Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
1972. szeptember ?&. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Válaszolt a minisztérium Oj színfolt Ojmecsekalján: működik a szökőkút a 17 emeletes lakóház előtti téren Fotó: Kóródi Sajnovics őrmester — civilben A NYUGDÍJASOK TÜZELÖANYAG-VÁSARLÁSI KEDVEZMÉNYEIRŐL A három harmad... Őrmesterségig vitte a „seregben". Mielőtt letelt az ideje, találkoztunk még, azóta nem láttam és most kora estére vár kint Szajkón, a téesz-irodán. Kapja a kabátját, meg a műemléknek beillő hosszú, súlyos pincekulcsokat — külső, belső ajtóhoz — aztán kiballagunk „Sokáccal" a falu végére, ahol meg egymás mellé szorítva kezdődnek a szép présházak, zsa- lugáteres ablakokkal, nehéz tölgyfaajtókkal. Némelyik mellett keskeny — könyököt surran- tó - kis közök vezetnek fel a szőlőbe, ha van itt egyáltalán, mert — mondani sem kell, sváb pincékről van szó - a szőlő kint van a határban, de a gazdák a pincét mindjárt a falu végére építették. — A présház mögötti csak kilencven négyszögölnyi, a többi- az is anyósomé — odább van . .. Szép, öreg, masszív pince, jó mélyen nyúlik a föld alá. Fönt a présház is tágas, ebből nyílik — néhány falépcső-fokon át — egy kis szoba: a zsalugáteres ablak alatt sarokpad, asztal, decis poharakba lopóból ereszti a bort Sajnovics Mihály, a téesz törzsállattenyésztője, — Miért ^hívnak „sokáénak”? — Nemzetiségi család vagyunk, aztán a katonaságnál csak így neveztek a srácok. Egyszer például apám meglátogatott, Sajnovics néven keresett, azt mondták jlyen nevűt nem is ismernek. Aztán valamelyik gyanakodott, hogy nem rólam van-e szó. Hát persze, a „sokác”! Még Matyi bácsi is így hívott. — Kicsoda? ’ — Horánszki Mátyás. 0 volt e parancsnokom. Mit mondjak? Amikor leszereltem, Matyi bácsitól búcsúztam el legnehezebben. De nemcsak én, a többiek is. Bányász volt egyébként eredetileg. Nagyon jól összefogta a gárdát. Nálunk rendszer volt az, hogy szabad időben bányamunkára jelentkeztünk, de dolgoztunk másutt is. A „kereset” takarékba ment, aztán amikor valamennyi összejött, vettünk 'egy mosógépet, később centrifugát, vasalót, ez ma is a század tulajdona. Nálunk a kiska- tona géppel mosott. De ez. még semmi. Annyi pénzünk bejött, hogy minden leszerelő vásárolt magának egy öltözet ruhát. Voltak közöttünk Szabolcs meFelvesiünk ?0—40 éves korig férfi XESZTYÜSZABASZ ATKÉPZÖSOKET. Betanulási idő 6 hónap. Fizetés havi 1500,— forint. Betanulás után darabbéres ti unkával jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: SSZTYÜGYAR KÖZPONTI GYÁREGYSÉGE. PÉCS, SORHÁZ UTCA 3é, SZ ni, mert a „törzstenyészeti” jelleget, vagy mondjam úgy, hogy rangot, el is lehet veszíteni. — Decemberre elkészül az új telep, lesz új tejház is, a lehető legkorszerűbb berendezéssel. Akár tejterméket is előállíthatunk majd, a piaci igényektől függően — mondja Sajnovics Mihály. — Jelen pillanatban milyen gondok várnak megoldásra? — Egyik: minél hamarabb elkészüljön a lucernaszárító berendezés és akkor megoldjuk az ideális takarmányozást Ez tavaszra várható. — A másik: a korszerű szarvasmarha-tenyészet szakmunkásokat igényel. Sajnos a fiatalok nem szívesen vállalják, mert időben valóban sok lekötöttséget jelent. Azonban a munka merőben más a hagyományostól, tiszta környezetben gépek segítik az embert. Arról nem is beszélve, hogy az állat- tenyésztő szakmunkást legjobban fizeti a téesz. Késő este van már, belemélyedünk a gondokba-tervekbe, jövőbeni álmokba. A tartalékos „őrmester”, a 24 esztendős technikus egy jó! képzett főállattenyésztő oldalán valóban kitartó szorgalommal munkálkodik. *. f. Nyugdíjas olvasóink kérésére „Egyperces interjú a nyugdíjasok fütőolajvásárlási Kedvezményeiről" című írásunkban szóvá tettük jogos panaszukat. A részletfizetési feltételekkel vásárolt fűtőolajat ugyanis egy tételben kell hazaszállítaniok, és ezt nem tartották lehetségesnek. Négyszáz, illetve hatszáz liter olajat a lakásban, vagy a lakáshoz tartozó mellékhelyiségekben - a fennálló tűzrendészed rendeletek értelmében — nem is szabad tárolni. Kérésüket továbbítottuk az ÁFOR pécsi kirendeltségének, majd — miután nemleges választ kaptunk — a vállalat kaposvári központjához fordultunk. Sajnos megoldást itt sem sikerült elérnünk, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőanyagosztályától kértünk segítséget - telexünkre tegnap kaptuk az alábbi választ dr. Pulai Miklós- né osztályvezetőtől: „A dolgozók és a nyugdíjasok kedvezményes tüzelővásárlási utalványát ez évben — kísérletképpen - vezettük be. A cél az volt, hogy ott, ahol erre mód van, a nyári vásárlásokkal csökkenteni lehessen a csúcs- időszak torlódásait. A kedvezményes utalványok beváltásának határideje minden évben szeptember 30-án, tehát gyakorlatilag a fűtési idény kezdete előtt lejárt. Meghosszabbítására ebben az évben sincs lehetőség. Az akció befejezésével értékeljük az idei eredményeket, és csak ezután tudunk dönteni a jövő évi forgalmazás rendiéről." Mint a válaszból egyértelműen kitűnik, ez évben már csak a szokásos, eddig ismert módon szerezhetik be a nyugdíjasok tüzelőjüket, így a háztartási olajat is. Reméljük azonban, hogy az értékelés során az illetékesek figyelembe veszik az indokolt, és könnyen megvalósítható javaslatot á letéphető olajutalvánnyal kapcsolatban, és jövőre megoldják ezt a problémát. — Pécs és Baranya valamennyi középfokú oktatási intézményének vezetői tárgyaltak kedden Pécsett a Leöwey Gimnáziumban a rövidesen megrendezendő diákparlamentekről. Ezeket a diákparlamenteket október és november hónap folyamán iskolákban, megyénként, majd országosan rendezik meg. Pécs Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén hagyta jóvá az 1973. június 30- ig terjedő időre vonatkozó lakáskiutalási névjegyzéket. Megírtuk, hagy ez 421 új lakás elosztását jelenti. A névjegyzékben a korábban megállapított elvek alkalmazásával elsőbbséget élveztek az 1961. december 31- e előtti érvényes lakásigénynyel rendelkezők, a négy vagy többgyermekes családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 1200 forintot, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a társbérletben lakók. A kiutalási névjegyzékhez kapcsolódó lakásszám és az idén Pécsett épülő lakásmeny- nyiség közötti eltérés oka iránt érdeklődött több olvasónk. A kiutalási névjegyzék az épülő 1090 lakás, valamivel több, mint egyharmadának az elosztására vonatkozik. Mi a sorsa a másik kétharmadnak? — hangzott a kérdés. A válaszadáshoz korábbi cikkeinkre kell hivatkoznunk. írtunk arról, hogy városunkban igen nagyfokú a lakások elavultsága, a városrészek rekonstrukciója szinte elkerülhetetlen, ez pedig lakások tömeges megszüntetésével — szanálásával — jár. Ez nem olcsó dolog. A volt tulajdonosok — hiszen legtöbbször magántulajdonban lévő földszintes házak bontásáról van szó — kártalanítása jelentős terhet ró a városra. A kártalanításon túl azonban az újjáépítendő városrészben lakókat is új lakáshoz kell juttatni. Idén ilyen célra kereken 300 lakást fordítanak. Ez a második harmad, ami szorosan a lakásépítési programhoz tartozik, s aminek névjegyzékét egy ódon városrész szolgáltatja. A harmadik harmad az, amit a város a bérlőkijelölési jog eladásával átad a váltatoknak, intézményeknek. A fogalom még új, hiszen az 1971-ben megjelent új lakásügyi jogszabályok tesznek erről először említést, lehetőséget adva a saját lakás- beruházással rvem rendelkező szerveknek, hogy az egyszeri, vagy többszöri bérlőkijelölési jog megvásárlásával munkaerőgondjaikat megoldják. Pécsett az első évben viszonylag nem sok lakás bérlőkijelölési jogát vásárolták meg, s a kevésnél is sok esetben szinte csak jelképes árat fizettek. Idén a tanács rendezte az árakat és 342 lakás egyszeri bérlőkijelölési jogát ruházta át különböző vállalatokra, intézményekre. gyei gyerekek, anyagilag nem álltak valami jól, meg mire letelt a katonaidő, ki is nőtték a civilruhát. Jói jött nekik a vadonatúj öltöny... Vendég jön, Sajnovics Miska főnöke, Varga János főállattenyésztő. A ház mellett fölmegyünk a szőlőbe és nem kis meglepetésre hallatlanul szép, magas-kordon művelésű parcellát látok. Babarc, Szajk és környéke nem történelmi borvidék, de azért ezen a vidéken is jó bor terem, szépen gondozott szőlőjkertek vannak, viszont igényesebb művelésű — mert a magas-kordon az — azért ritka errefelé. — Szegény Gyula bácsi telepítette még — mondja Varga János. — ö volt Miska apósa, tavaly őszön, forrott a must a pincében, óborért ment le barátjával, aztán a gáz végzett velük. Nagyon értett a szőlőhöz, az volt a mindene. Visszatérünk és letelepedünk a sarokasztalhoz. Sajnovics Mihály mezőgazdasági technikumot végzett. Mikor leszerelt, a babarci Béke Termelőszövetkezetnél vállalt munkát. Nagy ez a szövetkezet, közel négyezer hold szántóval rendelkeznek, ezen kívül 124 hold szőlővel. A fő profil a növénytermesztés, de erősen fejlődőben van az állattenyésztés, pontosabban: a szarvasmarhatenyésztés. — Hogyan váltott át a „seregből" a civil életbe? — Szokatlan volt ugyanis sok minden megváltozott a szakmában. Amikor a technikumot befejeztem, fél év múlva bevonultam, így aztán a gyakorlati munkára csak évek múltán került sor. Miska körülbelül a fejlesztés kezdetére érkezett a termelő- szövetkezetbe, tehát egy fiatal technikus számára a legjobb alkalom arra, hogy iskolai tanulmányait most már egyre magasabb szinten a gyakorlatban realizálhassa. Egymás szavába vágva magyarázzák el, mi is tulajdonképpen az állattenyésztők feladata: a tenyésztés szakmai irányításán kívül a takarmányozás biztosítása, a költségszint szigorú figyelemmel tartása, aztán a brigád munkabér-ügyei... De hát nem is lehet a feladatokat néhány mondatba belesűríteni. Az állattenyésztésben mintegy 70-75 ember dolgozik. Az állomány: 312 tehén, plusz ennek szaporulata, tehát összesen 700 szarvasmarha. Másfélkét év múlva ezerre növelik az állományt, és a Jelenlegi 12 milliós termelési érték is 17 millióra emelkedik, ha minden jól megy. A szarvasmarhák 60 százaléka bajor-tarka, tej-hús típusú. A babarci Béke Termelő- szövetkezet törzstenyészettel rendelkezik, ezenkívül még négy van Baranyában. A mérce nagyon magas, a szintet nagyon nagy gonddal lehet csak tarta Hegedű helyett törlőrongy Negyedszázada kirakattisztító — Sohasem unatkozom. Zenélek, festegetek, meg még mit is csinálok? — Hát rendet. így szoktam meg. Ez a foglalkozásom. Bátory József, üveg- és kirakattisztítóval beszélgetve az az érzése az embernek hogy rögvest felpattan és lekötelező szívélyességgel, gőzölgő húslevest varázsol az asztalra. A konyakot a beavatottak hozzáértésével ízlelgeti, elmélázik . . . — Ez sem rossz, de amit még a húszas években Klotild-palota éttermében, meg a Britanniában, nem is szólva a Royalról — jónéhány- szor megkóstoltam, az mégis csak jobb volt. Igazi francia konyak. Akkoriban frakkban, fehérkesztyűben szolgáltam fel. A főpincér nyolc nyelven beszélt. Itt szabadultam Pécsett a Nádorban, aztán szegődtem el Pestre. A Felsővé mház utcai kislakás egyetlen szobája lakályos. A bútor annyira új, mintha az imént hozták volna az üzletből. A fal mellett két heverő, az ablak előtt kis dohányzóasztal. A szekrény tetején hegedűtök lapul. A falon néhány akvarell. — Mindig szakitok időt a festegetésre. A művészetek között mégis a zenét szeretem a legjobban. Azt hiszem én valójában muzsikus vagyok. Volt zenekarom is — 1928-ban felhagytam a pin- cérséggel, akkor alakítottam. Húsz éven át mint muzsikus, csaknem az egész Dunántúl jobb éttermeiben játszottam. Mostanában is el-el megyek ha hívnak. Bátory József a hegedűt 1948-ban cserélte fel a mosóronggyal, a szarvasbőrrel. Negyedszázada immár, hogv a vendéglők pódiuma helyett a pécsi kirakatokban „lép fel". — Egy ötlet sodort az üveg- tiszításhoz. A fiam egyszer hazaállított, azt mondta, alakítsunk egy takarítóvállalatot. Miért ne, ha lehet. Aztán létrehoztam a „Rekord” takarítóvállalatot — meséli. — Végeztünk mi nagytakarítást a rendőrségi fogdától a járási tanácsig mindenütt. Jött az államosítás. Én is beleestem. Persze a szakmától nem tudtam megválni. A pécsi Takarító Vállalatnál lettem üvegtisztító. 1954-ben megkaptam az ipart, azóta maszek vagyok. — Kik a megrendelői? — összesen 50 üzletem van. Az enyémek a könyvesboltok, a GELKA, a Centrum Áruház, a FÉNY5ZÖV, a Szabó Ktsz kirakatai. Minden héten egyszer valameny- nyi kirakatot végig tisztítom. Megéri az üzletfeleknek is, mert például a Magyar írók Könyvesboltja kirakatainak havi négyszeri takarításáért potom 100 forintot kérek. — A legtöbb háziasszony irtózik az ablaktisztítástól ... — Pedig ezt a munkát is lehet szeretni. Az biztos, hogy nem könnyű, mert az üveget nem szabad simogatni, erővel kell lehúzni. Én nem használok mást, mint tiszta vizet. Lemosom az ablakot, aztán szarvasbőrrel lehúzom a felületet, később parasztvászonnal átdörgölöm. Az üveg persze védekezik. Ha nem végzek tökéletes munkát, sokszor úgy érzem kimosolyog . .. — Tört már össze abtak- . üveget? — Még soha. Amikor dolgozom rajta kemény vagyok az üveghez, de aztán gyengéd. Csodálatos érzés este végigmenni a Kossuth Lajos utcán és látni a hatalmas üvegfelületek csillogását. Az én munkám után tökéletes egy-egy kirakat. — Otthon ki tisztítja az ablakokat? — A feleségem. (Mécs) A bérlőkijelölési jog eladása nál Pécsett az az elv érvényesü hogy a városfejlesztési és vál lalatfejlesztési koncepciókat - helyi várospolitikai elvek alap ján hangolják össze. A vállalói fejlesztésben^ ez úgy jut kifeje zésre, hogy sok helyen nélkülöz hetetlen szakemberek letele pite tésével fontos célkitűzések va lósíthatók meg, vagy vállalata belüli feszítő szociál politika gondokat lehet megoldani. Eg egészen friss példa: a bérlőlei jelölési jog eladásával sikerű létrehozni Pécsett a művese szolgálatot. A vállalati, intézmé nyi oldalról fellépő igények ja gosságát nem lehet vitatni, s h a város a teljesítéshez segítse get nyújtana, azt csak — mir korábban is — a lakossági ke rét terhére tehetné kielégítésr váró igények háttérbe szorításé val, ez pedig jogos elégedei lenséget szülhet. A bérlőkijelc lési jog eladásával a város a illető vállalatra, intézményr bízza a problémák megoldásé és ezen keresztül jelentkezik a ügylet kihatása a városfej les; tésre. A bérlőkijelölési jog mec vásárlásának ellenértékekér idén a vállalatoktól, intézmé nyéktől annyi pénz folyik be város kasszájába, hogy mindé három megvásárolt lakás árábc egy új lakás épülhet. A százne több terven felüli lakás jelente ségét — úgy gondoljuk — net kell külön magyarárni. Az idei tapasztalatok igazol ták annak az elvnek a helye: ségét, hogy az épülő lakásoké az elmondottak szerinti hóroi harmadra osszák a jövőben i: A harmadik harmadot illetőé viszont tovább akar lépni mo: a tanács a kölcsönös előnyö alapján. Az alábbiakban né hány új elgondolást ismert« tünk. Újonnan épülő házaink ném« lyikében kétféle másfél szoba lakás van. Az ún. nagyméret mindössze 5 négyzetméterrel k: sebb az ugyanabban a házba lévő kétszobás lakásnál, a ki: méretű viszont csak gyermek télén házaspárnak — azaz-ké személynek — a befogadásár alkalmas. Jövőre a város ezek« a kisméretű másfél szobás lakó sokat sokkal kedvezményeseb ben adja át a bérlőkijelölé: jogot megvásárlóknak fiatc szakemberek letelepítését elás« gítendő. Ez tehát módosítást je lent az alapeivben is, miszerir a szobaszám mellett az alapte rületet is figyelembeveszik a ármegállapításnál. Egy másik elgondolás abbc indul ki, hogy bár a bérlőkije lölési jog megvásárlásával < vállalatok, intézmények sokala problémájukat oldották meg é sok esetben régi pécsi igénylő jüket juttatták lakáshoz, mégi nem serkentették eléggé a vá sárlókat a szociálpolitikai oldc figyelembevételére. Tervezik prél dóul, hogy az eladási árrvc aszerint állapítanak meg - nem is csekély — kedvezmény hogy a vállalat, intézmény k jelöl ki bérlőül. Mérvadó íehe hogy a leendő bérlőnek milye régi lakásigénye van a város nál, s hogy három vagy töb gyermeket nevel-e. Ezzel a vé ros a vele üzleti kapcsolatai lépő szerveket arra akarja szó rítani, hogy jobban nézzene körül a saját házuktáján és sa ját anyagi eszközeik felhasznfi lásával is próbáljanak hozzája mini dolgozóik lakásproblémái nak megoldásához. Ezt a fajt előnyt senki sem tarthatja jog talonnak. Hl. |ól gépelő, érettségizett fiafair adminisztratív munkakörben azonnal alkalmazunk. Jelentkezés-* 'MEMi VÁLLALAT PÉCS. DOKTOR SÁNDOR UTCA H SZ Munkaügyön.