Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: sonnst Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 221. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 19., kedd Ami a legfontosabb r m is olyan régen még az volt a szokás, hogy a mű­velődésügy vezetői évről évre kijelölték egy-egy tanév fő fel­adatait, kiemelve a tennivalók sokaságából egy-egy tantárgy tanításának a megreformálását, egy-egy nevelési feladat meg­oldását, egy-egy évforduló megünneplését. Vannak, akik úgy emlékeznek vissza ezekre az évekre, mint az „ügyeletes szempontok" korszakára. Az oktatásügy irányításának ez a módszere nem vált be. hő hibája az volt, hogy az „ügye­letes szempontok” meghirdeté­sével akaratlanul is elterelte a figyelmet a mindennapok iskolai tennivalóinak sokoldalúságáról. Ezekben az években nemegy­szer az történt, hogy messze- hangzó dicséretet kapott az az iskola, ahol látványos ünnep­ségsorozattal emlékeztek meg a tanév fontos évfordulójáról, és a dicséretek osztogatói még csak nem is sejtették — mert er­re már nem fordítottak figyel­met —, hogy az ünnepi készülő­dés sürgés-forgásában mélyre zuhant az oktatás és o nevelés színvonala. Ez az irányítási módszer nem serkentette eléggé az iskolákat, a helyi vezetőket és a pedagó­gusokat arra, hogy elsősorban a saját portájukon nézzenek körül: melyek a helyben meg­oldandó és megoldható legfon­tosabb és legidőszerűbb fel­adatok. Mert van. ahol a ta­nulók munkafegyelmének és az iskola rendjének a megszilárdí­tása a legsürgősebb, másutt a magas bukási százalékok csök­kentésére kell hathatós progra­mot kidolgozni, megint másutt az állami és a társadalmi erő­forrásokat kellene minél gyor­sabban megnyitni az iskola egészségügyi viszonyainak koi- szerűsítésére, a szertárak gaz­dagítására, a málladozó vako­lat felújítására. Ma az számít jó oktatásügyi vezetőnek, — a falusi iskola ta­nítójától és igazgatójától a já­rási vagy a megyei szakelőadó­jáig —, aki először józanul, lel­kiismeretesen és szakszerűen megvizsgálja azt, ami van, az­után a volóságos helyzetet egy­beveti azzal, aminek lennie kel­lene, amit el kell érni, s ennek a szembesítésnek a tanulságai alapján jelöli ki a legközelebbi és a távolabbi tennivalókat. Az országos helyzet és az or­szágos igények egybevetése még soha a magyar oktatásügy történetében nem volt olyan széleskörű, mint annak a felül­vizsgálatnak a keretében, ame­lyet a párt X. kongresszusa ha­tározott el nem egészen két esz­tendővel ezelőtt. A kongresz- szusi határozat kimondta: „A kongresszus megállapítja, hogy oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társada­lom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormányzat vezető szervei vizs­gálják meg az állami oktatás rendszerét, s gondoskodjanak megfelelő irányú továbbfejlesz­téséről". Oktatásügyünk egészséges fejlődését a kongresszus előtti években tagadhatatlanul hát­ráltatta az ötletszerűség, a nem eléggé kiérlelt irányelvek elsie­tett meghirdetése és megvaló­sítása, amire itt bizonyára ele­gendő egyetlen példaként az annakidején „öt plusz egy” el­nevezéssel megindított országos mozgalmat említeni. A kong­resszusi határozat nyomón az ötletszerűség helyét a valóság lényeinek és összefüggéseinek átfogó tanulmányozása vette át. Szakértők százai láttak munká­hoz iskolákban, főiskolákban, egyetemeken és a műveiődés- ügyi apparátusban dolgozó pe­dagógusok, a legkülönfélébb szaktudományok képviselői, köz­gazdászok, szociológusok, párt­munkások. Jelentéseik, beszá­molóik, elemzéseik, tanulmá­nyaik könyvtárnyi méretű anya­gának birtokában ült össze jú­niusban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülése, hogy megvitassa az állami oktatás helyzetét es feladatait. A Központi Bizottság határo­zata, valamint az ülés referátu­mainak szövege még a nyár fo­lyamán, a tanév megkezdése előtt napvilágot látott. S szep­tember elsején a pedagógusok abban a megnyugtató tudatban állhatták tanítványaik elé, hogy a nyár folyamán nagyon lényeges dolog történt. Kimondhatjuk-e vajon, hogy az idei tanév alapvetően külön­bözik minden eddigitől? Ha a kérdésre egyértelműen igennel válaszolnánk, ez köny- nyen félreértéseket szülhetne. Nem felejthetjük el, hogy az is­kolai munka most is sok helyen régi, korszerűtlen épületekben kezdődött el, hogy még mindig nincs elegendő szakképzett pe­dagógus a katedrákon, hogy a gyerekek ugyanazokból a tan­könyvekből tanulnak, amelyek sok év óta hozzájárulnak a túl­terheléshez indokolatlanul föl­duzzasztott ■ tényanyagukkal, és hogy az óvónők, tanítók, taná­rok, igazgatók sem sajátíthatták el egycsapásra azokat a mód­szereket, amelyekkel korszerűb­bé és hatékonyabbá tehetik a munkájukat. De még távolabb kerülnénk az igazságtól, ha azt állítanánk, hogy az idei tanév pontosan olyan, mint a többi. Még a leg­régibb iskolaépületben is más­ként lát munkához a pedagó­gus, ha tudja, hogy évekre szó­ló dokumentum jelöli az iskola­ügy fejlődésének irányát, vé­get vetve a kételyeknek és a bizonytalankodásoknak. Bát­rabban igazítja a tananyagot a gyerekek valóságos teherbírá­sához, ha tudja, hogy a pártha­tározat félreérthetetlenül sürge­ti: „A pedagógusok a követel­mények megvalósításához kap­janak fokozott önállóságot". Magabiztosabban lép az úttö­rők és a KISZ-esek elé, ha ma­ga mögött érzi a párthatározat kettős figyelmeztetését: „Az is­kolai életben szélesíteni kell a tanulók, a hallgatók jogait, és növelni kell felelősségérzetü­ket”. S még a szegényes mun­kafeltételek láttán sem csüg­ged el túlságosan, ha arra gon­dol, hogy a határozat szerint az oktatásügy fejlesztését „a kő­vetkező időszakban kiemelt tár­sadalmi feladóként kell kezel­ni, ezért a nemzeti jövedelem­ből a jelenleginél nagyobb há­nyadot kell ráfordítani”. Az általános bátorítás, az ál­talános iránymutatós azonban nem elegendő önmagában. Sok pedagógus, szülő, ifjúsági veze­tő, tanácsi tisztségviselő szeret­né pontosabban tudni: mi a dolga a párthatározat valóra váltásában a mai napon és a legközelebbi jövőben. A legtöbb iskolában, sok tár­sadalmi szervezetben, számos helyi tanácsban hozzáfogtak már, hogy elkészítsék a helyi termivalók pontos és kézzelfog­ható listáját A szeptember elsejei első csöngetés óta folyik a munka az oktatási intézetekben. Részben még a régi feltételek között, a régi módon, mégis egyre inkább abban a szellem­ben, amelyet a júniusi pártha­tározat sugároz. G. Tímár György Megkezdődött a szüret Közepes termés várható Az időjárás nem kedvezett a szőlőnek Az év elején rekord szőlőter­mésre számítottunk. Az előzetes becslések azonban szertefoszlot­tak. Közbejött a jég és az esős idő: megyénkben közepesnél jobb termést nem várhatunk. Baranya gazdasága előkelő he­lyet foglal el a szőlőtermelő vidékek sorában. Ezek közül is kiemelkedő a Villány—siklósi dombvidék. Lássuk, mit ígér ez a termőterület? Alacsonyabb cukortartalom A villányi dombvidéken már két hete megkezdődő^ az elő- szüret, mert az esős időjárás következtében megindult a ko­rai érésű szőlők rothadása. A Villány-siklósi Állami Gazda­ság mintegy ezer hektáron ter­mel szőlőt. Az említett okok mi­att eddig hatvan hektárról szü­retelték le a termést, mely négyszázharminc tonnás meny- nyiséget jelent. A szőlő cukor­foka a kedvezőtlen időjárás mi­att alacsonyabb, mint az előző években volt. Átlagosan nem haladja meg a tizenhét fokot. Hektáronként hetven mázsás termésátlagot várnak, mely kö­zepesnek mondható. A gazda­ság összes szőlőterületéről mint­egy ezer vagon szőlő termést várnak. Ebből a mennyiségből nyolcvan vagonnyit szállítanak szőlőként a Mecsekvidéki Pin­cegazdaság bolyi üzehnébe, Egyébként a gazdaságban a tegnapi nappal kezdődött meg a nagyarányú szüreti munkc. Legalább ötszáz ember szorgos­kodott a tőkék között, szedte a szállítótartályokba az idei ter­mést. Várhatóan a jövő héttől kezdve ezer munkás és diók vesz részt a szüreti munkában. Jelentős termelő a villányi termelőszövetkezet is. A közös gazdaságnak kétszáz holdnyi szőlőtermő területe van. Két hete kezdték meg az előszüre- tet. A területen kétszáz ember dolgozik: a munka felét már elvégezték. A rizlingszilváni és az oportó nagy részét leszüre­telték. Hamarosan megkezdik a burgundi, a cabernet és az olasz-rizling szedését is. Sajnos, ezt a gazdaságot sem kímélte a júliusi jégverés: kétízben pász­tázta végig a szőlőket a jég: a termés harminchárom száza­lékát elvitte. Éppen ezért idén nem várnak több szőlőt holdan­ként, mint harmincnyolc mázsát. A hónap utolsó napjaiban kezdik meg az olasz-rizling szü­retelését: ha nem jön közbe ob­jektív akadály, október közepé­re végeznek. Sejtenek a diákok A siklósi termelőszövetkezet­ben százhatvan holdnyi szőlőte­rület van. A szüretet a múlt hét közepén kezdték meg, s ebben segítséget nyújtanak a villányi szakiskola növendékei is. Szep­tember huszonötödikére várják a sellyei gimnázium száznegy­venfős csoportját, akik egy hétig segítenek a szüreti munkákban. Ugyanebben az időszakban se­gítenek a harkányi általános is­kola tanulói. Várják a siklósi gimnázium és a sellyei szakis­kola hallgatóit is. Eddig a ter­més tíz százalékát szedték le. Holdanként átlagosan 37 má­zsás termést várnak, mely meg­felel a tavalyi hozamnak: saj­nos, az oportó és a csemege- szőlő cukorfoka itt sem halad­ja meg a tizenhat fokot. A rot­hadás harminc százalékot is el­ér. Egyébként a siklósi termelő­szövetkezet hatezer mázsás ter­mést vár, melynek a felét a bo­lyi feldolgozó üzembe szállítják. A szigetvári termelőszövetke­zetben nyolcvanöt holdról sze­dik a szőlőt. A jövő hét elején indul meg az igazi szüreti mun­ka. A közös gazdaság legna­gyobb területen az olasz-rizlin- get termeszti: negyven holdról szüretelik le a borszőlőt. A tá­jékoztatás szerint félő, hogy az olasz-rizling érése igen kitoló­dik. Cukorfoka jelenleg nem ha­ladja meg a tizenkét fokot. A rothadás sajnos itt is jelentke­zik: harmincöt százalékos vesz­teséggel számolnak. A szüreti munkákban segítséget nyújt a helyi gimnázium: százhúsz fia­talt várnak október elején. * Az említett gazdaságok ter­mésének nagy részét a Me­csekvidéki Pincegazdaság veszi át. Karai Lajos főmérnöktől megtudtuk, hogy a pincegazda­ság idén az előzetes becslések szerint mintegy száztízezer má­zsa szőlőt dolgoz majd fel: ez hetvennégyezer hektoliter bor­nak felel meg. Egyébként a feldolgozó üze­mek felkészültek a szüretre. Idén két horizontál prést és egy zúzó-bogyózó berendezést vá­sároltak. öt feldolgozó üzemük, Boly, Szekszárd, Paks, Balatonszemes és Zalaapáti felkészülten várja a szállítási csúcsot. Egyébként húsz pincénél szervezték meg a felvásárlást: egy hete indult meg a szállítás a feldolgozók­ba. A tegnapi napon kezdték meg a vörösbor-szőlő nagyobb mennyi­ségű átvételét az Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Pincészeté­nek bolyi szőlőfeldolgozó üzemében. Ebben az évben mintegy 30 ezer mázsa szőlő átvételére számítanak. Ebből az első napon mintegy ezer mázsát szállítottak a telepre. Szokolai felv. A tartalomból: 24 óra a nagyvilágban (2. old.) Lakásprogram (3. old.) /övőre nem gyárt jeget a Sörgyár (5. old.) Testi fogyatékos marad a sérült (5. old.) Befejeződtek a szovjet—iraki tárgyalások Moszkva : A Kremlben befejeződtek e tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Hasszán AI Bakr iraki elnök kö­zött. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében megvitat­ták a szovjet-iraki kapcsolatok­nak, a szovjet—iraki barátsági és együttműködési szerződés fé­nyében minden területen va­ló megerősítésének kérdéseit. Heath—Tanaka tanácskozás Tokió: A tokiói látogatáson tartóz­kodó Edward Heath brit minisz­terelnök hétfőn csaknem két és fél órás tanácskozást fo'ytatott Kakuei Tanaka japán kormány­fővel. A két politikus nemzet­közi politikai és gazdasági kér­déseket vitatott meg. Szerepelt a napirenden Nagy-Britannia várható közös piaci csatlakozá­sa, Japán Kína-politikája, vala­mint a délkeíet-ázsiai és a kö­zel-keleti helyzet problémái. 40 halott 20 fogoly 130 romház Tel Aviv, Beirut: Az izraeli fegyveres erők va­sárnap délutánra befejezték 27 órás „megtorló akciónak” ne­vezett Libanon-ellenes ogresz- sziójukat és visszatértek a két ország határán kiépített állásaik mögé. Tel Aviv-i közlés sze­rint a vadászbombázókkal és páncélosokkal támogatott gépe­sített izraeli gyalogos alakula­tok 20 kilométer mélységben hatoltak be Libanon területére. Az összecsapások során 40 pa­lesztin gerillát megöltek, 20 ge­rillát, illetve libanoni katonát foglyul ejtettek, 16 falut „tiszto­gattak át”, 130 házat romba döntöttek. Goldo Meir izraeli miniszter- elnök a kivonulást bejelentő ka­tonai közleménnyel egyidőben kijelentette, hogy az izraeli fegyveres erők a jövőben is „el fognak járni az arab ter­rorral szemben”. Beiruti és kairói közlemények­ből kitűnik, hogy az izraeli fegy­veres erők a libanoni hadsereg és a palesztin gerillacsoportok Erősödik a tiltakozás Izrael libanoni agressziója miatt szüntelen támadásai közepette ürítették ki a szombati agresz- szió színhelyét. Az Izraeli KP Politikai Bizott­sága a néphez intézett kiáltvá­nyában élesen elítélte, hogy az izraeli csapatok benyomultak Libanon területére és az akciót a béke és a biztonság ellen el­követett bűncselekménynek ne­vezte, Kiáltványában hangsú­lyozza, hogy a békés lakosok, nők és gyermekek tömeges el­űzése, a házak lerombolása, valamint túszok és foglyok ej­tése egy szuverén állam terü­letén bűncselekménynek számít, amit elítél az egész világ köz­véleménye, Libanon megtáma­dása egyenlő az agresszió és a vérontás kiterjesztésével. Fel­szólítja az összes izraeli béke­szerető erőt, hogy fokozza har­cát a kormány politikája ellen, a konfliktus békés politikai ren­dezéséért, az összes nép jogai­nak tiszteletben tartósán és va­lamennyi közel-keleti állam te­rületi sérthetetlenségén alapuló szilárd békéért. Moszkva. A szovjet kor­mány erélyesen elítéli Izrael libanoni fegyveres betöré­sét. A szovjet kormány nyilat­kozatában hangsúlyozza: ,,Az izraeli kormányt terheli a tel­jes felelősség az arab országok ellen elkövetett bűnös cselek­ményekért, Libanon békés la­kosai, ezen belül a területén élő palesztin menekültek éle­téért”. A Szovjetunió más békesze­rető országokkal együtt erő­feszítéseit arra fogja összponto­sítani, hogy véget érjen az iz­raeli agresszió az arab népek ellen és létre jöjjön az igaz­ságos és tartós béke a Közel- Keleten. Az izraeli propaganda, amely az ismert müncheni tragikus eseményeket használja fel kö­dösítésre, senkit sem téveszthet meg. Sem Libanont, sem Szíriát nem terheli semmiféle felelős­ség ezekért az eseményekért. Nem lehet elleplezni azt a nyilvánvaló tényt, hogy ez Izrael előre megtervezett hadművelete az arab népek ellen — álla­pítja meg a nyilatkozat. » v t

Next

/
Thumbnails
Contents