Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-15 / 218. szám

1972. szeptember 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Több mint negyvenmilliárd forint közműberuházásra Megnyílt Pécsett az V. építőgépész-konferencia Pécsett, a Tudomány és Tech­nika Házában csütörtökön meg­nyílt az V, Építőgépész-konfe­rencia, amelynek kezdeménye­zője és állandó rendezője a Gépipari Tudományos Egyesület | Építőgépész Szakosztálya, vala­mint az Építőipari Tudományos Egyesület Szervezési és. Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei csoportja. A tanácsko­záson a hazai építőipari és építőgépgyártó vállalatok, az Építésügyi Minőségellenőrző In­tézet 200 szakembere vesz részi. Ezenkívül két nyugatnémet és egy belga cég küldte el kép­viselőit, akik előadásokat tarta­nak és bemutatják a Pécsett kiállított gépeiket. Rikker Mihály, a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat igazgató-helyettese nyitotta meg a kétnapos konferenciát. Ezután Szmodits Zoltán, az EVM Közműfejlesztési és Cél­program Bizottság ügyvezető el­nöke tartott bevezető előadást a közműépítés gépesítésének jelenlegi helyzetéről és fejlesz­tési irányelveiről. Elöljáróban elmondotta, hogy e szomszédos országokhoz ké­pest hazánk közművekkel való ellátottsága nagyon lemaradón. A helyzet javítása érdekében már a III. ötéves tervben meg­kezdődött a felkészülés. Kiala­kult a közműépítés fejlesztését szolgáló komplex célprogram. Ennek anyagi feltételeit a kor­mány a IV. ötéves tervben meg is teremtette. A korábbi időszak több mint kétszeresét, 40 mil­liárd feletti összegű beruházást irányzott elő víz-, energia- va­lamint távközlési közművekre. A feladat jelentőségét mutatja, hogy míg egyes területeken mérsékelték a beruházási prog­ramot, ezt az eredeti terv sze­rint hajtják végre, ami egyben rendkívül nagy megterhelést je­lent a kutató, tervező és kivi­telező szervezeteknek. Jelentős eredményekről is szá­mot adott Szmodits Zoltán. Köztudott, hogy a közműépítés egyik legnehezebb feladata a földkiemelés. Éves szinten kb. 10 millió köbméter földet kell megmozgatni, kiszedni, vissza- tölteni. Míg az elmúlt tervidő­szakban ennek 10—15 százalé­kát végezték géppel, jelenleg ez az arány 70 százaléknál tart. Az utóbbi időben több mint száz darab nagyteljesítményű, hidraulikus kotró érkezett az országba. A fejlesztett géppark lehetővé teszi a feladatok teljesítését. További teendő, hogy megfelelő technológia alkalmazásával, korszerű munkaszervezéssel eze­ket a lehető leggazdaságosab­ban, termelékenyen használják ki. Ezért kell nagyon szorosan együttműködni az építészeknek, gépészeknek, munkaszervezők­nek. Különösen fontos: a ha­gyományos kivitelezési eljárá­sok korszerűsítése mellett új, Magyarországon nem ismert közműépítési technológiákat fej­lesszenek ki, honosítsanak meg, hogy az építés ne zavarja a felszíni forgalmat, illetve ha ez nem kerülhető el, a zavarás minél rövidebb szakaszon kö­vetkezzen be. Példa erre a „ki­takarás" nélküli, vagy a rövid­szakaszos közműépítés. Az elő­adás ezekről is szólt. A további előadások rész­területekkel foglalkoztak. Or. Szabó Iván műszaki osztályve­zető „Csővezetékek jelenlegi kivitelezése víz, qáz, távfűtés és csatorna vonalán", az Építés­ügyi Minőségellenőrző Intézet képviselője „Építőipari hegesz­tési munkák szakmai és minő­ségellenőrző kérdései”, a Mély­építő Vállalattól Veres Zoltán laboratóriumvezető-helyettes „A Mélyépítő Vállalatnál alkalma­zott hegesztési technológia és eszközei, valamint ezek terepi és laboratóriumi ellenőrzése", a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalattól Kovács Tibor okleveles gépészmérnök „A Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál alkalmazott acélcső hegesztési technológia és azok eszközei" címmel tartott elő­adást a délelőtt folyamán. Dél­után három előadás hangzott el. A konferencián kiemelt té­ma az építőipari hegesztési munka, ezek ellenőrzése, tech­nológiája, és eszközei. A Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat érdekes kísérletről is beszámolt. Pécsett többszáz mé­ter műanyag víz- és gázvezeté­ket helyeztek el. A műanyag­csövek kötése ugyanis egysze­rűbb, mégis biztonságos. Az új anyag előnyeiről, az eddigi ta­pasztalatokról tájékoztatták a konferencia résztvevőit. Pénteken a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szál­lójában folytatja munkáját c konferencia, majd gyakorlati be. mutató zárja a programot. A Pécsett rendezett országos építőgépész-konferenciák Int­Szeptember világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja Szeptember világszerte az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja. 1965-ben, az UNESCO teheráni világkongresszusán szü­letett ez a döntés, s időszerű­ségét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a legfrissebb sta­tisztikai adatok szerint földün­kön 787 miilió — felearányban felnőtt — írástudatlan ember él. A becslések szerint az elmúlt 20 esztendőben világszerte mintegy 10 százalékkal csökkent az analfabéták száma: 1950-ben o földkerekség lakosságának még 44.3 százaléka tartozott ide, jelenlegi arányuk 34,2 szá­zalék. Hazánkban a felszabadulás­sal egyidöben — a szocialista kultúrpolitika egyik legfontosabb célkitűzéseként — kezdődött meg az írástudatlanság felszá­molása. '1941-ben még nem ke­vesebb, mint 600 000 analfabé­tát tartottak számon Magyaror­szágon. Tíz- és tízezrek ültek iskolapadba a felszabadulás — Két magyar termék kapott aranyérmet a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron. Figyelemre méltó elismerése ez mind a ma­gyar gépiparnak, mind a brnói magyar kiállításnak, hiszen a külföldi te mékeket mindössze 16 prany : c nme! dí;azták, s Ma­gyarországon kívül csupán a Szovjetunió, az NDK és az NSZK „két aranyérmes”. utáni esztendőkben már meg­lett korban, hogy anyanyelvűnk alapjait — az írást és az olva­sást — elsajátítsák. A követke­zetes munka eredményeként je­lenleg — a legutóbbi népszám­lálás adatai szerint —- nem egé­szen 50 000 analfabétát, illetve félanalfabétát tartanak nyilván. Ha azonban az úgynevezett „képezhető korú” — vagyis az 55 év alatti — lakosokat vesszük alapul, akkor a felmérések ada­tai szerint mintegy 14 000-re tehető még az arányuk. Szak­emberek egybehangzó vélemé­nye szerint a hazai analfabé­tizmus — csekély számuk és szórványos előfordulásuk miatt — nem számottevő. A kulturális forradalom eredményeként nap­jainkban mór inkább az alap- műveltség megszerzése vált ko­runk művelődési alapkövetelmé­nyévé. A művelődéspolitikusok alá­húzzák: jelenleg 14 éves korig a fiatalok 20 százaléka nem fejezi be általános iskolai tanul­mányait, és a 16 évesek sorá­ban is minden tizedik gyerek teljes általános iskolai végzett­ség nélkül lép az életbe. Nyolc tanév alatt még mindig 35—38 ezer fiatal morzsolódik le, s ez a kisdiákok 18—20 százalékát jelenti. Az említett jelenségek együtt­véve arra figyelmeztetnek, hogy az analfabétizmus és a félanal­fabétizmus elleni küzdelem, to­vábbá az alapműveltség elsajá- tílására irányuló törekvés még mindig időszerű hazánkban. már hagyományosak. Jellemző­ié a rendezvénynek, hogy min­dig a legidőszerűbb problémá­kat, feladatokat tűzi napirend­iére. "yen volt a gépkölcsönzés, a gépparklejlesztés, az építő­ipari befejező munkák gépesí­tése. Az itt elhangzott vélemé­nyeknek, javaslatoknak, tapasz­talatcseréknek is szerepük van abban, hogy ezeken a területe­ken rövid idő olatt jelentős elő­relépés történt. Ezt várják az V, Építőgépész­konferenciától is. | Készülődés a Vöröskereszt kongresszusára Negyedik kongresszusára Ké­szül a Magyar Vöröskereszt. A Baranya megyei szervezet veze­tősége tegnap ülést tartott Pé­csett. Balázs Józsefne megvei titkár ismertette a kongresszusa készülés tervét, majd előkészí­tő bizottságot választottak. Az elnöki tisztet dr. Kóbor József megyei főorvos tölti be. Az elő­készítő bizottság titkári teen­dőinek ellátásával Balázs Jó- zsefnét bízták meg. Mohácson új, tetszetős külsejű modern kirendeltségi épületet épített a DÉDÁSZ Jugoszláv szakszervezeti küldöttség Baranyában Dusán Drágunnak, a Szlavó­niai Szakszervezeti Tanács tit­kárának vezetésével négytagú jugoszláv szakszervezeti küldött­ség érkezett tegnap Baranyá­ba, melyet az udvari határál­lomáson Rameisl Ferencné, az SZMT titkára és Kovácsevics Márk, az SZMT osztályvezetője fogadott. A küldöttséget Pécsett az SZMT székházban Bogár József, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte. A találkozón részt vettek: Szili József és Rameisl Ferencné, az SZMT titkárai, va­lamint Kovácsevics Márk, az SZMT osztályvezetője és több vezető munkatársa. Bogár József tájékoztatást adott a megye szakszervezeti munkájáról, a szervezett mun­kások élet- és munkakörülmé­nyeiről, majd kérdésekre vála­szolt. A jugoszláv vendégek tegnap délután Komlóra utaztak, ahol a városi Víz- és Csatornamű Vállalatnál tettek látogatást. Ma — pénteken — a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat szakszervezeti bizottságát keresik fel, délután a szederké­nyi szakmaközi szakszervezeti bizottság vezetőivel beszélget­nek és megtekintik a község termelőszövetkezetét. Szombaton a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat munkásszállá­sát, majd a vállalat sportléte­sítményeit nézik meg, kirándul­nak Abaligetre és Orfűre. Vasárnap Pécs város kultúr­történeti nevezetességeivel, új városrészeivel ismerkednek, majd megtekintik a harkányi fürdőt és az építők harkányi üdülőjét Két vélemény a párizsi bőrhétről Múlik az autóskesztyűk divatja Reneszánszát éli a kerékpár Nem túlzás, a nyárvégi pári- | zsi bőrhét olyan találkozóhely, amelyen mindenki ott van, aki számít a bőrvilágban. A szín­hely egy hatalmas, többemele­tes épület, tele nyers- és kész­bőrökkel, a kesztyűtől a cipőig a bőrfeldolgozó ipar legkülön­bözőbb termékeivel, bőripari gépekkel és anyagokkal, egy­szóval mindazzal, ami a bőrrel kapcsolatos. Olyan fórum ez, ahol adni és venni lehet, egy­ben — s ez nagyon lényeges - bepillantani a jövő piacába. A baranyai szakemberek mint mindig, az idén is megfordul­tak a párizsi bőrhéten. A leg- érdekeltebbek: a Pécsi Kesztyű­gyár és a Pécsi Bőrgyár. íme, két vélemény az idei párizsi bőrhétről. Nagy Károly, a Pécsi Kesztyű­gyár főkönyvelője:- Mi a TANNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalattal azért mentünk ki, hogy a jövő évi kesztyűbőr-szükségletünket le­kössük. Tárgyaltunk a hagyo­mányos partnereinkkel és beje­lentettük igényeinket. Megpró­báltuk felvenni a kapcsolatot indiai bőrgyárakkal, azzal a megfontolással, hogy náluk ol­csóbb a munkaerő, talán ol­csóbb árakat kínálnak. De ők is világpiaci árakat mondtak, viszont bőreik minőségben nem érik el a többiekét.- Mi újság a kesztyű piacán?- A párizsi bőrhéten már 1973-as modelljeink szerepeltek. Nagy az érdeklődés kesztyűink iránt. Érdekes tendencia, a tu­rizmus elterjedésével a kereslet A Tettye utca 14. szám alatt fényképeztük ezt a roskadásig megtelt csemegeszőlő lugast. Fotó: Erb János a divatkesztyűk ro zására a sportkesztyűk irányába tolódik el. Síkesztyű, lovaskesztyű, golf­kesztyű, ezek mennek. Ügy néz ki, az autóskesztyűk divatja mó­lóban van, viszont reneszánszát éli a kerékpár. Minden jel ar­ra mutat, hogy nagy kereslete lesz a kerékpáros kesztyűknek. Nekünk ezt az igényt figyelem­be kell vennünk, s most már rajtunk a sor, hogy megmoz­gassuk fantáziánkat, s kitapo­gassuk, milyen fazonokat keres a piac.- Ffogyan alakulnak az árakt- A bőrárak erősen felfelé mozognak. Mindez a bőrfeldol­gozó iparban is érezteti majd hatását. Az árváltozásokat a jövő évi áraink kialakításánál nyilván figyelembe vesszük — mondta Nagy Károly. Egy másik vélemény a párizsi bőrhétről. Vajda József, a Pécsi Bőrgyár krómos gyárrészlegé­nek vezetője:- Hárman voltúnk kinn, en­gem három dolog érdekelt. A bőrök, a vegyianyagok és a gépek. Igen nagy a fejlődés. A piac tele van anilines kikészí­tésű bőrökkel. Ezeknek a bő­röknek az a jellemzőjük, hogy nagyon puhák és nincsenek csiszolva. Ez a modern, ez a divat, mi is szeretnénk belőle többet gyártani, de sajnos o hazai cipőiparnak nem kell. Megnéztük a gépeket, tekintet­tel arra, hogy a Pécsi Bőrgyár a jövőben újabb gépeket sze­retne külföldről beszerezni. Óri­ási a fejlődés. Mindenütt az automatizálás felé haladnak, egyik évről a másikra moder­nebb és modernebb gépekkel jönnek ki. A konkrét tárgyalá­sokra persze csak ezután kerül sor. Olasz cégekkel tárgyalunk.- Az ön véleménye szerint mivel magyarázható a bőrárak emelkedését- A párizsi bőrhéten volt egy nyersbőraukció, ahol a nyers­bőrökért 27 százalékkal kértek többet, mint néhány hónappal ezelőtt. Mivel magyarázható? Megnőtt a bőrigény. Manapság olyan cikkek is bőrből készül­nek, amelyek egy-két évvel ez­előtt még nem. Megnőtt a bú­torok, a ruházat, az autók bőr­igénye. Nagy a kereslet és ez okozza a krízist a nyersbőrök piacán. A Pécsi Bőrgyár egyéb­ként lekötötte jövő évi első fél­éves exportját. Persze csak mennyiségekről tárgyaltunk, árakról nem. Nyilván, a későb­bi világpiaci árakat érvényesít­jük majd — mondta Vajda Jó­zsef. Miklósvári Zoltán Huszonöt város építészeinek tanácskozása Szombathelyen Csütörtökön Szombathelyen megkezdődött huszonöt hazai város építészeinek, építőinek kétnapos tanácskozása. Mint a megnyitó ülésen is rámutattak, húsz évvel ezelőtt a hazai épí­tészet erősen Buda pest-centri­kus volt; a szellemi kapacitás oda koncentrálódott. Azóta a vidéken dolgozó építészek mun­kája egyenértékűvé vált a fő­városiakéval, sőt egyes témák­ban úttörő, előremutató szere­pet töltenek be. A kórházterve­zések, építések jórésze például vidéken történik. Ebben elsősor­ban Debrecen jeleskedik. Egyes új építési technológiák beveze­tése is az ő érdemük. A békés­csabaiak dolgozták ki a tégla­paneles építési módot. A lakás­építésben jelentős vidéki mű­helyek, „iskolák” alakultak ki, mint például a pécsi. A vendéglátó Vas az ország egyik legjobban fejlődő megyé­je építészeti szempontból. A nemrégen átadott szombathelyi Claudius Szálló például leg­szebb építményeink sorába tar­tozik. Nemzetközi fodrászbemutató Budapesten Vidékről csők a pécsiek kaptak meghívást Melyik divatirányzat gyözt A franciás loknik, gyűrűs frizurák, vagy az osztrák, hullámos haj­viselet hódít majd 1973-ban? Ezekre a kérdésekre keresnek választ, várják a közönség vé­leményét szeptember 17-én Bu­dapesten, a nemzetközi fodrász bemutatón. A reprezentatív re- vü-fésülésre vasárnap a Béke Szálló kupolatermében kerül sor, amelyen Bécs, Pozsony él­versenyzői és a Budapesti Ál­lami Fodrászipari Vállalat leg­jobb szakemberei vesznek részt. Vidékről kizárólag a — szakmai körökben elismerést szerzett — Pécsi Fodrászipari Vállalat csa­pata kapott meghívást. Sárközi Lászlóné, Czeider Istvánná es Dózsa Andrásné női, valamint Várhelyi Károly és Schreiner József férfi fodrászok képviselik városunkat a rangos bemuta­tón. A divatirány-meghatározó rendezvényen nappali és alkal­mi, úgynevezett koktél-frizurá­kat, valamint a beat hajvisele­tet kiszorító újvonalú férfi „fe­jeket" fésülnek a résztvevők. IFA tehergépkocsi 5 tonnás, üzemképes állapotban eladó 1CSI CIPŐIPARI SZÖVETKÉNT Madách Imre u. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents