Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

1972. szeptember 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1 LAKASPROGRAM Egy hónap után a telefonközpontról Célok, tervek, lények Majdnem két és fél esztendő telt el azóta, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága és a Minisz­tertanács együttes ülésén — 1970. április 16-án — határozat j született a lakásépítés és el­osztás teendőiről. A tavaly jú­lius elsején életbelépett új lak­bér- és lakáselosztási rendszer I első tapasztalatai már össze­gezhetők, nem kevésbé a ne­gyedik ötéves terv eddigi la­kásépítési eredményei. A tizen­öt éves lakásépítési program ; egymillió új otthon létrehozását | tűzte ki célul. 1961 és 1970 kö­zött 610 ezer lakás épült, a ter­vezettnél valamivel több. Am még mindig maradt az 1971 — 75-ös időszakra — 400 ezer. Kedvezmények, támogatások Egymillió lakás felmérését végezték el, s 65Ó ezerre állapí­tottak meg új bért tavaly júliust megelőzően. 1971 második fél­évében — az ismert elveknek megfelelően — már hétezer la­kás új bérlője fizetett hozzájá­rulást vagy használatbavételi díjat. Ugyanakkor hatezer friss lakástulajdonos kapott szociális kedvezményt, így többek között a tanácsi értékesítésű szövetke­zeti lakások gazdáinak 80 szá­zaléka, a gyermekek száma alapján. A vállalatok 600 mil­lió forinttal támogatták dolgo­zóik lakásgondjának megoldá­sát. Tömören így foglalható ösz- sze a rendelkezések végrehajtá­sa. Idén — az illetékesek sze­rint — már zavartalanul műkö­dik az elosztás új rendszere. Érdemes, ha röviden is, föl­idézni a hatvanas években tör­ténteket. Ez az az évtized, amikor a városokban már több lakás épült — ezer főre számítva 7,7 —, mint a községekben. Ezer la­kosra 275 lakás jutott 1960-ban, 314 1970-ben. Ez utóbbi eszten­dőben 80 276 lakás épült — eny- nyi még soha egy évben —, ezer lakosra számítva 7,8. Re­kord I növekszik a kivitelezés alatt ái- I ló állomány, holott eddig is 56- 57 ezer között volt. Pedig nem í mindegy, hogy mennyi a laká­sok építési ideje. És az árak? Még kevésbé, hogy mennyi az ára. Nem mentegetés, de tény: világszerte gyorsan drágul a lakásépítés, ára öt év alatt pél­dául Hollandiában 49, az NSZK-ban 36 százalékkal emel­kedett. Hazánkban az 1968. január 1-től érvényes termelői árrendezés következtében 21,7 százalékkal került többe a 'a- kóház-építés. 1969-ben 4,7, 1970-ben 3,3 százalékot tett ki az árnövekedés, így végülis aj, 1970-es ár 31,6 százalékkal volt nagyobb az 1967-esnél. Ta­valy viszont ugrásszerűnek, 15 százaléknyinak bizonyult a drágulás, amiből igaz, maga az építési árszínvonal csak négy százalékkal részesedett. Mert nem minden áremelkedés for­rása az építőipar. Sűrűn az épí­tőiparral kapcsolatban álló más tárcák vállalatai. S még több­ször maguk a beruházók. Ho­gyan? Ügy például, hogy indokolat­lanul szanálnak még használ­ható lakásokat — évente át:a- gosan 20—21 ezer lakás szűnik meg, többségük, 60—62 százalé­kos egyszobás — s ennek költ­ségét is az új otthonok viselik. Drágább a korszerű építési mód, óm drágább a magasház is — mert nyomásfokozók, sze- métledobók stb. kellenek bele —, márpedig „divatos” manap­ság ezzel büszkélkedni ... Ahogy növelik a lakásárakat a túlzott városközponti rekonstruk­ciók, a költséges megoldások — a drága burkolat, a lábakra ói- lítás stb. — az egyénieskedő tervezői elképzelések. 1970-ben még csak 900 olyan állami la­kás épült, amelynek költsége másfélszeresét tette ki az átla­gosnak. 1971-ben már 3000 ilyen volt.. ,1 Ésszerű mérték azonban addig még bonyolult teendők útját kell megjárni, s nemcsak a célra, hanem a ká­tyúkra is ügyelve. Mészáros Ottó Az időszerű mezőgazdasági munHákró. tárgyalt a M£M miniszteri érteácz ete A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium miniszteri értekezlete hétfőn az időszerű őszi mezőgazdasági munkákról tárgyalt. Megállapította, hogy idén minden eddiginél nagyobb feladattal kell megbirkózniok a gazdaságoknak: részben azért, mert a kapásnövények eléggé későn érnek be, másrészt a sző­lő- és a gyümölcsszüret várha­tóan igen nagy kézi munkaerőt igényel majd. Arra van szükség, hogy a mezőgazdasági üzemek éljenek a nemrégen biztosított géphitel-lehetőséggel, s a rak­táron lévő gépek megvásárlá­sával, munkába állításával rö­vidítsék a betakarítási szezont. Ősszel minden bizonnyal -szük­ség lesz arra, hogy a jobban gépesített mezőgazdasági üze­mek — a nyári munkához ha­sonlóan — térítés ellenében se­gítsék azokat a gazdaságokat, amelyekben elhúzódik a mun­ka. A jónak ígérkező kukorica- termés biztonságos raktározá­sához egyszerű, olcsó és gyor­san kivitelezhető tárolók építé­sére van szükség. A gazdasá­gok hiteleket vehetnek igénybe erre a célra. A hiteleket a táro­lók, valamint a gépek megvá­sárlásához a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjai soron kí­vül bocsátják a gazdaságok rendelkezésére. A miniszteri ér­tekezlet ugyanakkor felkérte a gépgyártó vállalatokat: gyorsít­sák meg a betakarító gépek szállítását Négyen a megvalósítók közül j Mór egy hónapja, hogy > üzemel az új pécsi telefon- központ. Azóta ködös emlék \ i a sok bosszúság, amit a te- < lefon hiánya okozott. Meg- l ? szoktuk a jót, hogy csak fel- \ emeljük a kagylót és máris van vonal. De amíg ezt 5 ; megérhettük!... Voltak me- S j j leg pillanatok, leküzdhetet- j | lennek vélt akadályom, s va- < ! lésnak tűnt a kételkedés, ) amikor először elhangzott a végleges határidő: augusz- l í tus 18. Ezek a pillanatok, < I amelyek közül néhányat fel- : ;. idézünk most, akkor nagyon j sokat kívántak meg minden- í kitől. Talán erőn felüiit is. j Harc a centiméterekért Kapcsolatunk kezdetén kívül­ről még semmi sem látszott, csak a daru. Tóth Ernő, a Pos­taigazgatóság beruházási osz­tályának vezetőhelyettese ka- - lauzolt a „pincében", azaz az első szinten, vele figyeltük az első panelek beemelését, hall­gattuk vitatkozását-vaszekedé- sét az üvegcserépért, aminek hiánya miatt le kellett állni rö- videbb ideig a homlokzati pa­nelek gyártásával . . . Pedig ak­kor rég túl volt a „kezdet ne­hézségein”. — Már tervezték az épületet, aminek helyén a régészek ró­maikori épületmaradványokat találtak, s ezzel megkezdődött a végetérni nem akaró egyez­kedés. A maradványokat meg kellett óvni, de a kérdés mégis ez volt: vállalhatunk-e több­tízmilliós többletet, ha a mű­szaki épület nem épülhet meg itt. Tulajdonképpen ez volt az első nagy buktató. Centiméte­rekért kellett harcolni. Végül is mindenki jól járt: az épület másfél méterrel közelebb került az igazgatósághoz és a némái maradványokhoz sem kellett hozzá nyúlni. — És azután? .. . — ... Jöttek az újabb problé­mák. Daruállításkor derült ki, hogy kilenc olyan lakás kerül a hatósugarába, aminek a sza­nálását nem terveztük. Egyik napról a másikra kellett csere­lakásokról gondoskodni. A la- kóspótlási kötelezettséget a Mecseki Ércbányászati Vállalat ; vállalta magára. Gyors segítség nélkül könnyen elcsűszhdttunk volna ... Az első szint elkészül­téig sok előre nem látott aka­dályt kellett leküzdeni, de utá­na sem ment minden simán. Technológiaváltozás, tervmódo­sítások . . . Sokszor az utolsó pillanatban érkeztek a módosí­j tott tervek, amikor már éppen j leállni készültek az építők, (gy utólag is csak elismerés illeti í őket a megértésért és a türele- j mért. I — Azért szép munka volt. . , j — Nagyon. Érdekes volt a I gondokkal, problémákkal együtt. I Talán azért is, mert kezdettől úgy tartottuk, nemcsak a saját beruházásunk, hanem a városé is. Ehhez mérten viszont nem kaptunk meg - legalábbis a kezdetben — minden segítséget. Emlékszem, volt olyan vélemény is, hogy nincs is szükség az új telefonközpontra. A „periféria“ elmaradt Balázsy Péter hálózattervező mérnök már a „múltban iár”: résztvesz az elavult kábelek el­távolításának irányításában. Az új hálózat tervezésénél alapo­san megismerte a város hírköz­lési érrendszerét, mosta'ii segít­sége ezért nélkülözhetetlen. — Helyi ismeret nélkül alig­ha lehetett volna épkézláb há­lózatot kiépíteni. A város fejlő­dése olyan gyors, hogy nem le­hetett kritika nélkül átvenni a Posta Tervező Intézet törzsháló­zati tervét A fordított tervezési folyamat nálunk okozott gondot. Az előre kidolgozott törzsháló­zati tervhez kellett igazítani a város egész hálózatát, s amikor takarékossági okokból a törzs­hálózatból kellett levenni, azt már szinte egy egész városrész megsínylette. A Pólya utca és a Felszabadulás út vonalán túl például már nem lehetett háló­zatot bővíteni, ott csak a régi hálózatra lehetett támaszkodni. Sajnálatos, hogy éppen ettől a területtől kellett elvonni a tele­fonkapcsolat bővítésének lehe­tőségét. — Az új városrészek? — Kertvárosra például prog­ramszintű altervezői megbízás sem volt időben, ezért ott csak a minimális óllomásszámot le­het biztosítani. Az a helyzet, hogy hivatalosan csak keveset tudtunk meg arról, merre fejlő­dik a város. — Mennyi eret építettek be a hálózatba? — 40 ezer érkilométernyit, az­az annyit, amennyi egyszer kö­rülérné a Földet. — Mi van augusztus 18-a után? — Nagy megkörnnyebbülés. És az alapozás az előzetes igény- felmérésre - a majdani bőví­téshez. Az iskola — Siófok volt Az avatáskor Losonczi László üzemtechnikus kért engedélyt a minisztertől a központ üzembe­helyezésére és ő jelentette te­lefonon az esemény megtörtén­tét. Ez az ünnepélyes aktus a munkájának az elismerését is jelentette. — Mikor kezdett ezzel a köz­ponttal foglalkozni? — A Crossbarral? 1969 szep­temberben, Stockholmban. Ami előtte volt, a 7A2 központ, an­nak a terveit „el kellett dobni”. Az Ericcsonék tanfolyamán vet­tem részt, általános ismertetést adtak a központ áramköreiről, a többit aztán itthon, szerelés közben kellett megtanulni. — Hol? — Siófokon. Ott közvetlenül a pécsi előtt épült a központ. Áp­rilis 1-én ment üzembe, de ad­dig négyszer kellett visszaadni. Elhiszi, hogy ilyen előzmények után nem hittünk az augusztus 18-i átadásban? Egyszóval Sió­fok volt az iskola. Ott ki lehetett szűrni a hibákat. — Hibákat? — Tulajdonképpen nem. Ar- | ról van szó. hogy a magyar ] postának mások a követelmé­nyei bizonyos áramköri megol­dásokra, s ezeket szerelés köz­ben kellett módosítani. A sió­foki tapasztalatok alapján a pé­csinél már előre be lehetett vezetni a módosításokat, ezért aztán mégis könnyebb lett az átvétel, sikerült az augusztus 18. — Az egészből mire emlék­szik a legszívesebben? — A régi központ üzemen kívül helyezésére és az új üzem­behelyezésére. — És ezután? — Komló, Kárász, Magyar­szék, Szászvár átadása, jövőre Siófokon az egész déli Balaton­part nemzetközi távválasztó rendszerének kiépítése és elő­készíteni az első 4 ezres pécsi bővítését. Ennek 77-ben üzem­be kell mennie. Minden belénk rögződött Mayer Miklós műszerész a pécsi központban kezdte 8 éve a szakmát. Egy-kettőre meg­szokta a rutinmunkát: arra kel­lett ügyelni, hogy a rozoga köz­pont fel ne mondja a szolgála­tot idő előtt. Amikor tavaly ta­vasszal megkezdődött az új köz­pont szerelése, oda irányítot­ták. — Eleinte az anyagmozgatás­tól kezdve mindent kellett csi­nálni. Aztán kialakult minden. Sok olyan munka volt, amit itt kellett megtanulni. De megérte. Ügy érzem, ismerem a közpon­tot. Bár nehezebb, bonyolul­tabb a réginél, mégis könnyeb­ben megy a hibakeresés. Per­sze vannak, amit készen kap­tunk, csak be kellett állítani, ezeket nem ismerem úgy ... — Vannak hibák? — Nagyon kevés. Jó fél év kell, amíg minden „berázódik”. A hibákat a forgalom hozza ki. Egy csepp cin, darabka huzal — ennyi is elegendő. Persze az előfizető ebből szinte semmit sem vesz észre. — Milyen munka volt a köz- pontszereiés? — Szerettem. Sok apró dolog van, amit csak szerelés közben lehet megismerni. Minden úgy belénk rögződött, hogy el sem | lehet felejteni. Nekünk, akik szintén részt vettünk a szerelés­ben, sokkal könnyebb dolgunk lesz a karbantartással, mint azoknak, akik most jöttek át. 4­Az új központ egy hónapja zavartalanul üzemel. Hársfai István Szerényebb rajt A tavalyi év szerényebb: 75 302 új otthon került tető alá, azaz ezer lakosra 7,3. Tekintve, hogy ötéves tervidőszak kezde­téről van szó, amikor kisebb volt az előkészített építkezések szá­ma, mert a pénzforrások is csak az év folyamán nyíltak meg, az eredményt hiba len­ne lebecsülni. Ahogy figyelemre méltó az is: 1965-ben az új lakások 20 százaléka volt egy­szobás, tavaly arányuk tíz szá­zalékra csökkent. Intő viszont, hogy 22,4 ezer lakás épült állami erőből, azaz csak 29,8 százalék. A többit a magán­építkezés hozta létre, igaz, csu­pán 10,1 ezer lakást úgy, hogy ahhoz nem vettek igénybe hi­teit. Ha most az idei első félév eredményét nézzük, azt látjuk, hogy az ÉVM vállalatok 12 078 | lakást adtak át, másfél ezerrel többet, mint tavaly. 1971 már­ciusában például 1183, most márciusban 3077 otthont vehet­tek birtokukba e vállalatoktól a lakók. Nem mérséklődött a ma- gánépítkező.k kedve sem.- Gond ugyanakkor, hogy folyamatosan A negyedik ötéves terv 54 milliárd forintban jelölte meg a lakásépítés anyagi fedezetét Ha az államháztartás — figye­lemmel a hatósági áremelkedé­sekre — magára is vállal bizo­nyos többletet — 2,6 milliárdot —, a források vég nélkül nem bővíthetők. Előtérbe kerülhet vi­szont a magánépítkezések még kedvezőbb ösztönzése, elősegí­tése, de előbbre kell jutnia az ésszerű mértéknek is. Ne min­den áron teljesüljön a lakás- építési terv», ez az ár ugyanis a társadalom számára esetleg nagyon nagy lehet . . . Egy nemrég elkészült tanul­mány szerint — az ÉVM Építés­gazdasági és Szervezési Inté­zete állította össze — az ezer lakosra jutó lakásszám alapján Európa középmezőnyében he­lyezkedünk el. Az építés mérté­két tekintve azonban fölfelé ju­tásunk gyorsul. 1971 elején — számítások szerint — 340—3ó0 ezer lakással volt kevesebb a szükségesnél. Ez a tervidőszak végére — a 400 ezer lakás meg­építésével, figyelembe véve a bontásokat, valamint a demog­ráfiai okokból bekövetkező igény-növekedéseket — csaknem a felér* csökkenhet. Ehhez megkezdte a közületi személy- gépkocsik átvételét a MERKUR Vállalattal azonos jogkörrel Kérjük az érintett közületeket, hogy a gépkocsi leadásához szükséges odatjelentő lapot szövetkezetünk Pécs, Diósi út 49. alatti telepünkön átvehetik, vagy postán azonnal elküldjük GÉPKOCSIATVÉTEL MINDENNAP REGGEL 8.00 ÖRATÖL 17.00 ÓRÁIG Közületek, figyelem! A 14/1972, IV, 22-i kormányrendelet értelmében szövetkezetünk Pécsett a Regős és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkáról lebontottak a szánéin: épületet. így láthatóvá vált elképzelt formájában a korábban felépített két lakóház. B. m. Autó- és Motorjavító Szövetkezet Pécs, Diósi út 49. Telefon: 13-865. Ügyintéző; Kaponyi József

Next

/
Thumbnails
Contents