Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. szeptember 23. 24 öra a nagyvilágban Az ENSZ üléséről jelentenék New York: Csütörtökön este újabb for­dulat következeit be az ENSZ közgyűlés ügyrendi bizottságá­nak ülésén a 101. napirendi pont, a terrorizmus elleni harc kérdésében. Mauritius képvise­lője a világszervezet afrikai tagállamainak nevében javasol­ta, hogy a kérdéssel csak az 1973. évi közgyűlési ülésszak napirendjén foglalkozzanak először. Mint ismeretes Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár korábban azt javasolta, hogy a terroriz­mus problémáját ne a plenáris [ ülés, hanem a jogi bizottság tűzze napirendjére. Megfigyelők szerint való­színű, hogy a napirendi kér­désekben a végső szót- ki­mondó plenáris ülés az afrikai javaslatnak biztosít zöld utat a főtitkáréval szemben. Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön találkozott Chnoupek csehszlovák külügy­miniszterrel, A meleg, baráti hangulatú találkozó során meg­vitatták az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakával összefüggő kér­déseket és az európai bizton­ság egyes problémáit. 4 WASHINGTON: Az ameri­kai szenátus csütörtökön tör­vényjavaslatot hagyott jóvá, amely új intézkedéseket vezet be a géprablók elleni küzde­lemben. A 75:1 arányban elfo­gadott javaslat értelmében a szenátus felhatalmazza Nixon elnököt, hogy függessze ‘el a légiforgalmat az Egyesült Álla­mok és minden olyan nemzet között, amely támogatást nyújt a gépeltérítőknek. A tettesekre kiszabható legnagyobb bünte­tést 20 évi börtönben, illetve halálbüntetésben állapítja meg és 35 millió dollárt javasol a repülőtéri biztonsági berende­zések tökéletesítésére. A javas­lat a képviselőház elé kerül. ♦ STOCKHOLM: A Volvo svéd autógyár műszaki hibák miatt mintegy 150 000 gépkocsi­iát „visszahívja". Ezeket a gép­kocsikat 1969 és 1971 között gyártották. 4 LONDON: A lordok háza 161:21 arányban harmadik ol­vasásban megszavazta a Nagy- J Britannia közös piaci tagságá­ról intézkedő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat most II. Erzsé­bet királynő elé kerül aláírásra. TANAKA LEVELE BREZSNYEVHEZ Tokió: Tokiói jelentés szerint Tanaka japán miniszterelnök személyes levelet intézett Leonyid Brezs- nyevhez, az SZKP KB főtitká­rához, amelyben közölte, hogy Japán szoros kapcsolatokat kí­ván kiépíteni a Szovjetunióval, Kínával és az Egyesült Államok­kal egyaránt, A kormányfő és liberális de­mokrata pártelnök levelét a Moszkvában tartózkodó japán parlamenti küldöttség vezetője nyújtotta át csütörtökön Borisz Ponomarjovnak, az SZKP PB póttagjának, a KB titkárának. Tanaka levelében rámutat, őszintén reméli, hogy létrejön a békeszerződés a Szovjetunióval és hogy rendeződnek a két or­szág között fennálló problémák, köztük az úgynevezett északi területek kérdése. Megfigyelők rámutatnak: ez volt az első eset, hogy a ha­talmon lévő japán liberális de­mokrata párt elnöke személyes levelet intézett az SZKP KB fő­titkárához, 4 MEXIKÓVÁROS: Az Opo­sicion című lap igazgatója be­jelentette, hogy elrabolták a lap titkárát, Armando Real Ma­nót. Mint közölte, szeptember 15-én délután hatkor négy is­meretlen férfi jelent meg a szerkesztőségben és o biztonsá­gi szolgálat igazolványainak felmutatása után magával hur­colta az újságírót. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a Mexikói Kommunista Párt nézeteit kép­viselő. újságíró elrablása „tá­madás az Oposicon szerkesztő­sége és a sajtószabadság el­len". 4 VIGO: A spanyolországi Vigo városának húsz magánvál­lalata pénteken összesen négy­ezer munkást bocsátott el, mi­után a tizenkét napja tartó sztrájksorozat 16 500 résztvevő­jéből mindössze hatezren enge­delmeskedtek a munkára való felhívásnak. 4 BONN: A müncheni tragé­dia nyomán a nyugatnémet ha­tóságok a határőrség keretén belül mintegy 200 főnyi külön­leges alakulatot hoznak Tétre. ♦ MEXIKÓVÁROS: Mexikó­városban egy féltékeny té'j több pisztolylövéssel életveszé­lyesen megsebesítette feleségét és annak szeretőjét. Az ese­mény még önmagában nem keltett volna különösebb meg­lepetést, annál inkább a sze­replők személye: a lérj 72, a kikapós „menyecske" 70, a gaz csábitó pedig ugyancsak 72 j esztendős.- ~k — Különös baleset szenvedő alanya Orville Jackson, 32 éves washing­toni lakos. A képen látható kerékpárjával nekiütközött Nixon elnök új, 5 tonnás, golyóbiztos páncélzattal ellátott Lincoln Continental típusú gépkocsijának. A kocsiban 100 dollár értékű kár keletkezett, a kerékpárnak semmi baja sem történt. Jacksont az összeütközés okozta zúzódásokkal kórházba szállították és azon nyomban öt rendőr jelent meg, hogy megbüntesse. Á kiolvasott újság is érték! Gyűjtse össze, mert - tiszta, gyűretlen, kötegelt újságpapírt kilónként EGY FORINTÉRT, a színes újságokat, a folyó­iratokat, a nyomtatott füzeteket, a puhafedelű könyveket, füzeteket és az irományokat kilónként 50 FILLÉRÉRT, a papírgyártásnál felhasználható vegyes papírhulladékot kilónként 40 FILLÉRÉRT Á Libanon elleni agresszió utóeseményei Kairó: Szőjed Morei első titkár el­nökletével ülést tartott az ASZÚ főtitkársága. A tanácskozáson részt vettek a palesztin felsza- badítási szervezetek képviselői is. Az A| Gumhurija című lap értesülése szerint az ülésen megvitatták a palesztin gerillák tevékenységét .és hangsúlyoz­ták, hogy az arab országoknak együtt kell működniük a palesz­tin ellenállási mozgalom támo­gatásában. Damaszkusz: A palesztin ellenállási moz­galom meg akarja őrizni Liba­non „különleges helyzetét" de továbbra is jelen akar lenni az országban a Kairóban kötött szerződés alapján, — jelentette ki csütörtökön este a Damasz- kuszban működő „Palesztina hangja" rádióállomás, Nicosia : Makariosz érsek, ciprusi ál­lamfő élesen elítélte a szom­szédos arab államok ellen vég­rehajtott izraeli agressziót. New York: Ghorr libanoni ENSZ-deleqá- tus levélben tájékoztatta a Biz­tonsági Tanácsot a Dél-Liba- nont ért izraeli agresszió követ­kezményeiről. Eszerint a táma­dás 18 libanoni katona és 25 polgári személy életét követelte. Negyvenkilenc katona és negy­ven polgári személy megsebe­sült, Sokan eltűntek. Százkilenc lakóház teljesen rombadőlt. Tel Aviv: Az izraeli rádió csütörtök es­te közölte, hogy a turistaforga­lom számára megnyitották a megszállt Golan-magaslatot és az északi övezetek felé vezető utakat, amelyeket immár tíz napja tartanak lezárva. Tel Aviv-i megfigyelők az intézke­désekből azt a következtetést vonják le, hogy csökkenőben van a feszültség a Szíriái—iz­raeli tűzszüneti vonal mentén, Beirut: Az An Nahar című libanoni lap pénteki száma szerint a beiruti hatóságok és a palesztin ellenállás képviselői megegyez­tek abban, hogy a palesztinok beszüntetnek mindenfajta kato­nai tevékenységet Libanon te­rületén és kivonulnak az Izrael­lel határos területeken fekvő városokból és falvakból. A lap értesülése szerint ez lenne az egyik eleme az újtípusú együtt­működési formának, amelyet a libanoni kormány és a palesz­tin vezetők dolgoztak ki a to­vábbi izraeli támadások elke­rülése érdekében. Tel Aviv: A Haarec című Tel Aviv-i lap pénteki számában azt írja, hogy egy jeruzsálemi postahivatal­ban levélbombát találtak Sazar államfőnek és Golda Meir mi­niszterelnöknek címezve. A le­veleket állítólaa egy angliai kisvárosban adták fel. Az Izrael­be szóló küldemények feladá­sánál Ausztriában is megszigo­rításokat vezettek be, minden levelet és csomagot nyitva kell a postahivatalokon bemutatni, s az ellenőrzés után a posta­tisztviselők zárják és pecsételik le a küldeményeket. A napok­ban Izrael bécsi követsége is kapott levél-bombákat. Á Bundestag „megvonta a bizalma/' a kormánytól Bonn: Bochkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: Interpellációkkal kezdődött meg pénteken reggel a nyugat­német szövetségi gyűlés ülése. Az interpellációk leglénye­gesebb kérdése az volt, hogy hivatalban maradhatnak-e a parlamenti államtitkárok, vagy pedig — miként a képviselŐK- nek - nekik is meg kell válniok tisztségüktől. Rövid vita után a szövetségi gyűlés kilenc tartózkodás mel­lett megszavazta az NDK-val kötött közlekedési megállapo­dást. Megcáfolták a válság-elméletet Dr. Dimény Imre mezőgazdasági minisztert ausztriai látogatása során fogadta Franz Jonas köztársasági elnök. 4- VARSÓ: Tadeusz O'e­chowski külkereskedelmi minisz­ter a szejm külkereskedelmi ál­landó bizottsága előtt tartott beszámolójában elmondotta, hogy az év első 8 hónapjában, a tavalyi azonos időszakhoz ké­pest, a lengyel export 20,7, az import pedig 19 százalékkal nö­vekedett. Különösen gyors üte­mű volt a fejlődés a KGST-o- szágokkat folytatott kereskede­lemben. 4- BUKAREST: Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Buka­restben beszédet mondott az UNESCO európai felsőoktatási központjának megnyitása alkal­mából. Kijelentette: megértek a feltételek arra, hogy még az idén ősszel megkezdődjék az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítése. 4 NYUGAT-BERUN: Nyugnt- Berlinben ünnepséget tartottak annak a tiszteletére, hogy a vá­ros második nagy repülőteré­nek: Tegel-Süd-nek a nyers épiikezése befejeződött. A szó­nokok közül csupán Klaus Schätz, kormányzó polgármes­ter célzott arra, hogy jelenleg a tmepelhofi repülőtér kapaci­tása sincs kihasználva. Magya­rán: a tegeli repülőtér kiépíté­se felesleges beruházás, annál is inkább, mert a Nyugui-Ber- linról szóló négyoldalú megál­lapodásnak az idén június 3-án történt életbe lépése óta a nyu­gat-berlini légiforgalom erősen megcsappant. Nem sokkal tíz óra után kez­dődött meg a vita Brandt kancellár indítványáról, a bizal­mi kérdésről. Elsőnek Walter Scheel kül­ügyminiszter szólalt fel: rövid beszédben ismertette a kormány három éves tevékenységérek eredményeit. Ismét aláhúzfa, hogy a parlamenti demokrácia hitele egyes képviselők pálfor- dulása miatt veszélybe kerü't, mert átállásukkal meghamisítot­ták az 1969-es választások ered­ményét, megváltoztatták a par­lamenti erőviszonyokat. A bizalmat csak úgy lehet helyreállítani, ha módot adnak a választóknak ismét akaratuk kinyilvánítására. Az új választá­sokig és az új kormány meg­alakulásáig a Brandt-Scheel kormány töretlenül folytarja munkáját. Scheel megcáfolta a jobbol­dal gazdasági válságelméletét és megállapította, hogy az el­lenzék állításaival merő ellen­tétben rendben mennek a dol­gok, a „mértéktartó konjunktu­rális fellendülés" folytatódik és felelőtlen az, aki „válságszóla­mokkal" akarja az ellenkezőjét elhitetni a lakossággal. Gerhard Schröder volt kül- I ügyminiszter (CDU) igen rövid beszédben támadta a Brandt kormányt. Nem tagadta, hogy a kormány eredményeket ért el, viszont a koalíció lemorzsoló­dását, a kormányon belül tá­madt belső ellentéteket (Schil­ler leköszönése) olyan tényező­nek tüntette fel, mint amely a „legnagyobb kárt" okozta az országnak. Schrödert Schulz nyugat-ber­lini képviselő követte a szónoki emelvényen. A szociáldemokra­táktól a CDU-hoz csatlakozott képviselő hosszú körmondatok­ban próbálta igazolni a dezer- tőrök „lelkiismereti döntését" és védelmébe vette társait, akiket a kormány „kollektív rágalmai­nak" áldozatául tüntetett fel. Hasonló szellemben szólalt fel a másik pártütő, a müncheni Günther Müller is, akit nemrég vettek fel a bajor CSU-ba. Mende felszólalása után a Bundestag valóságos választá­si népgyűléssé változott, egy­mást követték a heves szópar- bajok. Az FDP-párti Érti föld­művelésügyi miniszter és Klei­nert FDP képviselő élesen rend- reutasította Erich Mendét és pártütő társait. Hervert Wehner, az SPD al- elnöke (a párt parlamenti cso­portjának a vezetője) szintén megbélyegezte a jobboldal vál­ság-szólamait, majd hangsú­lyozta az 1969-es kormányválto­zás jelentőségét. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a választási harc megkezdése ellenére az állam­nak meg kell őriznie cselekvő- képességét, a szembenálló po­litikai erők vitájának nem sza­bad megbénítani a politikai életet. Megbélyegezte tehát, hogy Barzel, a CDU elnöke a választási küzdelem idejére a külpolitikai aktivitás teljes be­fagyasztását követelte, es azt várja el más országoktól, hogy ne kössenek új megállapodáso­kat az NSZK kormányával. Brandt az eredményekre, a realitásra hívta fel a figyelmet Brandt kancellár méltatta a koalíció elmúlt három esztendői eredményeit és vázolta a kor­mánypártok további céljait. A kancellár kifejtette, hogy 1969 óta új útra tért az ország, mert a társadalom pozitívan fogad­ta a koalíciós pártok törekvé­seit. A CDU—CSU viszont még jobban eltolódott jobbra és eh­hez a jobbratolódáshoz csatio­kozott néhány koalíciós képvi­selő is. Az ellenzék — emlékez­tetett rá a nyugatnémet kor­mányfő — nem volt hajlandó reális keleti politika kialakításá­ra és nyugati politikájában sem vette figyelembe a realitásoi<at. Brandt ezután leszögezte, hogy az NSZK külpolitikai tevé­kenységének befagyasztásáról szó sem lehet, mert a kormány a választási harc idején sem hanyagolhatja el alkotmányos kötelességét, az NSZK érdekei­nek céltudatos képviseletét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a nemzetközi érdekeket sem, ebben a vonatkozásban a kormányfő a szovjet-amerikai párbeszédre és megegyezési törekvésekre hivatkozott. A kormány politikája — mondot­ta — beilleszkedik ezekbe a tö­rekvésekbe. — Jogos a kérdés — folytatta Brandt —, hogy ki képviselje a jövőben is az NSZK érdekeit? Azok, akik az atomsorompót el­lenezték, akik ellene voltak a szerződések politikájának és ké­sőbb tartózkodtak? Hatékonyon csakis azok folytathatják — ál­lapította meg —, akik e politi­kát kialakították és megvalósí­tották. Brandt részletesen beszámolt a kormányzási időszakban élért szociális intézkedésekről és fi­gyelmeztette a jobboldalt, hogy ha ezeket az eredményeket le­tagadja, szemérmetlenül hazu­dik. • Az ellenzéknek nincs elvi politikája A délutánba nyúló Bundes- tag-vitában — amelyet még ebédszünet sem szakított meg - az utolsók között szólalt fel Franz Josef Strauss, a bajor CSU elnöke és Rainer Barzel, CDU elnök, az ellenzék kancel­lárjelöltje. Mindkét beszéd közős jellem­zője volt, hogy hiányzott belő­lük az ellenzék politikájának el­vi kifejtése, helyette a kormány- ellenes támadásokra összponto­sítottak. Barzel például leszögezte, hogy pártja ma már nemcsak módszerekben, de célokban is különbözik a koalíciótól. Az el­lenzék vezére egy szóval sem említette meg az európai eny­hülési politikában bekövetke­zett pozitív változásokat, úgy tett, mintha számára nem létez­nének azok a szerződések, ame­lyeket az NSZK a Szovjetunió­val és Lengyelországgal kötött. A CDU—CSU a külpolitika mér­céjével a NATO-t tekinti és ha­talomra kerülése esetén arra törekszik majd, hogy megerő­sítse a nyugati szövetségi rend­szert, fejlessze a Bundeswehrt, és egész Európában érvényre juttassa a nyitott határok elvét — mondotta Barzel. Este hat után ért véget a nyugatnémet parlament plená­ris vitája a bizalmi kérdésről. Fél hétkor szavaztak a kép­viselők a bizalmi kérdésről. A várakozásnak megfelelően — „megvonták a bizalmat". — A jelenlevő 482 képviselő közüj 233 szavazott igennel, 248 nem­mel, 1 pedig tartózkodott. A kormány tagjai - akik szintén képviselői mandátummal ren­delkeznek — a korábbi döntés­hez híven nem vettek részt a szavazásban. A 22 nyugat-ber­lini képviselő közül 12 mondott igent, tízen nemmel szavaztak. A képviselőház állásfoglalása lehetővé tette, hogy a kancel­lár Heinemann elnöktől a Bun­destag feloszlatását és a vá­lasztások kiírását kérje. A sza­vazás után Willy Brandt kan­cellár felkereste Heinemann el­nököt és tájékoztatta az ered­ményről. Heinemann szövetségi elnök pénteken este eleget tett Willy Brandt kancellár kérésének és aláírta a Bundestag feloszlatá­sáról szóló végzést. A nyugatnémet elnök a rend­kívüli parlamenti választások napját november 19-ére tűzte ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents