészítésére riportsorozat ké­szül, amelyben neves politiku­sok, irodalmárok, építészek, tu­dósok, művészek nyilatkoznak kedvenc olvasmányaikról. Ének­zene címmel zenei sorozat is indul, amely 30 alkalommal je­lentkezik 10—10 perces adások­ban. Az anyanyelvi, irodalmi, tör­ténelmi, idegen nyelvi, matema­tikai órák mellett az elkövetkező hónaookban nagyobb súlyt fek­tetnek a biológia, földraiz, rá­diós oktatására is. Érdekesség még, hogy első alkalommal kö­zös műsor indul a televízióval, amelyben az ötödikes orosz nyelvtanfolyamot sugározzák. Panics György — Megkoszorúzták Móricz Zsigmond síremlékét. Kegyele- tes emlékünnepség zajlott I« hétfőn a Mező Imre úti temető­ben, Móricz Zsigmond sírjánál, Halálának 30. évfordulója al­kalmából a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Magyar írók Sz«* vétségé, a Magyar Irodalomtör­téneti Társaság és a Móricz Zsigmond Gimnázium nevében megkoszorúzták a nagy realista í író nyughelyét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents