Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Vflég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 223. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 21., csütörtök Országos közoktatáspolitikai aktíva a Parlamentben Szerdón egész napos közoktatáspolitikai aktívát tartottak a Parlament kongresszusi termében. A tanácskozáson megvitatták ez MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló —határozatával kapcsolatos feladatokat. Az aktiva elnöke Nagy Miklós^ az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője volt. Részt vettek a tanácskozás munkájában kommunista és pártonkivüli pedagógusok, a köz­oktatás párt- és állami vezetői, művelődéspolitikai vezetők, valamint a társadalmi szervek képviselői. A munkaértekezlet referátumát Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. Aczél György elvtárs referátuma Az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztálya országos közoktatás-politikai aktíva- értekezletet hívott össze szerdán, a Parlamentbe. Az aktívaértekezleten Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást az MSZMP KB 1972. június 15-i az állami oktatásról szóló — ható rozatával kapcsolatos feladatokról. Universitas a ünnepi esemény színezi a *■ pécsi főiskolák és egyete­mek tanéveleji köznapjait. A diákotthonok és az oktaíóintéi- mények portáján „stószban” ál­ló friss újságpéldányok várják ez induló, vagy érkező hallga­tókat Az Universitas című egyete­mi-főiskolai lap első számának példányai. Kézbevétele, első futó átnézése, amikor tekinte­tünk és tudatunk először simít­ja végig oldalait és a főcíme­ket, sajtótörténeti pillanatokat is jelent. Az olvasók találkozá­sát a pécsi főiskolások és egye­temisták kéthetenkénti megje­lenéssel közreadott újságával. Bizakodunk, hogy elolvasása, írásainak sokrétű, változatos in­formációi, cikkeinek valóságfel­táró és kendőzetlen probléma- felvetése nekik, a mintegy 6000 pécsi egyetemi és főiskolai hall­gatónak legalább olyan örömet okoz majd, mint nekünk, az Universitas laptársának, akiknek módunk nyílt végigkísérni meg­jelenését, előkészületeitől az el­ső példányokig. Nekünk lap­társunk, testvérünk; a pécsi fel­sőoktatás hallgatóinak pedig állandó információs bázisa, köz­életi, tanulmányi, kritikai és vé- feménykicserélési fóruma az Universitas, és most, bemutat­kozásakor a megszületés örö­mén túl éppen ez indukálja bennünk azt a gondolatot, «mely az írástudók és az olva­sók felelősségének egyaránt fzangot kíván adni. Diákoké, hallgatóké ez az új lap. öértük született, öértük íródik minden sora. S ahhoz, hogy igazán fórum lehessen ez az újság — az ő fórumuk — két­oldalú kapcsolat szükséges. Egyfelől a továbbra is sokolda­lú, színes tartalom, bátorhangú, őszinte, gondolatkeltő szándé­ka. Másfelől a befogadás aktív jóakarata. Az, hogy olvasói sze­ressék, becsüljék ezt a szándé­kol. Hogy jól szeressék: a tevé­keny közéleti gondolkodás, a viszonozott őszinte vélemény- mondás igényével. Hogy válto­zó világunk megannyi bonyolult szakmai, közoktatási, társadal­mi jelenségére, vagy etikai és világnézeti kérdésében a köz- gondolkodás szocialista normái szerint és a vele összefüggő „fair play” módján reagáljanak ezen a fórumon. Hogy aktiv tá­mogatást nyújtsanak ezen a fó­rumon az egyetemi élet számos problémájának vizsgálatában: a korszerű, a mai, a társadalmi haladást előbbrevivő megoldás keresése jegyében. Hogy támo­gassák a lap törekvéseit a mi világunktól idegen, nem kívá­natos tendenciák ellen. Olvasó­tábora pedig nem utolsósorban okkal-joggal várhatja el az új egyetemi-főiskolai újságtól, hogy célkitűzéseihez a kommu­nista szakemberképzés haté­konyságának növelésében, a fó­rummá válásban, a KlSZ-munka segítésében, a politikai tuda­tosság kialakításában, és sok másban is méltó és zövetkeze- tes maradjon. És nem utolsó­sorban: formájának lényegét, friss, fiatalos, oldottabb, való­ban diákoknak szóló hangvéte­lét minden korokban megtartsa. M ost - kezünkbe véve első példányát — erre gondo­lunk, amikor nagy szeretette! kívánunk jó utat, szerencsét, tartós küzdőszellemet ifjú lap­társunknak. Aczél György a Párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közoktatáspolitikai aktíván megjelent pedagógusokat; a pártszervek, tanácsok és főha­tóságok tisztségviselőit. Idézte a párt X. kongresszusának az oktatásügyre vonatkozó határo­zatát, majd így folytatta: — A X. kongresszus elhatáro­zásának tett eleget Központi Bi­zottságunk, amikor sokoldalú elemzés utón — alig három hó­napja — oktatásügyünk helyze­téről és fejlesztésének felada­tairól határozatot hozott. A ha­tározat és a Központi Bizottság ülésének egyéb dokumentumai azóta nyilvánosságra kerültek, önök által is ismertté váltak. E dokumentumokat a szélesebb közvélemény és a pedagógus társadalom egyaránt örömmel, fogadta. — Tíz- és százezrek éveken át tartó, tudatos, szívós, összehan­golt munkájára, a társadalom aktív és felelős segítségére van szükség ahhoz, hogy a párt ha­tározata valóság legyen, hogy iskoláink, oktatásügyünk ered­ményesebben szolgálhassa a mára és a holnapra vonatkozó­an megfogalmazott szocialista igényeket. A végrehajtásban Illetékes szervek feladataira utalva Aczél György rámutatott: — Rendkívül fontos, hogy mi­lyen központi intézkedések szü­letnek az oktatás fejlesztésére, de a siker végső soron azon múlik, mit tesznek azok, akik­nek mindennapi munkája az oktatás-nevelés; akik nap mint nap találkoznak tanítványaik­kal, a tanulóifjúsággal. Lesz-e elég öntevékenység, kezdemé- zés bennük, hogy a határozat alapján cselekedjenek, s ne várjanak mindent felülről. — A társadalmi aktivitás szé­leskörű kibontakoztatása nélkü­lözhetetlen a Központi Bizott­ság határozatának végrehajtá­sához. A köznevelés ügye a leg­szélesebb értelemben vett közös ügy, társadalmi ügy. Ezután a közoktatáspolitikai határozatban megfogalmazott célok realitásáról szólt, s ki­emelte: — A sikeres munkához szám­ba kell venni a lehetőségein­ket. Másként irreálisakká válná­nak céljaink, s akkor — a vég­rehajtás során — a legjobb el­gondolások és törekvések is csak illúziók maradnának. Az irrealitás — bármily szép célo­kat fogalmaz meg - a fejlődés ellen hab- Ezért nem tettünk most javaslatot iskolarendsze­rünk szerkezetének lényeges módosítására sem. — A határozat tervszerű, ösz- szehangolt végrehajtásához el­sősorban a feladat egységes értelmezése szükséges. A vég­rehajtásban érdekelteknek gon­dolataikat, elképzeléseiket kö­zösen kell kialakítaniuk, meg­beszélniük. A megvalósítás fo­lyamatában az irányító szervek­nek is önkontrollra, kontrollra van szükségük. A hosszú évekre szóló, szisztematikus munka kez­detén — és közben — az ap- róbb-nagyobb hibákat, tévedé­seket presztízsvédelem nélkül korrigáló munkastílusra van szükség. A továbbiakban Aczél György vázolta az oktatásügynek a két világrendszer harcában betöl­tött szerepét, majd a szocialis­ta oktatásügy céljait fejtette ki: Az oktatásügy fejlesztésé­nek alapvető kérdésére adott szocialista válasz: olyan sokol­dalúan művelt, elméletileg és gyakorlatilag képzett szakem­berek nevelése, akik gazdagod­nak a kultúra által és gazda­gítják a kultúrát; akik a dia­lektikus materialista világnézet és a szocialista erkölcs alapján gondolkodnak és cselekednek; akik a valóság változásait, a történelem menetét a marxiz­mus—leninizmus, a szocializmus szellemében képesek megítélni; akik a szocialista társadalmi, közösségi élet aktív résztvevői a szocialista építés részesei. Vagyis oktatási intézménye­ink alapvető célja, hogy készít­se fel a fiatalokat a társadalmi életre: a munkára, a szakmára ugyanúgy, mint a közösségi életre, a szabadidő értelmes és kulturált kitöltésére. Mindezt úgy, hogy olyan alapokat ad­jon, olyan készségeket fejlesz- szen ki a fiatalokban, amelyek lehetővé teszik permanens ön­képzésüket gyorsan fejlődő tu­A gondokból kijut a mező­gazdaságnak az idén. Az elhú­zódott aratás miatt csúsznak az üzemek a talajelőkészítési mun­kákkal s ezzel egyidőben már a dandárjához közeledik a ka­pások betakarítása is. Megyénkben, a legfrissebb információk szerint az ősziveté­sek területén 38 százalékos ké- szültségű a szántás. A tavaszi gabona területének 12 száza­lékán készült el a mélyszántás. Megkezdődött az ősziárpa ve­tése: eddig két százaléknyi te­rületen kész a vetés. A tájékoz­tatás tegnap délelőtt hangzott ei a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán, ahol ülésezett a megyei operatív bizottság. Az operatív bizottság tagjait Tárcsái Imre csoportvezető tá­jékoztatta az őszi betakarítási munkák állásáról, a várható ho­zamokról és gondokról. Megyénkben hatvanezer hek­táron kell elvégezni a betaka­rítást. A kitolódott vegetáció miatt a kapásokból jó termés várható. Különösen igaz ez a cukorrépára, de emelkedett a múlt évhez viszonyítva a kuko­rica és a siló hozama is. A gaz­daságokban már javában folyik a burgonya szedése. A napra­forgó esetében sajnos problé­mák várhatók a betakarítás­ban: nagymérvű a szürkepe­domány és technika korában, a fejlődő szocialista társadalom világában. Az előadó ezután kitért a ha­tározat megvalósításának tar­talmi, tárgyi és személyi felté­teleire, majd az egyes iskola­típusok fejlesztéséről szólt: — Elsősorban az általános is­kola színvonalát kell javítanunk, csökkentve az egyes iskolák kö­zötti színvonalkülönbségeket. A szakmunkásképző intézetekben képezzük a munkásosztály után­pótlásának jelentős részét. A képzési célok itt megfelelőek, a színvonal emelése döntően a feltételektől függ. — A minőségi színvonal eme­lése a feladat a középiskolák esetében is. A szakközépiskola nesz támadása. A jó kukorica terméskilátások miatt várhatóan kevés lesz a jelenlegi tároló- kapacitás. Ezért előtérbe kerül a fóliás és más ideiglenes tá­rolási mód. A megyei AGROKER raktárában húsz tonna különbö­ző méretű fólia és 15 acélvázas tároló szín van. A kukorica be­takarításához nélkülözhetetlen Bro-adapterből harmincöt érke­zett meg. Október végéig még 30 adaptert ígér a gyártó válla­lat. Az adapterek mielőbbi szállí­tása érdekében, a hét végén tárgyalnak a makói Gépgyár­ral. A vállalatnál egyébként elegendő csőtörő, fosztó, mor­zsoló és silóbetakarító gép van raktáron. Az AGROKER tájékoz­tatása szerint a 440 vagonos foszforműtrógya-hiányt a válla­lat nem tudja pótolni. Nitrogén- műtrágya és kálisó elegendő mennyiségben van a raktárak­ban. Egyébként a vállalat, ha­sonlóan az aratási időszakhoz, szeptember 25-től üqyeletet tart, naponta reggel 7-től este 7 óráig - hétköznapokon - ezzel is segítve a megfelelő alkat­részellátást. Az operatív bizottsági ülés­nek igen nagy jelentőséget adott az a levél, melyet dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter küldött Horváth Lajosnak, a Megyei Ta­nács elnökének. A rendkívüli tetszetős - minden Irányú to­vábbtanulást, szakmunkási alapismereteket és technikusi alapozást célul tűző —, de tel­jesíthetetlen feladata helyébe lépő szakirányú továbbtanulást és szakmunkásbizonyítványt biz­tosító — képzés nem hátra, ha­nem a minőség felé történő lé­pés. A referátum a továbbiakban azt indokolta, miért nem tűztük ki most célul az iskolarendszer szerkezetének megváltoztatását. Ezzel kapcsolatban Aczél György hangoztatta: — Mai struktúránk rendkívül sok tartalékot rejt magában; az alapozásban, a gyermekek ne­velésében, a képzések differen­ciált kifejlesztésében. helyzetre való tekintettel, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban külön bizottság alakult az őszi mezőgazdasági munkák sikeres megsegítésére. A miniszter levele egyébként tájékoztat arról, hogy a MÉM milyen intézkedéseket tett, az őszi munkák gondjainak enyhí­tése érdekében. A mezőgazdasági gépek gyártásában lemaradás tapasz­talható. Intézkedtek, hogy a ku­korica-betakarítógépek jyártá- sát gyorsítsák meg, illetve mi­nél előbb szállítsák le a meg­rendelő gazdaságoknak. A rak­táron lévő gépek megvásárlását és mielőbbi munkába állítását, kukoricatárolók létesítését a mezőgazdasági hitelmaradvány­ból segíti a minisztérium. így, az 1973. évi amortizációs alap megelőlegezésével szükség ese­tén kétszázmillió forintnyi gép­hitel áll rendelkezésre. A betakarítás nagy kézi mun­kaerőt is igényel. Éppen ezért, az iparban, közlekedésben dol­gozók fizetett szabadságuk ter­hére, a tanulóifjúság, a rende­letileg szabályozott időtartam­ban seqítheti az őszi munkákat. Ezen túlmenően a helyi katonai parancsnokokkal való előzetes megállaoodások alapián, a honvédség is segítséget nyúit- hat a munkák végzésében, hét­végeken — térítés ellenében. S.Gy. — Igaz, hogy a gyerekeknek ma már 91 százaléka elvégzi a nyolc osztályt, de még 9 száza­lékuk nem! öröm, hogy már a felső tagozatosok 95 százaléka részére biztosítottuk a szakos oktatást, de bennünket oz iz­gat, sarkall, hogy a gyerekek 5 százaléka még most is osztat­lan iskolába jár! Az általános képzés időtartamának kibővíté­se jelenleg nálunk még jobban növelte volna a városi és falu­si iskolák közötti különbsége­ket, ami a továbbtanulás felté­teleit tekintve a legjobb eset­ben is stabilizálta volna a te­rületi és rétegkülönbségeket. Ez pedig fontos politikai kérdés, sőt általános társadalmi prob­léma! A szülői ház különbségei a fizikai dolgozók hátrányára objektív társadalmi viszonyok következményei, amik ha foko­zatosan csökkennek is, még hosszabb ideig fennállnak. Az előadó részletesen foglal­kozott a továbbiakban az okta­tásügy központi szerveinek leg­lényegesebb feladataival, majd tartalmi kérdésekre áttérve így folytatta: — A jövő követelményeit nem teljesíthetjük úgy, hogy meg­kísérlünk mindent tételesen megtanítani, amire 25—30 év múlva szükségük lesz napjaink fiataljainak. Ez lehetetlen. Lehe­tetlen mindenekelőtt azért, mert nem tudjuk pontosan, mire lesz szükségük, s lehetetlen azért is, mert nem csupán a jövőre kell felkészülniük, hanem a mára is. Nem dolgozunk eredményesen, ha valakit előkészítünk a jövő technikájára, de az iskolából kilépve a maival kell dolgoznia. — Ezért mondja a határozat, hogy mindenben — az oktatás­ban éppúgy, mint a nevelésben — az alapokat kell adnunk az iskolában és gondolkodni kell megtanítanunk, a továbbkép­zésre keli felkészítenünk. — Nem csupán a humán és reál tudományok helyes ará­nyait kell biztosítani, hanem esztétikai műveltséget, magas­fokú testkultúrát és mindenek felett a szocialista eszmékhez való pozitív viszonyt. Nem csu­pán ismeretekre van szükség, hanem — azok jól szelektált kö­rén túl — az egész személyi­ség, a világnézet, az erkölcsi tudat és a képességek magas színvonalú kiművelésére is. En­nek is akadálya az a maxima- lizmus és lexikaiizmus, amely (Folytatás a 3. oldalon) Hatvanezer hek vár betakarításra t

Next

/
Thumbnails
Contents