Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
Bizonyítvány iskolalátogatás nélkül Nemrég a televízió egyik riportműsora ismételten — s már sokadszor! — felhívta a közvélemény figyelmét hazai gazdasági, társadalmi és kulturális életünk egyik fontos, mindeddig megoldatlan problémájára: másfél millió felnőtt dolgozónk nem végezte el a nyolc általános osztályt. S még ez is voltaképpen szépítő statisztika eredménye; ha egész, 16 éven felüli, még dolgozó lakosságunkat vesszük figyelembe, ez a szám két és fél milliónál is nagyobb — az általános iskolát nem végzettek aránya meghaladja az 50 százalékot. Százból — nyolc Nem is várható egyhamar javulás. Száz közül nyolc-kilenc gyermek nem szerzi meg tanköteles korának túllépéséig a nyolcadikos végbizonyítványt, az „ominózus" kategóriába tartozók tehát minduntalan „újratermelődnek". A dolgozók esti iskoláiban továbbtanulók száma pedig máig az 19Ó4. évinek egy ötödére zsugorodott (az állandó csökkenés tendenciája csak o legutóbbi tanévben szűnt meg, de ez nem sokat változtat a lényegen). E jelenség okait itt nem elemezhetjük, csak néhány körülményt említünk meg, a továbbiak jobb megértése végett. Egyrészt: mai viszonyaink között a legtöbb dolgozót még semmiféle egzisztenciális érdek nem serkenti hiányos alapműveltségének sok áldozatot kívánó, munka melletti pótlására. Másrészt: a már nem fiatal dolgozó emberek többsége vi- szolyog az iskolapadtól, a lecke felmondástól, esetleg a „be- szekundázástól” társai előtt. S ez az idegenkedés a felnőttoktatás hagyományos formáitól lélektanilag érthető, noha eredményességükre ékes bizonyíték: az utóbbi húsz évben kereken félmillióan szerezték meg ilyen úton nyolc osztályos végzettségüket, s közülük több mint kétszázezren közép- és felső fokon tanultak tovább. Bizonyos azonban: manapság már égetően szükség van a felnőttoktatás új, korszerűbb, az életkorhoz jobbon alkalmazkodó formáinak, módszereinek megteremtésére, valamint a tanterv, a tananyag módosítására is. Ezen éppen mostanában fáradoznak közoktatásunk illetékes szakemberei; olyan gyors változás azonban, amilyet az élet sürget, ettől nem várható. E nehéz, ellentmondásos helyzetben siet az iskolarendszerű felnőttoktatás segítségére a népművelés, a maga sajátos eszközeivel. Amit kínál, az pillanatnyilag egyik legjárhatóbb Útnak látszik. Magán vizsgák Alapot teremtett hozzá az 1966-ban kelt művelődésügyi miniszteri utasítás, amely a dolgozók esti iskoláiban lehetővé tette az úgynevezett osztályozó- illetve magánvizsgákat. Ezekre minden iskolalátogatás nélkül, egyéni tanulással lehet felkészülni, eredményes elvégzésükért a szokásos bizonyítvány jár. Az alkalommal azonban jóidéig csak kevesen éltek, hiszen nehéz minden irányítás nélkül, odahaza, csupán tankönyvekből elsajátítani o kötelező anyagot, fgy született meg az a népművelői elgondolás, hogy közös foglalkozásokkal segítsék az egyéni felkészülést, kis létszámú, pedagógusok által vezetett csoportokban. S megindultak az első, teljesen spontán kísérletek, magánvizsgóra előkészítő tanfolyamok néhány budapesti nagyüzemben és a Nógrád me gyei Mizserfa bányatelepen. A kezdeményezést felkarolta, ma gáévó tette a Népművelési Intézet és az Országos Pedagógiai Intézet. Irányításukkal immár szervezetten folyt tovább a kísérlet a Gonz-MAVAG-ban és a salgótaijáni kohász művelődési központban az ipari. Tolna megyében pedig a mezőgazdasági dolgozók körében. Az előkészítők külső, de lényeges vonása: a jelentkezők nem iskolapadban ülnek, hanem a helyi művelődési ház vagy klub barátságos környezetében közösen beszélik meg a tananyaggal kapcsolatos problémáikat. Nincs felelés, kikérdezés; a foglalkozást vezető pedagógus csak az anyag főbb összefüggéseit magyarázza meg, s válaszol a kérdésekre. A cél: a hallgatók tanuljanak meg tanulni, sajátítsák el az anyag önálló feldolgozásához szükséges készségeket. E tanfolyamok, amelyeknek költségeit a népművelési intézmények fedezik, általában 92 órásak, gyakorlatilag tehát egy oktatási éven belül, a mezőgazdasági vidékeken pedig — a foglalkozások némi sűrítésével — ősztől tavaszig két, egymást követő évfolyam is elvégezhető. Ma már elmondhatjuk: az eddigi kísérletek jórészt beváltak, tervezik is elterjesztésüket más megyékben, illetve üzemekben. Szaktárgyi tanfolyamok De nem ez az egyetlen módja annak a segítségnek, amelyet a közművelődési szervek nyújtanak a felnőttoktatáshoz. Évente csaknem kétszázezren vesznek részt például a művelődési otthonokban szervezett, az esti oktatást kiegészítő, szaktárgyi tanfolyamokon, Gondoltak a népművelők azzal is: nem mindenkinek érdeke a bizonyítványszerzés, ugyanakkor szükségét érzi az általános műveltség megszerzésének. Tolna megyében az elmúlt évadban több százan vettek részt a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ által a településeken szervezett, az általános iskola két felső osztályának anyagát népszerű formában közvetítő ismeretterjesztő tanfolyamokon. Országosan mintegy 120 ezer tagja van a művelődési' otthonokban fenntartott, négyezernyi tudományos szakkörnek, amelyek végső fokon szintén a felnőttoktatást segítik. A közművelődés így teljesíti egyik alapvető feladatát, a felnőttnevelést'; így járul hozzá — a közoktatás néhány tennivalójának ideiglenes átvállalásával is — a dolgozó tömegek műveltségi színvonalának minél gyorsabb emeléséhez. G. Szabó László Új gyógyszer a láthatáron Interjú dr. Jávor Tibor belgyógyász professzorral Ez év júliusában rendezték meg a nemzetközi farmakológiái kongresszust San Franciscóban, szeptember elején pedig a hazai gyógyszerkutatók tartották meg vándorgyűlésüket Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen. E vándorgyűlés „házigazdája" volt Jávor professzor, akitől a legújabb gyógyszerkutatások felől érdeklődtünk. — Professzor úr, San Franciscóban mi került az érdeklődés középpontjába, mi az, ami jelenleg foglalkoztatja a gyógyszerkutatókat, kísérletezőket és klinikusokat? Az egyik érdekesség kétségkívül a prostaglandin volt. Erről a vegyületről már régen tudunk, a kutatás az előállítására irányult. Eddig ez két nagy gyógyszergyárnak sikerült a világon, nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy az egyik a Chinoin. A másik az egyesült államokbeli „Upjohn" gyógyszergyár. A prostaglandin rendkívül bioaktív vegyület, a kísérletek bámulatos eredményeket hoztak. Aktivitására jellemző egy példa: a trombus, a vérrög akkor képződik, ha az egyébként.sima felületű vérlemezkék, a trombociták felszínéről nyúlványok indulnak ki, amelyekkel összekapaszkodnak. A prostaglandin tízmilliószoros hígításban is képes ezt a nyúlványképződést megakadályozni, a trombózisok megelőzésében tehát nagy szerepe lehet. Jelenleg, persze, még kísérleti stádiumban van az alkalmazása, igaz, a kísérletek már a vége felé járnak, a készítmények nemsokára emberen is alkalmazhatók lesznek. Még igen drága gyógyszer, jelenleg ezerötszázszor többe kerül, mint az arany . . . — A prostaglandin tehát szenzációt jelent a farmakoKISS ATTILA RAJZA lógiában, a klinikusi gyakorlatban pedig ezek szerint várható egy új, nagyhatású gyógyszer. Mii gyógyíthatnak a K prostagiandin-készítmé- nyekkel? — A méhre minden eddigi vegyületnél erőteljesebb hatása van. A családtervezésben lehet szerepe. A jelenleg sajnos még mindig nagyszámú művi vetélés szerepét veheti át, és ennek szövődményeit küszöböli ki. Ezen kívül még számos területen alkalmazható. Markáns asztmaellenes gyógyszerré válhat, a simaizmokra gyakorolt hatása valószínűleg egy sor olyan betegséget befolyásol majd kedvezően, ami a keringést, a gyo- mor-béltraktust és a légzőszerveket érinti. De itt még nincs vége a prostaglandin alkalmazhatóságának. A szervezet só- és vízháztartására is rendkívüli befolyással bír, a kiválasztás szerveinek megbetegedése esetében is jó eredmények várhatók. Említettem a vérle- mezkékre gyakorolt hatását, ami a véralvadást gátolja. Életmentő szerepe lehet. — Tulajdonképpen mi ez a vegyület? — Szöveti hormonnak lehetne nevezni. Rendkívül bomlékony, a szervezetbe kerülve csak rövid ideig hat. Jelenleg tehát ezért is nem alkalmazható tömegesen. Nagyon drága és sok kell belőle. Ez, reméljük csak idő kérdése. Valamikor a penicillinből is három óránként kellett a szervezetbe vinni a dózisokat, mert elbomlott, ma már egyetlen injekcióval egy hónapig tartó, egyenletes penicillinszintet tarthatunk a szervezetben. A gyógyszervegyészek feladata, hogy előállítsák a stabil prostaglandint. — Professzor úr készítményeket említett. Hány tormája ismeretes a prostaglandinnak? — A. B, E, F, ezeknek alfa, béta változatai, számokkal jelölt változatai és az anti-pros- taglandinok. A sor még bővül, hangsúlyozom, hogy még mindig kísérleti stádiumban van, tehát nem lezárt ügy. Egyetlen gyök megváltoztathatja az egész hatásmechanizmust, a kutatóknak pedig sok lehetőségük van, hogy kísérletezzenek a vegyü- lettel. Az anti-prostaglandinról még nem esett szó. Ez mint erőteljes gyulladáscsökkentő látszik perspektivikusnak. — Philipp Hench, amerikai orvos a kortizont alkalmazta mint gyulladáscsökkentőt. Jó eredményeket ért el, azonban az akkor csodaszernek kikiáltott kortizon alkalmazása sok szövődménnyel járt. Az anti- orostaglandin milyen szövődményeket okozhat? — Ezt még nem tudhatjuk. Az alkalmazás, a klinikai gyakorlat során derül fény majd arra, hogy mire kell vigyázni? Minden kísérletet a gyakorlat igazol, amely visszahat a kísérletre és tökéletesíti azt... Az új gyógyszer, a prostaglandin kétségkívül a jövő gyógyszere, a ma feladata, hogy a kutatás, kísérletezés és gyakorlat egységében mind jobban megközelítse a tökéletest. A klinikai farmakológia, ami ebben az esetben a gyakorlatot jelenti, fiatal tudomány, egy évtizedes múltra tekint vissza, de már nálunk is nagyon eredményes. Egyik válfaja, a radio-farmakológia, c - kor sugárzó anyagokat visznek a szervezetbe, nagy intenzitással indult meg évekkel ezelőtt hazánkban, s ma már nélkülözhetetlen egyes rosszindulatú daganatok, trombózisok, vese- és májbetegségek kórismézésé- hez. Ez évi vándorgyűlésünkön is méltó képviseletet kapott ez a szak, több előadás hangzott el ebből a témakörből. — Milyen témával foglalkozott még a vándorgyűlés? — Azon kívül, hogy összefoglaló képet adott a legújabb kutatások eredményeiről, talán a sokakat érdeklő trombózisproblémakört emelném ki. Érdekes kísérletek folynak a korai szakasz, kezelésében, a vérrög keletkezése, illetve keletkezésének megakadályozása és a meglevő vérrög feloldása, a trombózis gondolatköre foglalkoztatja a gyógyszerkutatókat és gyakorló orvosokat egyaránt. Tudvalevő, hogy a trombózisbetegség kialakulásához a vér keringési sebességének csökkenése, az érfal elváltozása és a véralvadást előidéző anyagok bizonyos aránytalan eltolódása szükséges feltétel. E három feltétel kölcsönhatásban van egymással, egyik feltételezi a másikat, és viszont. A keringés lassulása elváltoztatja az érfalat, az érfal elváltozása visszahat a keringési sebességre, a vér ösz- szetételére, a keringés további romlása tovább rontja az érfalat és így tovább. A megelőzéshez nyújtanak segítséget az újabb kutatások. A vérrög feloldása is megoldott, ha idejében avatkozunk közbe, és megfelelően választjuk ki az eseteket, bár a kezelés drága, egyetlen alkalom tízezer forintba kerül. Tüdő, végtagembólia, életveszély esetén alkalmazzuk, sikerrel. Kampis Péter amíg az idegen forog..: A cím kissé nyckatekert, való színűleg az „idegenforgalom1 szóval akar játszani, nem tú leleményesen. A cím azonbar nem fontos, különösen akkor ha érdekes és jó, ami mögötte van ... Urbán Ernő csütörtök esti rí port-filmjéről van szó, amely c füredi Annabella szálló bels életéről készült a nyáron. Pon tosabban nem az egész életerő, hanem annak csak egyik olda Iáról, a vendéglátókról. A ven dégek tervszerűen kimaradta belőle, egy szálat sem láttunli közülük. Ők nyilván éppen „fo rogtak", míg a film készült. Igi aztán keletkezett némi egyoldalúság. Véleményünk szerint még egy csavargyárról sem lehet tel jes képet adni csavar nélkül hát még egy vendéglátó intézményről vendég nélkül... Ettől eltekintve, amit láttunk az az oldal kellemesnek és megnyugtatónak tűnt Soha életemben nem láttam az Annabella szállót belülről, s ha hinni lehe a filmben elhangzottaknak — márpedig ezt feltétlenül elhitetjük: nevezetesen, hogy zömük ben külföldi vendégeket fogad zömükön kívül pedig túl jól szi tuált hazaiakat —, akkor na gyón valószínű, hogy a jövőber sem látom. így aztán különös öröm volt a film kalauzolásává odalátogatni egy félórára, meggyőződni róla, milyen remek hely az Annabella, milyen nagyszerű emberek dolgoznak ben ne, noha nem is luxusszálló csupán egyszerű üdülőszálló, az A/2. kategóriában. Megnyugtató érzés tudni, hogy a zömükben külföldiek és a zömükön kívül honfitársaink jó kezekben vol tak a nyáron, s bizonyára kitűnően érezték magukat. Urbán Ernő riportjai elsősorban közvetlenségükkel, ember melegségükkel ragadnak meg, most is ez történt. A riportala nyokhoz ezúttal is leplezetlen barátsággal, minden ceremónia nélkül közeledett, a hölgyeket és a gyermekeket kedvesen be cézte, s a kényesebb kérdések tői sem riadt vissza. A film fő erénye kétségkívül a szállodai vezető- és közép- kádernéteg néhány képviselőjének élményszerű bemutató volt, túlnyomórészt meleg színekkel, de egészében hitelesen. A túlzó általánosításoktól maga Urbán Ernő óvta a nézőt. Célja nem a magyar vendéglátóipar teljességének érzékeltetése, ne is a problémák elkendőzése volt, csupán annak bemutatása, hogy a legjobbak ezen a területen i igazi hivatástudattal végzik munkájukat. A teljesebb képhez bizonyára még így is hozzátartoznék a vendéglátóiparnak az az oldala, amit az elején hiányoltunk: a vendég oldala. Kár, hogy ez teljesen kimaradt... Sz. E. tű s |v ASARN API Imeiiékiet m M egjött Juhász Pali. Délelőttönként odagurul o színház elé hosszú, almazöld kocsijával és aki később elmegy a kiskarmesteri szoba ablaka alatt, meghallja sajátos tenorját, amiről minden szakmabeli tudja, hogy most a Juhász Pali skálázik. Utoljára Károly Róbert: A japán halászok című egyfelvonásos operájában énekelte a tenor főszerepet, aztán szerződést kötött az innsbrucki Tiroler landestheater-rel. s elment Ausztriába. Szép hangját megismerte az ottani közönség a Rózsalovag, Daphné, aztán Orff művének, A holcl-nak leg különbözőbb szerepeiben, játszott prózát is, a La Mancha lovagjában, ott ugyanis e darab prózai változatát mutatták be. — Mire volt jó ez a két év? — Megtanultam -németül és megismertem szinte a világot. Szakmailag legalábbis. NemJuhász Pál itthon csak utazásokkal, hanem azért is, mert odakint egy-egy opera valamelyik szerepére a színház saját művésze mellett négy-öt neves vendégművészt is meghívnak. így bejártam Svájcot, Olaszországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, s egy- egy színházban több énekest is hallottam. Szakmabelinek ez nagyon sokat jelent, a művész fülével hallgatni egy másik -nagy művészt, — ez tanulás. így hallgatta meg több hí resség között Theot, így járta be sok ország színházának nézőterét. Tele van élménnyel, széppel, kesernyéssel is, a ti rali hegyek képével, a csúcsok levegőjének emlékével, a honvágy megismert rossz ízével, olaszországi vendégszereplések tapsviharai élnek még benne, elhozta a dicsérő kritikákat — „szép tenor I" — írták mindig, — tiroli farsangok kedves és pajzán történeteivel és most hazajött. Tud hasonlítani, értékelni és azt mondja: — Nyugodtan merem állítani, hogy a magyar színházi előadások elérik, sőt, esetenként túlszárnyalják a nyugateurópai színvonalat, mind prózában, mind zenés műfajok ban. Ezt a színészi és énekesi teljesítményekre egyaránt értem. Technikailag viszont le maradunk, hiszen odakint a színházak többségét a második világháborúban lebombázták, s ha már újat építettek, akkor nyilván a legkorszerűbb színpadtechnikát tették ezzel lehetővé. A kinti operaéneklésben úgy látszik szószerint értelmezik azt a nehézséget, amit Pesten, Nádasdy Kálmán, a Színházas Filmművészeti Főiskola főigazgatója emleget gyakran: „Az opeiaéneklés gúzsbakötött táncolás!” A kinti énekeseket a rendező mereven beállítja egy pózba, s majdnem végig ugyanabban a helyzetben éneklik, „játsszák” szerepüket. Másik megdöbbentő tapasztalat: odakint is nagyon szeretik az operettet, de szövegében, zenéjében a régi, eredeti, ma már poros darabot mutatják be, legyen az akár a Csárdás- királynő, akár a Madarász. Ez persze jó az énekeseknek, színészeknek, mert ha egyszer megtanultak egy-egy szerepet, azt mindig mindenütt, változtatás nélkül elő tudják adni. — A közönség nagyon szereti a muzsikát, az opérát. A 80—100 schillinges átlag helyár ellenére sosincs 80 százalékos, hanem mindig telt ház van. Tisztelik az előadást, a Férfiak legalább sötét -ruhában, de többnyire szmokingban, a nők többsége nagyestélyiben, felékszerezve jelenik meg. És nem esnek orra egy- egy külföldi előtt, csak azért, mert külföldi. De a magyarokat szeretik, az innsbrucki színházban vagy huszonöt magyar dolgozik, a legkülönbözőbb feladatkörben, s közülük csak kettő a disszidens, a többi legális szerződéssel ment ki. Most az operairodalom egyik leginkább „hanggyilkos" szerepére, Beethoven: Fidéliójá- nak Florestonjára .készül itthon Pécsett. A tiroli hegyek hang- tisztító, remek levegőjében eltöltött két esztendő után azonban reméli: sikerrel énekli majd. Földessy Dénes é
