Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
1972. szeptember 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Á piaci „vénát" érzékelik: A sikerélmények után Zsákutcában a határ menti árucsere? Néhány éve úgy tűnt, hogy a Pécsi Bútorgyár, a volt Ruhaipari Vállalat sorsára jut. Az új gazdaságirányítási rendszer adta követelmények felkészületlenül érték. Bútoraik korszerűtlenek voltak, a kereskedelem visszavonta megrendeléseit, a raktárban pedig szinte mozogni sem lehetett az eladatlan terméktől. Önvizsgálat - belső átszervezés Két éve a gyár leállt a konzervatív bútorokkal, s elkezdték a kiegészítő kisbútorok gyártását. Az előzetes felmérések, a piackutatás azt mutatta, hogy ezen a téren a nagy bútorgyárak nem képesek fedezni a keresletet. Természetesen az első hónapokat nehezen hidalták át, de 1971 már a konszolidáció jegyében telt el. , A gyár termelési terve, mely 1975-ig szól, új típusokra épül. Az eredeti terv, azonban már az első év végén irreálissá vált. 1971 végére már elérték a tervben 1974-re előirányzott termelést. A tervezett huszon- ki lencmi 11 iá forinttal szemben harmincnégymilliós termelést produkáltak. Tervüket átdolgozták, elemezték a további technológiai változtatások lehetőségét, felmérték a munkásállomány várható emelkedését. Az idei első félévet húsz százalékkal teljesítették túl. A ter- J melés emelkedése nyolcvan ! százalékban a termelékenység j növekedéséből fakadt, kis ré- j sze pedig a munkáslétszám 1 emelkedéséből. Nem számítottak arra, hogy a kereslet ilyen nagyot ugrik: így tovább növelték a kiegészítő kisbútorok gyártását. Az új gyártástechnológiához párosulnia kellett egy más fajta elismerési formának. Bevezették a darabbért: a teljesítmények megemelkedtek, a bérek pedig 9.1 százalékkal nőttek az első félévben. S megtörtént az is, hogy először a gyár fennállása óta egyszerre mentek szabadságra a munkások: június utolsó hetében tíz napra leállt a gyár, teljes TMK-t végeztek. A műhelyeket kifestették, a közlekedési utakat újra mázolták, az enyvező ablakaira új fényzáró függönyök kerültek. A kisbútorok más technológiát követeltek, mint amit korábban alkalmaztak. Azelőtt a technológiai sor megtört, az üzemrészek közti anyagmozgatás sok időt vett igénybe. Fi- gyelernbevéve a technológiai láncot, a munkafázisokat sorba kapcsolták, megszüntették a zsúfoltságot. Ennek eredményeként, a termékátfutási idő, a korábbi huszonnyolc napról tizennyolc napra csökkent. A jó eredményekre természetesen nagy hatással volt az is, hogy a műszakfejlesztési terv alapján hatszázezer forintért vásároltak gépi berendezéseket. A munkások érdekében Javítottak a szociális ellátottságon is. Száz-száz férőhelyes női és férfi öltözőt alakítottak ki. A gyár dolgozóinak fele nő. Különös gondot fordítanak a gyár asszonyainak és lányainak megbecsülésére. Nem mehetnek a maró- és gyalugéphez, egy nő sem dolgozik körfűrészen. Azok az asszonyok, akiknek kettő és tizennégy év közötti gyermekük van, a gyártól évente egy nap pótszabadságot kapnak: több ilyen korú gyermek esetén, gyermekenként I további egyet. A gyár fiataljai közűi évente kettőt jutalomüdülésre küldenek, Házasságkötés, nevodo eseten o gyár dolgozója 800 forintot kap az üzemtől. A gyárban ma szigorúbb az anyaggazdálkodás, mint valaha, de szigorították az anyagnormákat is. Ennek eredményeként a készlet 23 százalékkal csökkent 1971 első félévéhez viszonyítva. Az anyagkész- * let 31 százalékkal, a készáru készlet pedig 33 százalékkal volt kevesebb, mint a bázis- időszakban. Mit gyártott az első félévben a gyár? A legnagyobb tételt alkotják a két- és háromajtós szekrények, az üvegezett, a bár- és fehérnemüs szekrények: ezekből a termékekből idén kétezer darabbal növelték a termelést. Az említett termékekből a két- és háromajtós szekrények iránti kereslet csökkent, így ezekből kevesebbet gyártottak a többi kisbútor esetében megkétszereződött a termelés. A Pécsi Bútorgyár országosan szinte ismeretlen. ,,Kis hal” a nagy bútorgyárak között. Mégis, a gyár kitört Baranyából: ma öt megyébe szállítja a bútorait. Várható, hogy a kör tovább bővül, hiszen a tervek szerint a közeli hónapokban a Pécsi Bútorgyár termékei megjelennek Zala, Békés és Hajdú megyékben is. A gyár közvetlenül a kiskereskedelemnek szállít. Az igényeket, a piaci „vénát” így jobban érzékelik. Emlékezünk még rá, 1967-ben milyen nagy becsvággyal vetették bele magukat a magyar— jugoszláv határmenti árucserébe a baranyai vállalatok? Az első tételeket a FŐSZERT hozta be, és ez.a nápolyi volt. A jugoszláv nápolyit azonnal megkedvelték a fogyasztók. Ilyen csemegénk nekünk nem volt. Aztán annak örültünk, hogy lám-lám, az importáru versenyt támaszt a hazai iparnak. A magyar édesipar hamar összeszedte magát, Győr is megjelent a „jugoszláv” nápolyival. A határmenti árucsere gyorsan virágzásnak in- du't, s néhány év alatt több tízmillió dollár értékű áru cserélt gazdát. Aztán 1971-ben váratlanul romlott a helyzet. Ma már ott tartunk, hogy a tavalyi forgalomnak legfeljebb a felét érjük el. Vajon miért? A határmenti árucsere fél évtizedének történetéről egy nyári NEB-vizs- gálat fest érdekes képet. Huszonhét megyei kereskedelmi Megkezdték a Barátság II. kőolajvezeték feltöltését ÜJ KÖOLAJFELDOLCOZÓ ÜZEM SZÁZHALOMBATTÁN. A Dunai Kőolajipari Vállalat évi 3 millió tonna teljesítményű atmoszférikus és vákuum desztillációs üzemet építtet. Itt dolgozzák majd fel a „Barátság II.” kőolajvezetéken érkező nyersolajat. Képünkön: Épül az új vákuumdesztillációs torony. ígéretes perspektíva A gyárnak ma nincs értékesítési gondja, s ez vonatkozik 1973-ra is. Vevőik jövő évi kapacitásukat már szinte teljesen lekötötték: negyvenötmillió forintos szerződést kötöttek eddig. A gyár egyre többet ad a formatervezésre, az új típusok kialakítására. Jelenleg hét bútortípus null szériáját gyártják: ezek szekrénysorok és egyedi darabok. Az említett hét típusból választják ki azt a hármat, amit jövőre mór sorozatban is gyártanak. Ehhez, a vevők, fogyasztók véleményét is kikérik: a negyedik negyedévben bútorkiállítást rendeznek, a mintadarabokból. Jövőre várhatóan ötmillió forint értékben gyártanak ezekből a garnitúrákból. Ügy tervezik, hogy két év múlva ez az arány eléri az ötven százalékot, majd 1975-re fut fel teljesen a program. A gyár gondoskodik az utánpótlásról is. Tizenhat iparitanuló sajátítja el a szakmát. Jelenleg még elég szűkös körülmények között dolgoznak, a staupadok szinte egymást érik, de már készül a tágas és megfelelő ellátottságé új tanműhely, A közeli napokban foglalják el új '■'uodalmukat a tanulók. A gyár megvásárolta az üzemtől délre eső területet. Ma még szabadon tárolják fólia alatt az anyagokat, de ez is hamarosan megszűnik, hiszen jövőre új gépszín épül. Salamon Gyula Befejeződtek a Barátság 2. kőolajvezeték határátkelő helyén az üzemi próbák. A sikeres szilárdsági és tömörségi vizsgálatokkal egyidőben Fényes- litkén az ország határához érkezett a szovjet kőolaj, és megkezdték az óriástartályok töltését. Rövidesen négy, egyenként 20 000 köbméteres tárolót töltenek színükig —, ez a 64 000 tonnányi kőolaj biztonsági tartalék lesz majd. A tárolók telítése után megkezdik a vezeték töltését, és a jövő héten már Zsámbokig szállítja az olajat. A Barátság 2. kőolajvezeték építése a 298 kilométeres magyar szakaszon már csaknem teljes egészében befejeződött. A vezetékrendszer egyetlen kritikus pontja a Duna keresztezése. A bonyolult medermunkák után tudják csak folyamatossá kapcsolni a vezetékrendszert. A 700 milliméter átmérőjű csövek a következő évtől már évi 10 millió tonna kőolajat szállíthatnak, két beépített szivattyú segítségével. Az első szivattyút már felépítették Fényes- litkén, a másodikat pedig Leninvárosban helyezik majd üzembe. Csereakció a háztáji kocaáüsmány feljavítására A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a háztáji és egyéni sertéstartóknál levő sertésállomány feljavítására, a fogyasztói igényeknek jobban megfelelő fajták elterjesztésére koca-csereakció megindítását rendelte el. Az 1972. október elsejével érvénybe lépő új sertésfelvásárlási árak — mint ismeretes — a tisztavérű, pigmentfolt nélküli, nem zsíros és sovány húst adó fehér hússertés tartására ösztönzik a termelőket, A háztáji és egyéni állattartók állománya azonban jelenleg még nem felel meg a célnak, mert sok a keresztezett és zsírosabb húst termelő állat. Ezért aira von szükség, hogy ezekben a kisgazdaságokban az eddiginél gyorsabb mértékben terjedjen e| a fehér hússertés, ezzel ugyanis csökken majd a nagyüzemből és a háztájiból kikerülő áru közötti minőségi különbség, aminek végső soron a fogyasztók látják majd hasznát. A MÉM közzétette a kocacsere akció feltételeit. Annak a kisüzemi termelőnek, aki pigmentmentes fehér fajtájúra akarja kicserélni kocáját, erre vonatkozó igényét az átvétel előtt 'hat, de legalább három hónappal be kell jelenteni a megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat területileg illetékes felvásárlójának vagy kirendeltségének. A vállalat a kicserélendő állatokra hízott sertés értékesítési szerződést köt, amelyben a termelőnek vállalnia kell.' hogy a selejt-állatot legalább 170 kilósra meghíz- I laIja és a vállalatnak átadja, j Az állattartónak nyilatkoznia j kell arról is, hogy mikor kéri a pigmentmentes fehér kéthónapos vemhes kocát. A nyilatA KONSUMEX megváltott üzletpolitikája is hátrá 'atta a fejlődést. A nagykereskedelmi vállalatok az évek során kialakított személyes kapcsolatok révén monopolcikkek beszerzésére törekedtek, s azokat minél szélesebb körben igyekeztek teríteni. 1970 óta a KONSUMEX nem volt tekintettel ezekre a megállapodásokra - és az áruért nála jelentkező kiskereskedelmi vállalatokat és fogyasztási szövetkezeteket közvetlenül is kiszolgálta olyan cikkekből, amelyeket a határmenti vállalatok kutattak fel és készítettek elő. Ennek következtében romlott el aztán a kapcsolat például a Sloboda céggel. Azzal, hogy a sok utánjárással felhajtott cikkek nagyobb részét a KONSUMEX közvetlenül hozza be vevői számára, kihagyva az üzletből a közreműködőket, érdektelenséget váltott ki itthon, szemben a korábbi lelkesedéssel. Ugyanakkor a kellő információk hiányában a piac áttekinthetetlenné vált, a bizonytalanság jelei mutatkoztak. így volt ez a sör esetében. Túltelítődött a piac és olyan elfekvő, leértékelésre kerülő készletek keletkeztek, amelyekért pedig kemény valutát kellett adnunk. Lassú ügyintézés A vizsgálatban részt vevő szakemberek véleménye szerint a határmenti árucserében közreműködők nem ismerik eléggé a jugoszláv piaci lehetőségeket és árviszonyokat, s így nem lehet kereskedni. Az árviszonyok ismeretének hiánya a legjobb kalkuláció mellett is rossz üzletet eredményezhet. A NEB-vizsgálat megállapította, a külkereskedelmi vállalatok aktivitása a helyi felesleges készletek értékesítésében nem kielégítő. Arra is találtak példát, hogy vállalati érdekből, vagy más üzleti meggondolásból a belföldi termelők által felajánlott termékeket nem exportálhatta a határmenti cserében. A profilgazda CHEMOLIMPEX például nem járult hozzá ahhoz, hogy a KONSUMEX pécsi kirendeltsége 150 tonna darabos réz- gálicot szerezzen be, amelynek ellentétele elfekvő horganyzott ereszcsatorna lett volna. Ugyanilyen érthetetlen okból az elmúlt évben nem tudtunk olajkályhát beszerezni, amelynek ellentétele savanyúkáposzto lett volna, ötven vagon maradt meg Szegeden eladatlanul. És végezetül egy-két szó az ügyintézésről. A határmenti árucsere eléggé bonyolult üzleti vállalkozás. Amikor a két fél törekvéseit végre sikerült összhangba hozni és az árakban megállapodásra jutni, az ügylet realizálását sokszor akadályozza a kiviteli engedély megadása, amely hol a jugoszláv, hol a magyar részről késik. A profilgazda külkereskedelmi vállalatok, melyek véleményétől az engedélyezések sorsa függ, sem igen veszik tekintetbe, hogy egy-epy üzlet előkészítésében 4 —6 hét munkája fekszik. A budapesti ügyintézés rendkívül lassú. Több jogot és önállóságot Mit javasolnak a néoi ellenőrök, amihez mi is csatlakozunk, mint akik annak idején lelkes szószólói voltunk az ügynek. Több jog és önállóság kell. A határmenti árucsere fenntartására és fejlesztésére néhány vállalatnak meghatározott feltételek mellett közvetlen szerződéskötési jogot kellene engedélyezni. A Külkereskedelmi Minisztérium pedig az ellentéteit képező cikk kivitelének engedélyezésével kézben tarthatná ezt a tevékenységet és az importkeret ismeretében határozni tudni, hogy az árucsere nem zavarja-e az egyéb import tevékenységet. Emellett sűrűbbé kellene tenni a kiutazásokat, továbbá csökkenteni o vámokat és a forgalmiadét azon cikkeknél, amelyek itthon tényleges áruhiányokat párolnak. Mondanunk sem kell, a haíármenti árucsere népgazdaságilag előnyös, hiszen deviza-meg takarító sok kai jár. Erről és az emberek kezdeményezési készségében rejlő energiáról kár lenne lemondani. szakember vizsgálta, mi van a fogyasztási cikkek importja körül. Virágzás, má d megtorpanás Kezdjük egy röpke visszapillantással. Mit jelentettek a határmenti üzletek Baranyának?A nápolyit sör követte, aztán folyékony szénsav, húzózár, gyapjúszövet, fehérnemű és így tovább. Cserében olyan cikkekkel fizettünk, amelyekből itthon feleslegünk volt. A forgalom egyre növekedett, s a csere komoly szerepet kezdett játszani az ellátásban, hiszen választékot bővített, vagy tényleges áruhiányokat pótolt. A kapcsolatok ki- terebélyesedtek. A határmenti árucsere 1970-ben élte fénykorát. Aztán 1971-ben váratlanul visszaesés következett be, s mint említettük, az idei forgalom az előrejelzések szerint a tavalyinak legfeljebb felét éri el. Miért a megtorpanás? A NEB- jelentésben a szakemberek számos okot emlegetnek. Ezek részben rajtunk kívülálló okok. Kétségtelen tény — erre sokat panaszkodtak a cserében érdekelt magyar üzletemberek — a jugoszláv piacon gyorsan emelkedtek az árak, majd az árbefagyasztás után beszűkült a piac, romlott a felkínált áruk minősége. A magas árszint miatt a behozandó jugoszláv áruk nagy része itthon eladhatatlan lenne. A határmenti árucsere jelentőségének csökkenéséhez hozzájárult még egyebek között az, hogy a szocialista országok egyre komolyabb behozatali lehetőséget kínálnak, továbbá, hogy részben éppen az import hatására sokat javult a hazai ipar kínálata. Előbb a pénzt A hátráltató tényezők között a legdöntőbb az a változás, ami a finanszírozás terén következett be. Korábban a külkereskedelmi vállalat megvásárolta és diszponálta az árut, amelyet csak 20—30 nap múlva kellett kifizetni. Most viszont 15—30 nappal előre kell letenni az áru értékét, s ez a tőkeszegény vállalatoknak komoly gondot okoz. A BARANYAMÉK lényegében emiatt mondott le az importról és adta át a FOSZÉRT- nek a minisztérium által biztosított beszerzési keretet. Az új gazdasági mechanizmus kezdetén a vállalatok nem nagyon mérlegelték a határmenti forgalom ^gazdasági kihatását. Magáért a forgalom növeléséért, a sikerélményért is vállalták a nehézségeket, sokszor gazdasági haszon nélkül. Ma, amikor az import szervezése drágább mint a hazai árualapok beszerzése, s az eltérő árviszonyok miatt nehéz olyan cikket találni, amely hoz is valamit a vállalatnak, a határmenti csere elvesztette eredeti varázsát. A partnerek között lazultak a kapcsolatok, ugyanakkor sajnos a magyar felek kiutazósi lehetőségei is megcsappantak. kozattó! számított egy hónapon belül a termelővel megkötik a vemhes koca fogadási szerződést a vállalatok, amelyek 3500 forintos áron szállítják a vemhes cserekocát. A vállalat egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az átadott állat nem a termelő hibájából tenyésztésre alkalmatlanná válik, akkor helyette másikat szállít, vagy pedig az állatot az eredeti áron vágásra visszavásárolja. A vállalatok kötelezik magukat arra is, hogy a fehér koca szaporulatából megvásárolják azt a mennyiséget, amely meghaladja a termelő szükségletét; a téli hónapok kivételével a 15—25 kilós malacokat a mindenkori állami felvásárlási áron, a süldőket és a hízott sertéseket pedig — a megkötött értékesítési szerződés szerint — mindenkori szerződéses áron. Miklósvári Zoltán Á Pécsi Bútorgyár talpra állt Gyártás alatt a jövő évi új típusok Az előtérben látható kisbútorok már kiegészítő darabjai az új garnitúráknak.
