Dunántúli Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. szeptember 14. Szabolcsfalu — bányásznap után Közművesítés csők km-keservesen lehet építkezni Kovács György tervező bemutatja Pécsszabolcs rendezési tervét Szabolcsfalu ismét maga mögött tud egy bányásznapot. A hagyományos tűzijáték fényei rég kihunytak, az emlékműhöz vezető úton porlik már a frissen odahordott salak. Nem jár sűrűbben a busz, az óvodások tovább bukdácsolnak a meredek utca kövei között. Az arra járók megmosolyogják az utcatáblát: Vályár-köz, a Szabadságharc úton pedig, a patak mentén felröppen az unalomig ismételt megállapítás: no, ezt sem fedik le mostanában . . . Az 1972-es bányásznap után azonban nem „vonul ki" a város tudatából Pécsszabolcs: a városrész nemrég elkészült rendezési terve —, amelynek ismertetését kérték a szabolcsiak — rövidesen a Városi Tanács végrehajtó bizottsága elé kerül jóváhagyásra. A tervet most készítője, Kovács György építész- mérnök mutatja be. kott területi szakasz ideiglenes lefedését. — E két úthoz harmadikként tervezzük gyűjtőútnak az Arany János utcát a volt ipaivasút nyomvonalán. A három út közötti kapcsolatot — esetenkénti korrekcióval — a meglévő utcák, illetve néhány tervezett új utca jelenti. Mindennek a kulcsa a közművesítés! Készül a XX. század krónikáid Még több mint 25 év van hátra a XX. századból, de már irodalomtörténészek, társadalomtudósok egy munkaközössége megkezdte az adatok gyűjtését a század krónikájához. Mint a krónikán dolgozó Csabai-csoport köréből értesültünk: elsősorban a század sajtó- és könyvanyagát dolgozzák fel, de levéltárakban is végeznek ide vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban kutató munkát. A kutatócsoport terve az, hogy 1975-in feldolgozzák a század első felének anyagát. Az 1951—75. év hírlapjainak és könyveinek krónikáját 1980-ra szándékoznak letenni szellemi életünk asztalára. A krónika 1901. január 1-ével kezdődik és 2001 január 1-én ér véget. Szellemi szociográíia Könyvtárak és olvasók, színházak és nézők, hangversenyek és hallgatók Nincsen pontos rrieghatározá - sa annak, hogy mivel mérhetjük egy nép vagy nemzet kulturális rangját, közműveltségének fokát. Valamikor általában az írni- olvasni tudás elterjedtsége jelezte a nép műveltségét. Ma már azonban általában arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az ír- ni-olvasni tudást mire és hogyan hasznába fel az, aki birtokába jutott ennek az emberi kincsnek. A tanácsi és szakszervezeti kezelésben levő könyvtárak száma 1970-ben országunkban 9190 volt. A könyvállomány ezekben a könyvtarakban az 1960. évi 10 millió 160 ezerről Saiátos karakterű teleoülés — Szándékosan hagytam a végére a legfontosabbat, a közművesítést. Enélkül nem lehet rendezési tervet megvalósítani Pécsszqbolcson. A terület túl - j nyomó részén közkifolyós víz van („Szabolcsfaluban” ez j sem!), s csak kis területen van a házakba is bevezetve a víz, a szennyvízcsatorna pedig teljesen ismeretlen errefelé. Ez számos problémái von maga után. Szabolcson ura már vízigényes házak épülnek —- víz nélkül és egyéni szikkasztóval. Ha bármit is meg akarunk oldani, ezzel kell kezdeni, s amíg közművesítés nem lesz, addig csak kínkeservvel lehet Pécsszabolcson építkezni. A terület közművesítése viszont véleményem szerint szorosan kapcsolódik a meszesi rekonstrukcióhoz. Ez tehát Pécsszabolcs kész, de még jóvá nem hagyott rendezési terve. Sok szépet ígér és nem éppen problémamentes megvalósítást. De ha megvalósul — akár így, akár elkerülhetetlen módosításokkal —, Pécs- szcbolcson nem a templomnál ér véget a város. H. I. — A rendezési terv kidolgozásánál abból kellett kiindulni, hogy Pécsszabolcs a baranyai falvaktól eltérő, sajátos karakterű település. A Szabolcsfalu- nak nevezett ősközség szerkezete nem hasonlítható más falvakhoz. Másutt az egyutcás szerkezet a jellemző, itt a település bokros jellege a szembetűnő. Változatos a teleknagyság — nem ritka a 150—200 négyzet- méteres telek — és szeszélyes — sokszor hihetetlenül szabálytalan ■— az alakzatuk. A terület további fejlesztése a jelenlegi körülmények között már elképzelhetetlen. — A rendezési terv elkészítése eiőtt meg kellett vizsgálni Pécsszabolcs jelenlegi viszonyait. Kitűnt, hogy ebben a városrészben sok minden hiányzik, ami egyébként a városias életforma tartozéka. Nincs ivóvízhálózata, szennyvíz-csatorna rendszere, rossz az intézményellótottsága. Nincs például bölcsőde, holott a lakosságszámot tekintve 195 férőhelyre lenne szükség. Mindössze 75 óvodci férőhely van a szükséges 340 helyett. E két számot valamelyest lehet csökkenteni, ha figyelembevesszük, hogy oányásztelepülésről van szó, ahol az asszonyok nagyrészt otthon vannak, de még így is nagyon kevés a jelenlegi kapacitás. A területen 12 általános iskolai tanterem van — 34 helyett. Hasonló a helyzet a kereskedelmi ellátottság terén is. A mai boltok sem az üzlettér nagyságát, sem a kulturáltságot tekintve nem felelnek meg a mai igényeknek, s a rendezési terv megvalósulása esetén egy sem marad meg, mert nem tarthatók | fenn. Pécssza bölcsön szükség van a napi igények kielégítésére | 1630 négyzetméternyi alapterü- | letű üzlethálózatra, 575 négyzet- | méternyi iparcikkboltra, 1460 [ négyzetméternyi szolgáltató és I .1060 négyzetméternyi vendéglő- tó egységre. A vizsgálódás azt i is kimutatta, hogy a nagyabb- arónyú fejlesztésre „Szabolcsfa- lun" van szükség. Kétszáz éves módszerek a nyelvek tökéletes elsajátítására REMETE-RET Mit ígér a terv? — Arra törekedtünk, hogy a rendezési terv minél kevesebb drasztikus beavatkozást igényeljen. a*ar minél kisebb legyen a szcná'á'i arány A bontások így is elkertilhetetlenek lesznek, amikor végre akarják hajtani a szükséges útkorrekciókat, hiszen a rendszertelen építkezések kö vetkeztében helyenként a minimális szabályozási szélesség sincs meg. A rendezési terv meg őrzi a városrész családi házas beépítési jellegét, a lehetőségekhez mérten úiabb telekosztásokat irányoz elő a szabad belső területeken. Társasházas beépítésre egyetlen területet javasolunk: a Tolbuhin út, a Vörös Hadsereg útja, a Szabó István utca, a felhagyott vasút és a Csók István utca által határolt területet. f- r-'!-m'”r.‘c”átás javítására úi központok kialakítását javasoljuk. Ezek egyike a Hősök tere. Itt új autóbusz-végállomás Patkó-alakban fogja át ezt a városnak talán legszebb — települését, Szentkutat. A magasba törő meredek hegyoldal ölében, a zöld erdők alatt látszólag rendezetlenül „hevernek" a pirostetős kis házak. Eentről, az országút szerpentinjéről legalábbis úgy tűnik, mintha a mesebeli óriás magasba emelt roppant markából szórta volna szét az apró játékkockákat. Láttam ezt a kis „hegyi falut" havas, téli náp- fényben is; hóba süppedt házak, egyszerű ablakkeresztek, füstölgő kémények, gyermekrajzokon megelevenedett kedves látvány... Szentkút aztán az utolsó lakott helye ennek a környéknek és egyben szépséges belépője a Mecsek nyugati szárnyának, amelyet — ki tudja hányadszor — de újra fel kell fedezniök. Már mint a kirándulóknak, teszem fel: az uránvárosiaknak. A szigeti vámtól — maradjunk e régi elnevezésnél míg újabb nincs — pontosan nyolc kilométer a Remete-rét, gyalogosan nem is nagy dolog, legfeljebb Szentkútig kényelmetlen, mert az országúton száguldó autók piábára teszik az ember idegeit. Aztán a Szentkút utáni erdei ösvényt járva, — míg fölér a gyalogos Remetére — megváltásként hat rá a nyugalomnak és környezet-szép ségnek különös világa. — Az erdei ősz kesernyés , . — mondják itt fent, a bozótot irtó, gyökereket tépő öregek. Ez igaz is. Az őszi szőlős- kertek. kései barackosok méz- illatvak, az aszfaltos belvárosi utcák semmilyen-iliatúak, de az erdő valóban kesernyés és üdítő, mint egy pohár hűvös Campari. Pécs felől érkezve az út jobboldalán lévő tisztás tulajdonképpen a Remete-rét. Hogy miért „remete" a jóég tudja. —- Inkább a szerelmesek ösvénye ... — mondja Feri bá- cs:. a nyugdíjas bányász, kinek hajdani bányamunkás mivoltát tanúsítják az arcbőrébe éqett kékesfekete szén-erek is. Társa is Ferenc, a másik kettő Zsiga és József, a vezetéknévre csak legyintenek mosolyogva, .. mi névtelen hősei maradunk a kirándulóhelyeknek .. ." Jó mélyen a gyökérzet alá vágják a keskeny kapát, egy rántással kifordítják, aztán gersblyével kupacokba igazgatják. „Kenyéradójuk” a II. kerületi tanács hivatal, nyugdíjas műszakokat bonyolítanak le. a Mecsek kirándulóhelyein, annak a mintegy másfél millió forintnak realizálása révén, amelyet a Városi Tanács erre a célra — nagyon helyesen — megszavazott. Most a Remete-rét van soron. Olyan sűrű volt itt az erdőszél, mint a dzsungel. Néhány fát is ki kellett vágni, de többnyire az árnyasabb, öreg fák körül, hogy aztán alájuk építsék majd a betonasztalokat, padokat. A helyük már kész — darus autó hozza majd ki Pécsről a beton-garnitúrát. Apró zúzalékkal megszórták az asztalok környékét. Amott már sárga, finom homokkupac várja végleges helyét, mert homokozót is létesítenek. A szalonnasütő koszorúját terméskőből rakják majd ki, ülőkékkel ellátva, de a nyársnak még tartója is lesz. A rétről az erdőbe vezető három kis nyiladékot szintén zúzalékkal terítenek meg, itt parkolhatnak a kirándulói: kocsijai. — Víz ven-e? Anélkül nincs kirándulóhely. — Van. Most méq jó húsz percnyi járás, mert követni kell az erdei ösvényt, de dózer vág majd új, egyenes utat és akkor rövid idő alatt meg lehet fordulni a forrástól, ami viszont már szépen ki van munkálva. Dél felé egy másik csoport érkezik, beton-pilléreket helyeznek le a földbe, s erre fából épült kis erdész-lakot helyeznek: hirtelen zápor, vagy vihar esetén megvédi majd a kiránduló családokat. A nyugdíjasok panaszkodnak: — Az a baj, hogy csak „nyugdíjas műszókban" dolgozhatunk, mert például nekem hétszázharminc a nyugdíjam, de ha hétszáz alatt lenne, akkor annyi órát csinálhatnék, amennyit akarok. De így nem szabad. Pediq dolgoznánk szívesen többet is . . . — Gyalog jövünk ki, mire a Idén szeptemberben ünnepli a Keszthelyi Gimnázium fennállásának 200. évfordulóját. A Georgikon alapító Festetics György édesapja, Festetics Pál létesítette 1772-ben. A fiatal intézmény létét az első évtizedekben komoly veszély fenyegette. A II. József idején bevezetett tandíjfizetés hatására a Keszthelyi Gimnázium tanulóinak száma megcsappant, Ez a körülmény arra késztette a helytartó tanácsot, hogy a Keszthelyi Gimnáziumot feleslegesnek nyilvánítsa, mivel Zala megyében, ezenkívül Kanizsán is működött hasonló iskola. Ugyanakkor Somogy megyében mozgalom indult, amely valamelyik Zala megyei gimnázium Somogy megyébe történő áthelyezését kívánta elérni, A szerszámokkal felérünk, bizony már elfárad az ember. Ma már a téeszben is autóval szállítják ki a földre az embereket. Nekünk is ígérték a tanácsnál, de hát... A Remete-rét körülbelül Pécs és Abaliget közötti út közepén van. Itt halad el az orfűi, aba- ligeti autóbusz. Volt rá eset, hogy — a sofőr jóvoltából — aki itt leszállni kívánt — a busz megállt. De hivatalos megálló még nincs. Ha ez a szép kirándulóhely elkészül — ami rövidesen várható — akkor talán érdemes lesz egy megállótáblát elhelyezni. Mert igaz, hogy gyalogolni jó s a kirándulás így az igazi, de rossz időre, zivatarokra is számítani kell, amikor a „természet lágy öléből" azért mégis csak menekülni kell, ha lehet minél hamarabb. Ami aztán — a kirándulás kellékeivel — vagyis gyerekekkel, bogrócsákkal, labdákkal, plédekkel felmálházva — már bajosan sikerül. Rab Ferenc helytartó tanács 1795-ben egyik leiratában a Somogy megyeiek tudomására hozta, hogy a Kanizsai Gimnázium áthelyezéséről nem lehet szó, a piaristáknak tett alapítványok ugyanis Kanizsához kötik az iskolát. A Keszthelyi Gimnázium átvitele azonban nem ütközik akadályba. E határozatra válaszul indult meg azután a Festetics György által alapított Csurgói Gimnázium (Somogy megye) építése. Ettől kezdve a Keszthelyi Gimnázium létét már nem fenyegette veszély. A Keszthelyi Gimnázium pedagógiai gyakorlatából néhány szokatlan nevelési módszer maradt ránk. A kor pedagógiai gyakorlata szerint Keszthelyen is szívesen alkalmazták a tanulói megszégyenítés különböző formáit. A gimnáziumban ebben az időben tilos volt a hallgatóknak anyanyelvén beszélni. Aki ezt az iskolai törvényt megszegte, azt büntetésül egy hosz- szú fatuskó hazavitelére ítélték. Fehér György — az iskola egykori diákja — későbbi testamentumában írja le, hogy őt 1775-ben társai beárulták, hogy anyanyelvén beszélt, és tanára „e tuskó szállítás gyakorlatára” ítélte. E megszégyenítő ítélet értelmében addig kellett a szokatlan terhet lakása és a gimnázium között vinnie, amíg társai között nem akadt újabb „bűnös", A büntetett ifjak a tuskó helyett, a változatosság kedvéért némelykor hatalmas karimájú szalma kalapot viseltek, A Kanizsai Gimnázium diákjainak egy nagy kgtfülű cserépfazekat akasztottak a nyakába, ha a tilalmat megszegték. Hogy e nevelési módszer mennyire ösztönözte a tanuló ifjúságot az idegen nyelvek elsajátítására, két évszázad múltán nem tudjuk megállapítani, de a kortársak visszaemlékezései szerint azok a fliákok, akik a Keszthelyi Gimnáziumból kikerültek, tökéletesen beszéltek latinul és németül. tíz év alatt 23 millió 244 ezerre emelkedett. Ugyanakkor a beiratkozott olvasók száma egymillió 627 ezerről kétmillió 209 ezerre növekedett. Még nagyabb arányban szaporodott a kikölcsönzött könyvek száma. 1960-ban ez a szám 30 millió 169 ezer volt, 1970-ben már 54 millió 89 ezer! A könyvtárak fejlődésével párhuzamosan fejlődtek, bővültek egyéb kulturális intézményeink is. A mozik száma ugyan az említett tíz év alatt az országban 4558-ról 3379-re apadt, azonban a régi moziépületeket renoválták, útiakkal cserélték fel és a férőhelyek száma is emelkedett. Nem szabad elíe- leiteni, hogy ha néhány százalékkal kevesebben is látogatják a mozikat, milliószámra nézik a filmeket a tévénézők. A színházak látogatottsáqa kisebb mértékben ugyan, de folyamatosan csökkent 1969-ig, aztófa viszont lassú, de állandó emelkedést mulat. Jelenleg évi ötmillió' 591 ezer a fizető nézők száma. A hangversenyek látogatóinak száma jelentősen emelkedett tíz év alatt. 1960-ban az országban 690 ezer ember váltott hangversenyre szóló iegyet, 1970-ben viszont mór több mint egymillió, szám szerint egymillió 29 ezer. Ugyancsak tíz év során valamennyi hazai múzeum látogatóinak száma nagymértékben emelkedett. Például a Szépművészeti Múzeumé 163 ezerről 383 ezerre, a Nemzeti Múzeumé 111 ezerről 537 ezerre! Emelkedik a falun élő fiatalok száma Szolnokban Szolnok megyében az új, szocialista falutípus kialakulásával fokozatosan csökken a lakosság elvándorlása, a fiatalok száma pedig egyre növekszik. Az utóbbi négy év alatt hatezerrel emelkedett a falun élő fiatalok száma. A kedvező tendencia annak tulajdonítható, hogy a megye mezőgazdaságában tért hódított a termelés korszerű technológiája, a gépi technika. Nagy vonzóerejük van a falvakban letelepedett ipari üzemeknek, szövetkezeteknek is. Jászboldogházán a Hűtőgéo- gyár radiátor üzeme biztosít munkaalkalmat sok fiatalnak. Tiszafüreden az Aluminiumgyár, a Magyar Hajó- és Darugyár új üzeme, Tiszaroffon a Com- pack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat üzeme. Jászfényszarun a Kalapgyár ad lehetőséget a fiatalok egyrészének foglalkoztatására. Jászárokszálláson a Hűtőgépgyár hűtő- és szárazpult gyártó és klímaberendezéseket előállító üzeme fogadja be az ipari szakmát választó fiatalok százait. Féból készült erdészlak nyújt majd i{feintet a kirándulóknak 1 létesítésével és új üzletek építésével a kolónia bevásárló és intézményközpontja alakul majd ki. A Tolbuhin úttól keletre, o Kedves és az Auróra utca között bölcsőde, óvoda, iskola és néhány üzlet épül. Ettől keletre, a Vörös Hadsereg útja és az Arany János utca között hasonló központ alakul ki, a Botond utca és a Sudár István utca között pedig bölcsőde és óvoda építésére jelöltünk ki területet. „Szabolcsfalu” mai központjában bevásárlóközpontot tervezünk, s ugyanilyenre biztosít területet a rendezési terv a fehérhegyi autóbusz-végállomásnál. — A rendezési tervben elsősorban az úthálózatot kell kialakítani, mert ez lehet minden további elgondolás alapja. Minden egyéb változhat, de a megtervezett úthálózathoz a lehetőséghez mérten ragaszkodni kell. Pécsszabolcsnak jelenleg két főútvonala von: a Tolbuhin út és a Vörös Hadsereg útja, illetve ennek folytatásaként a Szabadságharc út. Az előbbit 40 méteres szabályozási szélességgel kell az út Fehérhegytől délre eső szakaszához hasonló szélességűvé építeni. Az útpálya szélessége itt 20,5 m lesz. A Vörös Hadsereg, illetve a Szabadságharc útnál 9 m széles útpá- *ya mellett 30 méteres szabályozási szélességet állapítottunk meg. A Szabadságharc úttal kapcsolatban megjegyzem: a terv előírja a patak rendezését — ez aránylag sok bontással jár majd — és néhány száz méteres szakaszon a lefedését. Erre azonban a jelentős költségek miatt a közeliövőben semmiesetre sem kerülhet sor, így nem tartom elképzelhetetlennek a la-
