Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

6 DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1972. szeptember 20. Kevés és drága Külföldi áru a kirakatokban Egyre több a külföldi áru az : üzletekben. A színesedő áruhe­gyeknek örül az ember. A kis- I fizetésű és az átlagos jövedel- í mű fogyasztó azonban elége­detlen, mindezt többnyire csak a kirakatüvegen keresztül konstatálhatja. Az importcikkek ára meglehetősen borsos. De még így is el szoktak menni a legdrágább külföldi áruk is. hiszen léteznek magas jövedel­mű rétegek. Sőt. Tőlük hallani sokszor olyan panaszokat, hogy j vidéken az importcikkek válasz­téka lényegesen szegényesebb, j mint Budapesten. Cikkünkben j egy nyári megyei NEB-vizsgálat I nyomán egyes importcikkek I áraival és a vidéki importkere- j tekkel foglalkozunk. Áremelésre ösztönöz Mondanunk sem kell, a fo­gyasztási cikkek importja ked­vező hatással van a lakosság ellátására, a választék bővíté­sére, s egyidejűleg ösztönzőleg hat a hazai termelésre, a kor­szerű csomagolás alkalmazásá­ra. Ez rendben is volna. A ba­jok az árakkal kezdődnek. Az ugyancsak természetes, maga­sabb árat kérünk a külföldi ter­mékért, ha az exkluzív igénye­ket elégít ki, minőségében es csomagolásában felülmúlja a hazait. Egyes importcikkek — például a ruházati cikkek - magas árát azonban sehogy sem érti a fogyasztó. Ráadásul az importáruk árképzése a ha­zai ipart is áremelésre ösztön­zi. „Az importáruk ára többnyi­re megemelte a hazai árszínvo­nalat" — állítják a NEB-jelcn- tésben a szakemberek, de ez a véleményük a megkérdezett kiskereskedelmi szakemberek­nek is. Például a külföldi ruházati cikkek fogyasztói ára 20—30 százalékkal drágább a hazai termékeknél. íme egy röpke egybevetés a hazai és az im­portcikkek ára között. Hasonló alapanyagú és fazonú termé­kekről van szó. A magyar gyárt­mányú női kardigán 430 forint­ba kerül, ugyanaz angolban 472, olaszban 528 forint. A ma­gyar férfi zokni 24,10, a jugo­szláv 29,20 és ugyanennyibe ke­rül a kínai is. A példákat so­rolhatnánk. A külföldi ruházati cikkek ára rendkívül magas és az átlagjövedelmű dolgozó szá­mára elérhetetlen. Holott ép­pen ezek a korszerű termékek, mint például a nylon-jersey, a Tergál kötött áru, a Triumph melltartó stb. könnyítenék meg a dolgozó nők életét. Mi lenne a javaslat? A la­kossági ellátást szolgáló ol­csóbb cikkek a legtöbbszer azért nem biztosíthatók import­ból, mert magasak a vámok és a forgalmiadó kulcsok. Felül kellene ezeket vizsgálni. A la- I kossóg közszükségleti cikkekkel I való ellátását szolgáló import­cikkek — mint például a pamut j alsóruházat, a szintetikus sző- j vetek, a kötöttáruk, a sör stb. j - vámtarifáját és forgalmiadó kulcsát mindenképpen lehetne csökkenteni, vagy eltörölni. Ide-oda szállít jatások Ami a vidéknek juttatott iin- j portot illeti, a nagykeresxedel- j mi vállalatok sérelmesnek tart- ! jók. hogy a kereteket nem oi : ellátandó lakosság és a tény­leges kereslet felmerülési helye szerint osztják szét. Vajon indo­kolt-e. hogy a főváros részese­dése az. importkeretből 50 szá­zalékos, s ugyanennyi a része­sedésük a 19 megyét kiszolgáló j nagykereskedelmi vállalatoknak j is. A mennyiségi többlet nyil­vánvalóan nagyobb választékot is jelent, és ez a vidékiekkel szemben e'őnyösobb helyzetbe ' hozza a fővárosi na - eres' e- j dehnet, ugyanakkor Budapestre j vonzza a vidéki kiskereskedelmi vállalatokat és boltokat. Emel- l lett a pesti cégek időelőnyhöz j jutnak, hiszen a RUVÁT rakta- j rából csak akkor indítják az [ árut, ha egy vagonnyi tétel ösz- szejön. Mire megérkezik a helyi nagykereskedelmi vállalathoz, a vidéki boltvezető már régen I megvette az árut a BÉTEX-től. Számtalanszor előfordult, hagy az importcikkeknél is értékesíté­si nehézségeik támadtak a vi­déki nagykereskedelmi vállaló- 1 toknak, s készleteiket a vég-~n j kénytelenek voltak budapesti j vagy más vidéki cégeknek ér. , tékesíteni. A NEB-vizsgálat a Dél-du­nántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat ese­tét hozza fel példának. Tavaly a vállalat ellátási területére több mint 600 méter angol fé­sűs gyapjúszövetből semmi nem került, kereslet hiányában to­vább kellett adnia Budapestnek és más vidéki városoknak. Ugyanez lett a sorsa 500 mé­ter angol kártolt szövetnek <s. Ugyanakkor a helyi vállalatok a választékbővítés érdekében az | ország minden részéből vásá­rolnak importcikkeket. A ke­resztbe szállítások tehát azok­nál a cikkeknél is jelentősek, amelyeknek az elosztása a BETEX-nél, vagy a budapesti RÖVIKÖT-nél történik. Ha végül nem is keletkeznek elfekvő készletek, ez az ide-oda szállíl- gatás növeli a ráfordításokat, csökkenti a forgási sebességet. Hátrányban a vidék A fogyasztási cikkek import­ja az utóbbi években örvende­tesen megnőtt, ennek előnyeit azonban a vidéki nagykereske­delmi vállalatok csak kisebb mértékben élvezik. Az importke­retek elosztásába az évek fo­lyamán egyre több budapesti, kereskedelmi tevékenységet el­látó vállalat is belépett (Cent­rum áruházak, Verseny áruhá­zak, RÖLTEX, Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, Bútor­ért stb.). Minden alkalommal csökkent a vidéki vállalatok szá­zalékos importrészedése. !gy az import számok globális emelke­dése ellenére a vidéki vállala­toknak lényegében változatlan, vagy kisebb mennyiség jutott. A javaslat az, hogy felül kell vizsgálni a központi beszerzésű importáru elosztását. A vizsga­lat választ adna arra, hogy a jelenlegi elosztási kulcsok nem fokozzák-e a keresztbe szállítá­sokat, és nem juttatják-e indo- I kolotlanul előnyösebb helyzetbe j egyik vállalatot a másik hátra- ; nyára. A tényszámok ismere*e- j ben módosítani kellene a vi- 1 déki nagykereskedelmi vállala­tok importkeretét a helyi kiske­reskedelmi vállalatok budapesti vásárlásaival, mert a jelenlegi helyzet eleve Budapestre vonz­za a vidéki kiskereskedelmi vál­lalatokat és boltokat. Ez ugyan I j nem lenne baj, de ha már ke­reteket állapítunk meg a kül­földi fogyasztási cikkek elosztá­sában, és ezek a keretek szűkö­sek, ne támasszunk versenyt az importáruval az importárunak. M. Z. A Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei csoportjának leg­közelebbi rendezvényét szeptem­ber 29-én, délután 2 órai kez­dettel tartják a Technika Házá­ban. Dr. Zala Julia, a Gazda­ságkutató Intézet igazgatója tart előadást Szelektív iparfej­lesztési politika címmel. * A Hatol közgazdászok II. or­szágos találkozóját október 5- én és 6-án rendezik meg. Szín- ; helye az a különvonat lesz, amely október 5-én délelőtt 10 órakor a Keleti pályaudvarról indul Szombathelyre és más­nap délután tér vissza Buda­pestre. A program így alakul: A Szombathelyre tartó külön- vonatban négy szekcióban foly­nak ülések és konzultációk. A szekcióvezetők között van dr. Tímár Mátyás miniszterelnök­helyettes, dr. Huszár István, ál­lamtitkár, a KSH elnöke, és Buda István munkaügyi minisz­ter-helyettes. A különyonat 5-én délután ér Szombathelyre. A programban városnézés szere­pel, majd a résztvevők autó­busszal Kőszegre utaznak. Más­nap Szombathelyen előadást hallgatnak Vas megye gazda­sági és társadalmi fejlődésé­ről, továbbá üzemeket látogat­nak. Délután 2-kor indul vissza Budapestre a különvonat. Itt is­mét 4 szekcióban, 4 különböző témában folynak a beszélgeté­sek. A harmadik szekció veze­tője dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, az MKT megyei elnöke lesz. Témája: a területi és az üzemi pártmunka kérdései az ifjúság szemszögé­ből. A fiatal közgazdák II. or­szágos találkozójának 12 bara­nyai résztvevője lesz. Az SZVT hírei A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság megyei cso­portja és az MTESZ megyei szer­vezete szeptember 21—22-én konferenciát rendez a vállalatok aktuális munkaügyi kérdéseiről. A konferencián, amelyet Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Házban tartanak, több előadás és számos hozzászólás hangzik el.-f Az építőipari vállalatok ak­tuális szervezésfejlesztési kérdé­seiről tudományos ankétot ren­dez október 5-én és 6-án a Technika Házában az SZVT me­gyei csoportja. Az országos jel­legű ankéton több pécsi és budapesti szakember tart elő­adást. A téma az épitőipari ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek leglontosabb szer­vezésfejlesztési feladatai, azok összefüggései, a vállalatszerve­zés, az üzem- és munkaszer­vezés kapcsolatai, sajátosságai. A tanácskozás egyben vitafó­rum, a témát illetően tehát számos hasznosítható javaslat is el fog hangzani. ♦ Ankétot tartanak az ellenőr­zés időszerű kérdéseiről októ­ber 25-én a Technika Házá­ban. Az új ellenőrzési rendelet végrehajtási utasításának ter­vezetéről és a vállalati mérleg­felülvizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokról hangzanak el előadások. Az ankét a rendelet­szerkesztők és a végrehajtók kapcsolatát, a rendelet megje­lenése előtti kölcsönös véle­ménynyilvánítást célozza. Az an­kéton elhangzó előadások a vállalati mérlegek elkészítésénél hasznosíthatók. Akvárium a cipősarokban Hég egyszer a párizsi bőrhétről Befejeződött Párizsban a 30. nemzetközi bőrvásár, a híres Semaine du Cuir. A bőrszakma találkozóján az idén is részt vettek a pécsi szakemberek. Korábban már közöltük a Pécsi Kesztyűgyár és a Pécsi Bőrgyár kinn járt képviselőinek nyilat­kozatát arról, hogy a Semaine du Cuir tükrében hogyan ítélik meg exportkilátásaikat. Most a Reuter jelentése alapján ösz- szefoglalót adunk. A párizsi bőrhéten, amely meghatározza a jövő tavaszi és nyári divatot, a nyers- és ki­készített bőrök árának meredek emelkedése ellenére 43 ország 1300 kiállítója vett részt. Npgy- Britanniából minden eddiginél több, 103 cég jelentkezett, az­zal a nem titkolható céllal, hogy mielőbb megvessék lábu­kat a kibövítendő Közös Piacon. A nyersbőrökre kimondott dél­amerikai exporttilalom igen ked­vezőtlenül érinti a bőr világ­piacát és ekológiai okokból j hiány mutatkozik a kígyó- és ! hüllőbórökben is. Csád képvi- , selője elmondotta, hogy az or­szágban évente elfogott 10 000 óriáskígyó, amelyekből összesen mintegy 3800 méter kígyóbőrt nyernek, nem elegendő a keres­let kielégítésére. Felmerült az a javaslat, hogy Ázsiában vagy Afrikában rendezzenek be hül­lőfarmot az egzotikus bőrök iránti igény fedezésére. Az emelkedő árak ellenére a párizsi bemutatón is érezhető volt az éles versengés, a kiállí­tók merész ötletekkel próbálták magukra felhívni a figyelmet. Az egyik amerikai cég férfi ci­pőjének 10 centiméteres sarka akváriumot rejt, élő trópusi ha­lakkal. A New York-i gyáros már több megrendelést kapott erre a lábbelire. A legnagyobb forgalom a női cipőknél van, irányzatuk általában a második világháború divatját követi, a ! sarok esetenként 15 centiméter ■ magas, a talp pedig 5—8 cen- 1 timéter vastag, A szandálok és fapapucsok időnként az orto­péd cipőkre emlékeztetnek — írja a Reuter divattudósítója Párizsból. A divat irányításában már évek óta erős szerepet ját­szó göröq Pan-Com cég hinta­szék cipőjének talpa félhold alakú, viselőjét teljesen újfajta járásra és egyensúlyozásra kész­teti. A forradalmi ötletet jóvá­hagyta a görög orvosi testület is, mondván, hogy így a test automatikusan kerül a legtöké­letesebb tartásba. A női és férfi cipőkhöz hasz nált borfajták közül újból a magas fényű lakk dominál, nagy szerephez jutnak a fényes puha bőrök és a majdnem átlátszó borjúbőrök. Az antilop kissé hát­térbe szorult, de becslések sze­rint 1973 őszén újra divatba jön. A cipők és a kiegészítő bőráruk divatszíne a rózsaszín, a narancssárga, a piros külön­böző árnyalatai, a méregzöld, a lila és a kék. I Világgazdasági figyelő Kelet és Nyugat A szovjet —amerikai gazdasági kapcsolatok jövője A Kissinger moszkvai tárgya­lásairól kiadott közlemény gaz­dasági jellegű megállapításai igen nagy érdeklődést és meg­elégedést keltenek washingtoni körökben. A Reuter hírügynök­ség értesülése szerint a Szovjet­unió és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatainak szer­ződéses alapra helyezésétől a kereskedelmi forgalom látvá­nyos növekedését remélik. Biz­tosra veszik, hogy az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­jának moszkvai megbeszélései során sikerült elhárítani azokat a politikai jellegű akadályokat, amelyek a szerződés megköté­sét eddig meggátolták. Itt el­sősorban arra utalnak, hogy a kölcsönbérleti szállítások elszá­molása nélkül a kongresszus nem lett volna hajlandó a Szov­jetunió által követelt kereske­delempolitikai kedvezményekhez hozzájárulni. Bizonyos nehézségekre azon­ban — jelenti a DPA az ameri­kai fővárosból — még mindig lehet számítani. Ezek indítéka összefügghet a választásokkal is. A kormány a Szovjetunióval kötendő megállapodást nyilván saját eredményeként kívánja el­fogadtatni a közvéleménnyel, míg az ellenzék, esetleg éppen a Fehér Ház dicsőségének megnyirbálása érdekében, tá­maszthat akadályokat. Az eset­leges kongresszusi nehézségek­re utal a Reuter jelentése is. Wilbur Mills, a képviselőház költségvetési bizottságának nagybefolyású elnöke, akit egyébként McGovern pénzügy­miniszter-jelöltjeként emleget­nek, azt javasolta, hogy a srov- jet import megkönnyítésére csak szelektív vámkedvezményeket biztosítsanak és ne nagyjók jó­vá a legnagyobb kedvezmény elvét. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió ragaszkodik a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesí­téséhez. A Fehér Ház köreiben min­denesetre erőteljesen aláhúzzák a gazdasági kapcsolatok javu­lásának kilátásait. Az év végé­re várt szerződéskötést úgy jel­lemzik, hogy ez lesz a legjelen­tősebb kereskedelmi egyez­mény, amelyet akár a Szovjet­unió, akár az Egyesült Államok valaha is kötött. Ziegler, Nixon szóvivője szerint korai még a várható forgalom volumenét felbecsülni, ez azonban attól függne, hogy mennyire 'esznek sikeresek az amerikai üzletem­berek a szovjet partnerekkel kötendő eladási ügyletekben. Az Egyesült Államok elsősorban arra számít, hogy új, hatalmas nyersanyag- és földgázfor'ások nyílnak meg, amelyek segítenek leküzdeni a következő evek so­rán várható hiányokat. Úgy vé­lik, hogy a Szovjetunió ugyan­akkor kedvező hitelfeltételekhez és más koncessziókhoz fog jut­ni. A szovjet-amerikai kereske­delmi szerződés közeli megkö­tésének vezércikket szentel a londoni Times. A világkereske­delem bővülése - írja a lap - minden szempontból jótékony hatású, és a vezető nagyhatal­mak kölcsönös egymásrautalt- | sáqának fokozódása hozzájárul I a békés együttéléshez. Osztrák nyilatkozat a budapesti kooperációs kongresszusról Európa ipari és pénzügyi éle- | tének több mint kétszáz vezető képviselője vesz részt november | 12-e és 15-e között a buda­pesti nemzetközi kooperációs kongresszuson, amely az eddigi legnagyobb ilyen jellegű ren­dezvény. Olyan kontaktusok lét­rehozását teszi lehetővé, ame­lyek jelentősége messze túlnő a kongresszus közvetlen felada­tain - mondotta Granser, a Donaueuropäisches Institut fő­titkára az APA tudósítójával folytatott beszélgetésében. A kongresszust a Becsben székelő intézet a Magyar Ke­reskedelmi Kamarával karöltve rendezi és célja a kooperáció sokrétű problémáinak megvita­tása. Ez nemcsak plenáris ülé­seken, hanem szakáganként kü­lön tartott tanácskozásokon tör­ténik. Ez utóbbi forma lehetővé teszi az ipari koooerációk spe­cifikus részletkérdéseinek rneq tárgyalását is. Külön szakcso­port vizsgálja a vegyipari, a gyógyszerioari, nehézipari, a gépgyártási, a könnyűipari, az élelmiszeripari, az elektronikai, a finommechanikai, a fé.nioari és kohászati, valamint a pénz­ügyi kooperációk lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a kezde­ményező Magyarország — hang­súlyozta Granser, merte magyar népgazdaság, amely már eddig is 170 kooperációs megállapo­dást kötött nyugati partnerek­kel, nagy jelentőséget tulajdo­nít a gazdasági együ'tműködés modern formáinak. A vezető nyugati cégek is erősen érdek­lődnek a konferencián való részvétel iránt, s ez is azt iga­zolja, hogy a tőkés országok egyre nagyobb lehetőséget lát­nak a hagyományos árucserét felváltó ipari kooperációkban, összeállítana: Miklósvári Zoltán SIKLÓSI KESZTYŰGYÁR FELVESZ 16 éves korhatártól FÉRFI MUNKAERŐKET ! 5ZA8ASZ ATKÉPZÖSNEK Átképzési idő: 6 hónap, átképzési bér: 1500 Ft hó. Jelentkezés a helyszínen. A Közgazdasági Társaság hírei Nyugati javaslat a kelet-nyugati kereskedelem szabályozására A tőkés és a szocialista or- | szágok kereskedelmi kapcsola­tait szabályozó új nemzetközi gazdasági szervezet létrehozá­sát javasolja egy New Yorkban most megjelent kiadvány. ,,A szó. cialista országok felé irányuló új kereskedelempolitika" című 68 oldalas munka készítői — az amerikai üzleti élet vezetőiből és egyetemi professzorokból ál­ló úgynevezett nem politikai kutató és oktató közösséq - azt indítványozzák, hogy a létreho­zandó szervezet működjön a tő­kés és a szocialista országok kereskedelmét gátló szómos té­nyező megoldásának a nemzet­közi vitafórumaként. Ezenkívül j javasolják, hogy a tőkés orszá- | gok kutassák fel a rubel és a I szocialista országok más valu- i tói konvertibilissé tételének le- 1 hetőségét. A tanulmánynak a kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok j multilaterális kereskedelempoli­tikájával foglalkozó részét az amerikai Gazdasági Fejlesztési Bizottság (CED) kutatási és po­litikai albizottsáaa készítette a j nyugatnémet CEPES, a francia I CRC, az angol PÉP, o svéd I ESNS és a japán Keizai Doyti- kai gazdaságfejlesztési bizott­ság közreműködésével. A bizottság egy másik, az amerikai kereskedelempolitiká­val foglalkozó írásáoan azt javasolja, hogy az USA hozzon további intézkedéseket a szo­cialista országokkal folytatott kereskedelmi és hiteltevékeny­ség könnyítésére, és biztosítsa számukra a többi fejlett tőkés ország által élvezett elbánást. Meg kell szüntetni minden kor­látozást, amely a szocialista or­szágokba irányuló expódat sújt­ja, kivéve a katonai berendező- sek és haditechnológia kivite­lével kapcsolatos megszorításo­kat — indítványozza a kiadvány. A továbbiakban azt javasolia, hogy az USA, a kölcsönös elő­nyök alapján, terjessze ki a leg­nagyobb kedvezmény elvének érvényét a Szovjetunióra ás o többi szocialista országra, és javítson hitelfeltételein a velük folytatott kereskedelemben. Az ajánlások nem vonatkoznak a VDK-val, a KNDK-val és a Ku­bával folytatandó kereskede­lemre, amelyekkel szemben az amerikai kormány teljes embar­gót alkalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents