Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

1972. szeptember 30. DUN ANTOLI NAPLÓ & Országgyűlési képviselők tanácskozása Harkányban [Folytatás az 1. oldalról) ett az intenzív haltenyésztésnek a feltételei nincsenek biztosít­va, áttelepítése indokolt — te­hát — hangsúlyozta az államtit­kár — a pellérdi halastavakat kell szennyvízülepítésre felhasz­nálni addig is, amíg a végleges megoldás nincs biztosítva. Eh­hez azonban összefogásra van szükség. A Bács-Kiskun megye idő­szerű vízgazdálkodási kérdései­nek részletezését követően a képviselők kértek szót. A tanácskozáson felszólalt Nagy Csaba, Molnár István, Raffal Sarolta, dr. Gajdócsí Ist­ván Bács megyei, Ognyenovics Milán, Jazbinsek Vilmos, Szabó Mátyás baranyai országgyűlési képviselők és dr. Földvári Já­nos tanácselnök-helyettes. A kérdésekre Dégen Imre válaszolt. A két megye országgyűlési képviselői délután megtekin­tették a harkányi fürdő park­ját, Siklós és Villány vidékét, a villányi szabadtéri szobormú­zeumot, s felkeresték a Siklós­villányi Állami Gazdaság több üzemrészét. Nagy István Tizenkilenc ember megmenekült Tragikus bányabaleset Kessuth-bányán Öt ember életét vesztette — Kettő sorsa ismeretlen Három bányamentő raj küzd a tűz lokalizálásáért Súlyos bányaszerencsétlen­ség történt csütörtökön a kora esti órákban a mecseki szén­medence legnagyobb bánya­üzemében, a komlói Kossuth- bányán. A Vili. szint 2-es ke­resztvágatán kigyulladt a gumi szállítószalag, a tűz átterjedt a vágat fa biztosító elemeire. A zágrábi és szegedi intézet is bemutatkozott Kikoricalermesztési tanácskozás Kémesen Baranyában a termőterület 30 százalékán termesztenek kuko­ricát. Az országban csak Fejér megyében nagyobb a kukorica vetésterülete. Megyénkben még olyan termelőszövetkezetekben is, ahol a kukoricatermesztés feltételei nem a legjobbak — mint például a kémesi Közös Üt Tsz-ben, a terület 44 száza­lékán törik a kukoricát. A meg­felelő fajtakiválasztás még itt a Dráva közelében fekvő kéme­si tsz-ben is meghozta a kívánt Koszorúzási ünnepség a Hősök terén A fegyveres erők napja al­kalmából, pénteken délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén a Magyar Hősök emlékművénél. A Himnusz el­hangzása után a magyar fegy­veres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András bel­ügyminiszter és Nagy György, o Munkásőrség országos pa­rancsnokának első helyettese helyezte el az első koszorút A KISZ Központi Bizottságának képviseletében Borbély Gábor, a KB titkára és Csillik András, a Budapesti KISZ Bizottság első titkára koszorúzott. A Budapesten akkreditált ka­tonai és légügyi attasék ko­szorúját Fodor Dacsev vezér­őrnagy, a Bolgár Népköztársa­ság katonai és légügyi attasé­ja, Karl Oesterreicher dandár- tábornok, az Osztrák Köztársa­ság katonai és légügyi attasé­ja, valamint Han Csői főezre­des, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság katonai és légügyi attaséja helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadse­regcsoport parancsnokságának nevében 8. P. Ivanov vezérez­redes, /. A Gugnyak altábor­nagy és P, V. Butenko vezér­őrnagy koszorúzott. A Magyar Partizánszövetség képviseletében dr. Csillik Gá­bor rendőrezredes, a szövet­ség országos választmányának tagja és Sárközi Sándor vezér­őrnagy; a Magyar Honvédelmi Szövetség nevében Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtit­kára, Szabó Mihály ezredes fő­titkárhelyettes és Réti Antal al­ezredes, főtitkárhelyettes koszo- rúzta meg az emlékművet. A koszorúzási ünnepség — amelyen V. K. Adrjucsenko al­tábornagy, a Varsói Szerződés parancsnokságának magyaror­szági képviselője is részt vett — az Internacionálé hangjai Után, a katonai díszegység el­vonulásával ért véget. eredményt. Az elmúlt évben a holdankénti átlagtermés elérte a 31 mázsát - májusi morzsolt- ban. A kémesiek elsősorban szegedi és jugoszláv fajtákkal foglalkoznak. Nem véletlen, hogy a két érintett intézet - a Zágrábi Növénytermesztési és Növénynemesítési Intézet és a szegedi Gabonatermesztési Ku­tató Intézet — munkatársai rész­vételével Kémesen rendeztek tegnap kukoricatermesztési ta­nácskozást. A tanácskozáson megjelent közel száz szakember megtekin­tette a gazdaság 19, egyenként 4 holdas kísérleti kukorica-par­celláját, majd a községi kultúr- házban a zágrábi és a szegedi intézet kukoricanemesítő mun­kájáról tájékozódhattak a me­zőgazdászok. Kresic Stankó, a Zágrábi Nö­vénytermesztési és Növényne­mesítési Intézet osztályvezetője elmondta, hogy az 1892-ben alakult zágrábi intézet — ahol 1947 óta foglalkoznak hibrid­kukorica-nemesítéssel — ma Eu­rópa egyik legnagyobb ilyen jellegű kutató központja. Az intézetben a kutatómunkát há­rom egyetemi tanár, nyolc ku­koricanemesítő és 18 szakmér­nök irányítja. Az intézetnek tíz­ezer hektáros gazdasága van, ahol a kisparcellás kísérletek mellett nagyüzemi termesztést is végezhetnek. Olyan éghajlati viszonyok között működő kísér­leti telepük van az USÁ-ban, ahol egy év alatt három kuko­ricanemzedéket is fel tudnak nevelni. A jugoszláv intézet csaknem minden olyan állam kutató intézetével kapcsolatban áll, ahol kukorica nemesítéssel foglalkoznak, űk látják el az Egyesült Államok kutatóintéze­teinek európai képviseletét is. Jelenleg 39 állami elismert hib­ridkukorica-fajtával büszkélked­hetnek a zágrábiak. Az orszá­gos fajtakísérletekben szerep­lő hibridjeik száma 75. Az inté­zet újabban a nagy termőké­pességű korai hibridek „előál­lítására” tért rá. Mór a kémesi bemutatón is lehetett látni a nagy terméshozamú, száznapos érésidejű fajtát, BC—28-11 el­nevezéssel. Eredményes kísérle­tek folynak a fehérjetartalom fokozására is. A kutatók az amerikai Apaque és Fluori vo­nalakkal dolgoznak. A szegedi intézet koordinálja a MÉM területén folyó kukori- conemesítési kutatásokat. A szegedi tudományos központ­ban és a kétezer holdas kísér­leti gazdaságban a kukorica­nemesítéssel foglalkozó öt ku­tató ez ideig kilenc elismert hibridfajtát adott a magyar me­zőgazdaságnak. Magassy Dá­niel, a szegedi intézet munka­társa elmondta, hogy kutatásaik legfőbb célja a magas termő­képességű fajták mellett, a jó szárszilárdságú hibridek kite­nyésztése. E munka eredménye a bemutatón is látott SC-360- as. Ez a hibrid b kiváló szár­erőssége, kiegyenlített csőelhe­lyezkedése révén a gépi beta­karításra kiváltképp alkalmas. A betegségekkel szemben el­lenálló. Nagyüzemi termesztés­ben hektáronként 65—70 mázsát is terem, májusi morzsoltban számolva. A szegedi és zágrábi intézet között egyébként régi kapcsolat áll fenn. Á két intézet kölcsönö­sen képviseli a másik intézetet hazájában. A kukoricatermesztési tanács­kozással együtt az AGROKER Vállalat traktor- és munkagép­bemutatót rendezett. A szakem­berek nagy elismeréssel szóltak az újdonságnak számító U- 650—M román gyártmányú trak­torról. A 65 lóerős traktor nyo­matéknövelő berendezéssel, hid­raulikával és szervó kormánnyal ellátott. Ára: 99 ezer forint. A szakemberek a bemutatón pár­huzamot tudnak vonni a forga­lomban levő MTZ—50-es és a román traktor között A román gyártmányú erőgéphez a jelen­leg forgalomban levő munkagé­pek, adapterek egyaránt jól használhatók. (Mécs) s néhány perc alatt nagymeny- nyiségű füstgáz árasztotta ei a közeli bányatérségeket, ahol 29 ember dolgozott. A szeren­csétlenség kivizsgálásában résztvevő Menyhárt Lászlót — a nehézipari miniszter bányászat­tal foglalkozó helyettesét —, kértük meg, hogy tájékoztassa lapunkat az eseményekről. — Sajnos, a 16-os telepi fej­tésben dolgozó bányászok kö­zül heten nem tudtak a füst­tel és szénmonoxiddal elöntött bányatérségből kimenekülni, a segítségükre siető bányamen­tők eddig öt halott társukat találták meg. Két bányász sor­sa ez ideig ismeretlen, a men­tés most is (péntek délután) teljes erővel folyik. Három mentő-raj habgenerátorokkal, iszapolással próbálja a tüzet lokalizálni. A tragikus szeren­csétlenség vizsgálata folyik — a NIM, az Országos Bányamű­szaki Felügyelőség és a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zetének képviselőiből alakult bizottság irányításával, az ese­ményekről részletesebb felvilá­gosítást ezekben a percekben nincs módunkban adni. A késő délutáni órákban dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter is Komlóra érkezeit, hogy a helyszínen tájékozódjon a szomorú eseményekről. Hosszú, minden apró rész­letre fényt derítő vizsgálatra van szükség, így természetes, hogy részletes, hivatalos tájé­koztatást majd csak a tűz oká­nak felderítése, s a szerencsét­lenség minden mozzanatának megismerése után adnak az illetékesek. Ennek ellenére az eseményeket, ha csak vázlato­san is, már pénteken sikerült rekonstruálnunk. Csütörtök délután öt óra har­minchét perckor a fő szállító­vágat és a szállítóvágat keresz­teződésénél dolgozó bányá­szok észrevették: ég a szállító- szalag, A karbantartó lakatos néhány perccel korábban járta végig a szállítóberendezést, ' s semmi rendellenességet nem észlelt. A tűz észlelésének pillana­tában riasztották a bányamen­tőket, az ügyeletes raj azon­nal megindult a bányába, ez­zel egyidőben a pajzsos fejtés­nél dolgozó bányamentők közül négy embert, később pedig még két rajt a tűzben levő bá­nyatérséghez irányítottak. Hat óra és fél hét között már négy, hét órakor pedig a központi mentőállomásról érkezettekkel együtt 5 bányamentő raj vett részt a mentésben. Este tíz óráig újabb 17 embert vetettek be — akkor már tudatában vol­tak, hogy 7 ember életéért küz­denek. A 29 bányász közül hármon viszonylag könnyen jutottak a friss légáramba, tizenkilencen bátran, okosan, szinte áthatol­hatatlan sűrű füstben menekül­tek meg. öten kedvezőtlenebb helyzetben voltak, mint társaik, talán erejük is hamarabb elfo­gyott, s a menekülést jeleniő friss légáram közvetlen közelé­ben összeestek. Két bányász egy dőlésben felfelé menő vágatban dolgozott, éz ideig (péntek este) nem sikerült őket megközelíteni. Fájdalmas ki­mondani: sajnos, életben ta­lálásukra a legminimálisabb a remény — abban a bányarész­ben most sem sikerült a tüzet megfékezni. A szemtanúk sze­rint fehéren izzanak a vágat­biztosító acélívek. Az 1972. szeptember 28-án Kossuth-bányán történt bá- nyászszerencsétlenség hősi ha­lottal': Ortner Ernő 32 éves csapatvezető vájár, Tormási Imre 36 éves vájár, Rostás Jó­zsef 45 éves robbantómester, Búza János 41 esztendős . vá­jár, Farkas Ferenc 50 esztendős lakatos, Mühl Mátyás 40 esz­tendős és Góz Pál 37 esztendős fúrómesterekért még folyik a küzdelem. Lombosi Jenő Az európai fővárosok vezetői Székesfehérvárott és a Balatonnál Az európai fővárosok vezetői — Skoda Lajosnak és Kőmíves Istvánnak, a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseinek társaságá­ban - pénteken a kialakulásá­nak ezredik évfordulóját ün­neplő Székesfehérvárra láto­gattak. A városi tanácsházan dr. Tapolczai Jenő, a Fejér me­gyei Tanács elnöke és dr. Til- linger István, Székesfehérvát városi tanácsának elnöke fo­gadta a vendégeket, rhajd dr. Tillinger István tájékoztatta őket az ezeréves város törté­nelméről, jelenéről és tervei­ről. A tájékoztató után a vendé­gek városnézésre indultak, majd az Alba Regia szálló ét­termében ebéden vettek részt. Ebéd után a Balatonra utaz­tak, Tihanyban megtekintették az apátságot, majd Balaton- füredre látogattak. Nemzetközi kölcseniötvényt bocsát ki a Magyar Nemzeti Báni Az érintett bankok képvise­lői pénteken Budapesten meg­állapodást írtak alá, amelynek érteimében a Magyar Nemzeti Bank hosszúlejáratú kölcsön- kötvényt bocsát ki a nemzetkö­zi pénzpiacon. A kölcsön ösz- szege 50 millió dollár, kama­tozása nyolc és fél százalék, lejárata 15 év, a kibocsátási árfolyam 100 százalék. A kötvény finánc jellegű köl­csön, amelyet külföldi bankok jegyeznek. A Magyar Nemzeti Bank gyakorlatának megfelelő­en ez a kölcsön is azt a célt szolgálja, hogy külföldi forrá­sok bevonásával egészítsük ki belső lehetőségeinket a ver­senyképes gazdasági szerkezet gyorsabb kialakítása és export- képességünk növelése érdeké­ben. Jó! startolt a vegyipar legoagyoi beroliizása Sajtótájékoztató a Parlamentben A magyar vegyipar a lépés­váltás éveit éli. A motorizáció, a növekvő fűtőolajigény, a mű­anyagok iránt megnyilvánuló mind nagyobb kereslet egyre égetőbben vetette fel a fejlesz­tés kérdéseit. Éppen ezért a ne­hézipar a jelenlegi és az ötödik ötéves terv időszakában nagy­volumenű beruházásokat végez Leninváros térségében. Vendégünk volt VILT TIBOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ A pécsi Állami gazdaság Qszögpusztai munkahellyel felvesz EGY FÖ RAVERÖ KOVÁCSOT, EGY FÖ VILLANYSZERELŐT, KETTŐ FÖ D-VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ GK.-VEZETŐT. Jelentkezés Uszögpusztán. Bonyár József műhelyvezetőnél, személyesen vagy telefonon a 15-238 számon. Ma ünnepélyes keretek kö­zött kerül felavatásra Siklóson Vilt Tibor budapesti szobrász- művész alkotása, a Dózsa György-emléktábla. A művész ebből az alkalomból érkezett tegnap Pécsre. Vilt Tibor neve nem ismeret­len megyénkben. Az új egyete­mi városrészben áll a négymé­teres Prométheusz repülőalak bronzszobor-alkotása. Az orszá­gos kisplasztikái biennalen Pé­csett 1970-ben nagydíjat nyert. A Modern Magyar Képtárban is számos szobrát tekinthetik meg a látogatók. — Örömmel jöttem ismét Ba­ranyába — mondta. — Amikor felkértek a Dózsa-emléktábla megalkotására — nagyon szíve­sen fogadtam -, arra gondol­tam, hogy valami újszerű meg­oldásban készítem el. Egy sza­badon álló, két méterszer két méteres, kétoldalas emlékműre, emléktáblára esett a választá­som, Nem figurális megoldás, hanem a betűt és a szöveget értelemszerű tartalmán túl, mint jelképet használtam fel. A mű­anyagból készült emléktábla — kétoldalas. Az egyiken: Petőii- versidézet, a másikon Ady-vers- idézet, szerepelnek város és helységnevek, valamint a nagy felkelés, lázadás dátumai, a kezdete és a vége. Igyekeztem olyan művet alkotni, amely mél­tón emlékeztet nemzetünk nagy történelmi eseményére. — Ügy tudjuk, hogy a most elkészült Dózsa-emléktábián kí­vül egyéb baranyai vonatkozá­sú mű megalkotása is szerepel tervében. — Igen. Legutóbb találkoztam a Beremendi Cementmű igaz­gatójával. Beszélgetés közben | felmerült a gondolat: a gyár j talán igényelne eqy jelkéget, ! amely a cementműíől már több- ! száz méterre felhívná a figyel- I met, hogy országunk egy no- I gyón jelentős pontján vagyunk, egy nagyszerű és igen hasznos I ÍDori üzem környékén járunk. Az igazgató magáévá tette az J ideát. I — Milyen jelképre gondolt? — Egy körülbelül 20—25 mé­ter nagyságú oszlopra . . . A művész lerajzolja elképze­lését : — Az oszlop itt középen kitü- remlene, közepében egy acél­golyó állna megvilágítva — mondja. — Hadd tegyem hozzá, hogy ennek az ideának egy modellje szerepel majd Lodz- ban — másik hat alkotásommal együtt — a nemzetközi konstruk­tivista kiállításon. Nagyon dé­delgetett gondolatom, hogy ez a beremendi ielkép megvaló­suljon. örömmel hallottam most, lioay jó úton halad „az ügy”. I Értesítik, hoav megérkezett a kocsi, kiviszi Siklósra. — Csak még egy kérésem van — mondja. - Szeretném meg­nézni a villányi szoboroarkot is. Ennek semmi akadálya. Búcsúzik. — Remélem, hágy rövidesen ismét Baranyába iöhetek, ide, ahol úiabb alkotásokra merít­hetek ihletet. (ray) A több tízmilliárdos beruhá­zás szerves részeként itt épül meg egy hőerőmű, amely az el­ső lépcsőben 860 megawatt ka­pacitással lép be a termelés­be, továbbá egy évi hárommil­lió tonna kapacitású kőolajfino­mító és egy olefinmű. Ezek a lé­tesítmények a későbbiekben to­vább bővülnek. Tegnap délelőtt az Országház Gobelin termében, a Leninvá- rosban végrehajtott és tervezett vegyipari beruházásokról tájé­koztatta a sajtó képviselőit dr. Szekér Gyula nehézipari minisz­ter. A három létesítmény szoros technológiai kapcsolatban áll majd egymással. A kőolajfino­mító lepárlási termékei közül a kis oktánszámú vegyipari ben­zint az etiléngyártásban alap­anyagként, használják fel. A fű­tőolajok pedig az erőmű tüzelő­anyagául szolgálnak. A techno­lógiai kapcsolatokat jól kiegé­szíti majd a már üzemelő Ti­szai Erőmű és a Vegyi Kombi­nát. A térségen halad át a Ba­rátság II. kőolajvezeték (jelen­leg feltöltés alatt áll, az ősz fo­lyamán Ü2embelép), mely az új kőolajfinomító nyersolaj-ellátá­sát biztosítja majd. Ugyancsak ide fut majd be a Szovjetunió­ból érkező földgáz is az épülő csőrendszeren át. A tervezett olefinmű évi ka­pacitása majdnem eléri a négy- százezer tonnát. Az itt előállí­tott etilénből évente százhar­mincezer tonnát szállítanak majd a még épülő csővezeté­ken a Lvov városa közelében lévő Klaus-ba. De a leninvárosi olefinműből még további nyolc­vanezer tonna propilén is el­szállításra kerül a vezetéken ke­resztül. Az igen fontos műanyag alapanyagot aztán Klausban dolgozzák fel. A kiszállított ter­mék ellenértékéként évi hatvan­ezer tonna műanyagfóliát, gyap­júpótló szálat, sztirolt kapunk a Szovjetunióból. A nagyvolumenű beruházás mintegy 490 hektárnyi területen volósul meg. Az építkezés az elmúlt évben kezdődött Lenin- városban. Az ipari komplexum építése kellő szervezettséggel a tervek szerint halad. Jól startolt a beruházás. Jelenleg két és fél ezer ember dolgozik az építke­zéseken és a becslések szerint jövőre ez a szám a duplájára emelkedik. A nagyarányú mun­kálatokra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy idén kétmilliárd forintot ruháznak be, jövőre pe­dig három milliárdot fordítanak az építési munkálatokra. A Szovjetunióval kötött meg­állapodás alapján 1975-ben már megkezdődik az etilén és propilén szálh’tás a Szovjetunió­ba: ez azt jelenti, hoqy addigra üzembe kell helyezni az olefin­üzemet. S végül álljon itt néhány adat példaként, hogy milyen termelé­si értéket hoz majd létre a le­ninvárosi ipari komplexum. A művekben a tervek szerint 3500- an dolgoznak majd. Ez a három és fél ezer ember évente eddig példátlan termelési értéket fog előállítani. Ma jelenleg az ipar­ban egy főre eső évi termelési érték nem haladja meg ä há­romszázezer forintot. A vegy­iparban ez o szám négyszáz- ezer forint. Leninváros üzemei­ben évente egy főre ötmillió fo­rintnyi termelési érték jut majd. Salamon Gyűl* a I i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents