Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. szeptember 21. f-----------------------------> 1 972. SZEPTEMBER 21 CSÜTÖRTÖK HÍREK Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából MÁTÉ nevű kedves olvasóinkat ♦ V A Nap kél 5.29, nyugszik 17.44 érakor. — A Hold kél 16.40, nyugszik 3.11 órakor. J Megvizsgáltuk: Á bejelentés alaptalan — „Tíz fillért fizettetnek a kisfiám­mal az ebédnél egy pohár vízért. . . és a kenyérért harmincat" — közölte velünk valaki a minap, telefonon, föl­háborodott hangon. Érdeklődtünk a részletek iránt, és szerettük volna megtudni, kivel beszéltünk. A „hely­színre" vonatkozólag felvilágosítást kaptunk, mikor azonban a név köz­lésére került volna sor, „megsza­kadt" a telefonösszeköttetés. Mivel az állítás névtelenül is ko­moly vádként hatott, annál is inkább, mert az iskolás gyerekek fizetnivalói­val kapcsolatban jogos, és alaptalan panaszokat tartalmazó levelek gyak­ran érkeznek szerkesztőségünkbe, föl­kerestük a telefonáló által megneve­zett Mecsekvidéki Vendéglátó Válla­lat Építők úti Ifjúmunkás éttermét. Hogy a bejelentés rosszhiszemű, és egyáltalán nem helytálló, már az ét­teremből kifelé jövő gyerekektől meg- j .tudtuk. Először nem értették a kér­dést, aztán maguk is csodálkozva, hi­tetlenkedve egyértelmű nemmel vála­szoltak. — Ide is telefonált valaki (sőt máshova isi) — mondja zavartan Vil­lányi Sándorné, az étterem vezetője. Éppen a központunkból voltak itt fö- lötteseim, és előttük kellett magya­rázkodnom .. . Nem tudom, ki volt az illető, és honnan vette ezt a kép­telenséget. Körülnézve a tiszta és világos, fris­sen terített étteremben, valóban el­képzelhetetlen: hogyan, kinek fizetné a kisgyerek a tíz fillért, amikor min­den asztalon ott az ivóvíz külön tál­cán, körülötte poharak, ki-ki akkor tölt, amikor éppen megszomjazik. Ha pedig kiürül a vizesüveg, az étterem sarkaban van a vízcsap, bárki oda­mehet, és megtöltheti az üveget Az eset önmagában nem érdemel­ne többet egy legyintésnél, __ ha nem volna figyelemre méltó más szem­pontból, és ha nem került volna a telefonáló „jóvoltából" máris nyilvá­nosságra. A város közétkeztetési gondjai ismeretesek. Az Ifjúmunkás étterem eredetileg az 506-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanu­lóinak ebédlője, nekik ad reggelit, ebédet, vacsorát. Mikor az Építők úti Általános Iskola napközis ebédlője kicsinek bizonyult az ottani létszám befogadására, az Ifjúmunkás szí­vességből magáravállalt 70—80 általános iskolás gyereket is, akik ki­sérő tanár felügyelete mellett csopor­tosan jönnek ide ebédelni.^ Három­féle, háromfogásos menü közt válo­gathatnak mindennap. A minőséget a konyha Kiváló brigád címmel ki­tüntetett Szocialista Brigádja garan­tálja. A megnyitás óta sem az éte­lekre, sem az étkezés körülményeire nem volt panasz, pedig az étterem idestova már hat éve látja el felada­tát. Sok iskola, sőt vállalat örülne egy ilyen étteremnek, és az olcsó árak mellett olyan ebédeknek, ami­lyeneket itt kapnak a gyerekek. A névtelen telefonáló jobban tette volna, ha — mielőtt szerkesztőségünk­höz fordul a rágalomnak is beillő bejelentésével — először a kísérő ta­nártól kérdezi meg, igaz-e, amit a kisgyerek mondott, akinek talán csak némi aprópénzre volt szüksége . . . Lépj olajra Sacco és Vanzetti A HÉT FILMJEI LEPJ OLAJRA Robert Beylen: Út a Nap felé című regényéből készült ez a színes francia—olasz film, Philippe de Broca rendezésében. A há­borús kalandfilmek kedvelőinek sorában nagy sikerre számíthat. Philippe de Broca-nak egyébként nálunk is több filmjét bemutatták már (Marie szeszélyei, a Cartouche, A riói kaland, Egy kínai viszontagságai Kínában, A tökéletes úriember). SACCO ÉS VANZETTI Giuliano Montaldo rendezett filmet Nicola Sacco és Bartolo­meo Vanzetti olasz munkások történetéből, akiket ártatlanul ítéltek halálra és végeztek ki az Egyesült Államokban. A rendező és munkatársa minden fellelhető dokumentumot tanulmányozott, s ezek világos, de szenvedélyes összefoglalását adja a film. A film érdekességének ígérkezik a Nyugat-Európa-szerte ismert színész, Gian Maria Volonte alakítása, kit a magyar közönség a Nyomozás egy minden gyanú felett állá polgár ügyében, valamint a Tűz a Monte Fiprón című filmekben láthatott — Kiállítás. Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész al­kotásaiból nyílik kiállítás pén­teken délután Pécsett, a Kép­csarnok Vállalat Kossuth Lajos utcai fióküzletében. A neves mester fő témája a természet, számos, igen értékes tájkép és csendélet ad ízelítőt munkássá­gáról. — Porból — tejszín. A süte­ménypor, tej, porított gesztenye, leves, kávé stb. utón külföldi újdonságokkal bővült a válasz­ték. A Csemege Kereskedelmi Vállalat pécsi, Kossuth Lajos ut­cai üzletében svéd tejszínport, valamint narancsport kínálnak. Ez utóbbiból — víz hozzáadá­sával — természetes gyümölcs­lé készíthető. — A Centrum Aruház vcsmGsiaki kSzDIeti raktára: Pécs, Rákóczi út 18. — Baráti kapcsolat. Tegnap délután a Mecseki Szénbányák párt-, gazdasági- és tömegszer­vezeti vezetői látogatást tettek az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet katonai alaku­latok egyik közelben állomásozó egységénél. A bányász K1SZ- szervezetek zenekara adott mű­sort a már hagyományossá vált baráti együttműködés újabb ta­lálkozóján, — Dr. Vájtál Nándor fogorvos szü­netelt magánrendelését folytatja. Ko­dály Z. út 24. Kedd, csütörtök 4—6-ig. ♦ f Balesetek Kocsi lón ló, hossxúhetényi lakos kedden este Hosszúhetény főutcáján ittasan kerékpározott, és a Fő utca 137-es számú ház előtti korlátnak üt­között. A kerékpáron ült Ma, ifjú Ko­csó László is, aki ittas apja felelőt­lenségéből eredően, súlyos sérülést szenvedett. + Ittasság okozta baleset történt ked­den este a Vasút utcában is. Schmidt Jenő, pécsi lakos személygéokocsijá- val a Vasút utcában az előtte meg­álló autóbuszba hajtott, és ezer fo­rint értékű kárt okozott SIKLÓSI KESZTYŰGYÁR FELVESZ 16 éves korhatártól FÉRFI MUNKAERŐKET SZABÁSZ ATKÉPZOSNEK Átképzési idő: 6 hónap, átképzési bér: 1500 Ft/hó. Jelentkezés a helyszínen. Termelési rekord Zobákon A komlói Zobák-bánya mun­kaverseny felelőse tegnap dél­után telefonon jelentette szer­kesztőségünknek: a mecseki szénmedence legfiatalabb üze­mének dolgozói szeptember 19- én a bánya eddigi történetének legsikeresebb napját zárták: 2815 tonna szenet küldtek a felszínre. Az eddigi zobáki re­kord 1901 csille szén volt, me­lyet 1972. február 25-én értek el. A mostani rekord 1964 csil­le szén — 2815 tonna — ami 117.3 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. A fejtési csapatok közül a Véner János vezette aranyko- szorús szocialista brigád érte el a legkiemelkedőbb eredményt 120 százalékos tervteljesítést ! produkálva. Kimagasló ered­ményeket értek el a Kollár Dé­nes és a Bognár Sándor ve­zette szocialista brigádok is. ♦ — Az élelmiszer-kereskedelem tevékenységét vizsgálták az el­múlt napokban a Komlói Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ellen­őrei. Eközben 36 különböző üz­letet látogattak meg, 100 szám­lát és 340 órutételt vizsgáltak át. A tapasztalataikat összege­ző jelenést a soron következő NEB-ülés napirendjére tűzik. Ugyancsak a napokban fejező­dött be a népi ellenőri vizsgá­lat az IBUSZ helyi fiókjának te­vékenységéről. — A megyei városok népmű­velői Pécsett. Ma kétnapos mun­kamegbeszélés és tapasztalat- csere kezdődik Pécsett, amelyen Miskolc, Debrecen, Szeged és Pécs megyei városok tanácsi népművelési csoportvezetői, rendezvényirodáinak vezetői és munkatársai vesznek részt. Első napon a nagyvárosok közmű­velődéséről tanácskoznak, pén­teken pedig Pécs művelődési intézményvezetőivel találkoznak. — Műbőrök nogy választékban. ÁFÉSZ Bőrboit, Rákóczi út 16. (x) — Kigyulladt egy lakás Pé­csett, az Attila utcában. Ko­moly kárt okozó tűzesethez riasztották a tűzoltóságot szer­dán reggel hét órakor. Mire ki­értek, már kicsaptak a lángok az Attila utca 12-es számú ház ablakán. Két sugárral dolgoz­tak a tűzoltók, így is elégett egy teljes szoba berendezés és a többi helyiségeket is a tűz át- j terjedésének a veszélye fényé- | gette. Sérülés szerencsére nem | történt. A Mohácsi Józsefet súj- j tó kár értéke, becslések szerint húszezer forint, A részletek föl­derítésére vizsgálat indult. — A Pécsi Dohánygyár nyugdíjasai részére szeptember 21-én (csütörtökön) 15 órakor gyárlátogatással egybekö­tött találkozót szervez. Minden ked­ves nyugdíjasát szeretettel várja a gyár kollektívája. (x) A PÉCSI BŐRGYÁR női segédmunkásokat FELVESZ Munkaidő 40 óra. — Szombaton vietnami mű­szak. Szeptember 23-án o Me­cseki Szénbányák bányaüzemei­ben a dolgozók feláldozzák sza­bad szombatjukat a harcoló vietnami néppel vállalt szolida­ritásuk jegyében. Az előzetes jelentkezések alapján 4000 mun­kásra számítanak, s 10 ezer tonna szén termelését tervezik. — Értesítjük a lakosságot, hogy szeptember 22-én, pénte­ken 8—18 óráig vízvezeték át­helyezés miatt a Megyeri út vasúttól szennyvíztelepig terje­dő szakaszán vízszünet lesz. Kérjük az érdekelt vállalatokat és magánfogyasztókat, hogy a jelzett időre vízszükségletük tá­rolásáról gondoskodjanak. — Vasárnapi séták. Szeptem­ber 24-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor csoportos látogatást szer­veznek a kerámia biennálé ki­állításán. (Technika Háza, Ja­nus Pannonius u. 11.) Tárlat- vezető Romváry Ferenc művé­szettörténész. — Művészi torna és felnőtt gim­nasztika Színház tor L (z) ♦ Holnaptól kapható a betétlap Nincs betétlap — hangzott el sokhelyütt a gépjárművezetők körében. Márciusban hozták a határozatot, hogy át kell térni új formájú betétlapra. A do­hányboltokban mostanában az új betétlap nem kapható. Igaz, a régi december 31-ig érvényes, mégis sokan keresik az újat. Munkahely, lakcímváltozás in­dokolja ezt. De nem kapható — hallottuk. Mi az igazság? Tegzes Józsel, a Baranya megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat árufor­galmi osztályának vezetőhelyet­tese válaszol: — Márciusban rendeltünk meg a Fővárosi Nyomtatványellátó­tól százezer darabot az új be­tétlapból. A harmadik negyed­évre igazolták vissza a szállí­tást, a harmadik negyedév ele­jén meg is érkezett ötvenezer darab. Pillanatok alatt elfo­gyott. Megkerestük őket ez ügy­ben, tájékoztattak, hogy postára adták o következő ötvenezret, amely ma bizonyára meg is ér­kezik. Ha ez így van, azonnal szétosztjuk a trafikokban, hol­nap már kapható lesz. Százezer forint a vietnami sebesültek javára Megyénk fogyasztási szövet­kezetei nagy lelkesedéssel kap­csolódtak be az Országos Bé­ketanács kezdeményezésére meghirdetett szolidaritási akció­ba. Az indokínai szolidaritási hét jelszava volt: „Cselekedjünk együtt Vietnamért, a békéért!”, amely a Baranya megyei fo­gyasztási szövetkezeti tagok és dolgozók mély egyetértésével találkozott, széles körben bon­takozott ki közöttük a szolidari­tási akció. Sok szövetkezet tiltakozó gyű­lést hívott össze, amelyben megbélyegezték az amerikai imperialisták barbár, népirtá háborúját. Kifejezték együttér­zésüket Indokína népei iránt Számos tiltakozó távirat futott be az amerikai nagykövetség címére, amelyben követelik az amerikai csapatok azonnali ki­vonását és a béke helyreállí­tását. A szövetkezeti tagok és dolgozók a gyűlések alkalmá­ból felajánlásokat tettek. Me­gyénk ÁFÉSZ-ei, takarékszövet­kezetei és szövetkezeti vállala­tai több mint 100 ezer forintot utaltak át a szolidaritási szám­lára, amelyből egy vietnami se­besült csoport gyógykezelteté­sének költségeit fedezik. ♦ — Kacsától! érkezett 98 Ft/kg. Mű­szál alapanyagból készült párna 80— 160 Ft-ig. Divatáru bolt. Pécs, Kos­suth L. u. 62. (x) — Zománcozott üstök, minden mé­retben. 110 Ft-os egységáron kapha­tók 39-es dandár út 2/c. Nyitva: szerda, csütörtök, péntek 8—17-ig, szombaton 8—12-ig. (x) — A Pécsi ÁFÉSZ Hal tér 5. szám alatti Gumiáru Szaküzletébe nagy választékban érkeztek a közkedvelt nyugatnémet TIP-TOP ragasztó anya­gok és készletek. (x) — A Pécsi Vizmű értesíti a lakos­ságot, és a közületeket, hogy kar­bantartási munkák miatt szeptember 20, 21-én 7—16 óráig a Tettye, a 111. és IV. zóna vízellátási területén nvo- másesés, illetve vízhiány lesz. (x) Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segéd­munkásokat 16 ÉVES KORTÓL azonnali belépéssel keresünk, budapesti kiemelt építkezésekre. Jelentkezés: ÁPRILIS 4. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET. Budapest Vili. Auróra utca 23-25. 8, A lányról — isten bizony — nem ma­radt meg bennem több, hogy kékben van, magasabb, mint én, hasonlít Miskára, de ami a bátyján nagy es göcsörtös, az őrajta sima és kerek — például a pofacsontja környéke, a kéz, meg effélék. Csizma volt a iá­bán, azt hiába néztem volna, de annyi azért kiviláglott, hogy elöl-há- tul elég jól el van eresztve, no pers/e ezt is csak úgy ködön át láttam, fur­csa is lett volna bámulni, ott ült az öreg is, állati büdös pipadohányt szí­vott és Miskával beszélgettek, fél- óránkint egy szót a gazdaságról, meg a katonaságról, én már ültőhelyemben aludtam. Még előtte is volt valami, hogy Miska lehúzta a csizmámat, mert in ném bírtam, észrevettem, hogy a lány nevet, azt mondtam magamban, csókold meg a gyertya végit, ha ég, nem érdekeltek, hagyjatok lekonyuléi, az kell nekem!... S arra gondoltam, majd holnap!... No, itt a holnap, s így ébredek! Mint a kölyökkutya I — Rosszat álmodtam — mondom, Miska hálóinge van rajtam, akkora, hogy félni kéne benne egyedül, most próbálom kibogozni magam, mint hü­lye a kényszerzubbonyból. — Azt ál­modtam, hogy beestem a jég alá. — Aztán érzett vizet is? — és nevetve fordul az asztalhoz. No, ez a tanya, hiába, szókimondóbbak az emberek, lám, ez lány, s mégis . . . Hiába, álla­tok közt nő fel, meg aztán anya nél­kül, nem dekázza a szót. Vékonyan röhögök, hogy lássa, értem a viccet. Lehet, hogy ez még javamra is lesi. ez a szabadszájúság. — Tettem föl vizet a mosdáshoz - hallom. — A városiak szeretik a lan­gyos vizet. Nyitom a szám, aztán becsukom. Minek őneki tudni, hogy én miféle vá­rosi vagyok? Persze, hogy másfél éve katonáskodom, az nem jut az együgyű kis eszibe. — Miska? Alszik még? — kérdem. Megint nevet, de olyan a nevetése, mint a dinnye karéja, igen szépek a fogai. Nagyon szép arcú lány. — Az volna csak szép, hogy féldélig heverjenek! Kimentek a Kotuba ró- kázni. — Micsoda? Hova? — A Kotuba. A vizes völgybe, a part mentére. Röhögök magamban. Elég lett vol­na, ha ide mennek rókázni, a ház mögé, úgyse látja senki. Ha elmentek, elmentek, lám, engem meg itthagytak a lánnyal kettesben. Nem mondom! Fene nagy a biza­lom . . . vagy tán próbára akarnak tenni? De ha próbálni akarok, föl kell kel­ni ... — Maga Is elkezdhetné a napot, hallja — mondja a lány vígan, s mi­után még rámvág egyet a szemével. kimegy. Csattog a kis papucs a lá­bán, Kiugrók. Találok egy feketére vé­nült topogót, gondolom, az öregé. Ki­nézek, friss lehet odakünn, gyöngyház színű a levegő, a nap nem süt, de szépen áll minden a világosságban. Az istálló szalmafödelét látni, meg egy galambdúcot. Állok a zöld katonagatyámban, ép­pen a lavórnak hajolok, hát bejön a lány. Elég furcsa, nem vagyok én hoz­zászokva, hogy nő előtt félmeztelenül legyek! Ügy teszek, mintha észre se venném, azt mondja: — No de soványka! Még meg is nézett! No, itt valóban mások a szokások. Morgok valamit és csapkodom a képembe a vizet. — Majd felhizlalnám én! — hallom. No, ezzel sok mindent jóvátett. — Ma már nem számít annyira, ki mekkora — mondom elő a törülköző­ből. — Én például dzsúdóztam, nqlam sokkal nagyobb fiúkat egy csípődo­bással ... — Ml a bajt csinált? — Dzsúdó. önvédelmi sport, japán eredetű. Egy-két jó fogással akár egy herkulest is földhöz lehet vágni. Néz, aztán azt mondja: — Valami birkózás? No, jöjjön, az­tán ezzel birkózzék! Teli az asztal. Nagy szál kolbászok, akkora sonka, mint egy kísérőd, táb­lákban a szalonna, s most hozza a tűzről a tejet, lábasokban zsír, bög­rékben másfajta zsír, nem igaz, hogy itt mi van. A fél asztalt elfoglalja a kenyér, azt nem enni kellene, hanem megmászni és a tetejére kitűzni a zászlót. Sóhajtok, mert éhes vagyok, de ettől a bőségtől elmegy a péter- kém. A lány magának is önt tejet, aztán kenyeret vágna, de én lovagiasan ki­veszem a kezéből (vesztemre, soha nem szeltem malomkövet lovassági karddal, itt minden ilyen nagy). Eszünk, közben jól megnézem magam­nak. Szőkésbarna, a szemöldöke és a pillája sötétesebb, a szeme világo­sabb, a haja kék szalaggal összefon­va hátul, de nagyon ügyesen, a két szalag egymást keresztezgeti. A nya­kán a blúz a legfelső gombbal ösz- szefogva, afölött egy vastagabb rékll, de nagyon feszül, nem is nagyon né­zem, nem jó az ilyen korán reggel. A keze már este is tetszett, jó erős, de kerek, gondolom, minden házimunkát ő csinál, de nem formátlanította el a kezét, mint sok nőnek. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents