Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt na d la XXIX. évfolyam, 222. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972/ szeptember 20., szerda Hogyan csillapítható a beruházási éhség? A tartalomból: Központi napközis tábor épül Pécsbányán A kottatáros Kukorica fajtabemutató Bicsérden Módosították az általános iskolai tanulók télévi osztályozását Külföldi áru a kirakatban Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa í'cdden volt a műszaki átadása a pécsi Szigeti úton épült tizen-, Hetes lakóháznak. Az épületben nyolcvan 1,5—2—2,5 szobás lakást alakítottak ki. Képünkön: kilátás az „ikertársra” és a Mecsek-oldal régi házaira. Fotó: Erb János Moszkva : A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának idei első ülésszakát Alekszej' Sityikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsánok elnöke nyitotta meg. A szövetségi tanács ülésén jelen volt Leonyid Brezsnyev, Mihail A japán—magyar műszaki együttműködés Megkezdték a második lér program fiÁrci 2dáherpn!ÍP7Ócónolr 9ntenn9C7orolócót Jóllehet az étvágy az 1972. évj beruházási intézkedések nyomán némileg csillapult, a címben feltett kérdés azért még időszerű. Válaszoltak ugyan mór rá sokszor és sokféle megközelítéssel. De nem mindig sikerült a lényegig hatolni. Gyakran a felszíni jelenségek kerültek reflektorfénybe téves következtetésekkel, felemás tanulságokkal. A beruházási túlfűtöttség okait vizsgálva szóbakerült például a tervezés, a programozás pontatlansága. Sőt az, hogy a tervezők, a beruházók szándékosan alábecsülik a beruházások költségeit, s így csalárd módon igyekeznek elfogadtatni a programokat. S az eredetileg számított vagy becsült költségek már a többszörösére növekednek a kivitelezés során. Kétségtelen, hogy ez nemcsak egy- egy létesítménynél, vállalatnál, hanem népgazdasági szinten is jelentős túlköltekezésre vezethet. Mégis van valami félrevezető abban, ha ezt a beruházási feszültségek lényeges okának tekintjük. Mert közelebbről szemügyre véve kiderül: internacio- nális jelenséggel van dolgunk. A The Times például arra panaszkodik, hogy a La Manche- csatorna alatt épülő alagút eredetileg 160 millió fontra tervezett költségeit jelenleg már 500 millióra becsülik. S közben az is kiderült, hogy a majdan várható forgalom és haszon mérsékeltebb lesz, mint gondolták. Milyen messzire távolodnak el a várható kiadások és bevételek egymástól 1975-ig, amikor majd a csatorna mindkét partján elvégzik a szükséges próbafúrásokat 15—20 millió fontért? A jövő zenéje. Tény azonban, hogy az ilyen manőverek nem okoznak általános tőkehiányt Nyugaton, de még az egyébként érlelődő újaob nagy pénzügyi válságot sem siettetik. Akkor talán a beruházási presztízs-verseny okozná a hazai beruházási piac éles feszültségeit? Ahogy például egyik országos napilapunk fejtegette: úiabban már nem csupán a vállalatok, hanem a megyék is igyekeznek fényűzésben egymásra licitálni: abban például, hogy ki tud több és egyre magasabb toronyházat építeni a belvárosi rekonstrukciók keretében. Gyöngyösön és Salgótarjánban sikerült a toronyházakban félmillióra feltornászni a kétszobás-, s 330 ezerre a garzonlakások költségeit. Napilaptársunknak mélységesen igaza van, amikor ezeket a pazarló hetvenkedéseket élesen ostorozza, de mellé lő akkor, amikor ezeket tekinti a beruházási feszültségek egyik fő előidézőjének. Végül a leggyakrabban hangoztatott nézet szerint a reform nyomán megnövelt vállalati, tanácsi önállósághoz nem társult kellő felelősség, ezért csillapíthatatlan a beruházási éhség. Tulajdonképpen valamennyi felszínes magyarázat — köztük a már említett két verzió is — valahol a zabolátlan, pazarló vállalati döntésekre vezeti vissza a feszültségeket. Valamennyi tartalmazza az igazság egy-egy részét, fontos, vagy kevéssé fontos elemét. Ám az érvelés mégis hamis, félrevezető, mert a részt egésznek, a jelenséget lényegnek tünteti fel. S így nehezíti a valódi összefüggések felismerését, az érdemi megolI dósok keresését. Mellesleg még olyan színezetben is tünteti fel a helyzetet, mintha az alapjában a reform, a megnövelt önállóság velejárója lenne. A félreértések újabb végletes vélemények forrásává válhatnak; ha éretlenek, felelőtlenek a vállalati vezetők, mié't kaptak önállóságot? Miért nincsenek - immár negyedszázaddal az államosítások után - felelős és hozzáértő emberek a vezetésben? íme, akik az emberi, a szubjektív tényezők szerepét túlhangsúlyozzák, I ."''önösen abszurd következtetésre juttathatnak. Az irányítási rendszerektől függetlenül például vaiameny- nyi szocialista országra jellemző a beruházási feszültség. Legfeljebb a feszültségi fokozatok és megjelenési formák között lehetnek árnyalatnyi különbségek. A feszültség alapja mindenütt a nyomasztó beruházási eszközhiány. És ez tulajdonképpen természetes állapot ott, ahol a gazdaság több évtizedes, sót néhol évszázados elmaradottságát akarják rövid idő alatt — esetenként kellő tapasztalat híján a lehetségesnél gyorsabban - saját erőből pótolni. S valamennyi ország nagyarányú iparosítást vitt véghez külföldi hitelek, gyarmati erőforrások mozgósítása nélkül. A termelő beruházások mögött általában elmaradt az infrastruktúra, főleg a közlekedés, a közművek és a lakásalapok bővítése, fejlesztése. S e pótolnivalók napjainkban az intenzív fejlesztés igényes követelményeivel párosulnak. Aligha mondunk újat mindezzel. De úgylátszik, hogy néha nélkülözhetetlen az alapigazságok elismétlése, ha el akarjuk kerülni a részigazságokra épülő felemás következtetéseket. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, nem a vállalatok felelőtlen költekezése tehát mai gondjaink fő oka. Az igények túlnyomó többsége ésszerű, gazdaságos, megalapozott és jogos. (Nevetséges lenne például azt állítani, hogy a reform előtti beruházások nagyobb felelősség jegyében fogantak.) Mégis rangsorolásra szorulnak, mert valamennyi egyidejű jelentkezése, minden jószándék ellenére pazarló módon szétforgácsolja erőinket. Az igazat megvallva ezt a rangsorolást még nem sikerült teljesen megvalósítani sem a vállalatok fejlesztési alapjainak differenciált képzésében, sem a hitelversenyben. S ha az ország gazdasági fejlettsége és ebből eredő tőke- szegénysége a beruházási feszültségek fő oka. akkor a felhalmozási eszközökkel való takarékosság, az álló- és forgóeszközök ésszerűbb kihasználása a felzárkózás, a műszakigazdasági haladás egyik nélkülözhetetlen feltétele. Bizony nálunk még luxus — nemcsak vidéken, a fővárosban is! — a felhőkarcoló, a márvány burkolatú tanácsterem és ehhez hasonlók. Ha valóban utol kívánjuk érni a fejlett tőkés országokat, akkor nem másolhatjuk őket építészeti stílusban, költséges nagyvonalúságukban, de az életmódban sem. Félreértés ne essék; nem a földhözragadt megoldásokat pártfogoljuk, de a nagy beruházási éhség csillapítása közben nem gondolhatunk az ínyencekre. Kovács József Osaka—Hamburg—Budapest— Pécs. Ezen az útvonalon érkeznek most már folyamatosan Japánból Pécsre a televízió második programjának vételét szolgáló berendezések. Itt vannak már az antennaelemek és a 200 méteres kábel, ami az antennát a műszaki állomással köti ösz- sze. Néhány napja Pécsett vannak már azok a japán szakemberek is, akik az antennaszerelésben résztvesznek. Yoshiaki Sakumoto, Kazuo Kanehisa és Yoshizo Shitomo vezetőjükkel, Takeshi Yugetával együtt a várossal, ami néhány hétig otthont ad nekik, még nem nagyon tudtak megismerkedni, a borús-ködös időjárás pedig abban is megakadályozta őket, hogy a tévé-toronyból a pécsi panorámában gyönyörködjenek. Takeshi Yugeta szerelésvezető kérdésünkre elmondta, hogy csoportja az antenna szereleSzovjet vezetők látogatása a magyar pavilonban Moszkva. Brezsnyev, Koszigin, Kulakov, Poljanszkij, Szuszlov, Scserbiokij, továbbá Novikov miniszterelnök-helyettes, Mackevics mezőgazdaságügyi miniszter és. Bo- riszov, a kereskedelmi ipari kamara elnökségének elnöke kedden látogatást tett a moszkvai szokolnyiki parkban lévő Szel- hoztyehnyika 72 elnevezésű mezőgazdasági gépkiállításon. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint több más szovjet párt és állami vezető személyiség megtekintette hazánk pavilonját is. Brezsnyev elvtórs tetszését különösen megnyerték a bábol- nai állami gazdaság sertés- és i baromfitenyészetének kiállított makettjei. I sével befejezi a pécsi munkát, s azt egy következő csoport folytatja majd. Azok dolga lesz majd az adóberendezés szerelése. — Cégünk, a tokiói Nippon Electric Co. a világ különböző részeibe — mintegy 30 országba — szállít adóberendezéseket. Én magam eddig mintegy 13 országban jártam, Brazíliában, Indonéziában, Indiában, Thai- földön, a Fülöp-szigeteken . .. — Ezek szerint fő érdekeltségi területük Ázsia? — Voltunk Finnországban és Svédországban és jelenleg Ausztriával is tárgyal a cégünk. — Európába talán nehezebb betörni? — Van néhány nagy cég — mint a Marconi, a Philips —, amelyek komoly versenytársak. Ezért is tulajdonítjuk nagy eredménynek, hogy mK kaptuk meg ezt a magyarországi szerelést. Egyébként erre a konkurrenciá- re nem a mindenkori szembenállás a jellemző, lehet kooperálni is. A pécsi adó mérőberendezéseit például egy nyugatnémet cég szállítja, mert ez nekünk is kedvezőbb volt — A Nippon Electric Co. tokiói cég, az antenna viszont Osakából jött.. . — Igen, az antennákat egy ottani társvállalatunk, a Sumitomo cég gyártja. A Nippon maga egyébként az elektronika egész területét felöleli. — Innen hová mennek? — Tokajba. Ott is adóberendezést szerelünk, magyar cég, az Elektromechanikai Vállalat közreműködésével. — Mit vár a japán szakember a magyarországi szereléstől? — Remélem, hogy a sikeres beindítás után jó példája lesz majd a japán—magyar műszaki együttműködésnek. Az antennaelemeket most csomagolják ki és szedik szét kisebb darabokra. Csőrlővel húzzák fel majd a közel 200 méteres torony tetejére, s ott szerelik össze újra. Csanády György közlekedési és postaügyi miniszter egy hónapja jelentette be, hogy Pécsett ez év végére vehető lesz a televízió második programja. Az ígéret — mint látjuk — megvalósulóban van. H. I. Szuszlov, Viktor Grisin, Kirlfl Mazurov, valamint a párt és a kormány több más vezető személyisége — a szövetségi tanács képviselői. Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök- helyettese beszámolót tartott o természetvédelem további megjavítását és a természeti kincsek ésszerű felhasználását szolgáló intézkedésekről. Az embert körülvevő közeg védelme központi kérdés a szovjet állón» számára - hangsúlyozta Kirillin. A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén kedden Ivan Gruseckijt, az Ukrán Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettesévé választották. A 68 esztendős Gruseckij hosszú évek óta tölt be párt- és tanácsi tisztségeket. Ez év júliusában választották az Ukrán Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. Alekszandr Ljaskót felmentették a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesének tiszte alól, tekintet’el arra, hogy jelenleg az Ukrán Minisztertanács elnökének tisztségét tölti be és ennek megfelelően tagja a szovjet kormánynak. Osztrák szakszervezeti delegáció Pécsett Alfred Dallingernek, az osztrák magánalkalmazottak szak- szervezete központi titkárának vezetésével szakszervezeti küldöttség tartózkodik hazánkban. A delegáció tegnap, kedden — Ligeti Lászlónak, a KPVDSZ főtitkárának kíséretében — Baranyába látogatott. A vendégeket Pécsett, az SZMT székházban Bognár Miklós, a KPVDSZ megyei bizottságának elnöke köszöntötte. A találkozón részt vett Hocx Márton, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Bogár József, az SZMT vezető titkára. Ott voltak tanács képviselői, a keres1! .elmi vállalatok igazgatói és a szakszervezeti bizottságok titkárai. Jávor Antalné, a KPVDSZ megyei bizottságának szervező titkára tájékoztatót mondott Baranya ipari és mezőgazdasagi helyzetéről, Pécs tudományos és művészeti életéről. A szakszervezeti munkáról beszélve vázolta a kereskedelemben dolgozók élet- és munkakörülményeit. Az osztrák vendégek a tájékoztató után megtekintették Pécs város nevezetességeit. Délután a harkányi fürdő-komplexumot nézték meg, majd a siklósi várba látogattak. A japán szerelek hafrt'mas ládákból kicsomagolt sugárzótesteket szerelésre készítik elő. Képünkön látható három müanyagbúra takarja a tulajdonképpeni sugárzótesteket. Szokolai felv.