Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara: 80 fülé» Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 219. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. szeptember 16., szombat A politika képviseletében K özhelynek számít ma már az az igazság, hogy manapság nem könnyű eligazodni a világ politikai eseményei, szocialista átalakulásunk tennivalói között, társadalmunk új vonásainak, fejleményeinek megítélésében. Lehet-e elvárni, hogy az átlagember — s így a kommunista párttag —, minden politikai kérdés lényegét, jelentőségét alaposan ismerje, azok gazdasági, filozófiai, társadalmi összefüggéseit elemezze, majd másoknak megmagyarázza? Ez nyilvánvalóan nehezen elképzelhető, hiszen az emberek főképpen képzettségük, érdeklődésük körében tudnak ignzán elmélyülni. Az MSZMP X. kongresszusa mégis hangsúlyozta: „ .. .Mindenütt érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy a meghozott döntések után minden párttag kötelessége az aktív állásfoglalás a párthatározatok mellett, s a végrehajtásban való részvétel a kapott pártmegbizatásoknak megfelelően”. Ez a meghatározás azonban nem a teljességet, a minden-tudást igényli. Azt a követelményt állítja a párt tagjai elé, hogy behatóan ismerjék a párt politikáját, elvi és gyakorlati óilásfog'aláiait, s azokat mindenütt képviseljék, hirdessék. Sűíűn hallani a mindenütt fellelhető, a párt politikáját példásan magukévá tevő, öntudatos magatartásé kommunistákról. Sokan vannak, akik a maguk környezetében állhatatosan hirdetik és magyarázzák a pó.t Igazságát. Tapasztalható azonban bizonytalanság is, egyesek félre- húzódnak a vita.,tói. Milyen okok hozhatják létre az effajta megatartást? Nem utolsósorban az, hegy a párttagok egy része nem bízik önmaga ismereteiben. Ügy véli: a modern tömegtájékoztatás eszközei a tv, a rádió őnála színvonalasabban magyarázzák a kérdéseket. Ez a magatartás ugyanakkor kényelmes is, mert az húzódik meg a mélyén, hogy az „okosok” odafenn úgyis „helyére teszik" a dolgokat. Ők maguk viszont nem vesznek fáradságot, hogy alaposan megismerjék és elsajátítsák a párt határozatait, s ilymódon megértsék az állás- foglalások lényegét. Az ilyen fajta szemléletmód és magatartás természetesen hibás, idegen a kommunista embertől. Aki az életet jól ismeri, tudja, mennyi mindenért, mennyi minden mellett és ellen kellene szót ejteni a munkahelyen, a baráti és családi körben. A párt taglóinak a felvetődő mindennapi vitákban és ügyekben kell állást foglalniok. Nem mindent kell megmagyarázni, hanem azt, amiről éppen ott és most szó van, ami a leginkább foglalkoztatja a kollektívákat, a beszélgetők körét. Természetesen nem lehet mindenki képzett politikai agitátor, de minden párttagnak a maga módján határozottan kell kiállnia ° szőnyegen fekvő kérdésekben. A pártszervezetekben joggal elégedetlenek azokkal a párttagokkal szemben, akik nem jeleskednek ismereteik bővítésében, s a hallgatás „bölcsességét" választják, amikor ki kellene állni Joggal várják el, hogy mindenki legyen részese a vitás kérdések magyarázatának, hiszen a kommunisták politikai tekintetben nem lehetnek átlagemberek. Csakis egyéni és egységes kiállásukkal, szavukkal és magatartásukkal vívhatják sikeresen harcukat dolgozó társaik gondolatainak megnyeréséért. a párt politikájának megvalósításáért. Szüretelik a komlót Baranyában Egyre fogynak a komló füzérek a hatalmas táblán „A lupulin (komlóÜszt) zöldessárga, ragadós, aromás szagú, fűszeres, keserű ízű por, a komló tobozainak tövéből” — írja a Vegyészeti Lexikon a sörgyártás egyik alapanyagáról. A lupulin adja a sör zamatát, ízét, színét, s ez tartósítja a kész italt. A „férfias" illatú, kesernyés ízű lupulin mennyiségétől függ a sör keserűségi foka. Az átlagos világos sörök — például a szalonsör. vagy a kőbányai világos — hektoliterenként 15-17 deka száraz komlót tartalmaznak, s ettől kissé édeskésebbek a keserű cseh sörökhöz képest, amelyekhez viszont hektoliterenként 20—22 deka száraz komlót adagolnak a gyártáskor. Egy liter kész n/ilá- gos sör 0.08—0.10 milligramm komló-keserűanyagot tartalmaz. Hazánkban csak a Dunántúlon, Baranyában és Tolnában termesztenek Komlót. Az itt termelt mennyiség azonban csak részben fedezi az ország szükségletét, s ezért komlóból behozatalra szorulunk. A Miniszter- tanács is foglalkozott a közelmúltban a komlótermesztés gondjaival, s határozatot hozott a termőterület növelésére. Sörivó nemzet lettünk ... Baranyában a Bikali és a Bolyi Állami Gazdaság termel komlót. Bikaion 1959-ben 40 holdon kezdték, s ma már a bikali 80 hold a megye legnagyobb összefüggő ültetvénye. A Bolyi Állami Gazdaság három üzemegységében — Sátorhelyen, Sziebertpusztán és Bárban — foglalkozik komlóval. Sátorhelyen 58 holdon, Sziebertpusztán 60 holdon, Bárban 32 holdon. Sátorhelyen hagyományai vannak a komlótermesztes- nek: az első sorokat még 1928- ban, az akkori uradalomban telepítették. 1955-57-ben indult meg a nagyarányú gépesítés és a fejlesztés. Az acélhuzalokon karcsú betonoszlopokra kúszó komlóindák augusztus elejétől szeptember közepéig hozzák a toboztermést. Baranyában 8—10 fajta komlót termesztenek, ezen belül is korait, középérésűt és későit. Egy-egy fajta betakarítása 8—10 napig tart, így augusztus elejétől szeptember középéig szüretelnek. A legmagasabb keserűértékkel — az érték a béltartalomtól, a vegyi összetételtől függ — a cseh komló rendelkezik, ezt a fajtát használják a minőségi sörökhöz. A cseh komló azonban viszonylag kevés termést hoz. A Belgiumból származó norten- breuer fajta lupulinban gazdag. magas keserűértékű, bőventer- mő. A francia komlónak is jó a keserűértéke, s ez a fajta hozza a legtöbb termést. A német Golding alacsony keserűértékű, de nagy termést od. Valameny- nyi fajta megtalálható a baranyai ültetvényeken, ugyanis mindegyik más-más időpontban érik, s így nem kell egyszerre szüretelni. A komlót dugványról ültetik, mint a szőlőt. Az első évben keveset hoz, a második évben már 3,5-4 mázsát holdanként, s az ötödik évben teljesen termőre fordul. Ilyenkor öt mázsa is megterem egy holdon. Egy- egy ültetvény 20-25 évig „él”, ha gondosan kezelik. A komlót tavaszonként metszik, méghozzá a föld alatt. Ezt a körülményes műveletet a bikaliok úgy könnyítették meg, hogy készítettek egy gépet, amelyik nyitja a földet, metszi az indát, majd ismét betemeti. Ma már a szüretelést is gépesítették. A levágott indákat gépekkel szállítják a komlókombájnhoz, a berendezés leszedi az indákról a tobozokat, majd egy szállítószalagon az olajfűtésű szárítóba juttatja. Szinte emberi beavatkozás nélkül. A szárítás után a tobozok súlya egynegyedére csökken, s szárított állapotban szállítják a sörgyárakba. Az idei első szállítmány Bikáiról is, Sátorhelyről is Csehszlovákiába Indult, ahol a tobozokból cseppfolyós lupu- linkivonatot készítenek, s ezt a kivonatot szállítják vissza Magyarországra. A többi bikali komlót a kőbányai, a bolyit pedig a nagykanizsai és a pécsi sörgyár használja fel. A gyárak — a minőségtől függően — 10— 12 ezer forintot adnak a száraz komló mázsájáért. Néhány napon belül befejezik Baranyában a komló szünetelését. Az eddigi eredmények alapján Bikaion 380—400 mázsa termést várnak, Bolyban 600— 700 mázsát. A sátorhelyi és a bari ültetvények jégverést kaptak a tavasszal, ezért a vártnál kevesebb termett, de az átlag azért jónak mondható. A komló általában 5 mázsát hoz holdanként, s a 4,5 mázsa az idén is meglesz. A komló termesztése — még a nagyobb beruházást igénylő gépesítés mellett is — megéri a gazdaságoknak. Gépesíteni viszont csak ott érdemes, ahol nagy a termőterület. Bikaion is, Bolyban is szinte teljesen gépesítették a termesztést és a betakarítást, ezért mindkét gazdaság növelni szeretné a területet. A bolyiak például jövőre újabb tíz holdat ültetnek be. A cél: olyan fajták meghonosítása, amelyek alkalmasak a gépi megmunkálásra és a gépi szedésre. A tartalomból: Debreceni és szegedi tapasztalatok — pécsi szemmel Lesz-e elég mirelit áru? Előtérben a közműépítések gépesítése K Szolidaritás Indokína népeivel Egy hét alatt kétezernél több gyűlés ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság Pénteken — a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székhazában — ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság. Harmati Sándor elnök beszámolt a szolidaritási mozgalomnak az elmúlt hónapokban végzett munkájáról, a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról és a hazai akciók eredményeiről. Ismertette a Bagdadban tartott nemzetközi konferencia állásfoglalását annak támogatására, hogy az iraki kormány állami tulajdonba vette az IPC (Iraq Petroleum Company) termelőberendezéseit. Ezen az iraki tanácskozáson tevőlegesen részt vett magyar küldöttség is. Beszámolt a szolidaritási bizottság vezetője a dél-rhodesiai felszabadítási mozgalom és az angolai felszabadítási mozgalom küldöttségeivel folytatott megbeszélésekről. elmondta, hogy Magyarország segítséget nyújt a vietnami, laoszi és Bangla Desh-i sebesült hazafiak gyógykezelésében. A szeptember 2. és 9. között megrendezett indokínai szolidaritási hét értékelése volt az elnöki beszámoló legfontosabb része. Elmondta Harmati Sándor, hogy az ország különböző részeiből eddig beérkezett jelentése tanúsága szerint a héten 950 nagygyűlést és 1600 réteggyűlést tartottak. Kiemel- kedőek és hatásukban is a legfontosabbak voltak a fővárosi, a Pest, Zala, Nógrád és Heves megyei demonstrációk, amelyek szervezésében a Hazafias Népfront bizottságai, az Országos Béketanács, a Szakszervezetek és a KISZ jártak élen. A hazánkban élő, itt dolgozó, illetve tanuló vietnamiakat mindenütt bevonták a szolidaritási megmozdulásokba. Nógrádverőcén 800 vietnami fiatal találkozott a magyar ifjúság képviselőivel, s a Népfront-bizottságok baráti találkozóra hívták meg a vietnami diákokat azokban a városokban, ahol tanulmányaikat folytatják. A falvakban, megannyi munkahelyen röpgyűlések százait tartották és a Ho Sí Minh nevét viselő brigádok ünnepi brigádgyűléseken emlékeztek meg a VDK 27. évfordulójáról, kifejezve cselekvő szolidaritásukat Indokína népeivel. Brandt választási beszéde Következetesen kell folytatni a békepolitikát Bonn. Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Keményhangú választási beszédben ismertette pénteken délután programját Willy Brandt szövetségi kancellár, a nyugatÜnnepi nyitás a Mecsek Kupán Magyarruhás lányők köszöntik a résztvevőket a megnjitó ünnep :4g?i> fT német szociáldemokraták elnöke. Kérte a nyugatnémet választóktól: újítsák meg bizalmukat kormánya iránt. A rendkívüli választások megtartása azért szükséges — mondotta —, mert megváltoztak a parlamenti erőviszonyok. Az ellenzék képviselők átcsábításával „meghamisította a választók döntését” és megbénította a szövetségi gyűlés munkáját. „Amikor a képviselők előtt felvetem a bizalmi kérdést, valójában azt akarom elérni, hogy feloszlassák a szövetségi gyűlést és megnyissák általa az új választásokhoz vezető utót.” A bizalmi kérdés tehát o választókhoz szól. Brandt felhívta a figyelmet a kormánykoalíció hároméves tevékenységének eredményeire, amelyeket azonban nem tudatosított kellőképpen a közvéleményben Persze a bírálatával segítő sajtó mellett „olyan sajtó- konszernekkel is van dolgunk, amelyek elvakult gyűlölettel kísérnek bennünket” — utalt a kancellár a szélsőjobboldali Springer lapok kormányellenes kampányára. Ebből le kell vonni a szükséaes következtetéseket — mondotta. Ami az NSZK külkcocsolatait illeti „következetesen kell folytatni a megkezdett békepolitikát" — hangoztatta a kancellár. A német nép keserű íooasztala- tokat szerzett a m .Tanultunk belőlük." Az NSZK ho(Folytatás a 2. oldalon) 1
