Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. szeptember 3. Kubikos­múzeum Csongrád város emléket állít hajdani nincstelenjeinek, a föld nélküli szegényparasztoknak. A legutóbbi tanácsülésen hozott határozat szerint kubikos-mú­zeumot létesítenek, összegyűjtik a kubikosok életére vonatkozó írásos dokumentumokat és az olyan régi használati tárgyakat, mint a vándorútokon elmarad­hatatlan talicskát, ásót és a su­bagyékényt, amelyet a földre te­rítettek és azon aludtak. A fel­jegyzések szerint a csongrádi kubikosok bejárták kenyérkere­set útjaikon az egész országot, sokan dolgoztak Ausztriában, Hollandiában, egyesek pedig részt vettek a Panama-csatorna építésében. A kubikos-múzeum létrehozá­sához a csongrádi születésű dr. Eke Károly, a rádió munkatársa 5000 forintot ajánlott fel a vá­rosnak. Befejeződött a vándorgyűlés Ankét az intenzív betegellátásról Osztályok, vagy részlegek? — Fontos a szakorvosképzés is Tizenegy esztendeje még a sebésztársaság szekciójaként gyűltek össze Pécsett az anaes- thesiológusok, de már akkor hozott határozatukban első he­lyen szerepelt az intenzív beteg- osztályok szervezésének a kér­dése. Már akkor felismertek, hogy bizonyos fontossági sor­rendet kell tartani a kezelés­ben — primátust élvez természe tesen az életveszély elhárítása. Bármi legyen is az alapbeteg­ség, bizonyos időn túl a élet­funkciókat - légzést, keringést, kiválasztást - akadályozza, s ezen a krízisen intenzív kezelés­sel lehet és kell a beteget át­segíteni. Kivételes szépségű, rangos alkotások Véget ért a siklósi kerámia szimpozion Tegnap délelőtt, képzőművé­szek, érdeklődők, művészetba­rátok gyülekeztek az ódon ko­lostorépület belső kertjében. Itt állították ki az öthetes sik­lósi kerámia szimpozion leg­szebb alkotásait. A ceme.ntlap- sétányos, pázsitos belső udvar hangulatos környezetében meg­kapó a látvány: érdekes, mo­dern vonalú, kisebb és nagyobb méretű kertplasztikák, vázák, formák, színek; összetartozó kisplasztika-csoportok. Itt-ott egy-egy ironikus hangvételű fi­gurális kompozíció. Köztük kü­lönösen megragadó Fürtös György kerámikusművész alko­tása: egy női mellszobor-kari­katúra téglatalapzaton, alatta egy kerámia macska — falvédő mintákkal és gombolyaggal... ,„jCíme: Hölgy, cicával. öt hét alatt 19 kerámikus­művész alkotta ezeket a műve­ket, az idei siklósi kerámia szimpozion anyagát, művészi produktumát, eredményét. Az alkotások között külön helyet kapott a mai magyar kerámia­művészet doyenjének, Gádor István Kossuth-díjas kerámikus művésznek néhány kivételes szépségű fehér kertplasztikája. Az idős professzor — ma is nagyszerű alkotóereje teljében — mindössze néhány napra ér­kezett, most öt hete Siklósra — és mindvégig ott maradt. A kör­nyezet varázsa, a fiatal művé­szek alkotó lendülete őt is ma­gával ragadta. Most, az öthe­tes szimpozion igen termékeny és eredményes alkotó időszaka tegnap lezárult. Az egybegyűlt művészek és vendégek közt je­len volt Rajnai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője: Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese; Gábriel József, Pécs megyei Város Tanácsának osztályvezetője, valamint Bara­nya és Siklós több párt- taná­csi és kulturális vezető szemé­lyisége. A megjelenteket dr. Sárosi Mátyás, a helyi nagyközségi ta­temen, később a szakorvosi ké­pesítés megszerzésekor, utána pedig a rendszeres továbbkép­zésen kell foglalkozni a reani- matológióval — amely már mint új tudományág elismerést szer­zett magának,- kp ­Pártmunkásküldöttség utazik Eszékre Baranyai pártmunkásküldöttség utazik holnap — hétfőn — Jugoszláviába, a Horvát Kommunisták Szövetsége Eszék Területi Bizottsága meghívására. A delegációt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára vezeti. A küldöttség tagjai: dr. Bihari Ottó, egyetemi tanár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Czégény József, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, Gyenis Pál, a Pécsi Járási Pártbizottság első titkára és Kiss György, a Siklósi Járási Pártbizottság, párt- és tömegszervezeti csoportjának vezetője. Megyénk pártmunkásai egy hetet töltenek az eszéki terü­leten. nács elnöke köszöntötte. Ezután Majoros János keramikus mű­vész ünnepélyesen átadta az öthetes szimpozion alkotásait Bernics Ferencnek, a Megyei Tanács művelődésügyi osztály- vezetőjének, aki rövid beszéd­ben méltatta a IV. siklósi kerá­mia szimpozion jelentőségét. Hangoztatta: a szimpozion, ez a kis alkotó műhely a művészet és társadalom szocialista esz­méinkhez méltó kapcsolatát példázza. Köszönetét mondva a szimpozion művészeinek, szak­mai támogatóinak — köztük kü­lön Gádor István Kossuth-díjas művésznek — kiemelte, hogy a bemutatott művek együttesét áttekintve örömet és elégedett­séget érezhetünk. Számos olyan mű készült el itt, amely szelle­miségében, igényességében méltó képet nyújt a magyar kerámiaművészet útjairól. Végül a jövő évi viszontlátás remé­nyében vett búcsút a jelenle­vőktől. A IV. siklósi kerámia szimpo­zion és alkotóműhely igen ran­gos, szép anyaga kb. egy hó­napig látható; az érdeklődőket a nagyközségi tanács illetéke­sei kalauzolják el a helyszínre. A legszebb darabok a vár kiál­lítótermébe kerülnek. Őszi vásár Az OFOTÉRT szeptember 4— 23. között megrendezi hagyo­mányos kedvezményes őszi vá­sárát. A következő három hét­ben az OFOTÉRT üzletek, vala­mint az akcióhoz kapcsolódó áruházak, a kijelölt kultúrcikk- boltok mintegy 30 millió forint értékű fotócikket kínálnak, át­lagosan 20 százalékkal olcsób­ban. A kedvezményes vásárba 15 féle fényképezőgépet, vala­mint objektíveket, fénymérőket és fotópapírokat vontak be. A Szmena 5. L. fényképezőgépet például 330 forint helyett 280 forintért árusítják. A Gorkij 4-es és a Kijev 4-es 300 forinttal ol­csóbb, a Horizontra 560 forint kedvezményt adnak. A Penta- con Super típus 13 000 forint helyett 10 000 forintért kapható három hétig. Nemcsak a „sze­zonvégi” fotócikkek lettek ol­csóbbak, hanem 5 féle filmfel­vevőt és a Lucs 2 vetítőt is ked­vezménnyel árusítják körét. Lemosva, kitisztítva ad­ják át a kocsit a vevőnek, s kívánságra előkészítik és elvi­szik műszaki vizsgára az autót. * A közületi személygépkocsik kötelező csökkentéséről kiadott kormányrendelet hatálybalépé­sé, július 1. óta nagyon meg­nőtt a kereslet a használt ko­csik iránt. A Merkúrt is, a ktsz-t is nap mint nap ostromolják a vevők, szinte valamennyien ol­csón akarnak jó kocsihoz jutni. Az ár — természetesen — a mindenkori műszaki állapotnak és az egyébként is érvényes szabályoknak megfelelően meg­állapított összeg. Egyébként — annak ellenére, hogy egyes napokon öt-hét ko­csit is hoznak a vállalatok — a leadás üteme kisebb a várt­nál. A főhatóságok ugyanis még A korhelyek korán jönnek... Az öreg Váradi, a postás, esküszik a dögönyözésre. Min­den szombaton, amikor csak nyitva tart a pécsi fürdő, el­ballag, hogy szakavatott kezek­kel gyúrássá át izmait, s inten­zívebb keringésre kényszerítve vérét felfrissüljön, megfiatalod­jon a masszőr-asztalon. Az öreg Váradi most nyolcvannyolc esztendős . . . Nem ő az egyedüli törzsven­dég ebből a korosztályból a pécsi Rákóczi úti tisztasági für­dőben. Jönnek hetven, nyolc­van év közöttiek, nyolcvan éven felüliek, s olyan is okod, aki a szociális otthonból jár át rendszeresen egy kis dögö­nyözésre. — Az öregek, akik ismerik, megszokták a masszázs iá hatá­sát, nem mondanak le róla. Ahogy ez a generáció kihal egyre kevesebben élnek a fel­frissülésnek, pihenésnek ezzel a formájával. Talán nem is isme­rik, — mondja Tereki Ferenc, Hivatásos „dögönyözők” aki 1969 óta gyúrja a férfi­vendégeket. A recept a következő: egy alapos zuhanyozás után tíz perc áztatás a medencében, majd öt perc gőzölés, — és máris masszírozásra alkalmas állapotba kerül a vendég. Ilyen előzmények után könnyebben dolgozik a masszőr, jól el tudja mozdítani az izmokat, s az is kevesebbet gyötrődik, aki a ke­ze alá kerül, Utögetés, gereblye fogás, vasaló fogás ... — ala­posan megdolgozzák a testet, hogy a nyöszörgő vendég utána hálát rebegve szálljon le az asztalról. Azt mondják ez a leggyor­sabb pihenés, regenerálódás, jót tesz az idegeknek, és a kemény fizikai munkát végzők­nek is segít a kondíció tartás­ban, ha rendszeresen „felújít­tatják” testüket. A vendégek többsége mégsem önszántából keresi fel a masszőrt, ők SZTK alapon jönnek, s a teljes gyógyulásukat segíti elő ez az ősi módszer. Néhányon felesleges kilóikat akarják itthagyni, bízva abban, hogy a masszőr keze majd csak lefarag valamit a nem túlzot­tan előnyös idomokból. Le is farag, ha hagyja a vendég: —: Nézzen rám. Masszíroztat- hatok, de ha hazamegyek és bevágok egy nagy lábos krump­listésztát, csak felszedem a kiló­kat. Csodatevő hatása azért en­nek sincs, — mondja Tereki Ferenc. A vendégek nagyon sokfélék. Tekintélyes vezetők, — olykor kétféle értelemben is — beosz­tottak, ülőfoglatkozásúak és ke­zükkel kenyeret keresők, mind­két nembéliek. No és a kor­helyek, akik egy-egy átlumpolt éjszaka után így akarják kicsit fürgébbé tenni ólomnehéz vég­tagjaikat, vagy — áttételesen persze — megviselt agytekervé- nyeiket. Általában ők az első vendégek... — Szédületesen nehéz fizikai munka, — mondja Tereki Fe­renc, — mihez is hasonlítsam? Mint amikor egy pék egész nap tésztát gyúr, vagy talán a kubikos dolgozik ennyit. Persze nem ennyiért. Neki 8.80 forint az órabére, a pécsi tisztasági fürdőnél dol­gozó tucatnyi társának is nagy­jából ennyi, vagy ennél keve­sebb. Szomor Ferencné például, aki tizenöt éve van a vállalat alkalmazásában 8.20 forintot kap. Húsz-harminc vendég napon­ta, nőknél is, férfiaknál is — negyven fokos hőség, igen erős kézmunka. Kis csomó a csukló­nál, csomó a könyék felett, — a megerőltetéstől. Ha alaposan „át akarnak dolgozni” egy em­bert, húsz-huszonöt percig masz. szírozzók, s olyankor nem tudni ki izzad jobban: a páciens vagy a gyúrója . .. Vizsgázott, bejegyzett massző­rök. A mesterséget, — vagy mit is mondjak? — az egész­ségügyi szakiskolában dr. Ben- cze Nándor főorvos irányításá­val egy éves tanfolyamon sa­játítják el. Tizenegy tantárgy, komoly elméleti és gyakorlati vizsga. Az emberi test igen kényes „szerkezet" .... A magyar nyelvű szakiroda- lom kevés, egymástól, külföldön járt kollégáktól tanulnak — mert ebben is vannak új dol­gok. — A rendszeres masszázs hozzátartozna a testkultúrá­hoz, — mondják, — persze eh­hez Pécsett a jelenleginél jobb körülmények is kellenének . . . — Maguk hol masszíroztat- nak? — Itt. Természetbeni járan­dóság ... — D, Kónya — Tegnap a Tanárképző Főisko­la dísztermében ankétot tartot­tak, amelyen négy referátum hangzott el. Dr, Aczél György, minisztériumi főosztályvezető az intenzív betegellátás magyar­országi fejlődéséről beszélt, dr. Varga Péter — az Országos Traumatológiai intézet munka­társa - pedig vázolta e beteg- ellátás helyzetét hazánkban. Dr. Török Endre docens elmondta azokat a tapasztalatokat, ame­lyeket a Pécsi Orvosegyetemen, az intenzív osztályon szereztek. A negyedik referátumot dr. Ugo- csai Gyula tartotta, az intenzív betegellátás megyei kórházak­ban való szervezéséről. Dinamikusan fejlődő szakág az intenzív therápia. Legszeb­ben példázza az, hogy a két éve megjelent miniszteri utasí­tás óta, amely elhatározza ezek­nek az osztályoknak létesítését és fejlesztését, már sokhelyütt kitűnően működő intenzív osztá­lyok dolgoznak. Pécsett, a 400 ágyas klinikán többek között húszágyas, külön osztály műkö­dik, jól felszerelt és jól. Képzett apparátussal. Nem is olyan ré­gen még csak egy-két „úttörő" foglalkozott az onaesthesioló- giával és az újraélesztéssel, ma pedig ezen az osztályon ötven­két fő dolgozik. Nem végleges kép ez, törek­vések vannak intenzív részleg létesítésére egyes klinikákon is. A II. számú Sebészeti Klinikán, az Idegklinikán és a Nőgyógyá­szaton már részlegek működ­nek, legközelebb a Gyermekkli­nikán hoznak létre életmentő osztályt. Más vonalon is szép előrehaladás mutatkozik. A Me­gyei Kórház sebészeti osztályán ötágyas intenzív kórterem mű­ködik, többhelyütt úgynevezett „őrzőszobákat” állítottak be. A referátumokban is elhang­zott — az ideális a külön osz­tály, ahol ez ott dolgozó szak­orvosok más szakorvosokkal együttműködve, igazi „team" munkával állítják helyre a már alig működő életfunkciókat. Fel­vetődött az a kérdés, hogy a részlegek jól szolgálják-e ezt a feladatot, s természetesen olyan álláspont alakult ki, hogy rész­leget feltétlenül kell egy osztá­lyon belül alakítani, ha nincs meg a feltétele külön intenzív osztály létesítésének. Végül: nagyon fontos, hogy mind az orvosok, mind a középkáderek képzését jól oldiák meg ezen az új szakon. Először az egye­Az autó-rendelet nyomában Ha lassan is, de csökken a közületi személygépkocsik száma meglehetősen sok közületnek nem küldték meg a leadási kö­telezettségről szóló iratot és a forgalomból kivonási engedélyt. Még várnak . . . Viszont a vég­rehajtást október 15-ig be kell fejezni, s várhatóan azidőtájt megnő a forgalom a Merkur- íelepeken és a ktsz-eknél. * Az augusztus 13-i lapokban jelent meg a gépkocsiátvétel egységesített irányelveiről szóló rendelkezés. A rendelkezés ki­mondja, hogy a közületi sze­mélygépkocsikat külön bizott­ságok veszik át. „A bizottság elnökét — aki hatósági jogkör­ben jár el, közhivatalnokként tevékenykedik — a KPM nevezi ki a KPM Autófelügyelet, vagy az értékesítő vállalat, illetve szövetkezet dolgozói közül. A Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezése kimondja, hogy a felkínált közületi személygépko­csi bizottsági átvétel nélkül nem tartható az értékesítő vál­lalat, szövetkezet eladóterében, s forgalomba sem hozható.” Ilyen bizottságot Pécsett a mai napig nem neveztek ki. Az irányelvek rendelkeznek az értékesítés sorrendjéről is. „Minden átvett közületi gépko­csit elsőként a taxi vállalatok­nak, az autóközlekedési tanin­tézeteknek, a járművezető ok­tatói munkaközösségeknek — és amit ezek nem vesznek meg — közületi szerveknek kell fel­ajánlani. Magánszemélyeknek csak olyan autó adható el, ami­re sem a taxi, sem más közületi vállalat nem tart igényt." Ilyen kocsit Pécsett a mai napig sem a taxi, sem az autó- közlekedési tanintézet nem vett. * A rendelkezés egyértelműen kimondja — a korábbi gyakor­lattal szemben — hogy a vál­lalatok vezetői nem jelölhetnek ki a vállalat által leadott ko­csira elővételi joggal felruhá­zott dolgozót. Ez, a visszaélése­ket megszüntető intézkedés na­gyon hasznos volt, mert koráb­ban olyanra is hallottunk pél­dát, hogy a közületi kocsit kissé „megváltoztatott” állapotban adták le olcsó árat remélve — másnap aztán jött a „kijelölt” dolgozó . . . Ugyanakkor hadd említsük az ellenkezőjét is: a Somogy megyei Tanács mind a tíz leadandó kocsit példásan kitisztítva, lemosva, jó gumikkal, az utolsó csavarhúzóig meglévő szerszámkészlettel adta le. * Nem a várt ütemben ugyan, de csökkentik a közületek a személygépkocsi-állományt. De mi lesz a felszabaduló gépko­csivezetőkkel? A Városi Tanács munkaügyi osztálya felmérést végzett ezzel kapcsolatban. 112 vállalattól érkezett válasz. A többség azt írja:' nincs felsza­baduló létszám. Viszont 16 munkáltató igényel 81 gépko­csivezetőt. A más vállalatokhoz irányítható felszabaduló létszám elenyésző: összesen hét válla­latnál 15 fő. A felmérés tapasz­talatai szerint a vállalatok több­sége a felszabaduló létszámot tovább foglalkoztatja tehergép­kocsikon, s ezzel megoldják ez évek óta tartó létszámhiányt. Más vállalatok viszont az ez évben beszerzendő teherautó­kon kívánják foglalkoztatni a gépkocsivezetőket. Csupán egy vállalat jelezte, hogy a felsza­baduló két gépkocsivezetőjét az egyéb szakképzettségüknek megfelelően, autószerelőként foglalkoztatja tovább. Panics György M erkur használtautó-telep. Reggel 8 óra. Nyitják a kapu­kat. Mintha startpisztolyt sütöttek volna el, rajtol a tömeg a kiszemelt kocsik felé. Káromkodások és ruhafoszlányok. Kinek a kabátját, kinek a fülét tépik. Az autó azé, aki először odaér. S ennek érdekében mindent megtesznek a vásárlók. Egyesek már éjfél körül odaállnak a kapuba. Mások öt-hat markos legény­nyel jönnek. Ez a módszer kulturált kereskedelemnek éppen nem nevez­hető, de a merkurosok nem tudnak jobb megoldást. A Merkur valamennyi telepén évek óta ez a rendszer, s ezen itt, Pécsett nem tudnak változtatni. $ nem is éppen könnyű az igazságos megoldást megtalálni. A Baranya megyei Autó- és Motorjavító Vállalat Diósi úti telepe ugyancsak foglalkozik használt személygépkocsi érté­kesítésével. Náluk nem kell futni, verekedni, előjegyzéses rendszerrel dolgoznak. Azaz, kinek-kinek felírják a nevét, cí­mét és a kívánságát. Ha meg­érkezik a kívánt típus és az ille­tőre kerül a sor, értesítik. Egy- egy típusra ugyanis sokan fel­iratkoznak. Ez a módszer kul­turáltabbnak látszik, viszont nem tesznek ki egyszerre öt­hat Volgát az eladótérbe, s nem lehet előre kiválasztani. Majd értesítik az illetőt. A ve­vők szerint viszont így annak adják a kocsit, akinek akarjak. Kérdés, hogy ez a módszer jobb-e? A ktsz ugyanokkor bő­vítette a használt autó vásár­lásakor nyújtott szolgáltatások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents