Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

1972. szeptember 19. DUNANTŰLI NAPLÓ Tanévnyitó ünnepség a Jogtudományi Karon Kiscsoportos oktatás, tanszéki átszervezéssé hézagmentes órarend Tegnap délelőtt megnyílt a tanév a Pécsi Tudományegye­tem Állam- és Jogtudomány: Karán is, s ezzel befejeződött a város felsőoktatási intézményei­nek megnyitó ünnepségsoroza­ta. Az egymillió forintért korsze­rűsített aulában rendezték meg az ünnepélyt, amelyen résztvett Szentirányi József, az MSZMP Pécsi Városi Bizottságának tit­kára és Kanczler Gyula, a Mű­velődésügyi Minisztérium egye­temi és főiskolai főosztályának vezetője. Or, Szotáczky Mihály profesz- szor, a kar dékánja mondott megnyitó beszédet, amelyben hangoztatta, hogy ezúttal nem egy szokványos tanévnyitóra gyűltek össze, hanem mostantól kezdve az épületbővítések, át­alakítások következtében jobb feltételek mellett dolgozhatnok majd. Megkezdi működését a nyelvi laboratórium, a több helyiség lehetőséget ad a kis­csoportos oktatásra, s a folya­matos, hézagmentes órarendre. Szólt a kar tudományos tevé­kenységéről is, amelyet többek között egy számadattal jellem­zett: a kar minden oktatója az , elmúlt évben átlagosan három tudományos munkát tett közzé. De a Szegeden megrendezett X. Országos Tudományos Diá<- köri Konferencián is a pécsi joghallgatóknak mind a tizen­négy dolgozatát díjazták. Be­szélt az oktatás reformálásáról is, hangsúlyozva, hogy a kar­nak feladata az arányosabb ta­nítási és vizsgarendi terhelés kialakítása. Ezek után feleskették az első­éveseket, összesen kilencven­négy hallgatót. A tanévnyitó ünnepségen dr. Szotáczky Mi­hály egyetemi emlékplakettel tüntette ki Garamvölgyi lá- nost, a Mecseki Szénbányák igazgatóját és Köves Emil ter­vezőmérnököt, az átalakítási munkák során kifejtett tevékeny­ségükért. Ezenkívül néhány hét­tel ezelőtt több építőipari dol­gozónak Kiváló dolgozó kitün­tetést nyújtottak át. Hl SZMT riteizoitsá.énak ülése ülést tartott tegnap Pécsett o Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának Nőbizotisága. Rameisl Ferencné, SZMT-titkár megnyitója után Tihanyi János, c Közgazdasági munkabizott­ság vezetője adott értékelést a lakossági szolgáltatások fejlesz­téséért tett intézkedésekről. A szakszervezetek üzemen kívüli nevelő munkájáról, a szabad idő felhasználásának megszer­vezésében kifejtett szakszerve­zeti teendőkről Labudek Klára, az 1972. II. félévi munkatervből adódó feladatokról pedig Halas Ilona, az SZMT nőfelelőse tá­jékoztatta a nőbizottság tagjait. Dr. Szotáczky Mihály dékán megnyitó beszéa'ét mondja Erb János felvétele A karon az új tanévtől sze­mélyi és szervezeti változások lesznek. Megszűnik az eljárás­jogi tanszék és beolvad két alaptárgy, a büntetőjog és a polgári jog tanszékébe. Az ed­digi II. számú polgári jogi és családjogi tanszékről a család­jogon kívül minden polgári jogi tárgyat átadnak a mostanáig I. számú polgári jogi és munkajo­gi tanszékként működő tanszék­nek. Ezentúl tehát lesz egy polgári jo­gi tanszék dr. Rudolf Lóránt pro­fesszor, és egy családjogi ar. Pap Tibor professzor vezetésé­vel. A polgári 'jogi tanszékre docensnek nevezték ki dr Far­kas Józsefet és dr. Lörincz Er­nőt. Ma, kedden délelőtt tizenegy órakor az esti és levelező hall­gatók számára nyílik a tan­év. Ezek között összesen száz- tizennégy az elsőéves. Hatezer Skoda A Brnoi Vásáron a napokban a Merkur és a Mogürt kép­viselői 6000 Skoda személygép­kocsi 1973. évi szállítására kö­töttek szerződést a Motokov Külkereskedelmi Vállalattal. — Az új modellben a korábbi dinamót váltóáramú generátor­ral váltották fel, és a gyakran kifogásolt szellőzést a szerel­vényfalon elhelyezett állítható, úgynevezett diffuzorokkal és két. fokozatú ventillátorral javí­tották. Némileg változott az S—100-as külseje is, egyebek között emblémát és díszlécet is elhelyeztek a kocsi elején. Mivel a bevezetett változások a gép­kocsi használati értékét növelik, az S—100-as fogyasztói ára ezer forinttal emelkedett, az új ár tehát 73 000 forint. Egy hét múlva: Békekölcsön­sorsolás Az Országos Takarékpénztár szeptember 25-én és 26-án ren­dezi az I,, az V. és a VI. Béke­kölcsön 1972. második félévi sorsolását Budapesten az Utas­ellátó Vállalat Arany János ut­cai kultúrtermében. Az első napon, hétfőn az I. Békekölcsönt sorsolják, 107 800 kötvényre 28 317 600 forintot. Kedden először az V. Bé­kekölcsön 497 200 kötvényére 62 712 800 forintot, majd a VI. Békekölcsön 744 000 kötvényére 95 267 800 forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a há­rom Békekölcsönből összesen 1 349 000 kötvény számát húzzák ki 187 298 200 forint nyeremény- nye! és törlesztéssel. A kihúzott kötvények beváltása október 9-én kezdődik. Jövőre nem gyárt jeget a Sörgyár Előreláthatóan 1300 tonna műjég hiányzik majd Baranyában Lesz-e új jéggyár?- Baranyaiak indulnak Szov­jetunióba novemberben és de­cemberben különrepülőgépeken, a Cooptourist Pécsi Irodájának szervezésében. Ebben az esz­tendőben ünnepük a Szovjet­unió megalakulásának 50, év­fordulóját. A jubileum alkalmá­ból a kirándulók - tsz-tagok, továbbá ipari üzemek, intéz­mények, vállalatok dolgozói - | 40—50 százalékos kedvezmény­nyel utazhatnok 5-6 napos | moszkvai, illetve leningrádi kör- 1 útra. | Jövőre bajok lesznek Baranyá­ban a jégellátással. Baranya éves műjégtermelő kapacitása mintegy 3600 tonnát tesz ki, ennek 77 százalékát a Pannónia Sörgyár és a Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat komlói műjéggyára ter­meli. Ez a 77 százalék pedig el­látja a kereskedelmet és ven­déglátóipart (42,5 százalék), a tej- és húsjpart (37,6 százalék), valamint az állami gazdaságo­kat és a MÉK-et (18,6 százalék). Ha tehát valamelyik nagyterme­lő kilép, a baj máris megvan. Jövőre kilép a Sörgyár. A Sörgyár már tavaly beje­lentette: a sör és a Pepsi Cola gyártásának felfuttatása miatt leáil a jéggyártással 1972-ben. A bejelentést követően lázas sietséggel folytak a különböző fórumokon a megye által kez­deményezett tárgyalások. Az eredmény sovány volt: a sörgyár egy év haladékot adott. A ba­ranyaiak titkon reménykedtek, hogy a haladék nem végleges. Nemrégiben újabb bejelentés érkezett a Megyei Tanácshoz a Pécsi Sörgyártól. Ebben közli, hogy a sörtermelést az eddigi óránkénti 22 ezerről 38 ezer pa­FÉvoszefieM napja Az esőre álló idő ellenére is szép számmal gyűltek össze a fúvószene kedvelői vasárnap délelőtt a pécsi Séta téren, hogy a fúvószenekarok napja alkalmából meghallgassák a Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekarának (karnagy: Gorrieri Ferenc) és a Mecsek: Ércbánya Vállalat fúvószeneka­rának (karnagy: Apáthy Árpád) j a műsorát. j Pécsejt, Baranyában nagy tá- j bora van a fúvószenének. A lej- i kés „szurkolótábor” nélkül nem ] fejlődhetett volna nemzetközi I érdeklődésűvé o Siklósi Vár- ] fesztivál sem. A fúvószene sze- retete hazánkban hosszú múltra nyúlik vissza. Bányász- és né- met-lakta vidékeken hajdaná­ban az élő zenével való talál­kozás egyetlen módját jelentette a fúvósmuzsika. így nálunk is. Ma már persze más a helyzet, de amit valamikor a nagyszü­lők, szülők kedveltek, az iránt gyerekeik, unokáik se érzéket­lenek, Az idő múlásával az íz­lés természetesen megváltozott, ám a ma működő fúvószeneka­rok felsorakoztak a mai igények kielégítésére is. A hagyomá­nyok ápolása és az új utak ke­A Mecseki Szénbányák központi egyesitett fúvószenekara. Karnagy: Gorrieri Ferenc Beidek András felvétele resése jellemzi fúvószenekaraink tevékenységét. A két kitűnő pécsi bányász fúvószenekar műsorában a rég­múlt, a közelmúlt és a ma ze­néje egyaránt helyet kapott. Hallgattuk Szűk Isaszegi induló­ját, Erkel és Bartók egy-egy művének jó átiratát csakúgy, mint a ma élő zeneszerzők műveit. Es tegyük hozzá mind­járt, nagyszerű előadásban. Az a fúvószenekar, amely mai, technikailag és zeneileg igé­nyes művek megszólaltatására képes, az a hagyományos fúvós- zenekari műveket bravúrosan tudja életre kelteni. Erről ismét meggyőződhettünk, (Várnai) lackra emelik, s csaknem két­szeresére növelik a Pepsi Cola gyártását is. A sörgyári hűtőbe­rendezéseket a jövőben saját célra kell felhasználni. Az erő­mű-telep kapacitása tehát a to­vábbiakban már nem teszi lehe­tővé a jéggyártást, a bővítésre pedig sem hely, sem beruházási keret nincs. A 3600 tonnából 1973-tól már 1300 hiányozni fog. Kézenfekvőnek látszik, hogy ha már semmiképpen sem lehet a Sörgyárat rávenni a további jéggyártósra — márpedig úgy néz ki, hogy nem lehet —, ak­kor a Szíkvízipari Vállalat kom­lói jéggyárát kell felfejleszteni, hogy a jelenlegi évenkénti 1500 tonna helyett 2700—2800 tonna műjég gyártására legyen alkal­mas. Nos, ez az, ami nem megy. A komlói jéggyár berendezé­sei annyira elavultak, hogy ko­molyabb felújítás nélkül a szín* tentartás is alig képzelhető el, nemhogy a termelés növelése. Jégre szükség van. A keres­kedelemben és a vendéglátó- iparban egyre nő a hűtést igény­lő áruk köre, az elektromos üze­mű hűtőtér-kapacitás viszont nem fejlődik ezzel egyenlő arányban. A nyári idényben, üdülőhelyeken különösen nélkü­lözhetetlen a jég, amikor főleg az üdítő italok gyors, tömeges hűtése másképpen el sem kép­zelhető. A tej- és a húsipar, va­lamint az élelmiszer-raktározás jégigényéről pedig kár külön beszélni, hiszen az áttételesen az egész lakosságot érinti. Az elmondottakból tehát csak egyetlen következtetést lehet le­vonni; Baranyának új műjég- gyárra van szüksége. Mégpedig nem a távoli, bizonytalan jövő­ben, hanem minél előbb. Meny­nyibe kerülhet, ki finanszíroz­za?... Nyitott kérdések, amikre válaszolni az a napokban Pé­csett megtartandó értekezlet lesz j hivatott, amelyen valamennyi ér­dekelt kifejtheti álláspontját. Az elsőrendű kérdés az lesz: ho­gyan lehet 1973-ban (és utána) megoldani a megye jégellátását. S közvetlenül utána abban kell állástfoglalni, hogy legyen-e Ba­ranyában új, nagykapacitású műjéggyár? Ha az utóbbiban pozitív döntés születik, az előbbi még akkor is megoldatlan, hi­szen egy műjéggyárat — ami­nek még terve sincs — nem le­het máról holnapra felépíteni. S ha „legyen műjéggyár”, hát mi­ből legyen? A gyors megvalósí­tás természetesen az érdekeltek együttműködésével képzelhető el. Mondjuk részvénytársasági alapon: közösen viselni a beru­házás költségeit, az üzemelte­tést és közösen részesedni a ha­szonból. Hársfai István A tárgyalóteremből Testi fogyatékos marad a sérült Szabálytalan előzés okozta azt a súlyos balesetet, amely a múlt év augusztusában történt Siklóson. Orsós Mihály 29 éves alsószentmártoni lakos 5.5 ton­nás Zll tehergépkocsit vezetett a község belterülete felé, Előt­te — vele azonos irányban — közlekedett egy pótkocsis von­tató, a járdanélküli úttest bal oldalán pedig két gyalogos ha­ladt. Nyilvánvaló volt, hogy a ZIL nem fér el biztonságosan a vontató és a gyalogosok között, Orsót Mihály mégis előzésbe kezdett. Eközben a jármű bal eleje elérte az egyik gyalogost. A fiatal lány az útra zuhant és életveszélyes sérüléseket szenve­dett. Az agyrázkódás, koponya­csont törés, s a következménye­ként fellépő komplikációk miatt a baleseti sérült testi fogyaté­kos marad. Az ügyet hétfőn tárgyalta a Pécsi Járásbíróság. Bűnösnek mondotta ki a vádlottat mara­dandó testi fogyatékosságot okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétségben és 8 hó­napi, fogházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélte. Ugyan­akkor 1 évi időtartamra eltiltotta a közúti járművezetéstől. Eny­hítőként értékelték az ítéletho­zatalnál Orsós Mihály három gyermekes családos állapotát, valamint büntetlen előéletét. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Ifjú népművészek országos alk A Tolna megyei Fadd-Dom- boriban augusztusban zárult az ifjú népművészek III. országos alkotótábora. Milyen új színt, tö­rekvést mutat a Tolna megyei ■ kezdeményezés? A Tolna megyei KISZ Bizottság 1969-ben javas­latot tett a KISZ Központi Bi­zottságának országos népművé­szeti pályázat meghirdetésére. Ezt megelőzően már évek óta több hasonló jellegű kiállítást rendeztek. A KB jóváhagyta a kezdeményezést. A különböző népművészeti ágazatok pályáza­tot nyert győztesei vehetnek az­óta részt a tábor munkájában. Á pályázatot szakzsüri értékeli. 30 éves korig lehet jelentkezni és négy szekcióban folyik az al­kotómunka: hímzők, szövők, fa­faragók, fazekasok találkoztak immár egymással, jóbarátként. A Tolna megyei KISZ Bizott­ság a patronálást és a szellemi vezetést magára vállalta. Célja a tábor megszervezésével az volt, hogy a fiatalok népművé­szeti alkotó tevékenységét előse­gítse. A fiatal népművészek az ország különböző tájegységeiből jöttek. 1972-ben 14 megyéből fordultak meg a táborban. Az országos jelleg eleve biztosítja a többi tájegység népművésze­tébe való bepillantást, a ma­gukkal hozott és gyakorlatban művelt népi kultúra megőrzése mellett így sokkal teljesebb lesz a kép a népművészet hazai ha­gyományairól. A tábor résztvevői és vezető­sége szeretné elérni, hogy ne fel­kapott divatigényeknek tartsák munkájukat. A még élő népi kul­túrát akarják hasznossá, aktuá­lissá tenni. Fel akarják hívni a figyelmet az iqazi népművészet­re, annak ősi erejére, szépségé­re. A nemzeti hagyományok ápo­lása és megismertetése vezeti ezeket a fiatalokat. A rendszeres napi alkotómun­ka mellett előadásokat hallgat­tak a táj és a népművészet kap­csolatáról, a művészetek hatá­sáról a tábor lakói. A társmű­vészetek képviselői közül Faragó Laura a „Virágmotívum a nép­dalban”, Csoóri Sándor költő „Népköltészet és mai költészet" kapcsolatáról szólt. Meghallgat­ták a decsi Népi Együttest, ellá­togattak idős népművészek mű­helyébe és a szekszárdi múzeum raktárában is otthonosan mo­zogtak. A táborban eltöltött idő ered­ményességet mutatja, hogy 1970- ben öten, 1971-ben heten és 1972-ben már tizenkettőn nyer­ték el a „Népművészet Ifjú Mes­tere" címet. De van közöttük nívódíjas, Kis Jankó Bori pályá­zat győztese és a Kapoli-pályá- zat első helyezettje is. Évről évre egyre többen szeretnének részt venni a tábor munkájában. Sze­retnék megalakítani az ifjú nép­művészek stúdióját és kiállítá­sokat és bemutatókat rendezni az itt készült munkákból. Szép eredményeket mondhat magáénak a tolnai kezdemé­nyezés. Nagyszerű lehetőséggel rendelkeznek, s a Tolna megyei KISZ Bizottság jó gazdának bi­zonyult. Bízik a fiatalokban és már most a jövő évi táborozás­ra készül. Kár, hogy a baranyai ifjak tá­vol maradfak; senki sem képvi­selte gazdag népművészeti ha­gyományokkal rendelkező me­gyénket . . . B. Pilaszanovich Irén 1 ?

Next

/
Thumbnails
Contents