Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt na d la XXIX. évfolyam, 222. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972/ szeptember 20., szerda Hogyan csillapítható a beruházási éhség? A tartalomból: Központi napközis tábor épül Pécsbányán A kottatáros Kukorica fajtabemutató Bicsérden Módosították az általános iskolai tanulók télévi osztályozását Külföldi áru a kirakatban Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa í'cdden volt a műszaki átadása a pécsi Szigeti úton épült tiz­en-, Hetes lakóháznak. Az épületben nyolcvan 1,5—2—2,5 szobás lakást alakítottak ki. Képünkön: kilátás az „ikertársra” és a Mecsek-oldal régi házaira. Fotó: Erb János Moszkva : A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának idei első ülésszakát Alekszej' Sityikov, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsánok elnöke nyitotta meg. A szövet­ségi tanács ülésén jelen volt Leonyid Brezsnyev, Mihail A japán—magyar műszaki együttműködés Megkezdték a második lér program fiÁrci 2dáherpn!ÍP7Ócónolr 9ntenn9C7orolócót Jóllehet az étvágy az 1972. évj beruházási intézkedések nyomán némileg csillapult, a címben feltett kérdés azért még időszerű. Válaszoltak ugyan mór rá sokszor és sokféle megköze­lítéssel. De nem mindig sike­rült a lényegig hatolni. Gyak­ran a felszíni jelenségek kerül­tek reflektorfénybe téves követ­keztetésekkel, felemás tanulsá­gokkal. A beruházási túlfűtöttség okait vizsgálva szóbakerült pél­dául a tervezés, a programozás pontatlansága. Sőt az, hogy a tervezők, a beruházók szándé­kosan alábecsülik a beruházá­sok költségeit, s így csalárd módon igyekeznek elfogadtatni a programokat. S az eredetileg számított vagy becsült költsé­gek már a többszörösére növe­kednek a kivitelezés során. Két­ségtelen, hogy ez nemcsak egy- egy létesítménynél, vállalatnál, hanem népgazdasági szinten is jelentős túlköltekezésre vezet­het. Mégis van valami félrevezető abban, ha ezt a beruházási fe­szültségek lényeges okának te­kintjük. Mert közelebbről szem­ügyre véve kiderül: internacio- nális jelenséggel van dolgunk. A The Times például arra pa­naszkodik, hogy a La Manche- csatorna alatt épülő alagút ere­detileg 160 millió fontra terve­zett költségeit jelenleg már 500 millióra becsülik. S közben az is kiderült, hogy a majdan vár­ható forgalom és haszon mér­sékeltebb lesz, mint gondolták. Milyen messzire távolodnak el a várható kiadások és bevéte­lek egymástól 1975-ig, amikor majd a csatorna mindkét part­ján elvégzik a szükséges pró­bafúrásokat 15—20 millió fon­tért? A jövő zenéje. Tény azon­ban, hogy az ilyen manőverek nem okoznak általános tőke­hiányt Nyugaton, de még az egyébként érlelődő újaob nagy pénzügyi válságot sem siette­tik. Akkor talán a beruházási presztízs-verseny okozná a ha­zai beruházási piac éles fe­szültségeit? Ahogy például egyik országos napilapunk fej­tegette: úiabban már nem csu­pán a vállalatok, hanem a me­gyék is igyekeznek fényűzésben egymásra licitálni: abban pél­dául, hogy ki tud több és egyre magasabb toronyházat építeni a belvárosi rekonstrukciók kere­tében. Gyöngyösön és Salgó­tarjánban sikerült a toronyhá­zakban félmillióra feltornászni a kétszobás-, s 330 ezerre a garzonlakások költségeit. Na­pilaptársunknak mélységesen igaza van, amikor ezeket a pa­zarló hetvenkedéseket élesen ostorozza, de mellé lő akkor, amikor ezeket tekinti a beruhá­zási feszültségek egyik fő elő­idézőjének. Végül a leggyakrabban han­goztatott nézet szerint a reform nyomán megnövelt vállalati, ta­nácsi önállósághoz nem társult kellő felelősség, ezért csillapít­hatatlan a beruházási éhség. Tulajdonképpen valamennyi fel­színes magyarázat — köztük a már említett két verzió is — va­lahol a zabolátlan, pazarló vál­lalati döntésekre vezeti vissza a feszültségeket. Valamennyi tar­talmazza az igazság egy-egy részét, fontos, vagy kevéssé fontos elemét. Ám az érvelés mégis hamis, félrevezető, mert a részt egésznek, a jelenséget lényegnek tünteti fel. S így ne­hezíti a valódi összefüggések felismerését, az érdemi megol­I dósok keresését. Mellesleg még olyan színezetben is tünteti fel a helyzetet, mintha az alapjá­ban a reform, a megnövelt ön­állóság velejárója lenne. A félreértések újabb végletes vélemények forrásává válhat­nak; ha éretlenek, felelőtlenek a vállalati vezetők, mié't kap­tak önállóságot? Miért nincse­nek - immár negyedszázaddal az államosítások után - felelős és hozzáértő emberek a veze­tésben? íme, akik az emberi, a szubjektív tényezők szerepét túl­hangsúlyozzák, I ."''önösen ab­szurd következtetésre juttathat­nak. Az irányítási rendszerektől függetlenül például vaiameny- nyi szocialista országra jellem­ző a beruházási feszültség. Legfeljebb a feszültségi foko­zatok és megjelenési formák között lehetnek árnyalatnyi kü­lönbségek. A feszültség alapja minde­nütt a nyomasztó beruházási eszközhiány. És ez tulajdonkép­pen természetes állapot ott, ahol a gazdaság több évtize­des, sót néhol évszázados el­maradottságát akarják rövid idő alatt — esetenként kellő ta­pasztalat híján a lehetségesnél gyorsabban - saját erőből pó­tolni. S valamennyi ország nagyarányú iparosítást vitt vég­hez külföldi hitelek, gyarmati erőforrások mozgósítása nélkül. A termelő beruházások mögött általában elmaradt az infra­struktúra, főleg a közlekedés, a közművek és a lakásalapok bő­vítése, fejlesztése. S e pótolni­valók napjainkban az intenzív fejlesztés igényes követelmé­nyeivel párosulnak. Aligha mondunk újat mind­ezzel. De úgylátszik, hogy né­ha nélkülözhetetlen az alap­igazságok elismétlése, ha el akarjuk kerülni a részigazsá­gokra épülő felemás következ­tetéseket. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, nem a vállala­tok felelőtlen költekezése tehát mai gondjaink fő oka. Az igé­nyek túlnyomó többsége éssze­rű, gazdaságos, megalapozott és jogos. (Nevetséges lenne például azt állítani, hogy a re­form előtti beruházások na­gyobb felelősség jegyében fo­gantak.) Mégis rangsorolásra szorulnak, mert valamennyi egy­idejű jelentkezése, minden jó­szándék ellenére pazarló mó­don szétforgácsolja erőinket. Az igazat megvallva ezt a rang­sorolást még nem sikerült tel­jesen megvalósítani sem a vál­lalatok fejlesztési alapjainak differenciált képzésében, sem a hitelversenyben. S ha az ország gazdasági fejlettsége és ebből eredő tőke- szegénysége a beruházási fe­szültségek fő oka. akkor a fel­halmozási eszközökkel való ta­karékosság, az álló- és forgó­eszközök ésszerűbb kihasználá­sa a felzárkózás, a műszaki­gazdasági haladás egyik nél­külözhetetlen feltétele. Bizony nálunk még luxus — nemcsak vidéken, a fővárosban is! — a felhőkarcoló, a márvány burko­latú tanácsterem és ehhez ha­sonlók. Ha valóban utol kíván­juk érni a fejlett tőkés országo­kat, akkor nem másolhatjuk őket építészeti stílusban, költsé­ges nagyvonalúságukban, de az életmódban sem. Félreértés ne essék; nem a földhözragadt megoldásokat pártfogoljuk, de a nagy beruházási éhség csil­lapítása közben nem gondolha­tunk az ínyencekre. Kovács József Osaka—Hamburg—Budapest— Pécs. Ezen az útvonalon érkez­nek most már folyamatosan Ja­pánból Pécsre a televízió máso­dik programjának vételét szol­gáló berendezések. Itt vannak már az antennaelemek és a 200 méteres kábel, ami az antennát a műszaki állomással köti ösz- sze. Néhány napja Pécsett van­nak már azok a japán szakem­berek is, akik az antennasze­relésben résztvesznek. Yoshiaki Sakumoto, Kazuo Kanehisa és Yoshizo Shitomo vezetőjükkel, Takeshi Yugetával együtt a vá­rossal, ami néhány hétig ott­hont ad nekik, még nem na­gyon tudtak megismerkedni, a borús-ködös időjárás pedig ab­ban is megakadályozta őket, hogy a tévé-toronyból a pécsi panorámában gyönyörködjenek. Takeshi Yugeta szerelésveze­tő kérdésünkre elmondta, hogy csoportja az antenna szerele­Szovjet vezetők látogatása a magyar pavilonban Moszkva. Brezsnyev, Koszigin, Kulakov, Poljanszkij, Szuszlov, Scserbiokij, továbbá Novikov miniszterel­nök-helyettes, Mackevics mező­gazdaságügyi miniszter és. Bo- riszov, a kereskedelmi ipari ka­mara elnökségének elnöke ked­den látogatást tett a moszkvai szokolnyiki parkban lévő Szel- hoztyehnyika 72 elnevezésű mezőgazdasági gépkiállításon. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, vala­mint több más szovjet párt és állami vezető személyiség meg­tekintette hazánk pavilonját is. Brezsnyev elvtórs tetszését különösen megnyerték a bábol- nai állami gazdaság sertés- és i baromfitenyészetének kiállított makettjei. I sével befejezi a pécsi munkát, s azt egy következő csoport folytatja majd. Azok dolga lesz majd az adóberendezés szere­lése. — Cégünk, a tokiói Nippon Electric Co. a világ különböző részeibe — mintegy 30 országba — szállít adóberendezéseket. Én magam eddig mintegy 13 or­szágban jártam, Brazíliában, Indonéziában, Indiában, Thai- földön, a Fülöp-szigeteken . .. — Ezek szerint fő érdekeltségi területük Ázsia? — Voltunk Finnországban és Svédországban és jelenleg Ausztriával is tárgyal a cégünk. — Európába talán nehezebb betörni? — Van néhány nagy cég — mint a Marconi, a Philips —, amelyek komoly versenytársak. Ezért is tulajdonítjuk nagy ered­ménynek, hogy mK kaptuk meg ezt a magyarországi szerelést. Egyébként erre a konkurrenciá- re nem a mindenkori szemben­állás a jellemző, lehet koope­rálni is. A pécsi adó mérőbe­rendezéseit például egy nyu­gatnémet cég szállítja, mert ez nekünk is kedvezőbb volt — A Nippon Electric Co. to­kiói cég, az antenna viszont Osakából jött.. . — Igen, az antennákat egy ottani társvállalatunk, a Sumi­tomo cég gyártja. A Nippon maga egyébként az elektronika egész területét felöleli. — Innen hová mennek? — Tokajba. Ott is adóberen­dezést szerelünk, magyar cég, az Elektromechanikai Vállalat közreműködésével. — Mit vár a japán szakember a magyarországi szereléstől? — Remélem, hogy a sikeres beindítás után jó példája lesz majd a japán—magyar műszaki együttműködésnek. Az antennaelemeket most csomagolják ki és szedik szét kisebb darabokra. Csőrlővel húzzák fel majd a közel 200 mé­teres torony tetejére, s ott sze­relik össze újra. Csanády György közlekedési és postaügyi miniszter egy hónapja jelentet­te be, hogy Pécsett ez év vé­gére vehető lesz a televízió má­sodik programja. Az ígéret — mint látjuk — megvalósulóban van. H. I. Szuszlov, Viktor Grisin, Kirlfl Mazurov, valamint a párt és a kormány több más vezető sze­mélyisége — a szövetségi ta­nács képviselői. Vlagyimir Kirillin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnök- helyettese beszámolót tartott o természetvédelem további meg­javítását és a természeti kin­csek ésszerű felhasználását szolgáló intézkedésekről. Az em­bert körülvevő közeg védelme központi kérdés a szovjet állón» számára - hangsúlyozta Kiril­lin. A Legfelsőbb Tanács két há­zának együttes ülésén kedden Ivan Gruseckijt, az Ukrán Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökét, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nökhelyettesévé választották. A 68 esztendős Gruseckij hosszú évek óta tölt be párt- és taná­csi tisztségeket. Ez év júliusá­ban választották az Ukrán Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. Alekszandr Ljaskót felmentet­ték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyet­tesének tiszte alól, tekintet’el arra, hogy jelenleg az Ukrán Minisztertanács elnökének tiszt­ségét tölti be és ennek megfe­lelően tagja a szovjet kormány­nak. Osztrák szakszervezeti delegáció Pécsett Alfred Dallingernek, az oszt­rák magánalkalmazottak szak- szervezete központi titkárának vezetésével szakszervezeti kül­döttség tartózkodik hazánkban. A delegáció tegnap, kedden — Ligeti Lászlónak, a KPVDSZ fő­titkárának kíséretében — Bara­nyába látogatott. A vendégeket Pécsett, az SZMT székházban Bognár Mik­lós, a KPVDSZ megyei bizottsá­gának elnöke köszöntötte. A ta­lálkozón részt vett Hocx Már­ton, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Bo­gár József, az SZMT vezető tit­kára. Ott voltak tanács kép­viselői, a keres1! .elmi vállala­tok igazgatói és a szakszerve­zeti bizottságok titkárai. Jávor Antalné, a KPVDSZ megyei bizottságának szervező titkára tájékoztatót mondott Ba­ranya ipari és mezőgazdasagi helyzetéről, Pécs tudományos és művészeti életéről. A szakszer­vezeti munkáról beszélve vázol­ta a kereskedelemben dolgozók élet- és munkakörülményeit. Az osztrák vendégek a tá­jékoztató után megtekintették Pécs város nevezetességeit. Dél­után a harkányi fürdő-komple­xumot nézték meg, majd a sik­lósi várba látogattak. A japán szerelek hafrt'mas ládákból kicsomagolt sugárzótesteket szerelésre készítik elő. Képünkön látható három müanyagbúra takarja a tulajdonképpeni sugárzótesteket. Szokolai felv.

Next

/
Thumbnails
Contents