Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

1972. szeptember 20. DUN ANTOLI NAPLÓ A gyermekek érdekében Központi napközis tábor épül Pécsbányán Az iskolaudvar — egyebek mellett — azért van, hogy a gyerek — kis és nagy szünetek­ben — kirohangássza magát. Tanítás után folytathatja a ját­szótereken — ha van — és o grundon — ha van! A napközis kisdiák mozgás-szabadsága azonban mór korlátozottabb, rendelkezésére kizárólag esek az iskolaudvar áll, amely — is­kolája válogatja — nem minőig és nem minden időszakban al­kalmas erre. 5234 napközis Pécsett 5234 napközis tanulót jelez a nyilvántartás. Ezek a gyerekek szeptembertől június elejéig — kivéve a közbenső szüneteket, ünnepeket — nyolc- kilenc órát töltenek el egy be­határolt iskolai közegben. Ez a szám — szerencsére — jelentő­sen lecsökken a nyári hónapos­ra: mindössze 600—700 gyerek jár tovább napközibe — szintén reggel 8 órától délután 4-5 óráig, de közülük mintegy 300 megszakítás nélkül az iskolaud­varon (összevont nyári napközi­ben) tölti a nyarat. * Belvárosi Általános Iskola: igazgató, Simon Károly. Az épület 200 esztendős... A fo­lyosó ablakához vezet, nézzem meg az udvart: a szomszédos épületek vizes, omladozó vako­laté tűzfalai határolnak egy meghökkentően kicsiny terüle­tet. Fű és egyéb növényzet itt meg sem él. — Hatszáz tanulónk von. Ha egymás mellé állítom őket, ak­kor sem férnek el. így aztán marad az utca ... Az öreg éDÜ- lettel nem lehet mit kezdeni: udvarbővítésre, terjeszkedésre nincs lehetőség. — A Kulich utcában lévő is­kola is hozzánk tartozik, árnyas, füves udvara van, a napközi­seknek ideiglenesen megfelel — mondja Simon Károly. — De nyáron a Jókai utcai iskolában tartózkodnak és bizony az az udvar egy forró katlan. Csakis eqy végleges, központi nyári tábor oldaná meg gondjainkat. A meszes; példa A Meszesi Általános Iskola azt hiszem pórját ritkítja: min­dene van. Füves focipálya, röp­labda-, illetve kézilabdapálya, aztán pázsitos — fákkal beülte­tett — külön kis játszótere a napközis tanulóknak. 1955 ta­vaszán vették birtokukba az új iskolát a gyerekek. Báli István­ná igazgató és a testnevelő ta­nár, Arató László régi fényképet mutat: kopár, üres terület. — Kukoricaföld állt itt erede­tileg. Amikor felépült az iskola, jóformán semmi növényzet nem volt az udvaron . . . Egnektörő nyárfák övezik az iskolához tartozó hatalmas park keleti-északi határát. A belső kis erdősávot fiatalabb fák, bokrok képezik. Ezek mindösz- sze két-három évesek, de a nyárfák még 1955 őszén kerül­tek földbe. Ehhez tanácsi tá­mogatást kaptak és — termé­szetesen — nagyarányú társa­dalmi munka eredménye min­den, ami itt látható: a honvéd­ség segédkezett a sportpályák építésében, az iskola előkertjet o biológiai szakkör tartja kéz­ben, a fásítási program pedig a szülői munkaközösség nevé­hez fűződik. — „Egy délutánt az iskola - ért"-mozgalmat indítottunk — mondja az igazgatónő. - Reszt­vesz ebben a Mecseki Szénbá­nyák Újhegyi üzemének, Építé­si üzemének több szocialista brigádja, továbbá a szülők es persze a tanulók. Felújítjuk a sportpályákat, ahol szükséges, úira füvesítjük, aztán díszcser- t jéket, fenyőfákat ültetünk. Tu- | lajdonképpen a munka már el j is kezdődött. A tantermek virágosításál o j gyerekek oldják meg: otthonról hoznak szoba növényeket, ame- | lyeket a tanév végén hazavihet- hek. Virágos sarkokat létesíte­lek az emeleteken lévő zsibon­gókon is. A sok virág és zö'd növényzet nemcsak a gyerme­kek szépérzékét, hanem rend- szeretetét is fejleszti. A Móricz Zsigmond téri iskola udvarának egy része tanulók nélkül A Jókai utcai általános iskola sokkal fiatalabb létesítmény, mint a meszesi: 1964-ben épült. De hiába a „modern vonalak”, ha a homlokzati falak már fol­tosak. Valamit enyhít a látvá­nyon az a nagyon szép — válto­zatos növényzetű — kis mini­park, amely a főbejárat előtti terület egyik felét foglalja el. hio persze, ezt a Parképítő Vál­lalat hozta létre, gondozása is az ő feladata. De az udvar... Az igazgatóhelyettes, Bencze György elmondotta, hogy a ke­rítés mentén a gyerekek közre­működésével ültettek el facse­metéket, ezek szépen fejlődnek is. Az iskolaudvart — több más iskolához hasonlóan — itt is megosztották, azaz, egyik része sportpálya. De a terület másik fele salakos, amelyet kétoldal- ról határol az L-alakú épület. A délelőtti-déli napsütésben a csupasz udvaron megszorul a levegő, csoda, hogy itt a gye­rekek — a nyári napközisek — kibírták. Kibírták? Á fullasztó forrósáqban a tantermekben kerestek menedéket, ottpiheg- tek, izzadtak szeaények. Per­sze.. . az igazsághoz tartozik: itt is és a város valamennyi napközijében igyekeztek a nyár folyamán több mecseki, harkányi, sőt, megyén túli ki­rándulást szervezni, hogy a kö­rülmények okozta unalmas egy­formaságot feloldják. De a ki­rándulások éppen csak enyhí­tettek a gondokon. Végleges mego'dás: a napközis tábor A megoldás, méghozzá a végleges! — megoldás nem más, mint egy központi nagy nyári napközi-tábor létrehozá­sa. A művelődésügyi osztály fő­előadója, Kelenfi Elemér tanul­mányi felügyelő elmondotta, hogy a Városi Tanács V. B. ha­tározata alapján megkezdődött a központi napközis-tábor létre­hozása.- Egy mérnök-kollektíva, Szi­getvári János tervezőmérnök irányításával dolgozik a terve­ken. Mintegy 15 holdnyi terüle­tet kaptunk a Pécsbánya fölöt­ti gesztenyésben. Itt bizonyos tereprendezésre kerül majd sor, természetesen meghagyjuk a szép, öreg gesztenyefákat. A szénbánya minden nyáron a napközis gyerekek rendelkezé­sére bocsátja a szomszédos sportpályát. Arra gondoltunk, hogy átlagoson negyven sze­mélyes kis faházakat építenénk fel ezen a nagyon gyönyörű hegyoldalon és még hozzá a szükséges gazdasági épülete­ket. A tábort ezer fő befogadá­sára tervezzük. — Mikor nyit a tábor? j — Jelenleg a társadalmi fel­ajánlásokat szervezzük, szerel­nénk, ha az üzemek, gyárak is segítenének lehetőségeikhez | mérten, ugyanis ez a tábor be- ! fogadná a város valamennyi j nyári napközis gyerekét. Meg : kell majd oldanunk a kisiskolá- I sok szállítását is autóbuszokkal. Úgy gondoljuk, hogy miután a 1 II. kerületi napközisek vannak ' legrosszabb helyzetben, először nekik biztosítunk helyet, lehető­leg már a jövő nyálon. Aztán ahogy bővül a tábor, úgy jö­hetnek az l„ majd végül a III. kerületi iskolások. A válasz megnyugtató, már csak azért is, mert egy szigo­rú tanácsi határozat révén a program megvalósítása valóban megkezdődött. Az egész váios összefogása szükséges ahhoz, hogy e terv eredménnyel vég­ződjék. A gyerekek érdekében. Rab Ferenc Pécsi pedagógusok módszertani kiadványai Évek óta eredményesen mű­ködik a Pécs városi Tanács Művelődésügyi Osztálya Tovább­képzési Kabinetje. Tevékenysé­ge során módszertani kiadvá­nyokkal is jelentkezik. Most újabb három ilyen kiadványt bocsátott ki. Szilágyi Jánosné tanítónő el­sődíjas pályamunkája a „Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című kötelező olvasmány fel­dolgozása”. A másik munkát Gyöngyös Vilmos szakfelügyelő állította össze. Címe: „Munka­darab és feladatlap gyűjtemény a gyakorlati foglalkozás taní­tásához”. Végül a fizikatanárok alkotó közösségnek írása a „Fizikai feladatok gyűjteménye az általános iskolák 6—8. osz­tályai számára" című kiadvány. Mindhárom mű pályamunka, s nagy pedagógiai tudatosság­gal, az elmélet és a gyakorlat egységének érvényesítésével ké­szült. A tantervi követelmények megvalósításához előrelátható­lag komoly pedagógiai és szak­mai segítséget nyújtanak majd. Sőt, talán nem csak az oktató­nevelő munkában való felhasz­nálás lesz az eredményük, ha­nem hasonló munkák írására, összeállítására is ösztönözhetik a pedagógusokat. Baranyai kórusok Székesfehérvárott — Duschek Lajosné, a SZOT titkára kedden ünnepélyesen megnyitotta a SZOT Központi Iskola új oktatási évét. A tan­évnyitó jelképesen a szakszer­vezeti tömegpolitikai oktatás új évadjának megkezdését is je­lenti. Országos kórustalálkozót és minősítő hangversenyt rendez­nek szeptember 30-án és ok­tóber 1-én Székesfehérvárott, a város alapításának 1000, év­fordulója alkalmából. A talál­kozó és a nagyszabású kórus- hangverseny, — amelyen 19 kórus mintegy ezer dalosa áll majd a pódiumra —, egyben záróakkordja az augusztus 20- ón megkezdett negyvennapos j millenniumi programsorozatnak, j A kétnapos találkozóra négy ! budapesti kórust és tizenöt vi- j déki város együttesét hívta meg a rendezőség. Megyénkből há­rom énekkar szerepel köztük: a Pécsi Építők Madrigálkórusa, a Mecsek Énekkar és a sziget­vári Tinódi Vegyeskar: Jandó Jenő, Tillai Aurél, illetve Her- genrőder József vezénylésével. Szeptember 30-án, szombaton este a Vörösmarty Színházban a résztvevő kórusok millenniu­mi díszhangversenyen állnak a | közönség elé. A műsort a város [ ezeréves ünnepére, illevte tör- j ténelmi témájú versekre íródott j kórusművekből állították össze. Több kórusalkotás bemutató I előadásban hangzik el ezen az ünnepi koncerten. Ilyen bemu­tató lesz egy pécsi zeneszerző műve is: Tillai Aurél — Csiz­madia Ferenc Fehérvár köszön­tése című kórusműve az Építők Központi Művészegyüttese és a budapesti Radnóti Gimnázium előadásában. A másnap délelőtti program nagy zenei eseményének is van pécsi vonatkozása. A millenniu­mi pályázaton első díjat nyert alkotást zeneszerzője, Pászty Miklós dr, Vargha Károly ver­sére írta. A Győz az élet című díjnyertes kórusművet ezer da­los énekli el a Szabadság téren, a szerző vezényletével. Ezt kö­vetően hangzik el a millenniu kórushangverseny második ré­sze a Megyei Művelődési Köz­pont István termében. Mindhá­rom pécs—baranyai kórus adja elő ünnepi műsorát. Ez alatt egy másik előadóterem ben lebonyolítják az országos minősítésre jelentkezett kórusok hangversenyét. A találkozó ke­retében szakmai konferenciát is rendeznek a zsűri, a karnagyok és a megyei szakreferensek rész vételével. Karmesterek, zeneszerzők, emlékek... A KOTTATAROS Montmartre-i ibolya egy példá­nyát. Kézzel írott kotta ez is, de olyan fegyelmezett, szépen raj­zolt, tiszta, mintha nyomtatták volna. Kyncl Ferenc „nyomtatta", töltőtollal. A kottatáros kotta­írással, másolással is foglalko­zik. A színház kottatára nagyon sok munkáját őrzi, tizenkét esz­tendeje jószerint maga írja, má­solja a kottákat, segítséget csak akkor vesz igénybj, ha nagyon sürgős a munka, s egymaga nem bírná. — Volt olyan, hoqy délelőtt kocsival rohantunk Debrecenbe. Három teli töltőtollat vittem, s a szállodában egész éijel má­soltam a partitúrát, az Igor her­ceg hetes-nyolcas számát. Gyors szám, sok benne a kotta, mégis a másnap délelőtti pró­bára már itthon voltunk a kész anyaggal ... Karmesterek, zeneszerzők, em­lékek. Biró Attila Májusi mu­zsikáját úgy adták elő, hogy a harmadik felvonás felét csak a bemutató után írta le, nem lett időben kész a zeneszerző . . . Szokolay Sándor nála hangsze­relte az Iszonyat balladáját. A neves szerző olyan gyorsan dol­gozott, hogy a másoló nem bír­ta az ütemet. . . — Ha minden kottafejért csak egy fillért kapnék, nem fájna a fejem .,. Korán kezdte az ismerkedést a kottával. Tizenkét éves korá­ban már zenét tanult, két évvel később, 1932-ben felvették a prágai katonazenei iskolába. Katonazenész Lőcsén, Komá­romban, Kassán, Prágában. 1938-tól egy bécsi zenekarral turnézik Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában. 1944-től három esztendeig tolmács a villány- siklósi járásban, 1949-től a Vár­halmi Oszkár vezényelte pécsi városi zenekarban muzsikál, 1950-től a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja. Tolóharsonán játszik, tizenkét karmester „keze alatt” egészen mostanáig — míg hét komoly műtét után, fizikailag már nem bírta, nyugalomba vo­nult 55 évesen. 1955 óta, „mel­lékesen” 6 a színház kottatáro­sa, a partitúrákkal teli kis szo­ba továbbra is az ő birodalma. Nélkülözhetetlen ember. . . Hát ennyit takar egy jelen­téktelen, szürke ajtó . . .- D. Kónya ­Általános iskolások bérleti hangversenye Az Országos Filharmónia az idei tanévben is meghirdette a korábban oly népszerűvé vált ifjúsági bérleteik hangverseny- sorozatait. Általános iskolás ta­nulók részére az idén két soro zat indul, egy Pécsett, egy pe­dig Baranya vidéki városaiban nagyközségeiben. Újdonság, hogy ezúttal a vi­déki gimnáziumok részére már külön hangverseny-sorozatot hirdettek meg, az általános is­kolásokétól eltérő programmal Beremend, Dunaszekcső, Kom ló, Mohács, Pécsvárad, Sósd, Sellye, Siklós, Szászvár és Szi­getvár művelődési házaiban négy hangverseny lesz általá­nos- iskolás tanulók részére. A hangversenyek körműsor formá­jában hangzanak el. Az első október 5—11. között: a Buda­pest táncegyüttes ad Kodály- emlékműsort a nagy zeneköltő születésének 90. évfordulója al­kalmából. A Marosszéki táncok, a Háry János-toborzó, a Kállai kettős, a Galántai táncok mu­zsikájára készült táncokat mu­tatnak be, Mészöly Katalin pe­dig Kodály Zoltán népdalfel­dolgozásaiból énekel. A következő hangverseny mű­sorát Liszt Ferenc és Erkel Fe­renc műveiből állították össze; pécsi énekes és hangszeres előadóművészektől hallhatják ezeket az általános iskolások. Februárban Világjáró művészek hangversenye címmel Mozart, Beethoven, Haydn és Schubert műveiből vett összeállítás hang­zik el Szabó Csilla (zongora), Kocsis Albert (hegedű) és Le- hoczky fva (ének) előadásában, A sorozat zárókoncertjén Ver­sengő hangszerek címmel a Pé­csi Filharmonikus Zenekar, a Mecsek fúvósötös és több hang­szeres előadóművész tolmácso­lásában Mozart, Vivaldi és Bach versenyműveiből állították össze a műsort.-— A Pécsi Nemzeti Színház Felhívja tavalyi (régi) bérlőit, hogy bérleteiket szeptember 22-én 19 óráig szívesked­jenek átvenni. Ellenkező esetben he­lyeiket nem tudjuk biztosítani. (x) Műemlékvédelem Megkezdték Pécs egyik leg­szebb barokk háza, a Doktor Sándor utcai volt Korona szálló helyreállítását. Az Országos Műemléki Felügyelőség irányí­tásával azonban nemcsak en­nek az épületnek, számos más emléknek a felújítása is folya­matban van. Tovább kutatják a városfalat Pécsett, a már megkutatott ré­szeket restaurálják. A megyé­ben ez évben fejezik be a cserkúti templom freskójának helyreállítását, amely Baranya megye egyik legszebb középkori emléke lesz. Ugyancsak befeje­zik a drávaiványi református templom festett famennyezeté­nek restaurálását is. A siklósi vár déli falszorosát, a mecsek- nádasdi püspöki kápolnát ál­lítják helyre. Szipetvárott. Ali pasa dzsámijánál állagmegóvá­si munkát végeznek. Tervezik jelenleg a Geisler Eta utca 24. szám alatt talált római emlékek védőépületét, a pécsi városfal további helyre- állítását. a Török Múzeumot, amelyet a Jakováli Hosszán dzsá­miban szándékoznak berendez­ni, Siklóson a Perényi bástya ku­tatásához készítenek terveket. A Felügyelőség rendszeresen támogatja az ország területén levő, és magánkézben található népi emlékeket, Ezeknek az épületeknek fenntartásához anyagi erővel járul hozzá, mű­emléképület esetében évente háromezer, műemlék jellegű épületeknél kettő ezer, műem- lék-vórosk^obe tartozó, de nem műem'ék érzületnél ezer forint­tal. önálló gazdasági épület­nél, pajtánál vagy védetté nyil­vánított pincénél a hozzájárulás összege ötszáz forint. Csaknem nyolcszáz helyre uralták már át a pénzt országszerte — Bara­nyába is — és már nagyon sok helyről igazolták o fenntartási munka elvégzését. Úristen, hogyan lehet ezt bi­rodalomnak nevezni? Szigorú rendbe zárt, polc-kaiodóban tartott, gondosan átkötött és sorszámozott papírkötegek egy szürke vasajtó mögött, levegőt­len szobában. Már a . nevében is van valami riasztóan mono­ton, érdektelenséget sejtető, irodaszagú: „kottatár”. Aztán mesélni kezdenek a , kottafejekkel, zenei utasítások­kal teleírt lapok. Korról, ízlés­ről, művészetről, divatról, a ze­nészek tréfáiról, forró hangulo- tú előadásokról, arról, hogy na­gyon sietett-e a kottaíró, vagy szépen, gondosan másolt, — és levegővel telik meg a csöppnyi szoba, kitágul, az értő ember birodalmává lesz . . . — A kottalapokon rajta van a történelem is — mondja Kyncl Ferenc, a Pécsi Nemzeti Szín­ház kottatárosa —, ha a régeb­bi lapokat forgatia az ember, végigkísérheti a világeseménye­ket, sorsfordulókat, tulajdon­képpen mindent, ami abban a korban a zenészeket foglalkoz­tatta. A legrégebbi nyomtatott kot­ta, amelyik itt megfordult Kyncl Ferenc kezében, 1886-ból való, a Rigoletto egy példánya. En­nek a régi partitúrának a szé­lén így vall sorsáról egy poéta hajlamú, ismeretlen zenész: „Fél bolond, fél tudós, Fél kol­dus, fél császár, / Fél úr, fél szolga, Ez a zenész sorsa . . .” A német nyelven odavetett versike — Kyncl Ferenc fordítot­ta magyarra — nyilván egy elő­adás szünetében került a kotta­lapra. Mint ahogy akkor szület­tek — s a kottatárba kerülve megőriztettek — a kollegáknak szánt csíoős tréfák, rajzok, meg­jegyzések. Annak a bizonyos angol—magyar futballmeccsnek az emléke a kottalapokon is to­vább él. Mindegyik szólamon raita vcilt: „győztünk 6:3". Kiadja, bevételezi, rendszere­zi a kottákat, gondoson rend­ben tartja birodalmát. Most ér­kezett csomagot bont, benne a Sybill új kottái. Nézegeti a kéz­zel másolt partitúrát, nem talál­ja valami szép munkának. Le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents