Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

Egészségügyi felvilágosítás Tanácsok fiatal anyák számára A csecsemő egészsége szem­pontjából egyik legfontosabb dolog a kielégítő súlyfejlődés. A csecsemőnek az első félévben 600—700 grammal, a második­ban havonta legalább 500 gram­mal kell gyarapodnia. A fejlő­dés megítélése szempontjából főleg az első hónapokban he­tenként kell súlyt mérni. Ez ott­hon is könnyen elvégezhető, vagy ahol erre nincs lehetőség, a tanácsadó helyiségekben. A tanácsadásokra ezért is, s főleg az ott hallható táplálási és más útmutatókért célszerű eljárni. Arra kell törekedni, hogy az első hónapokban a csecsemő lehetőleg anyatejet kapjon. Az anyatej „megőrzésének" leg­jobb módja a rendszeres szop­tatás, a mell teljes kiürítése minden szopás alkalmával. A szoptató anya lehetőleg sokat pihenjen, bőségesen táplálkoz­zon, fogyasszon sok folyadékot, elsősorban tejet. „Rossz”, vagy gyenge anyatej nincs; anyatej­ből még kis mennyiségnek is igen nagy a biológiai értéke. Ha nincs elég anyatej, és a csecsemő nem fejlődik kielégí­tően, tehéntejes vagy tejporos (Laktorizán, esetleg rövid ideig Adapta) pótlásról gondosko­dunk. A tejpótlást általában két­harmados hígításban adjuk (két rész tej, egy rész víz), lehetőleg Orizával, azaz rizsnyákkal és cukorral. Ennél higabb tejet csak orvosi tanácsra, betegség esetén, néhány napig szabad adni. Korán, már az első hetekben tegyünk citromot a teába; 5—6 hetes korban kezdjük etetni a reszeltalmát, ezután egyéb gyü­mölcsöket, pl. barackot; 2 hó­napos kor körül sárgarépát és paradicsomlét; 3 hónap után burgonyát; 4 hónap után foko­zatosan egyéb főzelékeket. Az 5—6. hónap táján, egyes csecsemőknél esetleg ez után, gondoljunk egyéb tápszerek és élelmiszerek adására is. Kevés tojássárgát, májat, később hús- kaparékot és reszeltsajtot is te­hetünk a főzelékbe. Nagyon fontos, hogy minden „új" ételt fokozatosan építsünk az étrendbe, és lehetőleg csak akkor, amikora csecsemő egész­séges. A beteg csecsemő csaknem minden esetben különleges dié­tát igényel, bőséges teáztatás mellett. A csecsemőket, de a legtöbb idősebb korú gyermeket is, bi­zonyos időközönként el kell lát­ni vitaminokkal. A csonterősítő D-vítamint újabban szokás már újszülött korban adni, de leg­alábbis az első 2—3. héten, — és ezt követően általában 6—8 hetenként. Az egészséges, jól fejlődő olyan csecsemőknél, akiknek gyógyszer szájon át is jól beadható, — célszerű adni a D-vitamint tablettás formában a hét bizonyos napjain. A csecsemőnek is, mint min­den szervezetnek, egyéb vitami­nokra is szüksége van, — ezért tanácsos korán gyümölcsöket, majd paradicsomot és egyéb fő­zelékféléket adni. Gondolni kell a természetes vitamin források közül idősebb csecsemőkorban a tojássárgára, és ,a megfelelő óvatossággal végzett napozta- tásra. Fiatal mesterségesen táplált csecsemőknél csak olyan vizet szabad használni a tápszer vagy tea készítéshez, ami meg­felelően kivizsgált és biztosan nem okozza a csecsemő has­menéssel és szürkeséggel járó, olykor nagyon súlyos, ún. kútvíz mérgezését. E szempontból leg­helyesebb vízvezetéki vizet hasz­nálni, az ásott kutak vize he- lyet(. Ha a csecsemőn gennyes pat­tanások, vagy furunkulusok je­lentkeznek, ne várjunk, hanem mindjárt forduljunk orvoshoz. Ezek ugyanis komolyabb beteg­séget, esetleg vérmérgezést is okozhatnak. Ugyancsak ne vár­junk napokig, ha a csecsemő lázas, vagy köhög, esetleg ful­lad. A láz mindig betegség je le, és életveszélyes görcsökéi is okozhat. Vigyázzunk arra, hogy a cse­csemő le ne essék az ágyról, asztalról, kocsijából. Soha ne hagyjuk a csecsemőt magára. Bármilyen probléma esetén kérjünk tanácsokat a védőnőtől és az orvostól. Különösen alkal­masak e problémák megbeszé­lésére a tanácsadások, és a szakorvosi kiszállások. Az egészséges csecsemő és kisgyermek egy családban a legtöbb öröm forrósa, a jövő várományosa. Megéri, hogy a lehető legnagyobb gonddal és szeretettel vegyük körűt. Dr. Horváth Mihály gyermekgyógyász főorvos. Kismamra és szépnagymama A család öt Hölgytagja. Svájcban, Varbergban kapta lencsevégre a riporter a mamát, aki 32 éves, nagymamát (50), dédnagymamát (72), szépnagymamát (89) és a legfiatalabbat a kisbabával, mely­nek alapján a sorrend változott Á napközi otthonok jelentősége Az utóbbi években úgy adó­dott, hogy elsőosztályosaitnnak több mint a fele napközi ott­honba járó tanuló volt. Ök a tanítás után is együtt marad­tak, együtt ebédeltek, pihentek, tanultak, játszottak. Ne.dk min­dig meg volt pontosan a házi feladatuk, gyakorolták az olva­sást, a számolást, megtanulták a feladott verset, elkészítették a rajzot, kézimunkáztak, éne­keltek. A napközi otthont vezető tanítónő ellenőrizte az írásbeli munkákat és számonkérte a szóbeli leckéket is. Szerettem a napközi otthon­ba járó tanulókkal dolgozni, mert rendszeres életmódhoz, gyors munkához szoktak. Sokkol önállóbbak voltak, mint tóbbi társaik. És még egy: hamarább válnak közösségi emberkékké, előbb megérzik az egymásra­utaltságot, de azt is, hogy mi­lyen jó dolog, ha a társaik se­gítségére számíthatnak. Nem úgy az otthonnál érkező kis bátortalan, közösséghez nem szokott, félő, sokszor bizalmat­lan, sőt önző gyermekek. Őket nehezebb bevonni a közösség­be. Náluk megesik, hogy nincs meg egy-egy lecke, akár abból a kisebb csoportból valók, akik­nek nem dolgozó édesanyja, vagy nagymamája Segíti az ott­honi feladatkészítést. Akár azok közül való, akiknek a nyakában ott lóg a lakáskulcs, s már az első tanítási naptól kezdve ma­gukra maradnak hatéves fej­jel, az őket megrohanó meg­annyi új kötelességgel. Egyedül melegítik meg az előző este, vagy hajnalban megfőzött egy- tál ételüket (a jó napközi ott­honi ebéd helyett). S a fáradt édesapd, vagy édesanya, ide­ges hangulatban, gyorsan ösz- szecsapatia vele a leckét, ha ugyan van hozzá elegendő enérgióia. Szidást is kap a gye­rek - jogosan hiszen elját­szotta az időt. De ki kívánhat egy hatéves ayermektől „terv­szerű” munkát? Azért jó a napközi otthoni foglalkozás, mert ott a tanítónő irányítja a munkát. Jut a gyer­meknek mindenre ideje, nagyon hamar megtanulja, hogv az idő­vel jól kell gazdálkodni, s azt, hogy a jól végzett munka után, sokkal jobban esik a gondtalan játszás. Azért szólunk erről időben, hogy nem teszi jól a szülő, ha magára hagyja a gyermekét már kisiskolás korban a köte­lességeivel. Ahol arra mód és lehetőség van, feltétlenül ve­gyék igénybe a szülők a nao- közi otthont. Jobban, könnyeb­ben tanul a gyermek, jobb kö­zösségi ember lesz belőle, ha rendszerhez szokik, társai között nevelődik, formálódik, alakul a személyisége. Dr. Gergely Károlyné Hétvégi ház Manzárdos-teraszos kivitel. Franciaországban készítik. Ara 35 ezer frank Nagyon szerettem mind a 36 feleségemet Trombózist idéz elő a szűk szárú csizma Sokan azt hiúik, kiment a di­vatból a többnejűség. Tévedés. Egy francia tap nyomán bete­kinthetünk egy mai iráni hárem rejtelmeibe. A Korón négyben jelöli meg az asszonyok eszményi számát, de akinek módjában állt, túl­lépte a keretet. A többnejűség- nek lehetett (és lehet) gazda­sági alapja: több kéz munkál­kodik a ház körül, de a hárem­ben ennek nyoma sincs. Ren­deltetése a főnök hatalomérzé­sének táplálása, fokozása és a gyermekszülés. 36 FELESÉG, 81 9YEREK Az Elle egy iráni újságíró anyagának közlésével együtt megkérdezett néhány francia férfit - 30-50 éves értelmisé­gieket -, mi a véleményük a háremről. Jó dolognak tartják, nem is a „kényurasóg” miatt, hanem valamilyen szuperbol­dogságnak képzelik el - a ro­mantikus irodalmi művek és fil­mek nyomán. Az ismertetett iráni hárem élete inkább prózai. Khalaf sejk, a tulajdonos, 90 éves, 36 felesége volt életében, négy meghalt, háromtól elvólt, mert „veszekedősek voltak”. Huszon­hét jelenlegi felesége közül csak 16 él a háremben, a többi más vidékre költözött, ősi szokás szerint a legidősebb fiához. A se'knek 81 gyereke él, a leg­idősebb 55, a legfiatalabb hó­rom éves. A sejk „egyformán osztja meg pénzét és érzelmeit az asszo­nyok között". Mégis, volt-e ked­vence? „Nem, egyformán sze­rettem valamennyit” — mondja. A nő- és gyermektartás ilyen körülmények között „egy va­gyonba kerül". „Ez a legrosz- szabb az egészben" — mondta az öreg úr. A HAREM ÖRE Parviz Nagibi iráni úiságíró •1 első férfi, aki a „tilos he­lyen” (ez a hárem szó jelenté­se) járhatott és fényképezhetett, természetesen a sejk engedé­lyével. Beszélt a hárem őrével is — aki nem eunuch, 70 éves, és a sejk legidősebb élő fele­sége. Nagy a tekintélye a töb­biek előtt, kezet csókolnak ne­ki, és a jelenlétében nem ülnek le. Maieke Khanon asszony mindig személyesen választotta ki az új feleségeket, citerát pengetve kísérte őket a hárem­be, és minden alkalommal „tán­colt a férje esküvőjén”. Ha az úr belép közéjük, va­lamennyien körülveszik, ' ked­veskednek, hízelegnek neki. Ma már korszerű lakás el sem képzelhető fürdőszoba nélkül. Ezt mindenki természetesnek veszi. Májusban több építőipari vállalat érdekes bemutatót ren­dezett a BNV területén. Egye­bek közt megkezdték a színes, — világoskék, ciklámen, rózsa­szín, vaníliasárga, fekete csem­pék gyártását a hagyományos fehér mellett. De nemcsak szí­nes - mintás csempéket is ké­szítenek. Ezzel lehetővé válik a mintás, belső tér kialakítása a fürdőszobákban. Érdekes, hogy nemcsak a bú­torok és lakások formái korsze­rűsödnek, még az olyan fontos, de aprónak tűnő „berendezés", mint a csaptelepek és zuhanyo­zószerelékek is formatervezet­tek, és szépek. Ezek között többféle van, egy és két csap­pal, hideg és meleg vízhez, ál­ló vagy úgynevezett kézizuhany­hoz. A gyártó vállalatokat dicséri, hogy gondolnak az öregekre és míg egyikyket megszólítja. „Te velem jössz" — és a többiek azonnal félreállnak. A feltéte­lezésre, hogy azért mindegyi­kük inkább lenne a sejk egye­düli felesége, élénken tiltakoz­nak: „Nem, nem! Szeretünk együtt lenni, sokat beszélge­tünk, nevetünk, sohasem unat­kozunk." (A második világháború után a muzulmán világban is megkez­dődött a hagyományok és az új élet követelményeinek összeegyez­tetése, s ha a változás lassú is, ne feíedjük, Khalaf sejk hazájá­ban néhány nő, a parlament, il­letve a szenátus tagja. A hárem­nek ök mór bizonyára nem hívei.) a gyermekekre. Készítenek olyan csempe falba építhető szappan- és szivacstartót, amelynek ka­paszkodója van. Egyszóval, ma már nagyon szép, színes fürdőszobákat lehet berendezni. Eddig a házgyári lakások részére készítettek be­rendezéseket, most azonban a különféle kereskedelmi vállala­tok, szaküzleteiben megtalálha­tók ezek az újdonságok. A régebben épített vidéki családi házakban is ma már el­engedhetetlenül szükséges o fürdőszoba. Ott pedig, ahol közművesített terület van, nem okoz túlzottan nagy problémát a nagyméretű lakókonyhából leválasztani egy részt, vagy a túlzottan naqy éléskamrát át­építeni fürdőszobává. Ezze^*a régi házak értéke is növekszik és a lakók összkomfortja is biz­tosított. S végsősoron — min­denki nyer azon, ha szépen be­rendezett, higiénikus fürdőszo­bával gazdagodik a lakása. Olvastuk — A feleségem dühös, ha do­hányzóm. Ha rágyújtok, olyan méregbe gurul, hogy egy hétig nem áll velem szóba. — És gyakran rágyújtasz? — Egy héten egyszer. * — Csak nem hiszed el a fér­jednek, hogy három napig hor­gászni volt. Hiszen egyetlen ha­lat sem hozott haza. — Éppen ezért hiszek neki. * — Papa, mit jelent az, hogy főnöki — Főnök az az ember, aki mindig időben jön be, ha én késem; és mindig elkésik, ami­kor én időben érkezem. Az egyik legdivatosabb csiz­mát, amely lágyan öleli körül a bokát és a lábszár alsó részét, majd hirtelen, közvetlenül a térd alatt elszükül, súlyos vád- dol illette Atlantic City egyik orvosa, Paul Steel a neves or­topéd sebész kijelentette, hogy ez a fajta csizma nemcsak ké­nyelmetlen érzést okoz, hanem igen súlyos gyulladásokat és tromboflebitist idézhet elő. Steel doktor ezzel kapcsolat­ban aggódó hangú levelet inté­zett az amerikai orvosok szö­vetségéhez, Levelében emlékez­tetett arra, hogy a régi japán császárok kegyetlenül elkötöz­ték ágyasaik lábát, hogy ily mó­don ingerlőbb járásmódra kény­szerítsék őket. A XVIII. és XIX. században a nyugati asszonyok úgy elfűzték a derekukat, hogy májuk egészen az ülőcsontju­kig süllyedt. A huszas évek asz- szonyai úgy elszorították a mel­lüket, hogy csaknem teljesen laposakká váltak. A harmincas­negyvenes években visszérbán- talmakat és X lábakat eredmé­nyezett a tűsarok. Steel doktor az új csizmadivattal kapcsolat­ban a következőket írta: „Na­gyon óvatosnak kell lennünk a lábszárt túlságosan szorító csiz­mákkal. Gyulladást, súlyosabb esetekben tromborlebitist idéz­hetnek elő. Ez azt jelenti, hogy kis vérrögök alakulhatnak ki, amelyek eldugaszolják a vér­edényeket, a tüdőbe vagy az agyba kerülve katasztrófát ered­ményezhetnek. Ha azonban időben alkal­maznak gyulladás elleni gyógy­szereket, fürdőket és masszázst, a kezdődő bajok orvosolhatók. Legalábbis erre oz. eredményre jutott Steel doktor, az általa kezelt 15 tromboflebitises beteg esetében, akik betegségüket kivétel nélkül a túl szoros csiz­mának köszönhették. Steel doktor véleménye sze­rint se hosszabb, se rövidebb időre nem szabad ezeket a csiz­mákat felvenni. Ehelyett olyan csizmát javasol, amely minde­nütt egyformán simul a lábra, mert ez kellő mozgást, elegendő vérellátást biztosít az egész lábnak. A fürdőszoba nem luxus ■SÍÉ* M :• ;*:>:• Fehér-kékvirógos csempével kirakott fürdőszoba, beépített szappan- tartókkal és újvonalú mosdóval CWTI“a !, A R |ÍA PU| m fcüJjMEllEKLEI IligLffifg A 1 <á Olasz kabátmodell 1973-ra

Next

/
Thumbnails
Contents