Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

Dunántúli napló xxix.évfolyam,220.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember i7.,vasómop Vif** nKaI&ÍÍ *-TnT Ärorl'oHnl Verseny-a hazai piacon V erseny a javóból - álla­píthatjuk meg, ha a szintetikus mosószerek mind gazdagabb választékára, korszerű csomagolására és csök­kenő árára gondolunk. Hasonló következtetésre jutunk akkor is, ha a televíziós vevőkészülékek gyártását, kereskedelmi forgal­mát nézzük. Gondoljunk csak arra, hogy az Orion és a Video­ton páros versenyének követ­keztében emelkedett a tévé-ké­szülékek garanciális ideje, egy esztendőről 2 évre, sőt, idősza­konként bizonyos típusoké há­romra. A piaci verseny vitatha­tatlan eredményeit fedezhetjük fel az olaj- és gáztüzelésű kály­hák, fűtőberendezések növekvő gyártásában, választékuk bővü­lésében is. A termelőszövetke­zetek feldolgozó üzemeiben, közös vállalatainál gyártott konzervek, száraztészták, tejter­mékek szintén gyarapítják az áruválasztékot Valószínűleg nehezebb lenne felsorolni azokat a termékeket — mert ezek vannak többségben —, amelyeket még nem mozdí­tott ki a verseny évtizedes „nyu­galmi” állapotukból. A terme­lők és az eladók számára per­sze kényelmes és átmenetileg talán még előnyös is ez a mo­nopolhelyzet A vevő viszont ki­szolgáltatott: eszi, nem eszi, nem kap mást. S a népgazda­ság is károsodik, ha az anya­got, az energiát a munkaidőt korszerűtlen vagy silány minő­ségű termékek gyártására fe­csérlik. Változatlanul időszerű feladat tehát a monopolhelyzet gazdaságilag ésszerű korlátozá­sa, a verseny körének szélesíté­se. Sokan úgy gondolják, hogy verseny csak ott lehet, ahol párhuzamosan kettő vagy több vállalat, szövetkezet foglalkozik az adott termék előállításával. Valójában a verseny, a verseny- képes termelés nem feltételezi minden áron a párhuzamos ha­zai gyártást. Gyakran ez egyéb­ként is megvalósíthatatlan. Ha például két hazai vállalatnál gyártanának háztartási hűtő­szekrényeket csupán azért, hogy verseny legyen a termelők kö­zött, annak több lenne a kára, mint a haszna. Mert a készülé­kek így kisebb szériában, drá­gábban, korszerűtlenebb mód­szerekkel, s valószínűleg gyen­gébb minőségben készülnének. De ugyancsak sokba kerülne a verseny, a jelenlegi nagyság- rendű termelés mellett, ha az autóbuszok, a konténerek, az erőművek, turbinák és generá­torok stb. gyártását osztanák meg két vagy több vállalat kö­zött Mindehhez még hozzátehet­jük; abból, hogy nincs párhuza­mos gyártás, még egyáltalán nem szükségszerű a hazai ter­melő kiváltságos, monopolhely­zete. Noha a háztartási hűtőgé­pek gyártásával például egyet­len vállalat foglalkozik hazánk­ban, mégis bővül a választék, javul a minőség. A jászberényi­ek európai színvonalon dolgoz­nak, a garanciális időt is első­nek emelték fel két évre. Mert e Lehel-készülékek csak látszó­lag vannak kiváltságos mono­polhelyzetben. A hazai piacon versenyt támasztanak az import (szovjet csehszlovák, lengyel) készülékek. De a Lehel hűtő- szekrényeket egyre nagyobb mennyiségben exportálják is, s így külföldön még élesebb ver­senyben kell helytállniuk. Tehát a gyártók egy pillanatig sem pihenhetnek babérjaikon. Vagyis a hazai piacon folyó versenynek fontos eszköze a külkereskedelem, mindenekelőtt az import A hazánkhoz hason­ló, nyílt gazdaságú országok­ban, ahol a külkereskedelem súlya rendkívül nagy, az import fogyasztási cikkek aránya a la­kosság. ellátásában többnyire két-háromszor magasabb, mint nálunk. A gazdag választék, az árubőség elképzelhetetlen nagyarányú import nélkül. Bár az utóbbi években tudatosan törekszünk az import és az ál­tala támasztott verseny fokozá­sára, az erőfeszítések bizonyos korlátokba ütköznek. A nyugati import mértékét behatárolja az ország devizahelyzete. (A Nyu­gatról vásárolt fogyasztási cik­kek bővítik ugyan a választékot, de korlátozott mennyiségük és viszonylag magas áruk miatt érdemben nem szólnak bele a versenybe.) A szocialista orszá­gok pedig maguk sem bővel­kednek fogyasztási cikkekben, s így a mérsékelt kínálat eleve korlátozza a tőlük származó im­portot. Az áruhiány, a könnyű belföldi értékesítés aligha kész­teti a termelőket kivitelre, a ver­seny sajátos formájának, az éles, világpiaci konkurenciá­nak a vállalására. Az órubőség, amely részben szülője, részben következménye a versenynek, de mindenképpen a fogyasztói érdekeket szolgál­ja, csak sok esztendő kitartó erőfeszítései árán jöhet létre. Az elmúlt négy-öt évben sokat ja­vult az áruellátás, csökkent a hiánycikkek száma, de a helyzet még mindig nem kielégítő. Ezért például hiába készít sok-sok ál­lami és szövetkezeti üzem ci­pőt, eddig mégsem alakult ki igazi verseny közöttük, a láb­belik minőségét évek óta igen éles bírálatok érik. S a nagy­arányú cipőexport sem serken­tett jobb munkára, furcsa mó­don inkább az elkényelmesedés irányába hatott. A vállalatok, a szövetkezetek előnyben részesí­tették ugyan a nagysorozatú szovjet rendeléseket, de nem becsülték meg a valóban ked­vező piacot. A magyar könnyű­ipari termékekkel szemben egy­re nagyobb követelményeket tá­masztanak a szocialista orszá­gok piacai, amelyeken mind na­gyobb menyiségben megjelen­nek a nyugati áruk is. S e nö­vekvő versenyre nem reagáltak üzemeink, ezért minisztériumi beavatkozásra került sor. Beve­zették például a központi mi­nőségellenőrzést, vagy — mivel a sorozatos figyelmeztetések nem hoztak eredményt — levál­tották a Minőségi Cipőgyár 22 különböző beosztású vezetőjét A piaci verseny nem önkén­tességen alapul, nem előzi meg felhívás és csatlakozás, a termelő és a ke­reskedelmi vállalatok mégsem térhetnek ki előle. Ha a felté­telek adottak, a verseny a rész­vevők szándékaitól függetlenül hat A központi és az ágazati irányítás feladata a verseny fel­tételeinek megteremtése és mértékének, „hőfokának" sza­bályozása. Esetenként arra is ügyelni kell, hogy a verseny ne váljon öncélúvá, ne legyen több a népgazdasági kára, mint a haszna. Egyelőre azonban még inkább a monopolhelyzet fel­számolásé, a verseny feltéte­leinek megteremtése a fő fel­adat Ezért célszerű például gyarapítani a kis- és középüze­mek ma még szerény számát. A nagyvállalati szervezetek felül­vizsgálása során pedig — ha a monopolhelyzet fenntartásá­hoz nem fűződik bizonyítható népgazdasági érdek — kívána­tos a versenynek és a vevőnek egyaránt kedvező decentralizá­lás. A kereskedelmi hálózat fej­lesztésénél ugyancsak érdemes a bolti, a vállalati verseny fel­tételeit erősíteni, nehogy az értékesítés monopóliuma fékez­ze a választék bővítésére, a za­vartalan áruellátásra irányuló erőfeszítéseket. Kovács József Békemozgalmunk támogatja a DIFK újabb erőfeszítéseit a békés rendezésre Állásfoglalást tett közzé szom­baton az Országos Békeianács a Dél-Vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány szeptember 11-i nyilatkozatával kapcsolat­ban. Ezzel a kezdeményezésé­vel a DIFK - hangzik az OBT állásfoglalása — ismét bizonyít­ja, hogy — az eddigi számta­lan erőfeszítésén túl — újra és újra a békés rendezés lehető­ségeit keresi. újabb nyilatkozatát az amerikai agresszió beszüntetéséről és a vietnami béke helyreállításáról. A nemzetközi haladó közvéle­ménnyel együtt — szögezi le ál­lásfoglalásában az OBT — a magyar nép is követeli, hogy az Egyesült Államok haladékta­lanul szüntesse meg kegyetlen háborúját Indokínában, s a DIFK javaslatai alapján cselek­vőén vegyen részt a békés ren­dezés kidolgozására hivatott párizsi tárgyalásokon. A tartalomból; Usztasa géprablók Svédországban Heti külpolitikai összefoglaló Százmillió forint plusz Mátrai főmérnök Vasárnapi melléklet---------------------k---------------------­A Mecsek Kupa hírei A magyar nép a szeptember elején megrendezett indokínai szolidaritási héten ismét mesz- szehangzóan hitet tett Vietnam igazságos ügye mellett. Tény ugyanis, hogy az elmúlt idő­szakban az amerikai imperia­listák agressziója tovább foko­zódott Indokínában. Dél-Viet- namban embertelen kegyetlen­séggel folytatják a népirtó há-» borút, a VDK területén gáta­kat, iskolákat, kórházakat és más, nem katonai célpontokat bombáznak, tömegesen gyilkol­ják a védtelen polgári lakossá­got. A párizsi tárgyalásokon tanúsított cinikus magatartásuk azt bizonyítja, hogy nem törek­szenek politikai megoldásra. A dél-vietnami felszabadító erők áprilisban kezdődött nagyerejű offenzivája töretlen lendülettel folyik tovább, jelentős katonai győzelmeket eredményez. Teljes támogatásáról biztosít­ja az Országos Béketanács a Dél-Vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány mostani leg­Szolidaritási nagygyűlés Sellyén Többszáz fiatal részvételével szolidaritási nagygyűlést szerve­zett szombaton délután Sellyén a KISZ járási és községi bizott­sága. A Vietnamért, a békéért akció keretében sorra kerülő rendezvény demonstráció a sza­badságukért harcoló vietnami népet támadó agresszorok el­len. A fáklyás felvonulás után Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára mondott beszédet, majd a fiatalok a háború elleni tilta­kozásul elégették az amerikai bombázó B-52-es repülőgép modelljét. A résztvevők az ag­ressziót elítélő, tiltakozó távira­tot juttattak el az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövetsé­gére. A falusi és pusztai gyerekekért Segélyalap a Bolyi ÁG-ban A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával nyolc­szorosán kitüntetett Bolyi Álla­mi Gazdaság állandó segély­alapot létesített avégett, hogy megkönnyítse a nagycsaládos dolgozók gyermekeinek iskoláz­tatását. Ilyen módon akarják elérni, hogy anyagi gondok ne nehezítsék a falusi-pusztai gye­rekek tanulását és lehetőleg ugyanolyan feltételekkel járhas­sanak iskolába, mint az anya­gilag tehetősebb, kevésbé né­pes családok fiai és lányai. A gazdaság minden tanévben nyolcvanezer forintot földit is­kolai segélyalapra a vállalati nyereségből. A mostani tanév kezdetén 140 falusi-pusztai csa­lád csaknem félezer iskoláskorú gyermeke részesült segélyben. Diplomaosztás az Esti Egyetem szakosított tagozatán ünnepséget tartottak szom­baton délelőtt Pécsett az MSZ­MP Baranya megyei Oktatási Igazgatóságán. A Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem szako­sított tagozatain filozófiából, politikai gazdaságtanból és tu­dományos szocializmusból sike­res államvizsgát tett 49 hallga­tó nyert főiskolai oklevelet. Dr. Tóth József, az Oktatási Igazgatóság igazgatója méltat­ta az elmúlt négy évi munkát, kívánt sok sikert a szerzett is­meretek hasznosításához, gya­rapításához, majd átnyújtotta a diplomákat és jutalomkönyve­ket. Kiemelkedő tanulmányi eredményükkel vörös diplomát szereztek: dr. Balassa László, Harmat Zsigmond, Kamarás Zsófia, dr. Kerényi Judit, Kóródi László, Nemeskéri László, dr. Oltai László, dr. Papp Dezső, Szépe Lőrinc és Wild Katalin. Diplomát kapott: Ács Mihály, Bányai István, Bilin József, Csenki András, Csuma János, Csordos Géza, Dómján Gyula, Fejes János, dr. Földes János, dr. Garamvölgyi Károly, Gyar­mati József, Hencz Lászlóné, Herbert János, Huszár Lajos, Kádár Német Béláné, Kerek Ist­ván, Keszler Ferenc, Kovács Fe­renc, Kovács István, Labudek Klára, Laczkó Lajos, Lauer Já­nos, Lőczi Sándor, Lukácsi Ist­ván, Markács István, Mátyás László, Molnár Tiborné, Miski Béla, Nagy József, Nazarov Miklós, Nárai Béla, Nyári Gyu­la, Odrobina Andrásné, Penczel Dániel, Rocskár Bálint, Téglás József, Varga László, Vágó Pál. valamint Vida György. Véget ért egyesített fegyveres erőink közös hadgyakorlata A Varsói Szerződés egyesített fegyveires erői Pajzs ’72 fedőne­vű hadgyakorlatának záróak­kordjaként szombaton Prágában, a Letnán impozáns díszszemlén vonultak fel a gyakorlaton részt- vett testvérhadseregek alakula­tai. A szemerkélő, olykor zápor­szerű eső ellenére a prágaiak tízezrei gyűltek össze a zászló­díszbe öltözött, a Varsói Szerző­dés tagországainak lobogóival, feliratokkal díszített hatalmas téren. Pontosan háromnegyed 11-kor kezdődött a nagyszabású katonai parádé, amelyet a dísz­tribünről megtekintett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ludvik Svoboda hadseregtábor­nok, a köztársaság elnöke, Lu- bomir Strougal miniszterelnök, valamint a CSKP KB elnökségé­nek és a csehszlovák kormány­nak számos tagja. Ugyancsak a dísztribünön foglalt helyet And­rej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere és Iván Jakubovszkij marsall, az egyesített fegyveres erők főpa­rancsnoka. Ott voltak a gyakor­latra Csehszlovákiába érkezett magasszintű katonai delegáci­ók, élükön a honvédelmi minisz­terekkel. Felcsendültek a himnuszok —■ közben tüzérségi díszsortűz dör­dült, majd Gustáv Husák, a CSKP főtitkára lépett a mikro­fonhoz. Bevezetőben emlékeztetett ar­ra, hogy a Varsói Szerződés szer­vezetének kizárólagos rendelte­tése a szocialista országok sza­badságának és függetlenségé­nek, társadalmi rendszerének vé­delme, a béke és biztonság sza­vatolása. Husák a továbbiakban han­goztatta: — A Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó testü­letének prágai ülésszakán elfo­gadott nyilatkozat, az abban foglalt javaslatok — a második világháború következményekép­pen kialakult reális helyzet és a határok sérthetetlenségének el­ismerése, az erőszakról való le­mondás — jó alapul szolgálhat­nak az európai országok együtt­működésének fejlesztéséhez, az európai biztonsági értekezlet munkájához. Ez egyben fő tar­talma a szocialista országok közösen kidolgozott és összehan­golt külpolitikájának — miként ezt a kommunista és munkás­pártok képviselőinek krím-félszi- geti találkozója legutóbb ismét megerősítette. — A Pajzs '72 valóban kife­jezte a Varsói Szerződés tagál­lamainak politikai erejét és egy­ségét Bizonyította a legmoder­nebb haditechnikával felszerelt hadseregeink magasfokú erköl­csi, politikai, katonai és műsza­ki felkészültségét. , A CSKP KB főtitkárának nagy tapssal fogadott szavai után Jakubovszkij marsall mondott beszédet: Köszönetét mondott a CSKP Központi Bizottságának, a csehszlovák kormánynak és nép­nek az egyesített fegyveres erők katonái iránt tanúsított vendég- barátságért, a testvéri, interna­cionalista fogadtatásért Han­goztatta, hogy az idei esztendő eddig eltelt része a béke és a szocializmus pozíciói általános megszilárdulásának időszaka volt. Gyarapszik a Varsói Szer­ződés szervezetének ereje, s a szocialista országok következe­tes békepolitikája nemzetközi méretekben is mind nagyobb tá­mogatást élvez. Káros illúzió vol­na azonban az imperializmus jellegének megváltozásáról be­szélni. Az imperialista erők visz- szaszorultak ugyan, de háborús, népellenes céljaik továbbra sem változtak, világosan példáz­za ezt az Egyesült Államok viet­nami háborúja, Izrael agresszív, reakciós politikája. \

Next

/
Thumbnails
Contents