Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

1972. szeptember ?&. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Válaszolt a minisztérium Oj színfolt Ojmecsekalján: működik a szökőkút a 17 emeletes lakóház előtti téren Fotó: Kóródi Sajnovics őrmester — civilben A NYUGDÍJASOK TÜZELÖANYAG-VÁSARLÁSI KEDVEZMÉNYEIRŐL A három harmad... Őrmesterségig vitte a „sereg­ben". Mielőtt letelt az ideje, ta­lálkoztunk még, azóta nem lát­tam és most kora estére vár kint Szajkón, a téesz-irodán. Kapja a kabátját, meg a mű­emléknek beillő hosszú, súlyos pincekulcsokat — külső, belső ajtóhoz — aztán kiballagunk „Sokáccal" a falu végére, ahol meg egymás mellé szorítva kez­dődnek a szép présházak, zsa- lugáteres ablakokkal, nehéz tölgyfaajtókkal. Némelyik mel­lett keskeny — könyököt surran- tó - kis közök vezetnek fel a szőlőbe, ha van itt egyáltalán, mert — mondani sem kell, sváb pincékről van szó - a szőlő kint van a határban, de a gazdák a pincét mindjárt a falu végére építették. — A présház mögötti csak ki­lencven négyszögölnyi, a többi- az is anyósomé — odább van . .. Szép, öreg, masszív pince, jó mélyen nyúlik a föld alá. Fönt a présház is tágas, ebből nyílik — néhány falépcső-fokon át — egy kis szoba: a zsalugáteres ablak alatt sarokpad, asztal, decis poharakba lopóból eresz­ti a bort Sajnovics Mihály, a téesz törzsállattenyésztője, — Miért ^hívnak „sokáénak”? — Nemzetiségi család va­gyunk, aztán a katonaságnál csak így neveztek a srácok. Egyszer például apám meglá­togatott, Sajnovics néven kere­sett, azt mondták jlyen nevűt nem is ismernek. Aztán valame­lyik gyanakodott, hogy nem ró­lam van-e szó. Hát persze, a „sokác”! Még Matyi bácsi is így hívott. — Kicsoda? ’ — Horánszki Mátyás. 0 volt e parancsnokom. Mit mondjak? Amikor leszereltem, Matyi bá­csitól búcsúztam el legnehezeb­ben. De nemcsak én, a többiek is. Bányász volt egyébként ere­detileg. Nagyon jól összefogta a gárdát. Nálunk rendszer volt az, hogy szabad időben bánya­munkára jelentkeztünk, de dol­goztunk másutt is. A „kereset” takarékba ment, aztán amikor valamennyi összejött, vettünk 'egy mosógépet, később centri­fugát, vasalót, ez ma is a szá­zad tulajdona. Nálunk a kiska- tona géppel mosott. De ez. még semmi. Annyi pénzünk bejött, hogy minden leszerelő vásárolt magának egy öltözet ruhát. Voltak közöttünk Szabolcs me­Felvesiünk ?0—40 éves korig férfi XESZTYÜSZABASZ ATKÉPZÖSOKET. Betanulási idő 6 hónap. Fizetés havi 1500,— forint. Betanulás után darabbéres ti unkával jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: SSZTYÜGYAR KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE. PÉCS, SORHÁZ UTCA 3é, SZ ni, mert a „törzstenyészeti” jel­leget, vagy mondjam úgy, hogy rangot, el is lehet veszíteni. — Decemberre elkészül az új telep, lesz új tejház is, a lehe­tő legkorszerűbb berendezéssel. Akár tejterméket is előállítha­tunk majd, a piaci igényektől függően — mondja Sajnovics Mihály. — Jelen pillanatban milyen gondok várnak megoldásra? — Egyik: minél hamarabb el­készüljön a lucernaszárító be­rendezés és akkor megoldjuk az ideális takarmányozást Ez tavaszra várható. — A másik: a korszerű szarvasmarha-tenyészet szak­munkásokat igényel. Sajnos a fiatalok nem szívesen vállalják, mert időben valóban sok lekö­töttséget jelent. Azonban a munka merőben más a hagyo­mányostól, tiszta környezetben gépek segítik az embert. Arról nem is beszélve, hogy az állat- tenyésztő szakmunkást legjob­ban fizeti a téesz. Késő este van már, belemé­lyedünk a gondokba-tervekbe, jövőbeni álmokba. A tartalékos „őrmester”, a 24 esztendős technikus egy jó! képzett fő­állattenyésztő oldalán valóban kitartó szorgalommal munkálko­dik. *. f. Nyugdíjas olvasóink kérésére „Egyperces interjú a nyugdíja­sok fütőolajvásárlási Kedvezmé­nyeiről" című írásunkban szóvá tettük jogos panaszukat. A rész­letfizetési feltételekkel vásárolt fűtőolajat ugyanis egy tételben kell hazaszállítaniok, és ezt nem tartották lehetségesnek. Négyszáz, illetve hatszáz liter olajat a lakásban, vagy a la­káshoz tartozó mellékhelyisé­gekben - a fennálló tűzrendé­szed rendeletek értelmében — nem is szabad tárolni. Kérésü­ket továbbítottuk az ÁFOR pé­csi kirendeltségének, majd — miután nemleges választ kap­tunk — a vállalat kaposvári köz­pontjához fordultunk. Sajnos megoldást itt sem sikerült elér­nünk, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőanyagosztá­lyától kértünk segítséget - te­lexünkre tegnap kaptuk az alábbi választ dr. Pulai Miklós- né osztályvezetőtől: „A dolgozók és a nyugdíja­sok kedvezményes tüzelővásár­lási utalványát ez évben — kí­sérletképpen - vezettük be. A cél az volt, hogy ott, ahol erre mód van, a nyári vásárlásokkal csökkenteni lehessen a csúcs- időszak torlódásait. A kedvez­ményes utalványok beváltásá­nak határideje minden évben szeptember 30-án, tehát gya­korlatilag a fűtési idény kezde­te előtt lejárt. Meghosszabbítá­sára ebben az évben sincs le­hetőség. Az akció befejezésével értékeljük az idei eredménye­ket, és csak ezután tudunk dön­teni a jövő évi forgalmazás rendiéről." Mint a válaszból egyértelmű­en kitűnik, ez évben már csak a szokásos, eddig ismert mó­don szerezhetik be a nyugdíja­sok tüzelőjüket, így a háztartá­si olajat is. Reméljük azonban, hogy az értékelés során az ille­tékesek figyelembe veszik az indokolt, és könnyen megvaló­sítható javaslatot á letéphető olajutalvánnyal kapcsolatban, és jövőre megoldják ezt a prob­lémát. — Pécs és Baranya vala­mennyi középfokú oktatási in­tézményének vezetői tárgyaltak kedden Pécsett a Leöwey Gim­náziumban a rövidesen megren­dezendő diákparlamentekről. Ezeket a diákparlamenteket ok­tóber és november hónap folya­mán iskolákban, megyénként, majd országosan rendezik meg. Pécs Város Tanácsa Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén hagyta jóvá az 1973. június 30- ig terjedő időre vonatkozó lakáskiutalási névjegyzéket. Megírtuk, hagy ez 421 új lakás elosztását jelenti. A névjegyzék­ben a korábban megállapított elvek alkalmazásával elsőbbsé­get élveztek az 1961. december 31- e előtti érvényes lakásigény­nyel rendelkezők, a négy vagy többgyermekes családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 1200 forintot, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a társbérletben lakók. A kiutalási névjegyzékhez kapcsolódó lakásszám és az idén Pécsett épülő lakásmeny- nyiség közötti eltérés oka iránt érdeklődött több olvasónk. A kiutalási névjegyzék az épülő 1090 lakás, valamivel több, mint egyharmadának az elosztására vonatkozik. Mi a sorsa a másik kétharmadnak? — hangzott a kérdés. A válaszadáshoz korábbi cik­keinkre kell hivatkoznunk. ír­tunk arról, hogy városunkban igen nagyfokú a lakások el­avultsága, a városrészek re­konstrukciója szinte elkerülhe­tetlen, ez pedig lakások töme­ges megszüntetésével — szaná­lásával — jár. Ez nem olcsó dolog. A volt tulajdonosok — hiszen legtöbbször magántulaj­donban lévő földszintes házak bontásáról van szó — kártala­nítása jelentős terhet ró a vá­rosra. A kártalanításon túl azon­ban az újjáépítendő városrész­ben lakókat is új lakáshoz kell juttatni. Idén ilyen célra kere­ken 300 lakást fordítanak. Ez a második harmad, ami szoro­san a lakásépítési programhoz tartozik, s aminek névjegyzékét egy ódon városrész szolgáltatja. A harmadik harmad az, amit a város a bérlőkijelölési jog el­adásával átad a váltatoknak, intézményeknek. A fogalom még új, hiszen az 1971-ben megje­lent új lakásügyi jogszabályok tesznek erről először említést, lehetőséget adva a saját lakás- beruházással rvem rendelkező szerveknek, hogy az egyszeri, vagy többszöri bérlőkijelölési jog megvásárlásával munkaerő­gondjaikat megoldják. Pécsett az első évben viszonylag nem sok lakás bérlőkijelölési jogát vásárolták meg, s a kevésnél is sok esetben szinte csak jelképes árat fizettek. Idén a tanács rendezte az árakat és 342 lakás egyszeri bérlőkijelölési jogát ru­házta át különböző vállalatok­ra, intézményekre. gyei gyerekek, anyagilag nem álltak valami jól, meg mire le­telt a katonaidő, ki is nőtték a civilruhát. Jói jött nekik a va­donatúj öltöny... Vendég jön, Sajnovics Miska főnöke, Varga János főállatte­nyésztő. A ház mellett fölme­gyünk a szőlőbe és nem kis meglepetésre hallatlanul szép, magas-kordon művelésű parcel­lát látok. Babarc, Szajk és kör­nyéke nem történelmi borvidék, de azért ezen a vidéken is jó bor terem, szépen gondozott szőlőjkertek vannak, viszont igényesebb művelésű — mert a magas-kordon az — azért ritka errefelé. — Szegény Gyula bácsi tele­pítette még — mondja Varga János. — ö volt Miska apósa, tavaly őszön, forrott a must a pincében, óborért ment le ba­rátjával, aztán a gáz végzett velük. Nagyon értett a szőlő­höz, az volt a mindene. Visszatérünk és letelepedünk a sarokasztalhoz. Sajnovics Mi­hály mezőgazdasági techniku­mot végzett. Mikor leszerelt, a babarci Béke Termelőszövetke­zetnél vállalt munkát. Nagy ez a szövetkezet, közel négyezer hold szántóval rendelkeznek, ezen kívül 124 hold szőlővel. A fő profil a növénytermesztés, de erősen fejlődőben van az állattenyésztés, pontosabban: a szarvasmarhatenyésztés. — Hogyan váltott át a „se­regből" a civil életbe? — Szokatlan volt ugyanis sok minden megváltozott a szakmá­ban. Amikor a technikumot be­fejeztem, fél év múlva bevonul­tam, így aztán a gyakorlati munkára csak évek múltán ke­rült sor. Miska körülbelül a fejlesztés kezdetére érkezett a termelő- szövetkezetbe, tehát egy fiatal technikus számára a legjobb alkalom arra, hogy iskolai ta­nulmányait most már egyre ma­gasabb szinten a gyakorlatban realizálhassa. Egymás szavába vágva ma­gyarázzák el, mi is tulajdon­képpen az állattenyésztők fel­adata: a tenyésztés szakmai irányításán kívül a takarmányo­zás biztosítása, a költségszint szigorú figyelemmel tartása, az­tán a brigád munkabér-ügyei... De hát nem is lehet a felada­tokat néhány mondatba bele­sűríteni. Az állattenyésztésben mintegy 70-75 ember dolgozik. Az állomány: 312 tehén, plusz ennek szaporulata, tehát össze­sen 700 szarvasmarha. Másfél­két év múlva ezerre növelik az állományt, és a Jelenlegi 12 milliós termelési érték is 17 mil­lióra emelkedik, ha minden jól megy. A szarvasmarhák 60 szá­zaléka bajor-tarka, tej-hús tí­pusú. A babarci Béke Termelő- szövetkezet törzstenyészettel rendelkezik, ezenkívül még négy van Baranyában. A mérce na­gyon magas, a szintet nagyon nagy gonddal lehet csak tarta Hegedű helyett törlőrongy Negyedszázada kirakattisztító — Sohasem unatkozom. Zenélek, festegetek, meg még mit is csinálok? — Hát rendet. így szoktam meg. Ez a foglalkozásom. Bátory József, üveg- és ki­rakattisztítóval beszélgetve az az érzése az embernek hogy rögvest felpattan és le­kötelező szívélyességgel, gő­zölgő húslevest varázsol az asztalra. A konyakot a be­avatottak hozzáértésével íz­lelgeti, elmélázik . . . — Ez sem rossz, de amit még a húszas években Klo­tild-palota éttermében, meg a Britanniában, nem is szól­va a Royalról — jónéhány- szor megkóstoltam, az mégis csak jobb volt. Igazi francia konyak. Akkoriban frakkban, fehérkesztyűben szolgáltam fel. A főpincér nyolc nyelven beszélt. Itt szabadultam Pé­csett a Nádorban, aztán szegődtem el Pestre. A Felsővé mház utcai kis­lakás egyetlen szobája laká­lyos. A bútor annyira új, mintha az imént hozták vol­na az üzletből. A fal mellett két heverő, az ablak előtt kis dohányzóasztal. A szekrény tetején hegedűtök lapul. A falon néhány akvarell. — Mindig szakitok időt a festegetésre. A művészetek között mégis a zenét szere­tem a legjobban. Azt hiszem én valójában muzsikus va­gyok. Volt zenekarom is — 1928-ban felhagytam a pin- cérséggel, akkor alakítottam. Húsz éven át mint muzsikus, csaknem az egész Dunántúl jobb éttermeiben játszottam. Mostanában is el-el megyek ha hívnak. Bátory József a hegedűt 1948-ban cserélte fel a mo­sóronggyal, a szarvasbőrrel. Negyedszázada immár, hogv a vendéglők pódiuma helyett a pécsi kirakatokban „lép fel". — Egy ötlet sodort az üveg- tiszításhoz. A fiam egyszer hazaállított, azt mondta, alakítsunk egy takarítóválla­latot. Miért ne, ha lehet. Az­tán létrehoztam a „Rekord” takarítóvállalatot — meséli. — Végeztünk mi nagytakarí­tást a rendőrségi fogdától a járási tanácsig mindenütt. Jött az államosítás. Én is be­leestem. Persze a szakmától nem tudtam megválni. A pé­csi Takarító Vállalatnál let­tem üvegtisztító. 1954-ben megkaptam az ipart, azóta maszek vagyok. — Kik a megrendelői? — összesen 50 üzletem van. Az enyémek a könyves­boltok, a GELKA, a Cent­rum Áruház, a FÉNY5ZÖV, a Szabó Ktsz kirakatai. Min­den héten egyszer valameny- nyi kirakatot végig tisztítom. Megéri az üzletfeleknek is, mert például a Magyar írók Könyvesboltja kirakatainak havi négyszeri takarításáért potom 100 forintot kérek. — A legtöbb háziasszony irtózik az ablaktisztítástól ... — Pedig ezt a munkát is lehet szeretni. Az biztos, hogy nem könnyű, mert az üveget nem szabad simogat­ni, erővel kell lehúzni. Én nem használok mást, mint tiszta vizet. Lemosom az ab­lakot, aztán szarvasbőrrel lehúzom a felületet, később parasztvászonnal átdörgö­löm. Az üveg persze védeke­zik. Ha nem végzek tökéle­tes munkát, sokszor úgy ér­zem kimosolyog . .. — Tört már össze abtak- . üveget? — Még soha. Amikor dol­gozom rajta kemény vagyok az üveghez, de aztán gyen­géd. Csodálatos érzés este végigmenni a Kossuth Lajos utcán és látni a hatalmas üvegfelületek csillogását. Az én munkám után tökéletes egy-egy kirakat. — Otthon ki tisztítja az ab­lakokat? — A feleségem. (Mécs) A bérlőkijelölési jog eladása nál Pécsett az az elv érvényesü hogy a városfejlesztési és vál lalatfejlesztési koncepciókat - helyi várospolitikai elvek alap ján hangolják össze. A vállalói fejlesztésben^ ez úgy jut kifeje zésre, hogy sok helyen nélkülöz hetetlen szakemberek letele pite tésével fontos célkitűzések va lósíthatók meg, vagy vállalata belüli feszítő szociál politika gondokat lehet megoldani. Eg egészen friss példa: a bérlőlei jelölési jog eladásával sikerű létrehozni Pécsett a művese szolgálatot. A vállalati, intézmé nyi oldalról fellépő igények ja gosságát nem lehet vitatni, s h a város a teljesítéshez segítse get nyújtana, azt csak — mir korábban is — a lakossági ke rét terhére tehetné kielégítésr váró igények háttérbe szorításé val, ez pedig jogos elégedei lenséget szülhet. A bérlőkijelc lési jog eladásával a város a illető vállalatra, intézményr bízza a problémák megoldásé és ezen keresztül jelentkezik a ügylet kihatása a városfej les; tésre. A bérlőkijelölési jog mec vásárlásának ellenértékekér idén a vállalatoktól, intézmé nyéktől annyi pénz folyik be város kasszájába, hogy mindé három megvásárolt lakás árábc egy új lakás épülhet. A százne több terven felüli lakás jelente ségét — úgy gondoljuk — net kell külön magyarárni. Az idei tapasztalatok igazol ták annak az elvnek a helye: ségét, hogy az épülő lakásoké az elmondottak szerinti hóroi harmadra osszák a jövőben i: A harmadik harmadot illetőé viszont tovább akar lépni mo: a tanács a kölcsönös előnyö alapján. Az alábbiakban né hány új elgondolást ismert« tünk. Újonnan épülő házaink ném« lyikében kétféle másfél szoba lakás van. Az ún. nagyméret mindössze 5 négyzetméterrel k: sebb az ugyanabban a házba lévő kétszobás lakásnál, a ki: méretű viszont csak gyermek télén házaspárnak — azaz-ké személynek — a befogadásár alkalmas. Jövőre a város ezek« a kisméretű másfél szobás lakó sokat sokkal kedvezményeseb ben adja át a bérlőkijelölé: jogot megvásárlóknak fiatc szakemberek letelepítését elás« gítendő. Ez tehát módosítást je lent az alapeivben is, miszerir a szobaszám mellett az alapte rületet is figyelembeveszik a ármegállapításnál. Egy másik elgondolás abbc indul ki, hogy bár a bérlőkije lölési jog megvásárlásával < vállalatok, intézmények sokala problémájukat oldották meg é sok esetben régi pécsi igénylő jüket juttatták lakáshoz, mégi nem serkentették eléggé a vá sárlókat a szociálpolitikai oldc figyelembevételére. Tervezik prél dóul, hogy az eladási árrvc aszerint állapítanak meg - nem is csekély — kedvezmény hogy a vállalat, intézmény k jelöl ki bérlőül. Mérvadó íehe hogy a leendő bérlőnek milye régi lakásigénye van a város nál, s hogy három vagy töb gyermeket nevel-e. Ezzel a vé ros a vele üzleti kapcsolatai lépő szerveket arra akarja szó rítani, hogy jobban nézzene körül a saját házuktáján és sa ját anyagi eszközeik felhasznfi lásával is próbáljanak hozzája mini dolgozóik lakásproblémái nak megoldásához. Ezt a fajt előnyt senki sem tarthatja jog talonnak. Hl. |ól gépelő, érettségizett fiafair adminisztratív munkakörben azonnal alkalmazunk. Jelentkezés-* 'MEMi VÁLLALAT PÉCS. DOKTOR SÁNDOR UTCA H SZ Munkaügyön.

Next

/
Thumbnails
Contents