Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

é DUNÁNTŰLI NAPLÓ 1972. szeptember 16. Szemünk fénye a kiskert Megkezdődött az őszi üdülőszezon Vasban Virágrácsok, lugasok növényei A JERIKÓI LONC (Lonicera eaprifolium) mutatós, fásszaru futónövény. Szára balról jobbra csavarodik és 5—6 m-re is felkú­szik. Vesszője üreges, elliptikus levelei kékeszöld fonákúak. A virágzó hajtások felső levélpár­jai vállbán összenőttek, melyek hónaljában nyílnak május—jú­niusban illatos sárga, fehér vi­rágai. Félárnyékos, napos he­lyen. fugasok, rácsok befuttatá- sára alkalmas. Fásdugványo­zással szaporítjuk. FAFOJTÓ (Celastrus scan- dens). Csavarodva 6—8 m-re kú­szik. Narancssárga termései szeptembertől a fagyokig dísz­lenek. Magvetéssel és gyöké'- dugványozással szaporítható, FUTÓRÓZSA. A rózsakultusz végigkísérte az emberiség sok­évezredes történetét. Kleopát­rától napjainkig a rózsa ked­velt virága a szépet szerető em­bereknek. A rózsák nagy fajta- választékából a kúszórózsák is igen kedveltek. A kúszórózsák amellett, hogy kitűnően alkal­masak lugasok, pergolák befut- tatására, csúnya melléképüle­tek és kopár tűzfalak takarásá­ra, virágpompájukkal a kert dí­szítő elemei. Leggyakoribb szín- árnyalatai: fehér, narancssárga, aranysárga, világosrózsaszín, méiyrózsaszín, bordó, tűzpiros, téglavörös, égszínkék, ibolya­lilák. Nagyobb faiskolák árjegy­zékei nagy fajtaválasztékot kí­nálnak. Kerüljük a piacon, vá­sáron történő rózsabeszerzést. A rózsa mészkedvelő növény. Ahol o vadrózsa díszük, ott biztor- sággal ültethetünk nemes ró­zsát is. Szereti a tápanyagban gazdag talajt. Különösen a szervestrágyák közül a marha- trágyát hálálja meg. Káliumigé­nyes növény. Lugas, rács mellé telepített futórózsát 1,50-1,80 m-re telepítsünk egymástól. Né­hány év múlva a rácsozatot összefüggően befutja. Kerítés­től, oszloptól minimum 20-30 cm távolságra, míg az épület falától 50—60 cm távolságra ül­tessük. Az ültetőgödör méreie 40x40x40 cm legyen. Amennyi­en ougődör talaja nem meg­felelő, úgy jó minőségű termó- főlddel cseréljük ki. Fáradsá­gunkat a növények ugrásszerű fejlődése, erőteljes virágzása bőségesen kárpótolja. A rózsát úgy telepítsük, hogy o szemzes a talaj szintje c!á kerüljön 3—4 cm-re, ezáltal a téli fagy és a nyári szárazság kevésbé károsítja. Beültetés után a töveket por­hanyó földdel kupacoljuk fel, hogy a téli fagytól megvédjük ez alsó szemeket. A futórózsát ősszel 5 szemre, tavaszi ültetés esetén 3 szemre vágjuk vissza. A futórózsát a későbbiekben sem lehet magára hagyni. Rendszeres kötözéssel irányít­hatjuk friss hajtásait. Permete­zéssel védhetjük levélfelületét, főleg a lisztharmat és levéltet- vek ellen, de rendszeres met­széséről se feledkezzünk meg. A futórózsák metszése aszerint történik, hogy egyszer, vaqy többször virágzó fajtákról van-e szó. Az egyszer virágzó futóró­zsa elvirágzott hajtásait vissza­vágjuk, hogy még a nyár fo­lyamán új, fejlett hajtásokat hozzon, amelyek tavasszal új virágot hoznak. A többször vi­rágzókat csak tavasszal kell metszeni, lombfakadás előtt. Amíg a fásszáru kúszónövé­nyek felcseperednek (2-3 év) átmenetileg gyorsan növő, egy­nyári dísznövényekkel is befut­tathatjuk lugasunkat. Ajánljuk a dísztök, díszbab, hajnalka felhasználósót erre a célra. TURBÁNTÖK (Cucurbita ma­xima). Melegigényes növény, magját helyben vetjük, esetleg cserépben előneveljük. Az át- palántázást nem tűri. Magve­Megkezdődött az őszi üdülési idény Vas megyében. A termé­szeti szépségekben, műemlékek­ben gazdag vidéken megteltek a szálláshelyek, mindenekelőtt a pihenésre, csendre, jó leve­gőre vágyókkal. A nagy érdek­lődésre tekintettel újabb kő­szeghegyaljai falukat - Bozso- kot és Cákot — kapcsolták be a fizető vendégszolgálati háló­zatba. Az őrségi Heqyhátszent- jakabon és Öriszentpéteren is százak találnak felüdülést. A speciális őszi vasi kiránduló­csemege, a „gesztenyejórat" is­mét megindul. Kőszeahegyalja nagy szelídgesztenyéseiben kol­lektív sütéseket rendeznek, sok vidámsággal és szép túrával. tés ideje május eleje, amikor á talaj felmelegszik. Korai (április közepe) magvetés ese­tén, az éjszakai fagyok ellen, május közepéig üveglappal védhetjük. Változatos színes, ér­dekes termései, alak- és szín- gazdagsága miatt, lakásdíszí­tésre is jól felhasználhatók. Szereti a tápanyagban dús ta­lajt. Tövéhez kiérett morzsalé- kos komposztot, vagy teljesen kiérett istállótrágyát tegyünk. Körtealakú, csíkos, narancsala­kú, rücskös narancsszínű, tövi­ses alakja kapható a kereske­delemben. Levelei törékenyek, szélre érzékenyek. Felfuttathat­juk fára. lugasra, esetleg egye­dülálló oszlopra is. DISZBAB (Phaseolus coccine- us). Melegigényes növény, az étkezési babbal egyidőben, helyben vetjük, 10—15 cm tá­volságra. Egy helyre 2—3 magot tegyünk. Amennyiben korábban akarjuk behozni, cserépbe, me­leg helyen palántaként előne­[ véljük. Gyorsan felfut 2—3 mé- I térré, de kedvező, jó körülmé- i nyék között még magasabbra ! is. Zöld és piroslevelű változar J tai vannak, ízletes, nagyszeinű termését bőven hozza. Alkalmas lugasok, rácsok, kerítések be- futtatására. Kötözésről nem kell gondoskodni, mert a tartószer­kezetre csavarodik. HAJNALKA (Ipomea purpu­rea). Magvetéssel szaporítható, helybenvetéssel. Többéves al­kalmazása esetén az előző év­ben lehullott magok is kikelnek. Az ótpalántázást nem tűri, cse­repes palántaként előnevelhető. Rácsozatra kifeszített drótháló­ra, vagy amire éppen tud, szo­rosan rácsavarodik. A szélha­tást nem jól tűri, védett helyen díszük igazán. Tölcséres virágai reggel nyílnak. Változatai főleg a kék és rózsaszín színárnyala­tok. Karbantartást, kezelést az öntözésen kívül nem igényel. 3—5 m magasra is felfut. Kalla Gábor PÓDIUM 1 PÁSZTOR FILMJEI. A filmren- j dezők felfedezték Pásztor Erzsit, I a Pécsi Nemzeti Színház mű- j vésznőjét, s egyre több szere- l pet bíznak rá. Csupán az évad | elején a következő rendezők filmjeiben játszott: Bacsó Pé- | tér: Forró vizet a kopaszra, Bán | Róbert: Lányarcok tükörben, Várkonyi Zoltán: Emberrablás Hogyan faláhák meg a magyar jakobinus vértanúk csontjait? l KÖZLEMÉNY: Pécs, Szalai András utat a Baranya megyei Építőipari Vállalat SZEPTEMBER 18-29 KÖZÖTTI IDŐBEN- gázvezeték építés miatt- FÉLSZÉLESSÉGBEN LEZÁRJA. A bukkanó, 5 km sebesség- korlátozást, útszűkületet és 5 to. tengelynyomást korlátozó, táblákkal jelzett szakaszon, fokozott figyelemre hívjuk fel a közlekedés résztvevőit. PTV Beruházási csoport Budán, a Metró-vasút nagy építkezései miatt feldúlt Vérme­ző mai képét látva, vajon kinek jut eszébe, hogy valamikor itt játszódott le a magyar törté­nelem egyik nagy tragédiája, a demokrácia magyar úttörői­nek, Martinovics Ignácnak és társainak kivégzése. Kik voltak ezek a magyar ja­kobinusok? — tette fel a kérdést Ady Endre kereken hetven évvel ezelőtt a Nagyváradi Naplóban írt egyik cikkében — és vála­szul Kazinczy Ferencet idézte, Martinovicsék korának legmű­veltebb szellemét: „Nagyobb részük magasra törekvő, nagy­tehetségű fiatal, jeles férfiak­ból, kedvelt írókból, tisztelt tu­dósokból áll vala, ugyannyira, hogy azt lehetne hinni, mikép­pen az értelmiségnek üzentek háborút. Sehol sem lehetett volna akkoron műveltebb szel­lemeket, jelesebb, finomabb, zseniálisabb társaságot találni, mint a budai ferencesek zár­dáiban, hol a foglyok elzárva valónak. Van-e magyar, ki ama falakra könnyek nélkül emlékez­nék? Bennük nemzetünk díszei ragadtattak el tőlünk.” Martinovics és társainak pő­réről sokáig nemcsak írni, de méq beszélni sem volt szabad. 1848-ban, a sajtó felszabadu­lása után Jókai írta meg először a vértanúk elítéltetésének és kivégzésének történetét. A pör iratait a bécsi titkos levéltár­nak az első világháború után történt megnyitását követően végre közzétették. Mint tudjuk, a pör vádlottai közül hetet le­fejeztek, huszonhetet bebörtö­nöztek, kettő pedig öngyilkos lett. Sírjukat a véletlen folytán találták meg: 1914-ben, Gár­donyi Albert fővárosi főlevél­táros egy régi térképen hét ap­ró keresztet fedezett fel. Az 1810-ből kelt rajz alapján ren­delte el a közgyűlés a kutatá­sokat. 1914. május 20-án, az első öt kivégzett száztizenkilen­cedik évfordulóján azután meg­találták a jeltelen sírokat, a mai Vérmező vadgesztenyefa során belül. Martinovics Ignác külön sírban porladt, négy „igazgatója”: Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjay Ferenc és gróf Sigray Jakab közös sírban, a június 3-án le­fejezett Öz Pál és Szolarcsik Sándor pedig megint külön sírt kapott. A csontvázakat a Fővárosi Levéltárban őrizték so­káig, maid 1926-ban csendben elhelyezték a csontokat a Ke­repesi temető egyik üres csalá­di sírboltjába és rávésették a nevüket. magyar módra, végül egy ugyancsak Bán Róbert rendezte tv-film: Szerelem jutányos áron. (Képünk: Pásztor Erzsi) 4 NIVÓDII. A televízió nivódij- jal jutalmazta Marsek Gabit, a Pécsi Nemzeti Színház tagját, a tévé óvoda-sorozatában nyújtott óvónéni alakításáért. ZENEAKADÉMIA. November 21-én a Zeneakadémián Schütz: Oratóriumának basszus szóla­mát énekli Marczis Demeter, 4 OSZK-STÜDIÓ. Az Országos Könnyűzenei Központ pécsi stú­diójába most iratkoznak be a hallgatók. A stúdió október el­sején kezdődik. h o m o | y t nI a fi rofaí Miért nem voltam az olimpián? Most, hogy lezajlott az olimpia, úgy érzem, hogy nekem is ott kellett volna lennem. Ami nem jelent so­kat, mert bárhol, ha valami össze- röffenés van, én mindig úgy érzem, ha nem vagyok ott, akkor valamit el­mulasztok. így szívesen résztvennék az ENSZ közgyűlésen is és nagyon fáj, hogy Persopolisból, a királyok királya városából is kimaradtam, pedig min­denki ott volt, aki számottevő. Sajnálom tehát, hogy az olimpián nem vettem részt. Ide ugyanis két­féle módon juthattam volna el, vagy mint kísérő, vagy mint versenyző. A kísérő kiválogatásába én nem tudok beleszólni, de elképzelhetet­lennek tartom, hogy énrám sor kerül­hetett volna. Volt jelentkező elégi Marad tehát a versenyzés. Most, hogy pótlólag elgondolkodtam, me­lyik sportágban nyújthattam volna olyan teljesítményt, amelyik indokol­ta volna a kiküldetésemet, nagyon nehéz volt döntenem. Arra indulásként rájöttem, hogy egyetlen egyéni számban sem tud­tam volna olyan eredményt felmutct- ni, a-ni kiküldetésemet indokolta vol­na. Minden tiszteletem a súlyemelő­ké. A hideg rémület gyötör, amikor mealátom a marhanagy súlyokat a tv-képernyőn. Ezt a sportot számomra úgy kellett vo'na átalakítani; szakí­tás 25 kiló, lökés 25 és emelés (de­rékig) 50 kg. Ezzel el lehetett volna indulni? Szó se rólal Vénül rájöttem, hoav melyik az e^v-Men soort, amelyikhez minden előképieftségem megvan. Ez az öt­tusa. Akkor Bnlczó Andrásék is fel­tehetőleg csapatversenyben nem ke­rülnek a 2. helyre. Az egyéni arany­érmet nedia amúav sem tudtam vol­na elvenni Bo!czó*ól. k;véve, ha az őt számhoz hozzátettek volna még hot olyant, mint pt. a sokk, m Kor* j gászat. Igazán jelentékeny öttusázó veszett el bennem I Kezdjük a lovaglással I Sor alá még az anti világban ke­rültem. Itt olyan alakulat fogaaott édes gyermekének, ahol lovagolni kel­lett. Nagyon eredeti lovasok voltunk. Odajárt a fél laktanya röhögni. Le­dobni a ló csak az elején tudott, később megokosodtam, mert meg­kapaszkodtam a nyeregkápában és onnan levakarni csak zsilettpengével lehetett volna. Ezzel szemben kiváló ugratónak bi­zonyultam. Lovagolni ugyanis akar­tam. Nem is menti De a lovaglás kellős közepén bekeveredtem egy hónapra kórházba és mire visszatér­tem, mór nem is ide, hanem Pest­re kellett mennem iskolára. Ott For­gács százados tanította a lovaglást. Eayes hírek szerint lovon született és m.ég Auguszta főherceciasszonvt is ő tanította, de kinkotbólintották, mert szókincse kizárólag a kaszár­nyái élményekre volt alapítva és ami­kor a föherceaasszony nem jól ülf a lóra, akkor raorditott: — Uliön fenséges asszony a fensé­ges lelkivilágára, mert az arravaló! (A lelkiviláq helyettesítendő lakta­nyai szakkifejezéssel!) Ennek mondtam én aztán fogna- avobb rémületemben, mikor ő kü­lönféle akadályokat hurcoltatott be. — Százados úr, én még sose ug­rattam I — Ideje, hogy elkezdje! — De azt hoqy kell csinálni? — Bízza a lóra, annak több esze van. Csak azt tegye, hogy vezesse az akadály irányába, adja oda neki a .gyeplőt és csukja be e szeméi Körkép A ZSELICSÉG SKANZENJE A Somogy megyei Tanács úgy határozott, hogy a megye egyik legismertebb zselici falujában, a Kaposvártól hat kilométerre lévő zselici dombok nyúlványai­nál fekvő Szennában skanzent építenek fel. A skanzen tanul­mánytervét Szabó Tünde építész- mérnök vezetésével a tanácsi tervezővállalat készítette el. ösz- szeóllították a még jó állapot­ban lévő épületek rajzainak és fotóinak gyűjteményét, feldol­gozták a házakkal kapcsolatos történeti adatokat. Ezt indokolttá teszi, hogy még ma is található a faluban néhány „föcskeraká- sos", fatalpas-boronós, zsúpos ház, megtekinthető például a kétszáz éves, festett népi virág­mintás, faberendezésű reformá­tus templom, a művészettörté­netből ismert Nagyváti János szennai népművész- asztalos al­kotása. A megyei tanács tervei szerint hamarosan hozzáfognak a skanzen építéséhez. NÉMET NEMZETISÉGI BÁZISKÖNYVTÁR SZEKSZARDON A Művelődési Minisztérium könyvtárügyi és nemzetiségi osz­tályának irányelveit figyelembe- véve a szekszárdi megyei könyv­tárat német nemzetiségi bázis- könyvtárnak jelölték ki. A mi­nisztérium megfelelő anyagi tá­mogatást nyújt a kezdő könyv­tárkészlet beszerzéséhez, majd minden ezer nemzetiségi lakos­ra ötvenkötetes könyvállomány­növekedéshez biztosítanak éven­te pénzfedezetet. A könyvállo­mányt kölcsönzésre elosztják, és cserélik a járási és községi könyvtárak között. A községi könyvtárak ezeken túl két német­nyelvű folyóiratot is biztosítanak olvasóik számára. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a német klasszikus és mai irodalom leg­kiválóbb alkotásait, a fiatal ol­vasók a mai német ifjúsági iro­dalmat német nyelvű kiadásban olvashassák majd el. A Tolna megyei Népújság arról számol be, hogy a nemzetiségi lakosság érdeklődése a könyvtár iránt máris igen nagy. ÜJ KÖNYVEK A SZOVJETUNIÓ MEGALAKULASANAK 50. ÉVFORDULÓJÁRA A Kossuth Kiadó a szovjet ál­lam megalakulásának közelgő I 50. évfordulója alkalmából több új könyvet jelentet meg a Szov­jetunió politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. ! Ä soknemzetiségű szovjet állam j megalakulásának, a köztársasá- I gok egyesülésének körülményeit és okait elemzi Anasztasz Miko- jan ötvenéves a Szovjetunió cí­mű könyvében, melyben arról is ír: hogyan valósult meg az or­szágban a lenini nemzetiségi politika. Az MSZBT-vel közös kiadósban megjelenik egy két­nyelvű miniatűr kötet, mely közli a megalakulásról szóló 1922. de­cember 30-i nyilatkozatot, több fontos adatot közöl a szövetsé­gi és autonóm köztársaságok­ról, az autonóm területekről és nemzetiségi körzetekről, fotók­kal, térképekkel illusztrálva. Ugyancsak az MSZBT-vel közö­sen adják ki Berecz János Baráti szövetségben című könyvét, mely a magyar—szovjet barátság tör­ténetét a magyar internaciona­listák harcaitól napjainkig köve­ti, megemlékezik az 1948. feb­ruár 18-i barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésről, annak 1967- ben történt megújításának je­lentőségéről. Átdolgozott ki­adósban újra megjelenteti a kiadó Kis Csaba és Nemes Já­nos: Mit kell tudni a Szovjet­unióról című könyvét, a szovjet állam legutóbbi évtizedének tör­ténetét dolgozza fel egy szovjet munkaközösség A Szovjetunió a kommunizmus építésének útján címmel, új okmányokkal és do­kumentumokkal kiegészítve je­lenik meg a Szovjetunió Kom­munista Pártjának története új kiadása, mely.két új fejezetében a XXIII. és XXIV. kongresszussal foglalkozik. DOKUMENTUMOK JÓZSEF ATTILÁRÓL A Kritika című folyóirat leg­utóbbi számában Vértes György szerkesztésében, előszavával és magyarázó jegyzeteivel közöl eddig ismeretlen és nagyterje­delmű részleteket József Attila élettársának, Szántó Juditnak a feljegyzéseiből. A feljegyzések­ből az olvasók elé tárul József Attilával való megismerkedésé­nek hiteles története, közös éle­tük számtalan eddig ismeretlen részlete, adalékokat tartalmaz­nak József Attila mindennapjai­ról, szerelmeiről, családjáról, barátairól, ellenségeiről, tevé­kenységéről a munkások és a baloldali értelmiségiek között, az illegális kommunista mozgalom­ban. Részletesen foglalkozik azokkal az okokkal és körülmé­nyekkel, melyek a költő tragikus halálához vezettek el. Izgalmas, érdekes olvasmány ez, mely hű kiegészítője a költőről alkotott képünknek, ugyanakkor megírá­sában irodalmi élményt is nyújt. Feltétlenül elismerés és dicséret illeti a folyóirat szerkesztőségét e vállalkozósérti M. E. Na én azt megcsináltam. Hogy én mit át nem ugrattam I Kőfalat, kor­látot I Mindezt hibátlanul és becsu­kott szemmel. Ezért néztem elszomorodva azt a szánalmaskodást, amit szegény Vil­lányi művelt a jól beidomított ger­mán lóval. Hol ekkor rángatott a szájába, hol akkor, s a ló annyira megúnta, hogy végül egy akadálynak már neki sem akart menni. A vívással sem lett volna különö­sebb bajom. Itt is eredeti dolgokat műveltem volna, hisz alapkiképzése­met szintén az előbbi helyen nyer­tem. Ott ácsorogtam a többi között karddal a kezemben és úgy álltam, ahogy egy mord harcoshoz illik. Ke­ményen léptem, ugráltam előre és hátra, úgy éreztem, hogy mindent megtettem, amit követelt a haza. Nem igy a vívást vezető hadnagy. Harcos kitöréseimet sompolygásnak minősítette és ki is jelentette: —- Hél Egyesek sompolyognak? Ereztem, hogy velem lesz baja. Oda Is szólt I — Jöjjön csak ki maga! Nem lehetett alkudozni, kibatlag- tam. — Na ezt nézzék meg! Nem hiszem, hogy dicsérni akart. Egy ideig ott nézegettem közszem­lére kitéve, de még nem derült ki, hogv miért. Kézbe vette a kardját és azt mondta: — Vegyenek róla példát! — Ha­tásszünetet tartott, majd a drámai feszültség közepette ismét megszó­lalt. — Ursön fejbe I Kétségkívül nem mindig vacrvok nyers, de az Hven felszólításnak nem tudtam ellentmondani és olinhogy ki­nyitotta a száját és a kardia még a bokájánál volt« fejbocsaptara. —- Marhal — becézett, — UssBvt meg megegyszerl Ha ütni nem is, de gondolkodni meglepő gyorsan gondolkodtam. Ö azt várta, hogy a felszólítás után én némi töprengés közepette megpróbá­lom fejbecsapni. Én azonban a mon­dat felénél ismét ütöttem. Szótlanul elküldött. Most tessék gondolkodni, ha ilyen jól kezdtem — mert ez y(\*óbajnok volt —, mire vihettem volna? A lövéssel sose volt bajom. Fene tudja hogyan, de mindig célba ta­láltam. A futás gyengébb számom lett volna, de a kezdő lépéseket itt is sikeresen megtettem. Ügy 16 éves ko­romban öcsémmel átmentünk a szomszéd közséabe. Nagyon vereke­dés község volt! Mi ketten beállí­tottunk egy vasárnap békésen és Balczó rekordja semmi ahhoz, ami­lyen sebességgel távoztunk. Szeren­csére volt 5 km-re egy nádas, aho­va bevetettük magunkat, vagy 15 hasonló korú és késsel iól felfeay- vérzett fiatal elöl, akik elhatározták, hooy utánozzák a felnőtteket. Kétségkívül az elején még a nagy szájaskodásban résztvettünk, de m«kor a bicskák előkerültek és nekünk méa körömpiszkálónk se volt, akkor tettük meg ezt az öttusa kísérletet. Ha még ttzszer átmegyünk ebbe a községbe, akkor nonyon érős számom lett yolna ez az olimpián. Egyetlen öttusázó sem ér el egy­forma teljesítményt minden számban. Nekem gyenge oldalam lett volna az úszás. Itt nem adtak volna l’OO pontot, de erős akarattal sokra vi­hette volna az ember. Itt is tettem néhány szeres kí«Ar*etet, ha fól em­lékszem, kettőt. Több szemtanú Je­lenlétében áf,V,ttr,m 17 éves korom­ban a fnn-ó'ti mólót. Ha akkor öt­tusám késeiek, ma már, ha nem is H-i-itey An-trós seh*»««A-*';**elt de ttíyonwos nrxnfokat kétségkívül Itt ÍS ö"^eav":-h»tíem volna. Oondolofn, m*ndez eléa lett volna orro, ho'-» résttve-vek «j olim-uán. Hoay miért nem készültem rá? Jellemző rémi SzöTlösy Ráírná«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents